Kelet-Magyarország, 1992. április (52. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-30 / 102. szám

^yarország HAZAI HOL-MI 1992. április 30., csütörtök Tavaszi szerencse Hiányzó 56-os Réti János 1 / irágzás, illatot áhíto- y zó sóhajtásaink kö­zül — tavaszi ujjon- gás ide, kiekeleti repdesés oda — néhányat bizony Fortuna istenasszony felé küldünk annak reményében, hogy hátha most méltat mo­solyára bennünket. Miért is ne, hiszen az ég kék, a fű zöldéit, a madarak dalolnak, semmi akadálya nem látszik tehát, hogy meglátogassa szerény hajlékunkat. És van, aki nem sóhajt hiába! Milyen érdekes! Ugyano­lyan két lábon járó ember, mint én, csak fiatalabb, mo- kány, meg bajsza van — veszem szemügyre, miköz­ben leülünk egymással szemben az Alföld Élelmi­szer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat nyíregy­házi raktárházának igazga­tói irodájában, ahová talál­kozónkat megbeszéltük. No meg abban is különbözik tő­lem, és még jó néhányunk- tól, hogy neki négyese volt a lottón. Farkas Sándor rak­tárvezető ugyanis a tizenne­gyedik héten, március utol­só, április első napjaiban — ahogy mondani szokták — megfogta az Isten lábát. — Az ötödik találatom is megvolt, az 56-os, csak a másik szelvényen. Nem ta­gadom, bosszantott egy ki­csit. Akkor nyerte valaki azt a hatalmas pénzt az egyet­len ötössel. A négyes 180 ezer kilencszáz valahány fo­rintot fizetett. Jól jött. Kilenc- venben építkeztünk, amire ráment szinte minden. A fe­leségemet leszázalékolták és három gyermeket neve­lünk. Volt mire költeni. — Próbált valaki kérni be­lőle, mondjuk kölcsön? — Senki, de nem is tudott volna, mert már aznap, ami­Még ilyet? BALÁZS ATTILA FELVÉTELE kor megtudtuk az összeget, képzeletben el is költöttük. Az ábrándozás végére még kevés is lett. — Elárulja, mire fordítot­ták a nyereményt? — Kerékpárokat vettünk a gyerekeknek, videót, befi­zettük a színes tv hátralékát, a többi pedig megy a ház festésére és a parkettázás­ra. Lassan mindenre össze­jött volna a pénzünk, de így legalább lerövidült a várako­zás. Spórolni nehéz mosta­nában. Nem változtat eddigi szo­kásán: néha lottózik néhány szelvénnyel, találomra behú­zott számokkal. Amikor el­búcsúztunk, valahogy elfe­lejtettem további sok sze­rencsét kívánni neki a játék­hoz. Nem mintha irigyelném, de most májusban esetleg következzünk mi, akiknek egy-egy huncut ketteske is alig jön össze. Keli fel legény, oda a kalap! Gratulálunk ■■■■■■■■■ A Záhonyi Köz­lekedési Szak- középiskola ne­gyedik osztá­lyos tanulója, Takács Ede, a szakközépis­kolák Országos Szakmai Tanulmányi Versenyének vasútforgalmi ágazatán or­szágos második helyezést ért el Egerben. Az ezzel járó díjként felvételt nyert a Bu­dapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karára, valámint szakmai tárgyakból automatikusan jeles érettsé­gi eredményt kapott. A GATE Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskolai Kará­nak Simon Béláné adjunktus és Kiss Zsolt Péter tanárse­géd által felkészített kétfős csapata — Kancsár Dezső és Böszörményi Lajos — második helyezést ért el az Állatorvostudományi Egyete­men megrendezett Agrár Felsőoktatási Intézmények számítástechnikai verse­nyén, programozás kategó­riában. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: Huncutka (Curly Sue). Előadás: 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Börtöncsapda. Előadás: 16, 18 és 20 óra. VIDEOMOZI: Véres küzde­lem (délelőtt), A bárányok hallgatnak (délután). Elő­adások: 9.30, 11.30, 14, délután 16,18 és 20 óra. KABALÁS AUTÓSMOZI: Rettegés foka. Előadás: 20.30 óra. KISVÁRDA: Opel Manta. MÁTÉSZALKA: Cindy me­séi. Este: Vad orchideák. NAGYKÁLLÓ: Addams Family — A gálád család. VÁSÁROSNAMÉNY: Tigris­tánc. NYÍRBÁTOR: Négykezes géppisztolyra. Színház A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban 16 órától Goldoni Terecske című ko­médiáját játsszák. Az elő­adásra a Csíky-bérletek ér­vényesek. Kiállítások A Nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban kortárs kép­zőművészek kiállítása és Pintér Nándor festőművész tárlata tekinthető meg. A múzeum május 1., 2., 3-án nyitva tart. A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában még a mai napon látható Egri Er­zsébet festőművész és Orr Lajos szobrászművész kö­zös kiállítása. A Nyíregyházi Városi Ga­lériában a 16. Miskolci Or­szágos Grafikai Biennálé (1991) anyagából látható vá­logatás május 12-éig. Nyíregyháza (KM — K. É.) — A májusfa a természet új­jászületésének szimbólu­ma, az ifjúság egyik legked­vesebb tavaszi népszokása. Egyaránt tükrözi a termé­szet ciklikus változásaihoz fűződő mágikus-praktikus elképzeléseket és a naptári, egyházi, vallási mozzanato­kat. A májusfa állításának napja a szokások szerint május el­seje. S hogy miképpen is néz ki a májusfa? Sudár, a tör­zsén a gallyaitól megtisztított fa, vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították annak a lánynak udvarában, aki nekik a legjobban tetszett. Volt olyan szokás is, hogy minden ifjú lány kapuja előtt ott virított hajnalra a szép lom­bú fa. A májusfákat szalagok­kal, kendőkkel, virágokkal, üvegekkel díszítették, mielőtt a földbé ásták vagya kapura tűzték Voína. T ' ' A fnájusfa aztán élég egyér­telműen igazol­ta: ki kinek ud­varol, vagy ép­pen szeretne udvarolni. Megyék, tájak szerint változ­tak a májusfaál- lításhoz fűződő hagyományok. Ajakon a május­fát a tornáchoz állították, S amint a magyar néprajzi feljegy­zések tanúsít­ják, igen szé­pen feldíszítet­ték azt. Nem­csak szalago­kat, de kendőt, csokoládét, al­mát és cukrot is kötöttek rá. Az ajaki lányok az­zal jelezték, hogy jó szívvel veszik a faállí­tást, hogy három szál gyufát gyújtottak az ablakban. A le­Józsi bácsi szerelmei „Az első az igazi, hidd el!” Dankó Mihály Hej, az a május, de sok boldog percet rejt! A tuli­pán, az orgona illatának mámora nem engedi elfe­ledni az emlékeket. Józsi bácsi egy Nyíregyházához közeli bokorban él. Arcán és kezén látszanak csak a rárakódott évek. Mosolyog, mikor elmondom, miért is keresem. Valóban, a május a szerelem hónapja, s ö, aki már a negyedik asszonynál tart, bizony, sokat tudna mesélni. — Az első az igazi, hidd el! — kezdi mondókáját. Még mezítlábas libapásztorként bolondultam bele. Egy tanyá­ban laktunk. Hosszú, két ágba font haja volt. Alig vár­tam, hogy láthassam — el­hallgat, szeme messze réved, keze a távoli kedvest indul simogatni. — Mikor nagyobb legény lettem, mindig úgy kerítettem, hogy a házuk előtt vezessen az utam. A tornácon beszélgettünk, va­sárnap templom után együtt