Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
HATTER Ká p«si k-e .. Avagy ki védi a szakszervezetei? Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Ha valakinek a kezébe adják a munkakönyvét, nemcsak a társaitól köszön el, hanem búcsút mond a szakszervezetnek is. Eszébe sem jut, hogy a munkavállalókat tömörítő szerveződés képes lenne — hosszabb-rövidebb idő múltán — ismét álláshoz juttatni. Régi beidegződések munkálnak bennünk ma is: a szakszervezet segélyt oszt és üdültet... A piacgazdaságra áttérő ország társadalmi berendezkedése számol a megerősödő szakszervezeti mozgalommal. Szétaprózta magát a mamutmozgalom. de vajon erejében is szétCorgácsolódhat Mikör ismerik fel valós érdekeiket, a munkavállalók.,'s meddig hajtják az önállóságot mindenáron.?. Kikönyökölt jussok a többi munkavállaló rovására? Meddig éf- Idemes elkülönülni és mikor muszáj összefogni? Húsba és zsebbe vágó kérdésekről beszélgettünk a szakszervezetek házában dr. Csiszár Gabriellával, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének megyei vezetőjével, Timkó Józseffel, a közalkalmazottak megyei szakszervezetének vezetőjével és Béres Jánossal, a pedagógusszakszervezet megyei vezetőjével. — Túlpolitizált közéletben, a szervezetátalakitasok közepette a munkavállalók tömegei fordultak el a mifelénk hagyományos szakszervezettől. Az önök által képviselt három ágazat tagja a Szak- szervezeti Együttműködési Fórumnak (SZÉF), amely országosan hivatalosan megalakult, a megyében „csupán" működik. Hogyan és milyen Céllal? Cs. G.: A SZÉF a nyitottságon alapul, nincs apparátusa, nem szednek tagdíjat, tincs fizetett vezetője, a tag- szakszervezetek forgó rendszerben adják az ügyvivőket. K nyitottság azt jelenti, hogy jt mindenkori érdekeknek tnegfelelöen kapcsolódhat tgvik vagy másik szakszerezet egymáshoz. Nincs „ha- agszom rád", ha az VISZOSZ-hez tartozó esetJobbról balra: Csiszár Gabriella, Timkó József, Béres Janos és lapunk munkatársa. HARAS7.TOSI PAl. FKl.VETF.LF leg Ligással, vagy „demokratikussal" kooperál. B. J.: Az érdekazonosság hozott össze bennünket. De hogy ez meddig marad meg? Ki tudja. A piacgazdaság egyébként is átrendezi az érdekeket és akkor esetleg más formációban jelenítik meg érdekeiket a hozzánk kapcsolódó szakszervezetek. T. J.: Életképes akkor lesz a SZÉF. ha túl tud lépni mindenki az ágazati"sovimz- muson, a személyes érdekeken és valóban csak a közös célt tartja szem előtt, és rájön. hogy hosszú távon számára is az a legelőnyösebb. — Szétforgácsolódott a szakszervezeti mozgalom. Gombamódra szaporodnak a kicsik és fennen hangoztatják önállóságukat, függetlenségüket. Milyen erőt képviselhetnek ebben a formában? Cs. G.: Bár mindannyian egy cél érdekében — általános társadalmi jólétben az egyéni boldogulás — munkálkodnak. s közben kioltják egymás hatását. B. J.: A valóságban régen sem volt egységes a szakszervezeti mozgalom, de nemcsak abnormális, szükségtelen és eredménytelen is a szakszervezetnek titulált cso- portocskák szinte lépése. — Belső torzsalkodás, megosztottság nehezíti a szak- szervezetek közti együttműködést. Hogyan hat ez az akcióegységre? Cs. G.: Annyira rosszul, hogy úgy látjuk, időnként a kormányzatnak nincs kivel tárgyalnia. Még mindig meg kell vívnunk a magunk legitimációs harcát. Vannak olyan munkahelyi vezetők, akik megkérdőjelezik a szak- szervezet létjogosultságát. . . T. J.: Nyugatot próbáljuk utánozni, de úgy tudjuk: az egykori vasfüggönyön túl egyes cégeknél alkalmazási feltétel a szakszervezeti tagság. Ugyanis a szervezett dolgozó mozgása, az egyes intézkedésekre történő reagálása behatárolt és előre jól kiszámítható, szemben a „só tét lónak" minősülő szervezeten kívüli munkavállalóval. B. J.: A sok szerveződésnek előbb-ulóbb fel kell ismernie, hogy közös célért vagy közös szervezetet, vagy más együttműködési formát kell keresnie. Ha nem égy- más rovására akarják céljaikat elérni, talán hathatósabb védelmet kínálnak saját tagjaiknak is. — Segélyt és üdülöjegyet kért és várt el a szakszervezettől régen a dolgozó, s jobbára ma is ennyi az igény. Újabb követelményként a munkahelyteremtést követelik a szakszervezettől. Képesek-e megfelelni ennek a rendkívüli erőt próbáló feladatnak? B. J.: A munkahelyteremtés Nyugaton is állami és nem szakszervezeti feladat. A kormánynak kell oda hatnia, hogy a piacgazdaságban szülessenek új vállalkozások és azok kínáljanak munkahelyet minél több embernek. Cs. G.: A bérkérdésekben fejtették ki eddig a jogaikat a legmesszebbmenőkig a szakszervezetek. De világosan kell látnunk, hogy idehaza nemcsak a pedagógusok. az orvosok, a műszakiak. a munkások, az alkalmazottak az alulfizetettek, hiszen a piacgazdaság ránk zúduló árait a Kelet-Európá- ban meghonosított, mesterségesen alacsonyan tartott bérekből kellene megfizetni. Ezért nem egyes szakmáknak kell a bérfejlesztést a többiek rovására hajtani, hanem azon munkálkodni, hogy minél előbb működő piacgazdaságban természetes legyen az egyén érvényesülése . . . B. J.: ... Ügy a szakmai, mint az egzisztenciális. T. J.: S ez még csak egy lépés. Nélkülözhetetlen a jogbiztonság, a munkahely és a szociális infrastruktúra, amely' már egy olyan paradicsomi állapotot feltételez, amelyben a szakszervezetre nem a társadalom mindenesének szerepe hárul... Á munkanélküliség kettős terhe Budapest (Pécsi K.) — A őglalkoztatás elősegítéséről ;s n munkanélküliek ellátásiról szóló törvény 1991. de- •etnber 29-én életbe iépett nódosított paragrafusa sze- ■int, ha a munkáltató fel- nond a dolgozónak, akkor a elmondási idő alatt a mun- tanélküli-segélyt csak annyi tónap elteltével kaphatja, ihány havi átlagkeresetnek negfelelő végkielégítésben észesült. — Nagy’on sok embert rintett hátrányosan ez a rendelkezés — mondja beszélgetésünk elején Tarnócz- ky Attila, az. MDF országgyűlési képvLvje, Továbbá rendelkezés azokra is érvényes, akiknek már a törvén' életbelépése előtt hónapok: i felmondtak, de a felmondán :dő még de cember 29-e u m is tart. Ok joggal gondolhatták a felmondáskor, hogy a végikielégítéssel párhuzamosan a munkanélküli-segélvt is kapják. Épp ezért februárban azt a módosító javaslatot tettem, hogy a törvény, psa,k azokra legyen érvényes, .akik december 29-e után kapuik meg a felmondásukat. Ezáltal a korábban állásukat vesztett emberek nem kerülnek anyagi hátrányba, hiszen nem készülhettek föl erre a rendelkezésre A tervezetemet az illetékes bizottságok is támogatták Ahol élek, több előnyugdíjra jogosult idős ember keresett meg. Elpanaszolták. hogy a jelenlegi szabályozás értelmében csak akkor mehetnek nyugdíjba, ha legalább hat hónapig kapták a munkanélkülisegélyt. Viszont a decemberi törvény értelmében csak hosszú-hosszú hónapok idegőrlő várakozása után remélhetik sorsuk kedvező alakulását Ezért megoldás számukra. hogy a társadalom- biztosítási törvényt módosította a parlament: azok a hónapok is beleszámítanak a munkanélküli-segély juttatásának időtartamába, amelyekre a dolgozóit végkielégítést kaptak. íórca Anna Perenna Inter- balett '92 téti János A kkor is március volt, köztársaság 'és demokrácia. Csak az év lég tiz hónapból állt és ‘áliában a vén boszorkány légetésének ünnepére kézültek az eredetileg Mars adistenről elnevezett hónap özepén. (Mert Anna iPeren- át, a bűbájos démont, az sztendő ménasszonyát ünne- élyes keretek között éget- ’k el. köszöntve ezzel a Iént tavaszt, a várva várt legújulást. Negyvennégy évvel volt a ’Ing Jézus Krisztus megszületése előtt és Rómában Julius Caesar különös álmot látott: magasan a fellegek között találb itt Jupiterrel, aki barátian kazet szorított vele. Még aznap délelölt összeesküvés áldozata lett. Aztán Brutus. — ha hinni lehet Shake speare-nek — ékes szónoklattá! bizonyította be, hogy Caesar zsarnok volt, ezért kellett pusztulnia és a nép hitt neki. Majd Antonius ugyancsak ékesszólóan ennek ellenkezője mellett érvelt és a nép igazat adott neki Több mint kétezer éve történt ez a á• >g és a világ azóta sem tudja, hogy kinek higgyen. Azoknak-e, akik Brutus, vagy azoknak, akik Antonius nézeteit vallják. Mert p mai napig is igaz, hogy a hatalom gyakorlóit az egyik tábor így. a másik úgy ítéli meg. Nagyra törő zsarnoknak vagy a nép jótevőjének. Sokszor csak iónok, szónoklat ,és ha Igatóság kérdése az egész. Évezredek tapasztalata. hogy biztosra csak az öreg boszorkány, a bűbájos démon, Anna Perenna, elmúlása és az új idők, a megújulás ke é té vehető ilyenkor március