Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-06 / 56. szám

4 ivelei-Magyarország MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL 1992. március 6., péntek lálékoztati a kormányllisröl A Világkiállítások Nem­zetközi Irodájának kedvező döntése után azonnal meg­kezdődtek a budapesti Expo előkészületei. A kormány Kádár Béla, a világkiállítá­sért felelős miniszter előter­jesztésében megvitatta és el­fogadta az Expo szervezeti rendjének tervezett koncep­cióját — jelentette be Juhász Judit kormányszóvivő a ka­binet csütörtöki ülésének szünetében tartott tájékoz­tatón. A kormány áttekintette a főváros és a nagyvárosok tö­megközlekedésének helyze­tét. Tekintettel arra, hogy érezhetően csökkent a szol­gáltatások színvonala, rom­lott a járművek és a pályák állapota, a tarifaemelés pe­dig további utasokat riasz­tana el, a kabinet egyetér­tett abban: a tömegközleke­dés nem működtethető piaci alapon, központi költségve­tési támogatás nélkül. Ezért úgy határozott, hogy ki kell dolgozni a tömegközlekedés fejlesztési programját. A kormány hatályon kívül helyezte a Belügyminiszté­rium önkéntes segítőire vo­natkozó rendelkezéseket. A minisztertanácsi rendelet a korábbi politikai rendszer igényeinek megfelelően sza­bályozta az önkéntes rend­őri és határőri csoportok szervezését, azok feladatait. Független lap Kisvárdán A szerkesztők és az újság­írók magánkiadásában, füg­getlen lapként jelenik meg ezentúl a kisvárdai városi újság. Az Űj Kisvárda című lap első száma csütörtökön került az olvasókhoz. Az utóbbi időben a lap körül erősödő politikai csa­tározások után az újság munkatársai levelet kaptak a korábbi kiadótól, a pol­gármesteri hivataltól, amely tudatta velük: anyagi okok miatt lemondja a lap meg­jelentetését, nem tart igényt a szerkesztők által már el­készített következő számra sem. Az újságírók úgy dön­töttek: nem hagyják meg­szüntetni a csaknem 13 év­vel ezelőtt alapított városi lapot, magánvállalkozásban továbbra is kiadják. Tervük valóra váltásában számít­hatnak a település lakossá­gára is, amely szép számban fizet elő az egyetlen helyi sajtóorgánumra. Aikét a gyermekvédelemről Nyíregyháza (KM — T. K.) — Először alkotnak gyer­mekvédelmi törvényt ha­zánkban, azzal a céllal, hogy a felnövekvő generáció min­den tagja egyenlő eséllyel in­duljon a szakmaszerzés, a munkába állás, a család- alapítás hétköznapi küzdel­meiben. Jogos kívánság, hogy a gyermekvédelem­ben közreműködő részt­vevők — gyámhatóság, intézetek, családsegítő köz­pontok, rendőrség, szoci­ális munkások, egészségügy, s a felsorolás nem teljes — Forró nyomon egységes álláspontot, s ebből következően komplex tevé­kenységet fejtsenek ki. Ezekről a kérdésekről be­szélgetett Bene Béla, a Nép­jóléti Minisztérium család-, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályvezetője a téma szakembereivel tegnap a nyíregyházi és a megyei ön­kormányzatnál, a sóstói anyáscsecsemő-otth ónban, majd délután nevelőszülők­kel, pedagógusokkal fórumon találkozott és vázolta a ké­szülő törvénytervezetet. 