korzóztunk. A bálba velünk jött az anyja is, a kezét sem lehetett megfogni. „Hogyne, az én lányomnak nem rágja le a kecske a koszorúját!” — mondogatta. — Ő lett a felesége? — Ő bizony, nem volt nagy lakodalom, de nagyon boldo­gok voltunk. Már a „fészekra­káshoz’” kezdtünk, amikor el­vitte a tüdőgyulladás. Isten nyugosztalja. Azt hittem, nem élem túl. Meg akartam halni, én komolyan gondoltam: az ásó, kapa ne válasszon el bennünket. — Lenyúl, csipet­nyi homokot vesz újjai közé, majd lassan engedi, hogy a szél elrabolja tőle. — A szüleim is meghaltak, magamra maradtam. Még fi­atal ember voltam, asszony után kellett nézni. Kommen- dáltak egyet, egy városi vén­lányt, de nem sokáig bírta a falusi életet, hamar elhagyott. A harmadikat én zavartam el, volt két rossz fia. Mindig csak bajt csináltak, és ha rájuk szóltam, lehordott mindenféle mostohának. Hát nekem ele­gem lett, mondtam neki: fel is út, le is út, menjen vissza, Aurélia, az „aranyos Relinek becézik 99 Nagykálló (KM — M. Ma­gyar László) — Kosztolányi Dezső akár erről a női névről is írhatott volna játékos ver­set, hiszen az Aurélia is leg­alább olyan szépen csengő, dallamos, kellemes kereszt­név, mint az Ilona. Bár az Au- réliák névnapjukat főleg októ­berben és decemberben tart­ják, azonban maga a jelentés a tavaszt, a májust idézi, hi­szen ilyenkor az uralkodó szín a zöld mellett leginkább az „arany” lesz. Nemigen dicsekedhetünk azzal, hogy sok Aurélia nevű ismerősünk van, én is csak véletlenül találkoztam Hercz- ku Auréliával, a nagykállói Bu­dai Nagy Antal Óvónőképző Szakközépiskola végzős diák­jával. — Hogyan lesz valaki Auré­lia? — Édesanyám pár nappal a szülés előtt már benn volt a kórházban, s a szomszéd ágyon fekvő kismamának volt egy könyve az utónevekről. Abban talált rá az Aurélia és az Aliz névre, s akkor úgy döntött, ha lányai lesznek, ezekre a nevekre kereszteli őket. így lettem én Aurélia, a két évvel fiatalabb húgom pe­dig Aliz. ahonnan jött. A negyedikkel — a mostani feleségemmel — véletlenül ismerkedtem meg. Ő is egyedül volt, én is. Ha­mar megtaláltuk a közös han­got. Azt akartam, csak úgy él­jünk együtt, de ő nem egye­zett bele. „Miért, nem hiány­zik az nekem, hogy a falu a szájára vegyen.” Elmentünk az anyakönyvvezetőhöz. — Hogy szerelmes voltam- e a többibe? — tér vissza a kérdésre. — Azt mondom, igen, csak nem úgy, mint az eisőbe. Virágot ugyan sosem vittem nekik, de mindig volt nálam valamilyen apró aján­dék, hogy meglágyítsam a szívüket. Megbecsüítem min­det, még most is karon fogom az asszonyt, ha úgy esik. Az ekeszarv mellett ábrándozva talán nem így képzeltem az életem, de soha sem panasz­kodtam. Szerintem a szere­lem az elmúlik, a szeretet a fontos... Esetleg, ha gyerme­keim lettek volna... — A félbe hagyott mondat hangulatát egy kézlegyintéssel igyekszik elhessegetni: — A vidám má­jusról kezdtünk beszélni, a vi­rágokról, a madarakról, az éledő világról, akkor félre, bú! gények meg ottmaradtak éj­szakára is a fa mellett, ne­hogy illetéktelenek ellopják vagy megcsúfítsák azt. Azért pedig, hogy az őrzés alatt se múljon unalommal az idő, dalt is költöttek. „Ma van május első vasárnapja Kinn alszik a legény a kapuba Kelj fel, legény, oda van a kalap, A május fa a zöld erdőbe maradt Nem maradt