Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

HATTER Ká p«si k-e .. Avagy ki védi a szakszervezetei? Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Ha valakinek a kezébe adják a munkakönyvét, nemcsak a társaitól köszön el, hanem búcsút mond a szakszerve­zetnek is. Eszébe sem jut, hogy a munkavállalókat tö­mörítő szerveződés képes lenne — hosszabb-rövidebb idő múltán — ismét álláshoz juttatni. Régi beidegződések munkálnak bennünk ma is: a szakszervezet segélyt oszt és üdültet... A piacgazda­ságra áttérő ország társadal­mi berendezkedése számol a megerősödő szakszervezeti mozgalommal. Szétaprózta magát a ma­mutmozgalom. de vajon ere­jében is szétCorgácsolódhat Mikör ismerik fel valós ér­dekeiket, a munkavállalók.,'s meddig hajtják az önállósá­got mindenáron.?. Kikönyö­költ jussok a többi munka­vállaló rovására? Meddig éf- Idemes elkülönülni és mikor muszáj összefogni? Húsba és zsebbe vágó kérdésekről be­szélgettünk a szakszerveze­tek házában dr. Csiszár Gab­riellával, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak­szervezetének megyei vezető­jével, Timkó Józseffel, a közalkalmazottak megyei szakszervezetének vezetőjé­vel és Béres Jánossal, a pe­dagógusszakszervezet megyei vezetőjével. — Túlpolitizált közéletben, a szervezetátalakitasok köze­pette a munkavállalók töme­gei fordultak el a mifelénk hagyományos szakszervezet­től. Az önök által képviselt három ágazat tagja a Szak- szervezeti Együttműködési Fórumnak (SZÉF), amely or­szágosan hivatalosan megala­kult, a megyében „csupán" működik. Hogyan és milyen Céllal? Cs. G.: A SZÉF a nyitott­ságon alapul, nincs appará­tusa, nem szednek tagdíjat, tincs fizetett vezetője, a tag- szakszervezetek forgó rend­szerben adják az ügyvivőket. K nyitottság azt jelenti, hogy jt mindenkori érdekeknek tnegfelelöen kapcsolódhat tgvik vagy másik szakszer­ezet egymáshoz. Nincs „ha- agszom rád", ha az VISZOSZ-hez tartozó eset­Jobbról balra: Csiszár Gabriella, Timkó József, Béres Janos és lapunk munkatársa. HARAS7.TOSI PAl. FKl.VETF.LF leg Ligással, vagy „demok­ratikussal" kooperál. B. J.: Az érdekazonosság hozott össze bennünket. De hogy ez meddig marad meg? Ki tudja. A piacgazdaság egyébként is átrendezi az ér­dekeket és akkor esetleg más formációban jelenítik meg érdekeiket a hozzánk kap­csolódó szakszervezetek. T. J.: Életképes akkor lesz a SZÉF. ha túl tud lépni mindenki az ágazati"sovimz- muson, a személyes érdeke­ken és valóban csak a közös célt tartja szem előtt, és rá­jön. hogy hosszú távon szá­mára is az a legelőnyösebb. — Szétforgácsolódott a szakszervezeti mozgalom. Gombamódra szaporodnak a kicsik és fennen hangoztat­ják önállóságukat, független­ségüket. Milyen erőt képvi­selhetnek ebben a formá­ban? Cs. G.: Bár mindannyian egy cél érdekében — általá­nos társadalmi jólétben az egyéni boldogulás — mun­kálkodnak. s közben kiolt­ják egymás hatását. B. J.: A valóságban régen sem volt egységes a szakszer­vezeti mozgalom, de nem­csak abnormális, szükségte­len és eredménytelen is a szakszervezetnek titulált cso- portocskák szinte lépése. — Belső torzsalkodás, meg­osztottság nehezíti a szak- szervezetek közti együttmű­ködést. Hogyan hat ez az ak­cióegységre? Cs. G.: Annyira