Kelet-Magyarország, 1992. március (52. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-12 / 61. szám

1992. március 12., csütörtök AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Kovács Éva Feledékenységf Megjött a nyug­díj, meg a friss újság is. Van hát költeni-, meg olvasni­való ... HA KASZTOS! PÁL. FELVÉTELE A gondoskodás nem kegy Budapest (KM) — Nagy szótöbbséggel, mindössze egy ellenszavazattal és egy tar­tózkodás mellett fogadta el a parlament a nyugdíjemelés­ről szóló törvényt. A nyug­ellátások idei emeléséről szó­ló határozat alapján az idén két alkalommal kerülhet sor a nyugdíjak emelésére. Márciusban 13 százalékkal, szeptemberben pedig 6,5 szá­zalékkal nő, lesz több a havi nyugdíj. A határozati javas­lat ugyanakkor felszólítja a kormányt, nyújtson be ja­vaslatot korrekciós intézke­désekre is. Marad a nyugdíjkorhatár? Rugalmas megoldás kellene Nyíregyháza (KM) — Rég várat magára egy új nyug­díjrendszer, amely a szakem- jerek szerint is csak egy új liztosítási szemlélet alapján nűködő társadalombiztosítás ceretében valósulhat meg. Legtöbbeket a korhatár kér- lése érdekel. Vannak akik negfáradtak, úgy érzik már lem tudnak tovább dolgozni, gy hamarabb szeretnének íyugdíjba menni. Vannak olyanok is, akik dős koruk ellenére, frissen, ele ambícióval dolgoznak ovább, életük értelmét lát- ák a hivatásukban. Esze­int tehát a rugalmas korha- ár lenne a legkedvezőbb negoldás. lemcsak elhatározás [érdése ­A korhatár megállapítása zonban nemcsak elhatáro- ás kérdése, hanem társadal- ni, főleg gazdasági vetületei s vannak. A nyugdíjkorha- ár megállapítása úgyneve- ett biztosításmatematikai nódszereket igényel, figye- ?mbe véve a lakosság szüle- éskor várható élettartamát, népesség öregedését, az ak- ív és az inaktív népesség rányát is. Ugyancsak ligye- tmbe kell venni a nyugdíjak fedezetéül szolgáló járulék- bevételt is. Magyarországon a társada­lombiztosítás fedezeti rend­szere úgynevezett felosztó­kirovó rendszer, amely nem alkalmas hosszú távon a nyugdíjak értékállóságának megőrzésére. Fontos az érdekképviselet Csakis akikor lehetne alkal­mazni, ha a kockázati szint és a pénz vásárlóértéke ál­landó lenne. Ilyen helyzet azonban nincs. Éppen emiatt a rendszer miatt a társada­lombiztosításnak még nin­csenek tartalékai. Kiadásai­nak növekedését csak a be­vételeinek, azaz a járulékok növekedésével ellensúlyoz­hatja. A járulékok mértéke pedig már olyan magas, hogy Európában „ebben a szám­ban” a második helyre küz­döttük fel magunkat. Ugyan­akkor hovatovább odajutot­tunk, hogy a nyugdíjak ala­csonyak, nem felelnek meg a mai áraknak. A járulékok pedig olyan magasak, hogy a közterhek viselőit, az aktív dolgozókat is hátrányosan sújtják. Ebből a nehéz helyzetből való kilábalás lehetőségét keresik a szakemberek a nyugdíjas érdekképviseleti szervekkel közösen. Az egyik elképzelés szerint kétévente, egy másik szerint három­évente egy-egy évvel növe­kedne a korhatár. Ez pedig azt jelentené, hogy 2005 és 2010 körül alakulna ki a végső korhatár. Ez a férfiak­nál 62—65 év lenne, míg a nőknél minimum 60 év. Et­től a korcentrumtól a szol­gálati idő függvényében el lehetne térni, tehát hama­rabb és később is nyugdíjba vonulhatna a dolgozó, így módosítani lehetne a nyugdí­jasok és a keresők arányát, ami nélkül a nyugdíjrend­szer finanszírozása nem meg­oldható. Az új rendszer ki­dolgozói a holnapra tervez­nek és feltételezik, hogy Ma­gyarországon is javulnak a létfeltételek, és növekedni fog az átlagéletkor. Termé­szetesen a gazdaság fejlődé­se sem elhanyagolható kö­rülmény. I tervek szintjén Persze, ezek csak elképze­lések, egyelőre senki sem tudja még, hogy az elmélet a gyakorlatban hogyan érvé­nyesíthető. Mégis jó elgon­dolkozni rajta, mert a korha­tár kérdése a társadalombiz­tosítási reform része, ami a jövőnk garanciája lehet. Nem kis vita után, név szerinti szavazással döntöt­tek a képviselők arról, hogy a magas összegű nyugdíjak esetében maximálják az emelés összegét. Márciusban az emelés legnagyobb össze­ge 2000, szeptemberben pe­dig ezer forint lehet. A nyugdíjak emelésére az idén január 1-jei visszamenő ha­tállyal kerül sor, ez pedig azt jelenti, hogy az év első hó­napjától emelték a nyugdíj­összeget. örvendetes tény, hogy a százalékos nyugdíj- emelésben azok is részesül­hetnek majd, akik már eb­ben az esztendőben, az első három hónap valamelyiké­ben mentek nyugdíjba. Az emelést ők természetesen nyugdíjba menetelük idő­pontjától kezdődően kapják. Sokan várták, s legalább annyian félték a fenti intéz­kedést. Az öregek, a nyugdí­jasok hitték is, meg nem is, hogy helyzetük jobbra for­dulhat, havi jövedelmük lé­nyegesen nőhet. A parla­menti vita pont ezt a ké­telyt, a kétségeket tükrözte. A képviselők nemcsak a nyugdíjemelés mértékéről, hanem alkalmazásának idő­pontjáról is hosszas csatáro­zást folytattak. Adok és ka­pok is bőven volt abban a harcban, amely az egyenlős- dit próbálta kiküszöbölni. A honatyák között sokan vol­tak olyanok, akik nem tar­tották igazságosnak, hogy százalékos arányban, min­denki egyformán kapjon. Citromos metélt Nyíregyháza (KM) — Hoz- ávalók 4 személyre: 25 dkg ékony metélt, 2 dl tejföl, 3 Djás, 2 kis citrom leve, 4 vőkanál porcukor, 5 dkg aj (vagy margarin) 1 teás­ánál reszelt citromhéj, só a iszta főzéséhez, a torta for- iához 2 dkg vaj és 2 evőka- ál zsemlemorzsa. A tésztát megfőzzük, és le- olítve rátesszük az olvasz- >tt vajra. A tojások sárgáit abosra keverjük a porcu­knál, hozzákeverjük a sót ; a citromhéjat, majd ap- inként hozzáöntjük a tei­lt és a citromlevet Ezután bekeverjük a tojásfehér- kből vert kemény habot is. égül az egészet összefor­rjuk a főtt tésztával. Egy :rek tortaformát vagy mé- ebb tepsit a vajjal kike­ink, és a zsemlemorzsával :szórjuk, ezután beletölt- ik a krémes tésztái. Elő- elegített, forró sütőben egsütjük és tálra borítva, kkeket vágunk belőle. Hi­ngen is, melegen is nagyon Elkészítési ideje: kb. 1 óra i perc. Tavasz a kertben Nyíregyháza (KM) — A kiskertben kertészkedők gya­korta felteszik a kérdést: ér­demes-e, kifizetődik-e a drága növényvédelem? A gyomoktól, a betegségek­től, a kártevőktől meg kell védeni termesztett növé­nyeinket, hiszen csak így lesz értelme munkánknak. Nem mindegy azonban, mikor, mivel, és mennyit permete­zünk. Egyaránt gond, ha sok­szor, vagy ha egyáltalán nem védekezünk. Sokan csak egy jól bevált szerrel dolgoznak, s nem is gondolnak arra, hogy a ká­rosítok hozzászoknak a nö­vényvédő szerhez, így egy idő után az nem hat. Két-három alkalomnál többször ugyan­azzal a szerrel ne permetez­zünk, keressünk más, hason­ló hatású anyagot! A növényvédő szerek cso­magolásán olvashatjuk a kezelési útmutatót. Az aján­lottnál nagyobb dózis hasz­nál ugyan, de felesleges költ­séget jelent és a növényt is ká­rosíthatja. A kisebb mennyi­ség pedig kevésbé hatékony. A munka egészségügyi vára­kozási idő jelzi, hogy a per­metezéstől kezdve mennyi ideig nem szabad védőruha nélkül a növények közé men­ni. Az élelmezés egészség- ügyi várakozási idő a ter­més fogyaszthatóságának időpontját mutatja. Tavasszal az első védeke­zés a lemosó permetezés. Ekkor főként az áttelelt ká- rosítókat pusztítjuk el. A növényvédő szer kiválasztá­sánál fontos szempont, hogy rügypattanás előtt vagy után permetezünk-e. Novendát (sárgamérget) csak a rügyek kihajtása előtt használhatunk, hiszen ez a vegyszer a fejlődő hajtáso­0,1° „-ős l",0-os 5%-os 1 liter víz 1 g v. 1 ml 10 g v. 10 ml 10 liter víz 10 g v. 10 ml 100 g v. 100 ml 50 g vagy 50 ml 500 g vagy 500 ml A szükséges növényvédő szer mennyiségét a gyártók általában százalékosan adják meg. A következő táblázatban bemutatjuk, mennyi növény­védő szert kell tenni külön­böző töménységű oldatok esetében 1 liter vízhez. kát károsítja. Ez a permete­zőszer az almatermésűek (alma, körbe, birs) és a szőlő védelmére szolgál. A finomított vazelinola­jat tartalmazó Agrol„ vala­mint a ként is tartalmazó Nevikén már a kihajtás utá­ni állapot növényvédő sze­re, s a többi gyümölcsfajnál is használható. Dragos Gyula f^élután lementem a park- ß ß ba, figyeltem a 8—10 éves gyerekek játékát: ki ugrándozott, ki labdá­zott. Elfáradtak és a mellet­tem levő padra leültek. Be­szélgetésükre odafigyeltem, ami ugyancsak meglepett. Tudjátok, — szólalt meg a hirtelepiszőke, jól megter­mett legényke — a buszban Karcsi együtt utazott a nagy­apjával Sóstóra. A nagyapa így szólt Karcsihoz: — no édes egy unokám mi akarsz lenni ha megnősz? Jött a válasz: — Nyugdíjas! — Mi­ért? kérdezett visszw a nagy­apa. — Azért, mert akkor nem kell dolgoznom . . . Az idősebbek, akik a be­szélgetést hallgatták szinte összenéztek, majd figyelték a nagyapát, akinek arcára mély barázdát szántott a gond, kérges tenyere szorította unokája kezét. Hát igen, van ilyen! Nehéz a nyugdíjas helyzete, hátha olyan néze­tekkel is meg kell egyesek körében küzdeni: ők tartják el az idősebbeket... Talán feledékenyek lennének? Mi­ért nem gondolnak arra, hogy megérdemlik a tisztele­tet, a megbecsülést, ők már ezért megdolgozták, ha úgy tetszik a társadalomnak meg­fizették, a gondtalan pihenés árát... öregek lettünk. Ez tény, nem lehet változtatni. Ügy kell élni, hogy lelki tartalé­kaink legyenek, mert az éle­tet elmossa a múló idő min­den emléke. Szükségünk van saját arculatunk megterem­tésére, mert csak így talál­juk meg helyünket a társa­dalomban, a családban, a vi­lágban ... Ez a kis történet ráébresz­tett, hogy a hatodik x utáni napok szabálytalan életritmu­sa, helyben járásnak tűnik, ebben a rohanó világban. Ezért ne irigyeljék az örege­ket, a munkában megfá­radtakat ... Dallal boldogabb Nyíregyháza (KM — D. M.) —■ Hogy milyen volt nagy­anyáink kemencében sült házi kenyere, vagy diós-, mákoskalácsa, megismerhet­tem a napokban, amikor a Vajda-bokori Tirpák népdal­körhöz látogattam. A kör­nyező bokortanyák, nagy­részt nyugdíjasaiból verbu­válódott együttest nemcsak az ének szeretete tartja ösz- sze. Bizonyítja ezt, hogy rendszerint köszöntik egy­mást névnapjukon, bátyus- bált szerveznek, közös kirán­duláson pihenik ki a hétköz­napok fáradalmait. „Olyanok vagyunk, mint a dalos ma­dár, ha kell ha nem, éneke­lünk, nekünk ez az élet” — mondja az egyik beszélgető- partnerem. Dalaik közül a szlovák nyelvűek egy méltatlanul el­felejtett kor háttérbe szorí­tott etnikumának a hagyo­mányait, a művészetét őrzik. Ivancsó Dénes, az együttes vezetője, lelke a közösség­nek, még „tótul” is megta­nult, hogy közelkerüljön ah­hoz az érzelemvilághoz, me­lyet ez az ének-zene-tánc je­lent. Széles a repertoárjuk. Kö­zel ötven tirpák és legalább 120 magyar dalt ismernek. Az „Orie sühaj” (Szánt a le­gény) című gyűjtemény min­den darabját énekelik. Sok szereplésen vesznek részt, felléptek már a rádióban és többször voltak külföldön. Bandi, Pali bácsi. Zsuzsika, Erzsiké néni — sorolhatnám a neveket, olyanok mint egy nagy család. Örömmel jár­nak énekelni. A próbákon beszélgetnek, felelevenítik az elmúlt időket. A külső szemlélőnek úgy tűnik, mintha a múltból re­kedt volna itt ez a „boldog sziget”. Nem véletlenül hangzott el az idelátogató szlovákiai Eperjes város képviselői részéről hasonló megjegyzés. Az együttes szá­mára külön öröm, hogy a nyíregyházi önkormányzat meghagyta a Vajda-bokori kultúrházat, így nem maradt otthon nélkül a közösség. EGYRŐL TÖBBET 'BIÉI Kelet-Magyarország 1 1 Szöveg nélkül. sz*ekeres tibor felvbtele

Next

/
Thumbnails
Contents