Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-10 / 59. szám
12. március 10., kedd HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 etiltási stop az OTP-nek í hozott a visszafizetés • Nem lesz egyszerű • Sokkal körültekintőbben • Hegyáltozott beszedés az előző havi hátralékok miatt. O Mi történik a kezesekkel, adóstársakkal? áregyháza (KM — D. — Az Alkotmánybíróság lyon kívül helyezte az -nek azt a jogát, hogy etlenül letilthassa a nem 5 adósok munkabérét, udott viszont, hogy egy- ibben kerülnek rossz gi körülmények közé és 3 lehetőségük, vagy nem marják tartozásaikat ki- nlíteni. t tehet akkor a Taka- énztár? — kérdeztük s Lászlótól, a megyei tatóság osztály vezetőjéA döntés súlyosan érin- bennüniket, bár koráb- sem lehetett behajtani százalékig az adósságo- most még nehezebb zetbe kerültünk. A hatá- t szerint július 1-jétől bíróságon keresztül, levezett fizetési megha- útján kezdeményezhe- kényszerintézkedést. Ismerve a bíróságok alán nprograni arolyán (KM — MK) — atmári térségben a MA- szakemberei a FALU- GftAM megvalósításán nzftak. Fehérgyarmat vájt! is jó ütemben végzik belfektetést. Fehérgyar- ól Jánkmajtisra haladva lesediláp Krasznabalpar- ízgazdálkodási Társulat” azói Dreen-gépek segítsé- 1 végzik a kábelek fékét. Az árkokhoz közel, 1 •r mélységben futnak a lek, s meghatározott tá- igban PCM-szekrényeket áznék. Ezekben a távtápszekrényekben lévő erő- : teszik lehetővé, hogy jó ;minőségben tudjanak váltani (majd) a készükén beszélők. A tervek nt minden településen legalább egy nyilvános eszélő-állomás, mely a 'gal való közvetlen kap- ítot teszi majd lehetővé. piink a kábelfektetés inkálatairól készült. A SZERZŐ FELVÉTELE — Az információink szerint nemcsak bennünket ért váratlanul az Alkotmánybíróság határozata... A magúink részéről mindent megteszünk, hogy a beszedést elősegítsük. Információink naprakészek lesznek és minden megkeresésre késedelem nélkül intézkedünk, habár nem lesz egyszerű az ügy. Ugyanis jelenleg egy-egy hónap elején közel száz letiltást küldünk el naponta, — — A döntés rájuk is ugyanúgy vonatkozik, de érdemes megjegyezni, mindenki csak az eredetileg vállalt •törlesztésig felel. Tehát, ha az elmúlt időszakban a régi feltételű kölcsönök ben változás történt, — és nem jött iétre új megállapodás csak a korábbi feltétele alapján felelnek a kezesek és az adóstársak. O A munkanélküliség elterjedése, egyéb bizonytalanságok miatt nem kényszerül nagyobb óvatosságra a hitelnyújtásoknál az OTP? — Természetesen mind a követelésre, mind a visszafizetésre fedezetet kérünk. Ezután sokkal körültekintőbben helyezzük ki hiteleinket, és ez, sajnos, azzal is jár, hogy egyre többször kell ügyfeleinknek nemet mondani. O Az OTP-ben is előfordulhat tévedés. Mit tehet az állampolgár, ha mégis letiltják a fizetését? — Az Alkotmánybíróság nem helyezi hatályon kívül az eddigi letiltásokat, csak újat nem adhatunk ki. A tartozások kifizetése alól senkit sem mentett fel ez az intézkedés, de megváltoztatta a beszedés módját. Ezzel lehetőséget teremtett a nem megalapozott döntések elleni jogorvoslatra. Jándi mozaik Jánd (KM — K. D.) — A gondok mellett számos pozitívumról is hallottam e bő ezer lelket számláló településen, amikor az élmúlt év mérlegéről, s az idei tervekről érdeklődtem a községházán. S ez mindenképpen biztató az ott élők számára is. A tavalyi gazdálkodás olyan jól sikerült, hogy közel négymillió forint pénz maradt az idei év indításához, s ez nagyban köszönhető az elnyert pályázatoknak, hiszen ha alkalom adódott rá. máris benyújtották Igényüket. Így foghattak hozzá nagy lendülettel az útépítésekhez, s ha a remények valóra válnak, az év végére mindegyik