ott, mert én elültettem, Mit tehetek, ha ellopták főiem." A beregi Tiszaháton a hú­szas években még javában ál­lítottak májusfát, melyet pánt­likákkal, szalagokkal- díszítet­tek. A hagyomány — akár-* csak másutt — később itt is csendben kihalt, s az éjjelize­ne, vagy épp egy csokor vtrág lépett a helyébe... Veszélyes névnapok Nyíregyháza (KM — K. É.) — Szervác, Pongrác, Bonifác — a májusi veszélyes névna­pok. A fagyosszentek, akiknek a legrosszabb a hírük, hiszen a kezdődő tavaszt kényszerí­tik megtorpanásra. Termés­jósló, a hagyományok szerint palántaültetésre alkalmatlan napok. A legveszélyesebb hármójuk közül Pongrác, Or­bánnak ellentétes rámutató napja. S hogy ki az az Orbán? Az, akinek a méhek a bogarai. S hogy mit jelent a megállapí­tás? Azt, hogy a méheket Or­bán napján, május 25-én en­gedik ki a kaptárból, ekkor kezdenek rajzani. Orbán a szőlősgazdák és vincellérek patrónusa is, szobra az útke­reszteződéseknél áll vagy ép­pen a szőlőskertek kápolnái­ban található. A tizenhetedik századból eredeztetik azt a népszokást, amely szerint Orbán szobrát jó idő esetén virágokba öltöztetik, ha meg esik ezen a napon, sárba ti­porják azt. A Dunántúlon még ma is él az a népszokás, amely szerint Orbánt a neve napján kiseprű- zik a sutból, hogy ne legyen több hideg... — Előny vagy hátrány, hogy ilyen ritka keresztneved van? — A név tetszik nekem, örülök, ha Auréliának szólíta­nak. Sajnos, így végig keve­sen mondják ki, leginkább Re­linek becéznek. Ugyanakkor zavar az, hogy bemutatkozás­nál nem értik, s meg sem me­rik kérdezni még egyszer. Bó­lintanak az emberek, de látom rajtuk, hogy nem értették meg. — A május az idén a szá­modra az érettségit jelenti. Utána hogyan tovább? — Esztergomba jelentkez­tem a tanítóképző főiskolára általános iskolai tanító—óvo­dapedagógus szakra. Ez a szak két diplomát ad. Máso­diknak ugyanezen a főiskolán a tanítói szakot jelöltem meg. — Tekintsünk egy kicsit előbbreI Ha majd egyszer lá­nyod lesz, adnál-e neki nem mindennapi nevet? — Az attól is függne, hogy hívják a férjem. Ha például Szabó lenne, akkor nem ad­nám az Auréliát, mert nem illik hozzá. Bár a Herczku Auréliát együtt nehéz kimondani, azonban szerintem illik egy­máshoz a család- és a ke­resztnév. SZEKERES TIBOR FELVETELE Nyelvvizsgázó főiskolások Nyíregyháza (KM) — Az ál­lamvizsgára bocsátás feltétele a GATE Mezőgazdasági Főis­kola valamennyi szakán is a nyelvvizsga. Nagy segítség a hallgatóknak, hogy a gödöllői egyetem kihelyezett alapfokú nyelvvizsgákat rendez a nyír­egyházi főiskolai karán. Ápri­lisban huszonhárom, zömmel másodéves hallgató tett né­metből vizsgát. Május köze­pén pedig, jutányos anyagi feltételekkel, angol és orosz nyelvből rendeznek újabba­kat. Aki középfokú nyelvvizs­gát akar tenni, Gödöllőn meg­teheti. Ügyeletek Sürgős esetekben a megyei rendelőintézetben — Nyíregyháza, Bocskai út 73. — fogadják'a felnőtt és gyermekbetegeket es­te 7-től reggel 7-ig. Az ügyeletes gyógy­szertár — Nyíregyháza, Szabadság tér 1. sz. — este 9-től reggel fél 8-ig kereshető fel. Állatorvosi ügyeletek május elsején: Nyíregyhá­zán az 1. sz. körzetben dr. Gonda Gedeon, Leffler S. u. 33., tel.: 41-727, a 2. sz. körzetben dr. Bánhidi László, Ószőlő u. 99., tel.: 12-298.

Next

/
Thumbnails
Contents