Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-10 / 59. szám
4 Kelet-Magyarország 1992. március 10., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Külpolitikai jegyzet Őszi gandak kísértenek Máriás József B eköszöntött a tavasz, megélénkült a határ. Hányszor leírtuk már e mondatot, s most mégis nosztalgiával gondolunk rá, mert az élet rácáfolt a világ legtermészetesebb dolgára. Ugyanis a romániai földeket most nem mezőgépészek, hanem kataszteri mérnökök, topográfusok „szántják”, szabadalják. Egy esztendeje immár annak, hogy a földtörvény lázba hozta az országot: kimondta a termelőszövetkezetek felosztását, a föld visszajuttatását volt tulajdonosaiknak. A történelmi igazságtétel azonban előkészületlenül érte a parasztságot: se pénz, se gép, se szaktudás, de még munkaerő sincs hozzá a megapadt lakosságú falvakon. Az ősi juss visszanyerése mágikus erővel hatott, ezrek siettek haza, hogy a már csak emlékezetben élő gazda{g) ság szivárványfényében megmártózzanak. Ki hitte volna akkor, hogy a dolog távolról sem olyan egyszerű, a harminc-negyven éve elvesztett fonalat újra tűbe fűzni szinte lehetetlen, de legalábbis hosz- szadalmas. Az elmúlt évtizedek alatt a végtelenségig összekuszált birtokviszonyok — területcserék, beépítések, területrendezések stb. — nyomán olyan gordiuszi csomó kerekedett, amelyet most mindenki másképp akar kioldani. Igen ám, de a naptár kíméletlen, a sok vita idején sem áll meg az idő, hogy bevárja a bizonytalankodókat, a vége sosincs pálfordulásokat. Mit hozott magával a „mindent vissza” hangulat? Szétdűlt, széthordott gazdasági épületeket, melyek szanálási, eladási értéke az inflációban hetek alatt tizedére olvad; zavaros üzleteket, amelyek éppenséggel nem azokat gazdagítják, akik munkájukkal megkínlódtak érte; megműveletlen földeket, amelyek semmit sem teremtek; gazdátlan parcellákat, melyeken még ma is ott éktelenkedik a tavalyi kukoricaszár; szétosztott, -hordott állatállományt, melynek harmadrésze csakhamar levágattatott... A földosztás terminusai folyton kitolódnak. A kormány a földosztó bizottságokat hibáztatja, no meg az agrárszakembereket, azokat, akiket az említett törvénnyel jószerivel az utcára juttatott. De lehetne e folyamat gyorsabb? Gondolja csak meg valaki, hogy hány hónap alatt lehet például a 450 köké- nyesdi gazdának 18 000 földparcellára visszaszabdalni a határt, az óvári 1300 hektár szántót úgy 12—14 000 nadrágszíjpar- cellára felosztani — mindezt azért, hogy mindenki visszakapja az ősi rögöt. Ez bizony nehezen megy. Hogy mit kezd majd a gazda a földjével? Előreláthatóan nem sokat, esetleg a saját családja részére termeli mega legszükségesebbet. Aztán a honatyáknak eszébe jutott, hogy lehetne társulva is, talán köny- nyebb, talán ésszerűbb. Hoztak erre egy társulási törvényt. Leromboltuk az egyiket, hogy ... létrehozzuk a másikat. De még nincs földadótörvény, még nincs új biztosítási törvény, még nincs földbérleti törvény, még nincs gép, még nincs kamatkedvezmény. Társuljunk — mondja az egyik: én nem adom a földem, nekem az kell, ami az apámé volt — mondja a másik. Hogy miként igazodik el a traktor a felemás parcellákon? — ez a jövő zenéje! r tt a tavasz — mondjuk ismét. Pedig mi- nálunk még az őszi gondok kísértenek, ősziek azért, mert most kívántuk pótolni a tavaly, a szükségesnél jóval kevesebb területen vetett kalászosgabonát. Igen ám, de vetőmag sincs! Traktor? Talán száz hektárra ha jut egy működőképes masina, a csere- alkatrészekről pedig ne is beszéljünk. Ide jutottunk. Osztjuk, szabjuk a határt. És várjuk, reméljük, majd csak megsegít valaki — a tegnapi gabonaexportőr adományra szorul. Forró nyomon Milliók csempészésből •Nyíregyháza (KM — Kováts D.) — Szóváltást követő halálos ütés, rablás, lopás, gépkocsifeltörés, gazdasági bűncselekmény adott