pormentes lesz. Befejezték a ravatalozó építését, felújították a művelődési házat, s részben az iskolát is, ezt a munkát az idén folytatják. A szociális gondoskodásra is igyekeztek nagy figyelmet fordítani, de mint oly sok településen, itt is jóval több az igény, mint a lehetőség. Ennek éllenére az óvodások iskolai előkészítését sikerült támogatni úgy. hogy szinte mindenki részt vett benne, beiskolázási és karácsonyi segéllyel is segítették a gyermekeket. rca önéletrajz? Ugyan már! Születtem, ] éltem és megélek. De te! Ügy bizony édesegykomám. Te nem ittél, hanem a világra jöttél. Bálái. Mert anya csak egy van, az i az biztos. De az apa? Persze ez nem a te bűnöd. A Zétényi—Ta- ezt még nem rója fel. De ami azt követően történt. gró semmiségekkel kezdődött. Az itejet csak a bal emelőből szív- Az első lépést bal lábbal tetted , bal kézzel ettél, ittál és írtál. Az szavad nem az volt, hogy Mama. ladság! baloldaliság mint gyermekbeteg- — nem tart örökké — mondta a tód, majd kinövöd. Tévedett. Felként is volt annyi eszed, de csak 11 féltekében, hogy a földosztásnál térd a karót a grófi földbe. Bal el. Bal szemmel csak balra nézott volt a legjobb búzatermő táb- iz lett a tied. Két jobb oldali iszéd igazolja, szemben a balol- íkkal, hogy akkor azt mondtad: lém a karó, magamnak verem”, ztán tsz-t szerveztél. Mint elnök, szkodtól ahhoz, hogy a tsz-major iluközpanttól, nyugattól és Euró- <1 balra legyen. Ahhoz is ragaszál, hogy az irodában balra nyil- az ajtó, az íróasztalodon bal kézről legyein a konyakosüveg, balra álljon melletted a perfekten buta, de fölöttébb csinos titkárnő, bal kézről neked minden jobban esett. A beadásra nem azt mondtad, hogy padláslesöprés, hombárürités. A beadás részedről beadás volt. Könyörtelenül, Bal oldalon hordtad a kitüntetéseidet. Százat. A zakód bal szárnya a bokádig ért, különben nem fért volna a szövetre a rengeteg plecsnyi. Kaptál bronzot, ezüstöt, aranyat azért, mert mint tanácselnök, egyoldalusí- tottad a faluban a közlekedést. Az utcákban csak a baloldali járdákat betonoztattad, házhelyet csak a bal oldalon mértél. Később mint verőle- gény, csak bal kézzel ütöttél, bal oldalbordákat törtél. De alaposan. ötvenhatban bal kézben^ a puskával, bal szemmel céloztál és csak a véletlenen múlott, hogy a puska is balra hordott és egyetlen lövés sem talált. Később a vadászatokon ez már nem számított. Mások lőtték le neked a vadakot. és a lakásod bal oldali falát kapitális trófeák díszítették. Jobb oldalon csak a balkézről szerzett apa- rátcsiki időszakodból származó hi- mi-humi volt. Kristályvázák, herendi porcelánok, ezüstserlegek, aranyszamovár, ékköves díszkard, meg miegyéb. Szó mi szó. Te világra jöttél és tied lett a világ. Mint kiskirály, már nyilvánosan is hordtad a koronát, élei és halál uraként bal kézzel legyintve intézted mások sorsát. Te voltál TE. Es most mit hallok. Te leszel a legújabb újszíves. Számodra nem kell donor. A te kívánságod az, hogy az ép és egészséges szívedet bal oldalról ültessék át a jobb oldalra. Te életrajzodban írod: bocsánat. M ár jobbkezes vagyok, már jobb szemmel látok. Már egészen jobb vagyok. Mi van? Üjjászülettél, vagy betojtál haver? Azt hiszed most már jobbra fog nyílni az ajtó? De melyik ajtó és milyen ajtó? Használni akarod a jobbik eszedet, kamatoztatni akarod a jobbik énedet. A te életrajzodban ilyen nincs, nem is lesz. Nélküled megyünk Európába. Te! Te! Te... A minap a szerkesztőség bejáratánál egy ismerősöm szépen felöltözve, frissen borotvál- tan állt. Miután közölte, engem vár, megkérdeztem tőle, miért nem került beljebb? Közölte, volt, de ott van a kolleganőm. Igen, már értettem, olyan dologról akar