Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1992. március 16., hétfő /y/ Tüskés sarok ___________ /f Lépcsöházhocsma Kováts Dénes Á gombamódra szapo­rodó garázskocsmák és palackos italos boltok — nem egyszer tet­tük már szóvá — egyre jobban zavarják a környé­ken lakók nyugalmát. A jó ég tudja, milyen feltételek alapján adják ki az enge­délyeket, de nem ártana előtte kikérni a lakosság véleményét. Nem vitatom, hogy bizo­nyos szempontból előnyt is jelent a boltok léte, de saj­nos a hátrányok felsorolá­sa jóval hosszabb ideig tarr tana. Mert bizonyára jó üzr let a tulajdonosnak, vagy bérbeadónak üzlet célját a kiadni a garázst, nem jó üzlet viszont azoknak, akik kénytelenek eltűrni a kellemetlenségeket. Kíván­csi lennék, ellenörzik-e eze­ket a boltokat, a körülmé­nyeket, mert büntetésekről nem nagyon hallani'. Hi­szen kevés azt kiírni, a boltban és környékén tilos szeszes italt fogyasztani, ha maga a boltos nyitja ki a sörösüvegeket. S ha nem ö, hát a vevő. A házmester pedig nem győzi takarítani az elhaji- galt csikkeket, mert italo­zás közben bizony jócskán fogy a cigaretta, s elfrics- kázni könnyű. S valaki só­kat iszik, bizony, gyomrá­nak tartalma is könnyen ki­fordul a ház elé ... A kö­vetkezményeket azt hiszem, nem kell részletezni. Üjabban az vált szokás­sá, hogy a kellemetlen sze­les, esős időben az italozók nyugodtan beköltöznek a lépcsöházba, beszélgetnek, zajonganak, közben itt is elfricskázva a csikkeket. A múltkor felfelé haladva üt­köztem egy ilyen társulat­ba, előttük szép sorba ren­dezve tucatnyi sörösüveg, tartalmuk minden bizony­nyal „elkísérte” a kiürült féldecis pálinkásüvegek ne­dűjét. Vajon kötelesek vagyunk eltűrni a zaklatás e módját a piacgazdaság, a vállalko­zói szabadság mottója alatt? Mindenféle A fehérgyarmati új véradó állomáson korszerű körülmé­nyek között történik a véradás. MOLNÁR KAROLY FELVÉTELE ANTIKRISZTUS — 666. Mit jelent ez? — rímmel hangzik el előadás március 16-án, hétfőn 18 órától Nyíregyházán, a Szakszer­vezetek Házában. PSZICHOLÓGIAI tanács­adást tartanak március 16-án, hétfőn 18 órától Nyíregyházán, a Városi Mű­velődési Központban. Gratulálunk BORVERSENY. A Nyír­egyházi Központi Kertba­rát Klub március 17-én, kedden 15 órától a Társa-, dalmi Egyesülések Szövet­ségében (Nyíregyháza, Fel- szabadulás u. 6. szám) házi­borversenyt tart. A me­gyei kertbarátborversenyt március 26-án 15 órától a nyíregyházi Vasutas Műve­lődési Házban rendezik meg. Ünnepi állo­mánygyűlés ke­retében névadó ünnepséget tartot­tak a nyírteleki katonai alakulatnál. A Ma­gyar Honvédség parancs­noka, a tájegységnek meg­felelőén a „Szabolcs Fegy­verzettechnikai Ellátó Köz­pont” név felvételét enge­délyezte az alakulatnak. A péntek délutáni ünnepsé­gen Ratkos Mihály, a tele­pülés polgármestere kö­szöntötte az egység tiszt­jeit, tiszthelyetteseit, pol­gári és sorállományt, egy­ben a nagyközség nevében vállalta a „keresztapa” szerepet. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: Addams Family. Előadás: 16, 18 és 20 óra BÉKE MOZI: tök jó, válnak az őseim. Előadás: 16 és 18 óra. Hullámok hercege. Előadás: 20 óra VIDEOMOZI: Végső harc. Előadás: 9,30, 11,30 és 14 óra. Szárnyát vagy combját. Előadás: 16, 18 és 20 óra KISVÁRD A: Börtön­csapda VÁSÁROSNAMÉNY: Renegátok MÁTÉSZALKA: Trükkös halál 2. Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban már­cius 16-án, hétfőn 19 órá­tól a Hegedűs a háztetőn című darabot játsszák, bérletszünetben. Kiállítások A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban március 6-án, pénteken Babinec József ungvári, valamint Földessy Péter és Micska Zoltán munkácsi festő­művészek alkotásaiból nyílt kiállítás. A zömmel tájké­peket felvonultató tárlat hétköznapokon 9-itől 16,45 óráig tekinthető meg. A Nyíregyházi Városi Galériában megnyílt Szék­helyi Edith nyíregyházi festőművész önálló, gyűjte­ményes tárlata. Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész alkotásai­ból nyílt kiállítás március 12-én, csütörtökön 16 óra­kor Vásárosnaményban, a kereskedelmi szakmunkás­képző iskolában. Kódisgazdagon a Korányiban Negyven wattos jövendő SZEKERES TIBOR FELVÉTELE Fényárnyék. Tapolcai Zoltán írhattam volna olyan isko­láról, ahol az egyik évben az egyik teremben szakad le a plafon, a másik évben a má­sikban. Olyan óvodáról, amelynek egész éves költség- vetése alig több, mint egy lottó négyes. Mégis a nagykállói Korá­nyi Frigyes kéttannyelvű gimnáziumot választottam. S nem azért, mert szombaton avatták az új kollégiumot, hanem, mert ez az új kollé­gium. . . Végre kész, de... Ottjártamkor még az épí­tők szöszmötöltek rajta. A kislibazöld fal, középbarná­ra pácolt zsalus faereszekkel. Szöglet itt, kanyar ott. Űj. Végre kész. Kertes János kollégiumigazgató: — Nem kaptam még írásos bejelentést, nem kerestek meg személyesen a gyerekek, de a mindennapi beszélgeté­sekből, találkozásokból ma­gam is sorolhatnám mindazt, ami bántja őket. Mint ma­gánember együtt is érzek ve­lük, de... A beruházás mi­nisztériumi, ám a megyei és a helyi önkormányzatnak kell eltartania bennünket. Anyagi erejüket ismerve nem vagyunk, s leszünk ké­pesek arra, hogy az új kollé­giumot az adottságainak megfelelően üzemeltessük. Egy olyan épületben, ahol százötvenezerért készítettek táblácskákat az ajtókra, ott a szobaszámot körvignettára írva kell ráragasztani, ahol másfél millió jutott freskóra, s egész falat beborító fest­ményre, ott a hét végén benntmaradóknak össze kell költözniük egy folyosóra. Hi­ába vannak a négyágyas szo­bákban kis íróasztalok is, a majd’ harminc fős tanulók­ban kötelező mindennap szi- lenciumozni, a szobában csak azok tanulhatnak, akik ott­honról kis asztali lámpát hoznak egy negyven wattos égővel, hogy ne kelljen fel­kapcsolni a hatszor negyve­nes neonvilágitást. Lámpák csak a legszükségesebb he­lyen éghetnek, az ablaktalan folyosókon csak a vészvilá­gítás pislákol. Mert az áram­számla másképp kifizethetet­len, nem is beszélve a fűtés­ről. Kényszer­megoldások — A tanulók nagyobb ré­szét nem kell noszogatni, ők azért jöttek ide, hogy tanul­janak. Hét-nyolc órát lehúz­nak nagy közösségben, utána természetes igényük, hogy a maguk csendességében, vagy szűkebb társaságban töltsék el a nap további részét. De nem lehet, mert ha mindenki a szobában tanulna, úgy néz­ne ki az épület, mint egy ka­rácsonyfa. — Az építkezésnél nem gondoltak erre? — A szabványok, a tervek a mérvadók, nem a pillanat­nyi igények. Például: este tíz órakor villanyoltás. A ne­velő végigsétál a folyosón, s mivel az ajtókon nem szű­rődhet át fény, be-benyit. Ahol kell, leoltja a lámpát. Ahogy kilép, már gyújtják is fel. Ezért kértem, hogy egy főkapcsolóval hadd áramta- lanítsam a lámpákat este tízkor, úgy, hogy a konnek­torokba bárki bedughassa a kislámpáját, s ha nem ké­szült el a leckével, még pó­tolhassa. A munkavédelem csak a saját felelősségemre engedte. — Változtatásokról beszél, többes számban! — A lányszárnyon nincs mosókonyha, a fiúkén van kettő, de a teljes létszámra ez kevés. Hiába tágasak a vi­zesblokkok, oaa nem tehet­jük be a mosógépeket, cent­rifugákat. A konnektorok nem bírják a 200 voltos gé­peket, s a párás levegőt. Van még egy mosókonyhánk, de az kell az iskola mosónőjé­nek, akire egyre nagyobb szükség lesz. A Patyolat ára­itól függ, hogy nekünk kell-e az ágyneműt mosni. De ilyen kényszermegoldásból van tu­catszám. Egyelőre, míg az építők dolgoznak, üres háló­szobákban rendeztünk be étkezőket, az emeletenkénti főzőkonyhák olyan picik, hogy a 200 gyereket nem tudják kiszolgálni. Ebből nem engedek! L ipták Lajos, az iskola igazgatója: — A maximális takarékos­ságot figyelembe kell vennie a tanárnak és a diáknak is. Ebből engedni nem fogok. Ki kell fizetnem a villanyszám­lát, a béreket, ételt kell ad­nom a gyerekeknek. A kollé­gium minden hibája ellenére megállja a helyét a megyé­ben. Bárki is panaszkodott, mindezek a problémák el- enyészőek azokhoz képest, amikkel korábban küszköd­tünk. Senki nem sírja vissza a régi kollégiumot, ahol két óra alatt elfogyott a meleg víz, ahol húsz ágyas szobák­ban aludtak. Hatvan helyen százötvenen. Ha valamit most nem adunk, az