munkát a rend őreinek a hétvégén, hogy csak néhányat emeljünk ki a sok közül. Együtt italozott a megyeszékhelyen egy 59 éves és egy 38 éves férfi az előbbi Kossuth utcai lakásán, szó szót követett, s a házigazda a baltával fejbe csapta vendégét, aki a kórházba szállítást követően életét vesztette. Az elkövetőt őrizetbe vette a rendőrség, s eljárást indítottak ellene. A kisvárdai rendőrkapitányság rendőrei 4 domb- rádi fiatalembert tartóztattak le, akik lakóhelyükön megtámadtak egy férfit, zsebeit átkutatták, s elvették negyvenezer forintját A nyíregyházi rendőr- kapitányság indított éljárást egy ajaki férfi ellen, aki orosz állampolgároktól színesfémet vásárolt, ezek vámkezelését elmulasztotta, így egymillió kétszázezer forint jogtalan haszonra tett szert. Ugyancsak a nyíregyházi kapitányság indított eljárást egy 26 éves foglalkozás- nélküli férfi ellen, aki az ablakot betörve behatolt a megyeszékhelyen a Cigar Centrum irodájába. Eredménytelenül, sőt rendőrségi kísérettel távozott, mert a járókelők észrevették a betörést, s értesítették a rend őreit, akik elfogták a tettest. O Rádiós kollegánk, Nagy Miklós szerkesztő kocsijából pénteken éjszaka (március 6-án) ellopták összes iratát, köztük rádiós igazolványát is, továbbá UHER típusú riportermagnóját (ami más célra nem is használható). Elképzelhető, hogy a tolvaj (ok) megpróbálnak majd visszaélni az igazolványokkal, ezért figyelmesen ellenőrizzék az iratokat, akiknél ilyen néven jelentkeznek. Göncz Árpád köztársasági elnök március 9-én dolgozószobájában fogadta a hazánkban tartózkodó Marina von Neumann dr. Whitman-t, a General Motors alelnökit MTX TELEFOTO Munkába kezd a vidék-lobby Nyilatkozik a világkiállítási albizottság elnöke Kevesriili hiuatenrfc; vártaBi Tavaly 817 ezer hektárt szórtak he *aigal Budapest (ISB — Krecz) — A tíz nappal ezelőtti, párizsi döntés szerint Magyarország 1996-ban világkiállítást rendez, ezáltal új értelmet kapott az Országgyűlés gazdasági bizottsága világkiállítási albizottságának tevékenysége. Az albizottság vezetője Fejes Attila, aki talán vidéki (Debrecen) képviselői mivoltának is betudhatóan munkatársunknak adott nyilatkozatában az expo vidéki rendezvényeire helyezte a hangsúlyt. A döntés utáni első pillanatokban úgy tűnik, hogy lesz ugyan világkiállítás, de Budapestre koncentrálva, s ott is takarékos kivitelben. A világkiállítási albizottság vezetője a felvetésre azt a véleményét fejezte ki, hogy az északkelet-magyarországi régió infrastruktúra-fejlesztési igényei egyébként is olyan indokoltak, hogy expo nélkül is teljesíteni kell azokat. Az igényeknek konkrét időhöz, az 1996-os rendezvényhez kötése kézzelfoghatóvá teszi a fejlesztési folyamatot. Fejes Attila kiemelte az M3-as autópálya fejlesztését, az ahhoz csatlakozó úthálózat korrekcióját Várható továbbá, hogy a régió telefonellátottsága 1994-re elfogadható, majd 1996-ra nemzetközi szintre emelkedik. A világkiállítás vidéki, járulékos rendezvényszínhelye- inek kiválasztásánál döntő szempont az adott település megközelíthetősége. A tervek jelenlegi szintjén Debrecen kedvező helyzetbe kerülhet, ugyanis a MÁV elképzelései szerint a jövő év elejétől „inter city”-járatként, napi négy retúr-szerelvény- párral gyorsvasúti összeköttetés lesz — alig több, mint kétórás menetidővel — Budapest és Debrecen között, a mai utazási körülményeknél magasabb színvonalú szolgáltatással. A debreceni képviselő meglátása szerint a régió kiváló adottságokkal rendelkezik az üzleti turizmus felvirágoztatására. (Itt említve a Hortobágyot, az Északi-középhegységet, a Bereget.) E Magyarországon ma még kevéssé honos rendezvénytípus lényege: egy üzleti tárgyalás lebonyolítása mellett akár egész családnak, családoknak egész napos. egész hetes program nyújtása. Itt teljesedhet ki például Debrecen azon