velem beszélni, amit szégyell. Arra kért, keressek neki munkahelyet. Hűha, ez a mai viszonyok között nagy gond — árulhatta el az arcom, mert nyomban hozzátette: mint tudod, korábban az autófényezésben, meg raktárban dolgoztam, de most már nem ragaszkodom hozzá, bármit elvállalnék. Ígértem, ahol járok, megkérdezem, nincs-e szükségük egy olyan emberre mint ö? Kértem, mondja meg a lakcímét, hogy ha valami sikerülne, értesíthessem. A címét nem közölte, azt viszont igen, hogy mikor jön érdeklődni. Két nap „haladékot” kaptam. Több helyütt próbálkoztam, de mindenütt egy hosszú á .., á ..., meg egy méltatlankodó tekintet volt a válasz, melyből az volt kiolvasható: hol él ön, uram? örülünk, ha az itt- lévőket nem kell elbocsátani. Elszomorodtam, ugyanis az ember a munkanélküliségről szóló híreket, adatokat már-már megedzödött füllel hallgatja, de amikor a konkrét helyzetbe beleszagolhat, mindjárt más az érzet, a hatás. Izgultam, mert az ismerősöm által rám erőltetett határidő rohamosan közeledett, de sajnos számára biztató hírrel nem szolgálhattam. Es ezt olyan rossz megmondani. A kritikus nap reggelén azt hittem, az illető újra a K-M kapujában fog állni, de tévedtem. Később se jött. Vagy talált magának munkát, vagy feladta, s gondja megoldásában már nem is reménykedik. P edig ez utóbbit nem szabad, még akkor sem, ha ritkák a csodák. Lassan játszom a gondolattal, mi lenne, ha leltem volna neki munkát, s most nem tudnám vele tudatni? Nem tudom az ígéretei meg nem tartása és a munkanélkülivé válása között nincs-e összefüggés? Ezek után fogalmam sincs, örüljek, vagy bánjam, hogy nem találkoztunk ismét? Cselényi György Gazdagodott Záhonyban a MÄV Művelődési Ház könyvtára. Nagyobb lett a helyiség, és nőtt a könyvek száma is. Ma már közel 30 ezer kötetből válogathat az olvasók tábora, úgy szép-, mint műszaki irodalomból. A könyvek mellett videokazetták kölcsönzésére is van lehetőség. HARASZTOSI PÄL FELVÉTELÉ. KOMMENTÁR r Uj hang Dankó Mihály A z öregúr üres üvegeket vitt vissza a nyíregyházi Eperjes utcai kis ABC-be. Kiszámolta előre, körülbelül hatvan forintot fog kapni. Az átvevő osztott, szorzott, és a kezébe nyomott egy ötvenest. A Bácsi megvonta vállát; biztosan én tévedtem — gondolta. Szeretett volna a macskájának valamilyen ebédet venni, ezért átment a húsboltba. Ott nem talált májat, újra betért az ABC-be. Ekkor érte a meglepetés. A pénztáros megkérdezte: „ön az, aki üvegeket adott le az előbb?” Igen, — érkezett a válasz kissé meglepve. „Kolléganőm említette, szóljunk, ha meglátjuk, ugyanis véletlenül rosszul számolta ki a visszajárót, és tíz forinttal kevesebbet fizetett ki.” Elképzelhető, mennyire meglepődött a vevő. 0 S, hogy miért elevenítem fel részletesen a történteket? Nem voltunk hozzászokva korábban az ilyen jelenetekhez. Még ha észre is vette valaki, hogy egy pár forinttal becsapták, — és volt bátorsága szólni — könnyen öt szégyenitették meg. Hogy irigyeltük a bécsi üzletek vásárlóit: azt, ahogy foglalkoztak velük, azt a készséges, udvarias kiszolgálást. Csak reméltük, nálunk is eljön az idő, amikor „fogni” kell a vevőket. Érdeke lesz a boltban dolgozónak a köszönés, a mosoly, az áru bőség, mert csak akkor jönnek vissza ismét vásárolni hozzá. B ármennyire nem akarjuk elhinni, vége a nagy állami üzleteknek. S nemcsak a pénztelenség az oka, hogy alig lézengnek egy-egy nagy múltú boltban. A vállalkozások, a privatizáció lépésváltásra késztette a kereskedelmet, megjelent a túlkínálat. Reméljük, a harcban a „gyengék” alulmaradnak, s csak mi, vevők járunk jól. Nézőpont Á...á! túlterheltségét és az egyéb végrehajtások növekvő számát, nem fognak ezek az ügyek nagyon elhúzódni?