50 ezer a nvomravezetönek Tombol az erőszak n Nyíregyháza (KM- Cs. Gy.) - Március 4-én az esti órákban Nyír- egyházán, a Búza téren egy 13, egy 14 éves gyerek, valamint egy 18 éves fiatalember egy, a buszra felszálló férfit a lépcsőről lerántottak, bán­talmazták, majd a zsebeit átkutatták, s elvették öt­száz forintját. A rendőrség az elkövetőket a cselek­mény után nem sokkal el­fogta, és a 13 éves fiú ki­vételével valamennyiüket őrizetbe vette. A Nyíregyházi Rendőrka­pitányság ismeretlen rablók után nyomoz, akik márci­us 4-én a délutáni órákban Bökönyben bementek egy magánlakásba, ahol az ágy­ban fekvő tulajdonosnőt bántalmazták, az űjjáról a gyűrűt lehúzták, és elvet­ték 20 ezer forintját. Március 4-re virradóra ismeretlen személyek Por- csalmán csákánnyal befe­szítették egy 83 éves nő la­kásának ajtaját, majd be­mentek; az idős hölgy ke­zeit és lábait összekötözték. s erőszakoskodtak vele. A házban lakó 80 éves férfit is bántalmazták, az ő keze­it szintén összekötözték. Később a támadók a házat átkutatták, és elvittek 140 ezer forintot. A Megyei Rendőr-főka- pitánvság vezetője a tette­sek felderítését érdemlege­sen segítőknek 50 ezer fo­rintig terjedő pénzjutalmat ajánlott fel. A rendőrség a támogatói nevét szolgálati titokként kezeli. Ismeretlen emberek Fé- nveslitkén betörtek egy magánlakásba, ahonnan készpénzt és arany ékszere­ket vittek el. a kár 374 ezer forint. Az MRFK vizsgálati osz­tálya eljárást indított egy 19 éves rápolti fiatalember ellen, mert előzetes vesze­kedést követően egy 16 éves porcsalmai fiút hátba szúrt, aki életveszélyesen megsé­rült. A megyeszékhelyi Búza téren és a Tokaji úti piacon elloptak egy-egv gépkocsit, a kár összesen 580 ezer fo­rint. „A tárgyalást szorgalmaztuk” Az kamara megyei titkára a töltetes mellett Japánok Budapesten Budapest (MTI) — Hu­szonegy tagú japán üzlet­ember-delegáció érkezett Budapestire, ezúttal kifeje­zetten vásárlási céllal. A magyar fogyasztási cikkek választékát akarják megis­merni, s ennek érdekében a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma és az Országos Kereskedelmi Szö­vetség kilenc magyar cég termékeiből rendezett szá­mukra bemutatót. A rendez­vényen a JETRO (Japán Ke­reskedelemfejlesztési Inté­zet) küldöttsége elsősorban a magyar élelmiszeripari termékekkel és néhány bú­torgyártó ajánlatával ismer­kedhetett. Kádár-ügy lesz? Párizs (AFP) — „Kádár, az inkvizitor és a hóhér” címmel írt egész oldalas cik­ket a Libération című fran­cia napilap csütörtöki szá­mába Fejtő Ferenc, a Pá­rizsban élő történész. Cikké­ben ismerteti azt a most megtalált hangfelvételt, amely Rajk László kihall­gatásáról készült, a. felvéte­len Kádár és Farkas Mihály kényszeríti beismerő vallo­másra Rajkot. A felvételt a Párttörténeti Intézetben Haj­Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — Múlt hónap végén le­járt a gépjármű-súlyadó be­vallásának határideje, s aki ezután jelenti be a polgár- mesteri hivatalokban a ko­csiját, már csak mulasztási bírság fejében teheti meg. A Belügyminisztérium adatfeldolgozó központjától kapott adatok szerint körül­belül 32 ezer kocsit tartanak nyilván a megyeszékhelyen, a határidő lejártáig azonban csak húszezer autó tulajdo­nosa nyilatkozott. A mulasz­tóknak nem nagyon érdemes tovább „taktikázniuk”, mert a BM listája» alapján elég hamar kinyomozható, ki fe­ledkezett el a dolgáról. El­képzelhető azonban „meg­lepetés” is, mert előfordul­hat, hogy a régi tulajdonos kap majd felszólítást, ha a kocsiját megvásárló takaré­kossági okokból nem íratta át saját nevére a járművet. Nyilvánvaló, hogy a tisztá­zás után az új autós fizet majd. du Tibor találta meg, szöve­gét közli majd a Társadalmi Szemle is. „Magyarországon rövide­sen »Kádár-ügy« lesz” — írja Fejtő, aki szerint a fel­vételen hallható szöveg „meghaladja Koestler vagy Orwell képzelőerejét”, „le­rántja a leplet a magyaror­szági kommunizmus egyik legelrettentőbb jelenetéről”, s Kádár Jánost „megszállott, bestiális kínzóként” mutat­ja be. A beérkezett