rosszul, hogy úgy látjuk, időnként a kormányzatnak nincs kivel tárgyalnia. Még mindig meg kell vívnunk a magunk le­gitimációs harcát. Vannak olyan munkahelyi vezetők, akik megkérdőjelezik a szak- szervezet létjogosultságát. . . T. J.: Nyugatot próbáljuk utánozni, de úgy tudjuk: az egykori vasfüggönyön túl egyes cégeknél alkalmazási feltétel a szakszervezeti tag­ság. Ugyanis a szervezett dolgozó mozgása, az egyes intézkedésekre történő rea­gálása behatárolt és előre jól kiszámítható, szemben a „só tét lónak" minősülő szerve­zeten kívüli munkavállaló­val. B. J.: A sok szerveződés­nek előbb-ulóbb fel kell is­mernie, hogy közös célért vagy közös szervezetet, vagy más együttműködési formát kell keresnie. Ha nem égy- más rovására akarják cél­jaikat elérni, talán hatható­sabb védelmet kínálnak saját tagjaiknak is. — Segélyt és üdülöjegyet kért és várt el a szakszerve­zettől régen a dolgozó, s job­bára ma is ennyi az igény. Újabb követelményként a munkahelyteremtést követe­lik a szakszervezettől. Képe­sek-e megfelelni ennek a rendkívüli erőt próbáló fel­adatnak? B. J.: A munkahelyterem­tés Nyugaton is állami és nem szakszervezeti feladat. A kormánynak kell oda hat­nia, hogy a piacgazdaságban szülessenek új vállalkozások és azok kínáljanak munka­helyet minél több embernek. Cs. G.: A bérkérdésekben fejtették ki eddig a jogaikat a legmesszebbmenőkig a szakszervezetek. De világo­san kell látnunk, hogy ide­haza nemcsak a pedagógu­sok. az orvosok, a műsza­kiak. a munkások, az alkal­mazottak az alulfizetettek, hiszen a piacgazdaság ránk zúduló árait a Kelet-Európá- ban meghonosított, mestersé­gesen alacsonyan tartott bé­rekből kellene megfizetni. Ezért nem egyes szakmák­nak kell a bérfejlesztést a többiek rovására hajtani, ha­nem azon munkálkodni, hogy minél előbb működő piacgaz­daságban természetes legyen az egyén érvényesülése . . . B. J.: ... Ügy a szakmai, mint az egzisztenciális. T. J.: S ez még csak egy lépés. Nélkülözhetetlen a jogbiztonság, a munkahely és a szociális infrastruktúra, amely' már egy olyan para­dicsomi állapotot feltételez, amelyben a szakszervezetre nem a társadalom mindene­sének szerepe hárul... Á munkanélküliség kettős terhe Budapest (Pécsi K.) — A őglalkoztatás elősegítéséről ;s n munkanélküliek ellátá­siról szóló törvény 1991. de- •etnber 29-én életbe iépett nódosított paragrafusa sze- ■int, ha a munkáltató fel- nond a dolgozónak, akkor a elmondási idő alatt a mun- tanélküli-segélyt csak annyi tónap elteltével kaphatja, ihány havi átlagkeresetnek negfelelő végkielégítésben észesült. — Nagy’on sok embert rintett hátrányosan ez a rendelkezés — mondja be­szélgetésünk elején Tarnócz- ky Attila, az. MDF ország­gyűlési képvLvje, Továbbá rendelkezés azokra is érvényes, akiknek már a törvén' életbelépése előtt hónapok: i felmondtak, de a felmondán :dő még de cember 29-e u m is tart. Ok joggal gondolhatták a fel­mondáskor, hogy a végikielé­gítéssel párhuzamosan a munkanélküli-segélvt is kap­ják. Épp ezért februárban azt a módosító javaslatot tettem, hogy a törvény, psa,k azokra legyen érvényes, .akik december 29-e után kapuik meg a felmondásukat. Ezál­tal a korábban állásukat vesztett emberek nem kerül­nek anyagi hátrányba, hiszen nem készülhettek föl erre a rendelkezésre A tervezete­met az illetékes bizottságok is támogatták Ahol élek, több előnyugdíjra jogosult idős ember keresett meg. El­panaszolták. hogy a jelenle­gi szabályozás értelmében csak akkor mehetnek nyug­díjba, ha legalább hat hóna­pig kapták a munkanélküli­segélyt. Viszont a decemberi törvény értelmében csak hosszú-hosszú hónapok ideg­őrlő várakozása után remél­hetik sorsuk kedvező alaku­lását Ezért megoldás szá­mukra. hogy a társadalom- biztosítási törvényt módosí­totta a parlament: azok a hónapok is beleszámítanak a munkanélküli-segély jutta­tásának időtartamába, ame­lyekre a dolgozóit végkielé­gítést kaptak. íórca Anna Perenna Inter- balett '92 téti János A kkor is március volt, köztársaság 'és de­mokrácia. Csak az év lég tiz hónapból állt és ‘áliában a vén boszorkány légetésének ünnepére ké­zültek az eredetileg Mars adistenről elnevezett hónap özepén. (Mert Anna iPeren- át, a bűbájos démont, az sztendő ménasszonyát ünne- élyes keretek között éget- ’k el. köszöntve ezzel a Iént tavaszt, a várva várt legújulást. Negyvennégy évvel volt a ’Ing Jézus Krisztus megszü­letése előtt és Rómában Ju­lius Caesar különös álmot látott: magasan a fellegek között találb itt Jupiterrel, aki barátian kazet szorított vele. Még aznap délelölt összeesküvés áldozata lett. Aztán Brutus. — ha hinni lehet Shake speare-nek — ékes szónoklattá! bizonyítot­ta be, hogy Caesar zsarnok volt, ezért kellett pusztulnia és a nép hitt neki. Majd Antonius ugyancsak ékes­szólóan ennek ellenkezője mellett érvelt és a nép iga­zat adott neki Több mint kétezer éve történt ez a á• >g és a világ azóta sem tudja, hogy ki­nek higgyen. Azoknak-e, akik Brutus, vagy azoknak, akik Antonius nézeteit vall­ják. Mert p mai napig is igaz, hogy a hatalom gya­korlóit az egyik tábor így. a másik úgy ítéli meg. Nagyra törő zsarnoknak vagy a nép jótevőjének. Sokszor csak iónok, szó­noklat ,és ha Igatóság kérdé­se az egész. Évezredek ta­pasztalata. hogy biztosra csak az öreg boszorkány, a bűbájos démon, Anna Pe­renna, elmúlása és az új idők, a megújulás ke é té vehető ilyenkor március kö­zepén. Budapest (KM — K. J.) — Az 1992. évi Budapesti Ta­vaszi Fesztivál keretében kerül sor az Interbalett ’92 elnevezésű, a kortárs tánc­művészet színe-javát felvo­nultató eseménysorozatra március 17-től 28-ig. A ma­gyar közönség az idén há­rom nagyszerű külföldi együttes műsorával találkoz­hat a triennálé programjá­ban. Az Angol Nemzeti Balett hatvanöt tagú csoportja há­rom művet mutat be, a francia balettművészetet pe­dig a lyoni Opera Balett negyventagú együttese kép­viseli a fesztiválon. Nézőpont; Politikai illemtan Réti János A politikai élet szó- használata talán min­dennél jobban jel­lemzi egy adott korban, hogy az ország dolgát vál­lukon cipelők miként véle­kednek egymásról. Milyen módon igyekeznek felülke­rekedni bizonyos helyzetek­ben, vagy kivágni magukat a slamasztikából, ahogy ezt jó magyarosan mondani szoktuk. Markáns kinyilat­koztatásokkal hogy teszik ártalmatlanná azt. aki, te­gyük fel, nem hajszálpon­tosan úgy vélekedik múlt­ról, jövőről, haladásról, mint azok, akikkel — szív­ből, színből, szerelemből—, de formailag is egy csapat­ba, hovatovább szekértá­borba tartoznak. Ahogy nem is olyan ré­gen még „Mi, a párt, úgy Ítéljük meg..„Mi, a Központi Bizottság úgy lát­juk. .kezdetű zengze- tekkel egyszeriben egy igazságot csináltak a lehető igazságok sokaságából, úgy manapság a közélet fősze­replői — tisztelet a kivéte­leknek — nemes egyszerű­séggel hazugnak nevezik egymást. Sőt, esetenként még cifrázzák is: szemen- szedett hazugság, képtelen állítás, rágalom — hallható nem egyszer felelős vezetők szájából a nagy nyilvános­ság előtt, amikor szóba ke­rül a politikai értelemben tőlük jobbra, vagy balra ál­lók némely állítása. Vagyis nem a tétel ellentételezése, hanem az ellenfél szavahi­hetőségének elvitatása, még tovább menve: személyé­nek lejáratása történik. Márpedig lényszerű állí­tásra tényszerű cáfolattal illene válaszolni. Ezt köve­telné meg a politikai-szel­lemi párbaj illemtana. At­tól. hogy valamit hazugság­nak nyilvánítanak, még nem derül ki az igazság, miként az sem válik egé­szen bizonyossá, hogy tény­leg hazudós-e a hazudós, vagy mikor, ki hazudik ép­pen. Élénk az érdeklődés a másfél éves lekötésű, prémiummal is növelt letéti jegy iránt a DUNABANK nyíregyházi ki- rendeltségén. KOMMENTÁR ______________ Kinek a vagyona? Kováts Dénes A bűnözőknek — s né­ha saját gondatlan­ságunknak — kö­szönhetően a statisztika szerint az elmúlt évben 20 milliárd (!) forint lkár keletkezett csupán a va­gyon elleni bűncselekmé­nyek miatt. Ebből a hatal­mas összegből mindössze cgymilliárd forint térült meg, azaz az érték 5 száza- zaléka. Nem véletlen tehát, hogy mind többen egyre na­gyobb figyelmet szentelnek a vagyonvédelemnek. Me­gyénkben az Alabárdos Gmk számítógépes távri­asztó rendszert hozott lét­re, a legkorszerűbb tech­nikával dolgozva, így a ve­lük kapcsolatban álló in­tézmények, üzletek, magán- személyek riasztóberende­zésébe egy olyan műszert építenek be, mely a köz­pontban azonnal jelzi a betörést. A számítógépen megjelenik az, hogy hol történt az eset, kit kell ér­tesíteni, s az alabárdosok perceken belül a helyszí­nen teremnek, így nő a tettenérés esélye. Persze már az Its eredmény, ha a rabló megriadva, üres kéz­zel távozik a helyszínről. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, rendkívül fontos az ügyben a bizto­sítók szerepe, hiszen nem kis összegeket fizetnek ki egy-egy betörés után a ká­rosultaknak. Nem véletlen tehát, hogy /többségük ked­vezően áll a kérdéshez díj­tételek csökkentésével .il­letve a pótlékok elengedé­sével is. Nem ilyen egyértelműek a tapasztalatok a volt, vagy leendő áldozatok részéről. Hisz igaz ugyan, hogy a riasztórendszer kialakítá­sa, az abban való részvétel anyagi áldozatot kíván, de hosszabb távon minden bi­zonnyal megéri. Talán sza­kítani kellene azzal az elv­vel — melyet többen is val­lanak —: ha betörnek, úgyis fizet a biztosító!... Ez is egy szempont, de vélhetően hosszabb távon nem kifizetődő, hiszen a biztosítótársaságok is min­dent elkövetnek érdekeik védelmében. Mert időnként gyanúsan nagy értékek el­tűnését bizonygatják a kárvallottak. S mert az olyan helyek biztosítása, ahová gyakran törnek be, egyre többe kerül majd. Egyre inkább zsebre megy a dolog... 1992. mártlus 16., hétfő Pénzvilág

Next

/
Thumbnails
Contents