törekvése, hogy térségi üzleti és konferenciaközponttá váljék. A világkiállítási albizottság támogat minden olyan elképzelést, amely megfelelő szakmai, tudományos háttérre! már az expo előtt konferencia vagy kiállítássorozat rendezésére vonatkozik. Fejes Attila megerősítette, hogy képviselői munkája gerincét az elkövetkező időkben azoknak a formális és informális előnyöknek a kiaknázása jelenti, amelyek képviselői megbízatásából, albizottsági tisztségéből, és a VOSZ társelnöki posztjából adódnak. Általános vélekedése. hogy vidéki helyszínek nélkül nem lehet világkiállítást rendezni ebben az országban, s mindent egybevetve 1996 végén kedvező mérleg vonható majd. Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — A belföldi ellátás most sem kerül veszélybe, ám a tavalyi hárommilUárd forintos exportárbevétel az idén valószínűleg hiányozni fog a termelők és az ország kasszájából. Az előrejelzések szerint öt megyében várhatóan nem terem annyi búza, amennyi a helyi szükségletek kielégítéséhez kellene, viszont három megyében bizonyosra vehető a bő termés. Mindez azonban nem változtat azon, hogy ebben az évben a termelők szerint legfeljebb 3,6 millió tonna búzát takarítanak be, s ez igencsak elmarad a tavalyi hatmillió tonnás terméstől. Megvalósulni látszik tehát a földművelésügyi tárca szándéka, jóllehet a termelők aggódva kémlelik a jövőt. A gabonaválasztmány legutóbbi ülésén riasztó adatok láttak napvilágot, -s a tagok szerint túl jól sikerült a minisztérium őszi propagandája, amely a vetésterület húsz százalékos csökkentését hirdette. Végül összesen harminc százalékkal kisebb területen került földbe a mag, s még nem tudni, mennyi takarmánybúzát vetnek tavasszal a gazdaságok. Zavarja a tisztánlátást, hogy a Földművelési Minisztérium szerint ősszel 840 ezer, míg a termelők adatai alapján csupán 817 ezer hektárt szórtak be maggal, így 1990-hez képest nem a tervezett kétszázezer, hanem háromszáz- ezer hektárral csökkent a termőterület. A különbség nem túlságosan nagy, de ahhoz elegendő, hogy teljesen bizonytalanná tegye az exportot, s megnövelje a takarmánybúza árát. Ez utóbbi első jelei már tapasztalhatók, s belátható az is, hogy milyen hatással lesz mindez az állattenyésztésre. Kétségtelen, a tavalyi rekordtermés zavarba hozta a tárcát és a termelőket, ezért is döntött a minisz rium a területcsökkentés ír lett. Ma azonban ott tartu hogy több, külföldi vevő is rendelkező hazai cég n talál az országban árul nem tudni azt sem, mi kora lesz pontosan az i< termés. Igen nagyra teh ugyanis azon gazdaság száma, amelyek szegény gükben gyönge minőse búzát vetettek, s a talaj mi kákkal sem (készültek el i< ben. A műtrágya-felhaszi lás országosan visszaesett 90 százalékkal (!) kévése mennyiséget szórtak ki, m ’90-ben. A vetések sok 1 lyütt meglehetősen gyeng fejlettek, s nagy kérd lesz-e pénz a fejtrágyázás Éppen ezért a választmá azt tanácsolja a' gazdaságé nak, hogy szerződéskötési a búza tonnánkénti 6900 rintos termelési árából dúljanak ki, s legalább 7( —8000 forintos árat kér nek érte. S ez annál is fc tosabb, mivel a korábban 1 látásba helyezett kormár támogatás elnyerésének al£ feltétele, hogy aláírt szer; désük legyen a termelőkm A választmány titkára s: rint igen hasznos lenne, az idén a termelők, s m a forgalmazók kapnák m a 10 százalékos gabarrae port-szubvenciót. Uhercs András egyébként úgy v< hogy az év végén még na szükség lenne arra az expo' árbevételre, amelyről mi könnyedén lemond a föl művelési tárca és a ke mány. Mindenesetre Ras György, a minisztérium : lamtitkára a legutóbbi ke mányszóvivői tájékoztat elbagatellizálta a mezőga daságból származó expói bevétel jelentőségét. S azért is érthetetlen, mert idén a tavalyi esztendőh hasonlóan több mint kétm liárd dollárnyi mezőgazd sági exportbevételre szán a költségvetés. Mindennapi kenyerünk a tét Szakjogász a kárpótlásról (1.) Nyíregyháza (KM — dr. Budai Gábor) — Többen kértek, hogy mint magánember, mint jogtanácsos, mint okleveles mezőgazdasági szakjogász írjak egy tájékoztatót a kárpótlás, az átmenet legfontosabb kérdéseiről, mert katasztrofálisnak ítéli meg az egyes emberek, leendő föld- tulajdonosok tájékozatlanságát. E témában eddig 18 fa-, lugyűlésen, falufórumon voltam előadó, nekem is ez a véleményem. Egy törvény végrehajtásának közepén vagyunk, felvilágosítás-módszerrel már csak tűzoltómunkát lehet végezni. Politikai kérdésről már nem eshet szó, csak a jogszabály végrehajtásáról, mert a mindennapi kenyerünk a tét. Tájékozatlanság és hozzá nem értés miatt vagyonok „folyhatnak ki” a magánemberek kezéből. A politikusok „ígérgetéseit” és a megjelent jogszabályt nem szabad összetéveszteni. Pl. ki viseli a földkimérés költségeit? Ausztriában 70 ezer schilling, Németországban 50 ezer márka egy hold föld. 2 —3 év múlva Magyarországon is 300—600 ezer forint lesz az értéke. Azok akik most nem igénylik' a sajátjukat: 2—3 év után a gyermekeik beadják az öregek otthonába, vagy öngyilkosok lesznek. E szemszögből kell nézni. Átmeneti törvényről van szó, politikai célzatosság átalakulási törvénynek nevezni. A téeszeket jogszabály szüntette meg úgy. hogy nem teszi lehetővé tsz-ek szervezését. Amikor majd minden talpalatnyi föld magán- személyre lesz telekkönyvez- ve, amikor a téeszek vagyona teljesen és ténylegesen fel lesz osztva, a saját vagyonával mindenki azt tehet, amit akar pl. a Társasági törvényben felsorolt társasági formákat alakíthat, vagy szövetkezetei, de nem téeszt! Ehhez azonban ténylegesen saját vagyon kell, készpénz és forgalomképes, vagyis lefoglalható ingatlan, más szóval-apport. A cégbíróság csak ilyen vagyonnal rendelkező emberek kérelmét jegyzi be. Minden 5 embernek joga van új típusú szövetkezetei alakítani. Már írtam is egy cégbejegyzésre alkalmas alapszabályt. A helyi képviselő-testületek már minden faluban megválasztották az érdekegyeztető fórumot. Azoknak már ülésezni kellett, megalakulni, megválasztani elnöküket, rögzíteni működési szabályzatukat. Hogy kik a tagjai, kik jogosultak észrevételt tenni a termelő- szövetkezetek táblakijelólési tervükre, csak akkor tudja meg a Kárpótlási Hivatal, ha a megalakulás tényét neki bejelentik. A fórumnak, mint testületnek, de azok egy tagjának is van észrevétel zési joga. Az egyes fórur tagok pl. a kárpótlásra jog sultak, vagy a részarányjog sultak képviselőinek m össze kel! hívni megbeszélő re azokat, akiket képvis mert meg kell tudnia, hói megbízóiknak jó-e a tée táblakijelölése. Mindenn ülésezni kell, mert a t.éeszi táblakijelölésétöl (földalap kijelölése, a külterület sze torokba osztása) számít’ csak 8 nap áll rendelkezés az észrevételre. Az idő rövi sége miatt elég a fellebb zés tényét bejelenteni, az i doklást pár nap múlva pótc hatjuk. Az ÉEF minden ta jának egy szavazata va (BM. politikai államtitk 303—273 1992. sz. folyó év 2 án kelt tájékoztatója ala járt). (Következeik: Más a tula dón és más a birtok) Tanácskozás a kárpótlásról Nyíregyháza (KM) — Egyidejűleg kell megfelelniük a mezőgazdasági termelőszö- vetkeizefeknek a három sarkalatos törvény diktálta feladatoknak, ami hatalmas feladattömeget jelent abban a tavaszi időszakban, amikor alapvető anyagi gondok közepette kellene elvégezni az időszerű mezőgazdasági munkákat — hangzott el a Mezőgazdasági Termelők Szövetségének hétfői kibővített elnökségi ülésén. A Megyei Kárrendező Hivatal, a Megyei Földhiv tál, valamint a MOSZ jo tanácsosának részvételév megtartott ülésen tisztáz próbálták a kárpótlási sz vetkezeti, és átmeneti tö vényekből adódó feladati mellett, azok értelmezés ben felmerülő problém kát, pontosan az egyért« mű végrehajtásuk érdek ben.