közepén. Budapest (KM — K. J.) — Az 1992. évi Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében kerül sor az Interbalett ’92 elnevezésű, a kortárs táncművészet színe-javát felvonultató eseménysorozatra március 17-től 28-ig. A magyar közönség az idén három nagyszerű külföldi együttes műsorával találkozhat a triennálé programjában. Az Angol Nemzeti Balett hatvanöt tagú csoportja három művet mutat be, a francia balettművészetet pedig a lyoni Opera Balett negyventagú együttese képviseli a fesztiválon. Nézőpont; Politikai illemtan Réti János A politikai élet szó- használata talán mindennél jobban jellemzi egy adott korban, hogy az ország dolgát vállukon cipelők miként vélekednek egymásról. Milyen módon igyekeznek felülkerekedni bizonyos helyzetekben, vagy kivágni magukat a slamasztikából, ahogy ezt jó magyarosan mondani szoktuk. Markáns kinyilatkoztatásokkal hogy teszik ártalmatlanná azt. aki, tegyük fel, nem hajszálpontosan úgy vélekedik múltról, jövőről, haladásról, mint azok, akikkel — szívből, színből, szerelemből—, de formailag is egy csapatba, hovatovább szekértáborba tartoznak. Ahogy nem is olyan régen még „Mi, a párt, úgy Ítéljük meg..„Mi, a Központi Bizottság úgy látjuk. .kezdetű zengze- tekkel egyszeriben egy igazságot csináltak a lehető igazságok sokaságából, úgy manapság a közélet főszereplői — tisztelet a kivételeknek — nemes egyszerűséggel hazugnak nevezik egymást. Sőt, esetenként még cifrázzák is: szemen- szedett hazugság, képtelen állítás, rágalom — hallható nem egyszer felelős vezetők szájából a nagy nyilvánosság előtt, amikor szóba kerül a politikai értelemben tőlük jobbra, vagy balra állók némely állítása. Vagyis nem a tétel ellentételezése, hanem az ellenfél szavahihetőségének elvitatása, még tovább menve: személyének lejáratása történik. Márpedig lényszerű állításra tényszerű cáfolattal illene válaszolni. Ezt követelné meg a politikai-szellemi párbaj illemtana. Attól. hogy valamit hazugságnak nyilvánítanak, még nem derül ki az igazság, miként az sem válik egészen bizonyossá, hogy tényleg hazudós-e a hazudós, vagy mikor, ki hazudik éppen. Élénk az érdeklődés a másfél éves lekötésű, prémiummal is növelt letéti jegy iránt a DUNABANK nyíregyházi ki- rendeltségén. KOMMENTÁR ______________ Kinek a vagyona? Kováts Dénes A bűnözőknek — s néha saját gondatlanságunknak — köszönhetően a statisztika szerint az elmúlt évben 20 milliárd (!) forint lkár keletkezett csupán a vagyon elleni bűncselekmények miatt. Ebből a hatalmas összegből mindössze cgymilliárd forint térült meg, azaz az érték 5 száza- zaléka. Nem véletlen tehát, hogy mind többen egyre nagyobb figyelmet szentelnek a vagyonvédelemnek. Megyénkben az Alabárdos Gmk számítógépes távriasztó rendszert hozott létre, a legkorszerűbb technikával dolgozva, így a velük kapcsolatban álló intézmények, üzletek, magán- személyek riasztóberendezésébe egy olyan műszert építenek be, mely a központban azonnal jelzi a betörést. A számítógépen megjelenik az, hogy hol történt az eset, kit kell értesíteni, s az alabárdosok perceken belül a helyszínen teremnek, így nő a tettenérés esélye. Persze már az Its eredmény, ha a rabló megriadva, üres kézzel távozik a helyszínről. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, rendkívül fontos az ügyben a biztosítók szerepe, hiszen nem kis összegeket fizetnek ki egy-egy betörés után a károsultaknak. Nem véletlen tehát, hogy /többségük kedvezően áll a kérdéshez díjtételek csökkentésével .illetve a pótlékok elengedésével is. Nem ilyen egyértelműek a tapasztalatok a volt, vagy leendő áldozatok részéről. Hisz igaz ugyan, hogy a riasztórendszer kialakítása, az abban való részvétel anyagi áldozatot kíván, de hosszabb távon minden bizonnyal megéri. Talán szakítani kellene azzal az elvvel — melyet többen is vallanak —: ha betörnek, úgyis fizet a biztosító!... Ez is egy szempont, de vélhetően hosszabb távon nem kifizetődő, hiszen a biztosítótársaságok is mindent elkövetnek érdekeik védelmében. Mert időnként gyanúsan nagy értékek eltűnését bizonygatják a kárvallottak. S mert az olyan helyek biztosítása, ahová gyakran törnek be, egyre többe kerül majd. Egyre inkább zsebre megy a dolog... 1992. mártlus 16., hétfő Pénzvilág