nyilatkozato­kat a polgármesteri hivatal­ban folyamatosan iktatják, számítógépen nyomtatják a határozatokat, s elképzelhe­tő, hogy már a napokban postán meg is érkeznek az első határozatok — s a két csekk. Ha valakinek gondja van a számítással, tizenöt napon belül fellebbezhet, ha nincs, harminc napon belül csekken kell befizetnie az első félévi adót. (A második félévit pedig szeptember 15-ig.) Előfordulhat, hogy valaki rosszul töltötte ki az adatla­pot, neki értesítést küldenek, de ezért nem jár semmiféle „büntetés”. Ha viszont ha­táridőn túl fizet, késedelmi pótlékot is számolnak. Kedvezményt kaphat — időarányosan —, aki egy időre kivonja a forgalomból járművét (s ezt a forgalmi engedélyével igazolni tudja). Emlékeztetőül: a súlyadó minden megkezdett 100 ki­logramm után 200 forint egy évre. Nyíregyháza (KM — Ko­vács Éva) — Tüntetni fog­nak az egészségügyi dolgo­zók. Amint azt lapunkban már korábban is megírtuk, a Népjóléti Minisztérium elé tervezett, szombati demonst­ráció az egészségügyben dol­gozók rossz anyagi helyzete, túlzott igénybevétele, a bére­zés súlyos hiányosságai miatt szerveződik. Csatlakoznak-e, s mit szól­nak a tüntetéshez? — tettük fel a kérdést dr. Losonczi Jánosnak, a Magyar Orvosi Kamara Megyei Szervezete titkárának. — Egyetértünk vele, az érdekegyesítés legitim for­májának tartjuk, s ezért eb­ben nemcsak az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerveze­tét, de minden demokratikus szakszervezetet is támoga­tunk. Az egészségügyi dol­gozók tüntetése szerintünk igenis indokolt. Tarthatatlan és megalázó helyzetben va­gyunk. Mind a régi, mind az új rendszerben a borravalós szakmák közé sorolták, s ehhez „méltó” a bérezése is. Ma, amikor demokrácia szü­letik — melynek vívmányait magunk is élvezni szeret­nénk —, helyzetünket re­ménytelennek látjuk, nem tapasztaljuk az új hatalom gondoskodását. — A tüntetés mindezekre A Kelet-Magyarország 1992. március 05-én megje­lent, az egészségügy helyze­tével foglalkozó cikkekkel összefüggésben, illetve azok­tól függetlenül az alábbi vé­leményünknek kívánunk hangot adni. Támogatunk minden olyan tárgyalást, illetve megmoz­dulást, amely nem veszélyez­teti a betegellátást, így szer­vezeteink közösen vesznek részt az 1992. március 7-i országos demonstráción. El­lenezzük azokat a törekvé­seket amelyek az egészség- ügyi dolgozók megosztását és egymással szembeni kiját­szását szorgalmazzák. így tiltakozunk a munkakörön­ként! eltérő arányú béreme­lés. illetve a többlépcsős bérrendezés! elképzelések el­len. Ellenzőnk továbbá minden olyan intézkedést vagy ja­vaslatot. mely alkalmas az egészségügyi dolgozók és a társadalom egyéb rétegeinek szembeállítására. (Fenti ál­láspontunkról. valamint a demonstráción való részvéte­lünkről tájékoztattuk dr. hívja fel a figyelmet, s vilá­gossá teszi, hogy bár az or­voslás, a gyógyítás vala­mennyi formája a lelkiisme­ret által motivált munka, a közben szükséges erőfeszítés­nek valahol az anyagi meg­becsülésben is látszania kel­lene. Tarthatatlan, hogy az orvosok, a középkáderek az anyagi megbecsülést tekintve másodrendű, kihasznált ál­lampolgárai az országnak. — Vannak, akik pont for­dítva tudják: az orvosok a jól kereső, kiváló anyagi helyzetben lévő kategóriához tartoznak. . . — Magam is tudom: az orvosok a jól kereső réteg­hez tartoznak, mivel napi tizenhat-tizennyolc órás, oly­kor háromnapos folyamatos, éjt nappallá tevő munkával képesek jó életszínvonalon eltartani családjukat. Amennyiben viszont várat­lan helyzetbe, ne adj’ Isten, táppénzre, tartós munkanél­küliségre kényszerülnek, helyzetük egyszerűen meg­alázó lesz. Ennek pedig pont azok a körülmények az okai, melyek miatt a holnapi tün­tetés is szerveződik. Mi, a Megyei Orvosi Kamara tag­jai elsősorban a tárgyalásos utat szorgalmaztuk. Mivel azonban ily módon célhoz nem értünk, csatlakozunk és támogatjuk a tüntetőket. Nagy István országgyűlési képviselő urat is a hivatko­zott megbeszélésünkön.) Szemben a sajtóban ismé­telten hangoztatott állás­ponttal, vannak javaslataink az eü. finanszírozására, töb­bek között a tb kintlévősé­géinek behajtására. Felhábo­rítónak tartjuk, hogy a tb- járulékot tartósan nem fize­tő vállalatok vezetői magas prémiumokat vehetnek fel, így fennáll annak a veszé­lye, hogy ez további vállala­tokat serkent a tb-járulék fizetésének elszabotálására. Az egészségügyi dolgozók érdekvédelmi eszközeinek sorában legkívánatosabbnak a továbbiakban is az érdek­egyeztető tárgyalásokat tart­juk, azonban ezek ered­ménytelenségei esetén elfo­gadhatónak tartjuk a de­monstrációt. illetve végső esetben az érdekérvényesítés egyéb formáit is, melyek nem veszélyeztetik a beteg- ellátást. MOK Megyei Szervezetének Elnöksége és az EDOSZ Megyei Vezetősége Konisiki Ozeki 28 éves hawaii születésű japán szumóbaj- nok törli arcát Tokióban, az esküvőjét követő sajtótájé­koztatón. Mellette 27 éves felesége, Siota Sumika manöken. Vetik a súlyadót Több ezer kocsi még késik Elfogadható a demonstráció I Magyar Orvosi Kamara Megyei Szervezetének és az EODSZ megyei szervezetei közűs állásfoglalása Tízezer munkanélkülit érint Tarnóczky Attila, az MDF országgyűlési képviselője önálló indítványában a fog­lalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítását kezdeményezte. „Javaslatom nagyon egy­szerű — mondta az Ország- gyűlés gazdasági bizottsága előtt. — Azt célozza, hogy a foglalkoztatási törvény ta­valy december 29-ei módosí­tásának az a része, amely tiltja a végkielégítés melletti munlkamólküli-járadék kifi­zetését legalább azokra ne vonatkozzék, akiknél a fel­mondás még december 29. előtt, megtörtént. A felmon­dási idő sokaik esetében ezu­tán jár le. A korábbi rendel­kezéseknek megfelelően az érintettek többsége a végkie­légítés összegének kézhezvé­telékor joggal számíthatott arra, hogy a felmondási idő lejártával azonnali munka­nélküli-segélyt kapott, te­hát nem úgy osztotta be a pénzét, hogy az még továb­bi hónapokra is elegendő le­gyen.” A törvény módosításakor a honatyák úgy rendelkeztek, hogy a munkanélküli annyi hónapig ne kaphasson ellá­tást, ahány hónapi munka­nélküli-járadéknak megfe- lő összegű végkielégítést ka­pott a munkáltatótól. Ez ter­mészetesen csak azokra vo­natkozik, akik a törvénymó­dosítás életbe lépése után váltak munkanélkülivé, azon­ban közülük körübelül tízezer olyan munkavállalót is érint, akik már december 29-e előtt megkapták a felmondóleve­lüket, s most a felmondási idejüket töltik. Rolek Ferenc, a Munka­ügyi Minisztérium államtit­kára — ugyancsak a gazda­sági bizottság ülésén — a törvényjavaslattal kapcso­latban kijelentette: „A mi­nisztérium egyetért azzal a törekvéssel, amit a képvise­lő az önálló indítványában megfogalmazott.” Hasonlóképpen foglalt ál­lást az Országgyűlés gazdasá­gi bizottsága is. A javaslatot általános vitára alkalmasnak tartották, csakúgy, mint a költségvetési bizottság tagjai. Az indítvány várhatóan a jövő héten kerül a plénum elé, s az ügy sürgősségére va­ló tekintettel talán döntés is születik. Megszínt az Inkéntes rendőrség

Next

/
Thumbnails
Contents