nem azért van, mert nem aka­runk, hanem, mert nem tu­dunk adni. Idő és pénz kér­dése, hogy fel tudjuk oldani ezeket az anomáliákat. Ha a fejkvóta szerinti teljes ösz- szeget megkapnánk például. De évente milliókkal csök­kenti a költségvetésünket a helyi önkormányzat. A ma­gyarázat egyszerű: Szegény ország, szegény vidéke, s mindenkinek megvan a ma­ga ága. A gyerekek otthon­ról huszadik századi igé­nyekkel jönnek, így nagy tö­rés minden korlátozás. Hadd mondjak én is egyet a sor­ban, a telefon. A két vona­lunkból csak egyet hagytak meg. Az évekkel ezelőtti, a két­tannyelvű gimnázium meg­indításáért folyó kemény harc után a megkapott lehe­tőséggel ma már nem tud mit kezdeni a város, mert a művelődési tárca odadobta a gyeplőt. Én megépítettem, te tartsd el, használd ki! Köz­ben a kéttannyelvű gimnázi­umok lekerültek a népszerű­ségi toplistáról, a ma kongó általános iskolai osztályok egyszer a középiskolákig ér­nek. De ez már egy másik történet. Telefonkönyy mindenkinek Még az idén szaknévsor megyénkről Az „okos telefonkönyvek” — a SZAKNÉVSOROK —, a világon mindenütt évente re­kord példányszámban jelen­nek meg. Az okos telefon- könyvek, az ingyenes szak­névsorok, a telefonkönyvek­től eltérő módon szakmájuk, foglalkozásuk és árujuk sze­rint közlik a vállalkozók, cégek, üzletek és vállalkozá­sok névsorát. Ezzel megkönnyítik a vá­sárlók, az eladók, a szolgál­tatást keresők és kínálók egymásra találását. Így a szaknévsor, a telefonkönyv mindenkinek segítségére van abban, hogy a legkönnyeb­ben, a leggyorsabban megta­lálja a keresett terméket, vagy a szükséges szolgálta­tást. A szaknévsort az külön­bözteti meg az egyszerű tele­fonkönyvtől, hogy először az egyes szakmákat rendezi ABC-sorrendbe, majd az azokhoz tartozó vállalatokat, vállalkozásokat, a hirdetők speciális termékeit, különle­ges szolgáltatásait sorolja fel, ezzel természetesen előnyhöz juttatja a hirdetőket. A HTD Kft. 1989-ben je­lentette meg először Magyar- országon az Országos Szak­névsort. Azóta minden év­ben, nagyobb terjedelemben jelenik meg e közkedveltté vált kiadvány. A kiadványok népszerűsége alapján 1992- ben, a harmadik Országos Szaknévsor után megjelent az első Budapesti Szaknév­sor is, amelyhez — ugyan­úgy, mint az országoshoz — csak közelharcok után lehe­tett hozzájutni. Erre a siker­re és a szaknévsorok kere­settségére alapozva elhatá­rozta a kiadó, hogy 1992-ben három területi szaknévsort is megjelentet. Az első kötet, amelyben Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom. Vas, Veszprém és Zala megyék találhatók: 1992 augusztus elején, a második, amelyben Baranya, Bács-Kiskun, Bé­kés, Csongrád, Somogy és Tolna megyék szerepelnek: októberben, míg a harmadik kötet Borsod-Abaúj-Zemp­lén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nóg- rád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékkel: az év végén jele­nik meg 50—50 ezer pél­dányban, s természetesen a megszokott ingyenes terjesz­téssel. Ez az „okos telefonkönyv” egyszerre teszi könnyebbé életünket és teszi sikeresebbé a vállalkozásokat. Mindkét cél egyformán hasznos és népszerű. A területi szak­névsorok szervezését a HTD Kft. megkezdte. Munkatár­saik járják az országot. Re­mélik, hogy senkit nem ke­rülnek el, amennyiben mégis, úgy a szerkesztőség: Buda­pest 1145 Gvarmat u. 52. (tel.: 251-1555, fax: 251-1745) mindenkinek rendelkezésére áll. Kapitányság Nyíregyháza (KM — Cs. Gv.) — Megkezdődött a ti- szavasvári rendőrőrs kapi­tánysággá szervezése. A vá­ros és annak környékén lé­vő községek, így Tiszalök, Tiszadada, Tiszadob és Ti- szaeszlár lakossága ennek igencsak örül, hiszen e bűn- ügyileg meglehetősen fertő­zött területen a jövőben minden bizonnyal javul a közrend és a közbiztonság. Ügyeletek Sürgős esetben a me­gyei rendelőintézetben — Nyíregyházán, a Bocskai u. 73. sz. alatt — fogad­ják a felnőtt és gyer­mekbetegeket este 7-től reggel 7-ig. Az ügyeletes gyógy­szertár este 9-től reggel fél 8-ig kereshető fel. Cí­me: Nyíregyháza, Sza­badság tér 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents