Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

1992. február Két előd (avagy: tévedni emberi...) Mariann a tévéből Szitha Mária A Kelet-Magyarország 1992. február 15-i számában jelent meg dr. Reményi M. Emlékezés Geduly Henrikre c. cikke. Esze­rint az alapító püspök nevét visé- lő ev. leánygimnázium az álla­mosításkor a Zrínyi Ilona nevet vette fel. így hát a Zrínyi Ilona Gimnáziumnak az ev. leánygim­názium jogelődje. A cikkíró súlyos iskolatörténeti tévedés áldozata. Az egykori Nyíregyházi Ág. H. Sv. Geduly Henrik Leánygimnázium az álla­mosításkor a XVII. századi kitű­nő protestáns költőnő. Petrőczy Kata Szidónia nevét választotta, így bizonyos fokig — ha burkol­tan is —, de őrizte nevében az intézet felekezeti jellegét. Egyet­len pillanatig sem viselte a Zrínyi Ilona nevet. Tény viszont, hogy 1948. jú­nius 8-án, amikor az Angolkis­asszonyok Intézete igazgtósága megkapta az államosításról a határozatot, valamint Mindszenty József hercegprímás úr leiratát, szembekerült a névválasztás kérdésével. A Máterek — egyhá­zi elöljárónk rendelkezése sze­rint — nem taníthattak tovább az államosított iskolában, mi, világi tanárok maradhattunk. Ekkor az intézet — az Angolkisasszonyok Nyíregyházi Sancta Maria Intézete Római Katolikus Leány- gimnáziuma hivatalos nevén — az ifjúsággal teljes egyetértés­ben a XVII. századi kiváló, hős asszonyt, a katolikus hitéhez és hazájához mindhalálig hű, az el­nyomó idegen ellenséggel fegy­verrel harcoló Zrínyi Honát vá­lasztotta névadójául. Nem vélet­lenül. A két egykori egyházi iskola egy teljes esztendeig egymástól tökéletesen függetlenül, önállóan működött. Birtokomban van az 1948/49-es tanévről kiadott év­könyvünk, amelynek címlapján ez olvasható: A Zrínyi Ilona Le­ánygimnázium Évkönyve fenná- lásának 19. évében. Ugyanis a zárda gimnáziuma 1930-ban — még líceumként — kezdte műkö­dését. Ha összevetjük az Angol- kisasszonyok 1947/48-as — utolsó — évkönyvében olvasható tanári névsort az Állami Zrínyi Ilona Leánygimnázium első év­könyvében található tanári név­sorral, kiderül, az azonos, kivéve 3 újonnan jött tanárt. Tiszolczy István a volt Kir. Kát. Fiúgimná­zium tanára volt, Adriányi László a Felvidékről menekült, ott a rozsnyói gimnáziumban tanított, Solténszky Anna (dr. Katona Bé- láné) pedig gyakorló tanárként kezdte el működését, egyébként a zárdában végezte középiskolai tanulmányait. Azaz az égvilágon semmiféle — hivatalos — érint­kezési pont nem volt a két gim­názium, a Petrőczy Kata Szidó­nia és a Zrínyi Ilona (volt Angol- kisasszonyok) között. 1949 őszén aztán újabb fordu­lat következett. Ki tudja milyen meggondolásból összevonták a két leánygimnáziumot. Megszün­tették a Petrőczy Kata Szidónia Gimnáziumot, helyesebben a nevet. Az egyesített két intézet a Zrínyi Ilona névem sze'apel: a továbbiakban, az igazgatással azt a Kerényi Istvánt bízták meg. aki az államosított zárdái gimná­ziumban, tehát a Zrínyi Ilona Gimnáziumban volt egy éven át a vezető. Viszont ott kellett hagynunk épületünket, hogy né­hány évre (12 esztendőre) a volt Petrőczy Kata Szidónia Gimná­zium épületében találjunk ott­hont. 1962-ben épült fel a 3. — s úgy tetszik, immár végleges — gimnáziumépület a Széchenyi utcán, amelyben a Zrínyi Ilona Gimnázium ma is folytatja a mű­ködését. Az 1967-es jubileumi évkönyv­ben jelent meg Horváth Sándor iskolatörténete. Ebben ír a Pet­rőczy Kata Szidónia, illetve a Zrí­nyi Ilona Leánygimnázium keletkezéséről. Jómagam, még 1980-ban, egyik dolgozatomban, amely a Ped. Pályázatok Bi­bliográfiájában meg is jelent (Kö­zépiskola, I. kötet) szóról szóra ezt írtam: ,,Ez az évforduló (ti., hogy az Angolkisasszonyok Gimnáziumát 50 éve, 1930-ban alapították) is indokolja, hogy megemlékezzem az intézetről, amelyről eddig, iskolánk múltjá­ról írva, szólva nem történt emlí­tés.” „Érdemben” legalábbis. Az igazságnak megfelelően. Mindig úgy tartottam — ha a jog mást is mond — hogy a mai Zrínyi Ilona Gimnáziumnak — szellemi, erkölcsi szempontból — mindkét egyházi gimnázium elődje. De az iskolatörténeti sú­lyos tévedés mellett szó nélkül nem mehet el az, aki 42 évén át volt tanára az intézetnek: 1943— 48 között az Angolkisasszonyok Gimnáziumában, 1948-tól az Áll. Zrínyi Ilona Leánygimnázium­ban, majd az 1963/64-es tanév­től — a koedukáció bevezetésé­től — a Zrínyi Ilona Gimnázium­ban, egészen 1985. január 1- jéig. Akkor mentem nyugdíjba. Tévedni emberi. A tévedést ki­javítani: kötelesség. Bodnár István Csinos és jólfésült. De ennek így is-kelllenni. Hisz hétfő estén­ként rendszeresen sok- nyíregy­házi' lakos Otthonában jelenik meg, hozza a legfrissebb híre­ket, információkat és beszámol szűkebb hazánk eseményeiről. Megyénkben ő az egyetlén, aki a televíziónál főállásban szerkesz­tő-riporter. De Debrecenben sem ismeretlen, mivel az ottani tévé is rendszeresen foglalkoztatja. Kovács Mariann — bár koránt­sem készült erre a pályára — a véletlenek sorozatának köszön­heti, hogy tévés személyiség lett belőle. A tanárképző főiskola biológia szakán végzett, több évig az ottani növénytan tanszé­ken dolgozott, aztán a Moziüze­mi Vállalatnál. Olykor be-beko- pogtatott egy-egy szakmai cikkel a nyíregyházi rádióhoz, majd a tévé kísérleti adásaiban is részt vett. Hat éve dolgozik a nyíregy­házi város televíziónál, itt élte meg ennek kísérleti jellegét, hős­korát. — Tulajdonképpen sohasem készültem tévésnek, nem is gon­doltam arra, hogy pódiumra vagy képernyőre kerüljek. Igáz,'olykor szavalóversenyen részt vettem, sőt még színdarabban is szere­peltem, de ezek inkább csak apró'kitérők voltak. Valahogy a Riportéi kéresttetik-sWozte istete kerülte az éléfemétí“2 >tel9íusaiT ' ' . pESÖllénő beyn ▼ Mégis valahol csak kellett ta­nulni a szakmát? — Újságíró stúdióba jártam, és a MÚOSZ újságíróképzésén is részt vettem. Sajnos a városi televíziósok igazi felkészítése elmaradt. Többé-kevésbé önma­gára volt utalva az ember. Sokát segíLett viszont,..hogy az MTV ABIS1TEfFTiitr?fTD^1^EíSflTífSF^yn-' té’TífhcfSzerésén'szerepelünk, és ott igyekeztem ellesni szakmai fogásokat, így elég sok tapaszta­latot szereztünk. ▼ Mégis milyeneket? — Különböző helyzetgyakorla­tokat végeztettek velünk, gesztu­sokat próbáltunk. Különböző ülésmódokhoz adtak tanácsokat, öltözködési, sminkelési ötletekét, hallottunk. ▼ Mesélj valamit ezekről! — Azt hiszem, az a legfonto­sabb, hogy az ember a kamera előtt önmagát adja. Hisz hamis beállítás, megjátszott szerep csak ideig-óráig megy, s előbb- utóbb belebonyolódik az ember, kiderül, hogy a máz hamis, a tu­dás talmi, a viselkedés megját­szott. Ennek semmi értelme. Az­tán külön mesterség, hogyan kell ülni, állni a kamera előtt. Nem ▼ Hogy érzed magad a képer­nyő előtt? Melyi­ket szereted job­ban, és melyik a nehezebb, az élő vagy az elő­re felvett adás? Kovács Mariann BALÁZS ATTILA FELVETELE maradhat el a smink sem, mert anélkül igen sápadt marad az ember. No és a színek... ▼ Mi van a színekkel? — Nemcsak az elegancia, a jó megjelenés miatt kell figyelni a színekre, hanem arra is gondolni kell, hogy a tévében melyik hogy hat. A piros, a fehér és a kockás vibrál, a zöld sápaszt. ▼ Apropó, az öltözködés, fod­rász, smink... Ez manapság nem olcsó dolog... — Nem bizony. S ráadásul ná­lunk nem úgy van, mint’az MTV- nél, hogy van sminkes, fodrász, mi saját magunk csinálunk min­dent.. T Ruhapénzt csak kaptok, hisz ugyanabban a szerelésben — úgy gondolom — túl gyakran nem lehet szerepelni. Egyéb­ként is Kovács Mariann min­dig és mindenhol elegáns. Változatosan öltözködik. Mi­lyen ruhákat szeretsz? — A ruhát nem is szeretem. Inkább a sportosabb, variálha- tóbb formákat. A blúzokat, zakó­kat, blézereket megfelelő aljjal váltogatva. Egyébként a sima vonalú, nem feltűnő színű dolgo­kat kedvelem. Ami pedig a kér­dés első részét illeti, azt is saját erőből kellett beszereznem. Igaz, néhány hónapja már mi is kaptunk ruhapénzt, de csak any- nyit, mint a kollégák, olyanok, akik nem kerülnek a képernyő elé. — Nagyon jó dolog kamera előtt állni, és az igazi az, amikor élőben megy az adás. Bevallom, ilyenkor van némi lámpalá­zam, ami vég­eredményben hasznos, dop­pingoló dolog. Mondhatnám, jó­tékony. Az élő műsor vezetése közben pedig azonnal kap az ember jelzése­ket a szereplők­től kezdve a te­lefonálókig. Ez sokat segít me­net közben is. Élő műsorban talán kontaktust, kapcsolatot is könnyebb találni a riportalannyal. Persze az úgy­nevezett konzervanyagok felvé­telekor is van kihez beszélni, ha máshoz nem, a kamera mögött álló operatőr kollégámhoz. ▼ Miket szoktak telefolnálni? — Sok hasznos dolgot, még olyasmit is, hogy nem jól ülök, vagy nem tetszik a frizurám. Hasznos visszajelzések ezek is. De kaptam már szerelemes leve­let is. ▼ Meg szoktad nézni utólag az adásodat? — Természetesen, nagyon kritikus vagyok önmagámmal. Ilyenkor jut eszembe, hogy mit kellett volna kérdezni vagy vá­laszolni, hogy kellett volna mo­zogni stb. Nagyon tanulságosak ezek a visszanézések számunk­ra. Egyébként a férjem és a fiam a legjobb kritikusom. T Találtad már nehéz helyzet­ben magad a kamera előtt? — Egyszer kigyulladt mögöt­tem az adventi koszorú. Igen kí­nos helyzet volt, nem is tudom, zavaromban mit beszéltem. Sze­rencsére elég hamar eloltották, és a nézők legfeljebb csak egy kis füstöt láthattak. Egy másik eset: a Macskák című musical bekonferálásához — amit egyéb­ként nem én végeztem — elhoz­tam a két macskámat. No, amit ezek ott csináltak! Akkor én is megfogadtam, állatot lehetőleg nem viszek kamera elé. fMWÍWJIWM Szerelem és száműzetés Nyéki Károly- "m obel-díjas író, ám MLm mégsem ismert, az­■ W az hogy nem közis­_____] mert a szó eredeti értelmében. Amikor a kitüntető díjat 1978-ban megkapta, nálunk legfeljebb néhány kisebb írásáról tüdtunk világirodalmi folyóiratunk jóvoltából. Az olvasni vágyó nagyközönség talán még ma sem ismeri, pedig életművének jelentős — korántsem teljes •— darabjai ma már hozzáférhetők. (A díj odaítélésének estéjén Da­vid Brinkley helytelen kiejtéssel mondta be nevét az NBC televí­zió adásának híreiben. „Akad­nak olyanok is, akik tudnak ró­lam” — jelentette ki egy héttel a díj nyilvánosságra hozatala előtt.) Mégis: mi íehet a titka a „si­kertelenségnek"? Egyszerű len­né "a'válasz, hogy Isaac Bashe- vis Singer jiddis nyelven írt, azon á-z3idónépnyelven, mely á-XI. század körűi afakult ki egy frank eredetű középkori német nyelv­járásból. Ezt a nyelvet ma már viszonylag kevesen beszélik, ám Singer művei fordítások révén elérhetők... Kimondhatjuk, hogy I. B. Sin­ger nemcsak a kelet-európai és választott hazája amerikai zsidó­ságának, azok életének nagy ismerője és megjelenítője, ha­nem az emberiség köztulajdona. Persze, lehet vitatkozni élet- szemléletének néhány vonásán, azonban műveire a nagy vonulat jellemző: az örök érvényű humá­num. Bámulatos mesélőkedve, történeteinek „érdekessége” szinte meghökkentő, nekünk is­meretlen világ, egy elzárt, elfoj­tott — de meg nem tagadott — életszemlélet, hit és hitetlenség, misztikum és racionalitás, a len­gyel-orosz zsidóság lassan elfe­lejtett, de valóban mesterien ábrázolt képe. Singer élete is regény. Rabbi­család sarja, neveltetése, ifjúko­ra, későbbi pályafutása meg­annyi téma. Nagyapja, apja val­lási irányzata a chasszidizmus, de anyai ágon a misnagid, vagy­is a zsidó hit racionalista jellege nyilvánult meg erősebben. Az akkori Oroszországhoz tar­tozó Leoncin nevű lengyel falu­ban született 1904-ben. Varsó szegénynegyedében, a Kroch- malna utcában nőtt fel. Még ka­maszkorában néhány évet töltött Bilgorojban, a nagyapja stetljében. Ez a világ elevenedik meg művészetében, de ugyan­akkor megjelennek a gyermek­kor megannyi álmai, rémei, az if­júkor nyomorúságosán furcsa vi­lága is. 1935-ben kivándorol az Egye­sült Államokba, megsejtvén a barna pestis közeledtét. A Je­wish Daily Fonward munkatársa lesz, annak hasábjain jelenteti meg írásait többnyire folytatá­sokban — és jiddis nyelven. (Itt jelent meg kivándorlása után első könyve A sátán Gorajban.) Hihetetlenül szorgalmas író volt. Huszonkilenc könyvet írt, ezeket tizenhat nyelvre fordítot­ták le. Egyik legjelentősebb az önéletrajzi indíttatású Szerelem és száműzetés című, de életrajzi adalékokat egyéb műveiben is találunk. (Shosha, nálunk később A gettó lánya címen je­lent meg.) A Szerelem és száműzetés több tételre bomlik. (A kezdet, Egy kisfiú Istent keresi, Egy fia­talember a szerelemet keresi, Egy férfi elvész Amerikában.) Az író előszava szerint mégsem ki­fejezetten életrajz, hiszen még sok kortanú él, így szükségszerű volt néhány alak és esemény névváltozása. ki ismeri I. B. Singer A bármelyik művét, ezt a könyvét is úgy ítéli ________ meg, hogy „letehetet­len”. Lehet, hogy a recezens el­fogult, de ez az „elfogultság” őszinte. Mint ahogy őszinte az a tisztelet, amit érez a matuzsá­lemkori Singer iránt, aki tíz nap­pal élte túl nyolcvanhetedik szü­letésnapját. Néhány héttel halála előtt jelent meg magyarul a Sze­relem és széműzetés. Tavaly jú­liusban halt meg Floridában. I. B: Singer: Szerelem és szá­műzetés. — Gondolat Kiadó, Budapest, 1991) Patakpatak Minya Károly Egyéni, szokatlan szavak lét­rehozására főként a szépíróknak van okuk és joguk. Ezek az úgy­nevezett egyszeri vagy alkalmi neologizmusok (hapax legome- nonok) az egyéni stílusra különö­sen jellemzőek. Ilyen például Vö­rösmarty „tengervészes éj”, Ady „rőzsedalok” vagy Szabó Dezső „emberpocsolya", „pap­zúgás” kifejezése. Ezek nem ter­jednek el, nem válnak a köznyel­vi szókincs részévé. Egy-két ki­vétel persze akad, így Kazinczy a nyelvújítás korában megalkotta és elfogadtatta a könnyelmű mel­léknevet, amelyet a könnyű és az elméjű szavak összeíántásá- ból kapott. Előfordul, hogy más közéleti személyiség által alko­tott egyedi, egyszerinek indult szó válik közkeletűvé. így a Kel­lér Dezső megalkotta maszek szó ugyancsak két szó összevo­násából, a magánból és a szek­torból. Valamelyest hasonlít érre a karrierre az a szó, amelyet ugyancsak egy közéleti szemé­lyiségünk, pontosabban parla­menti képviselőnk alkotott meg. Ez a szó a patakvér. Azonban e szóösszetétel karrieréhez hoz­zátartozik az is, hogy leggyak­rabban ironikus értelemben használják, s talán épp ennek köszönhető, hogy amőba módjá­ra szaporodtak a patak- előtagú összetételeink, amelyek már ter­mészetesen egyszerinek, tisza­virágéletűnek bizonyultak. A szóalkotó politikust egyik szatirikus lapunk egy tál zsemlé­vel a kezében örökítette meg, a kép címe temrészetesen patak­zsömle lett. Az egyik országos publicistánk a patakvérdíj fogal­mát magyarázta meg. Megyei la­punk sem maradt ki a sorból; el­mondhatjuk, hogy itt látott ’elő­ször nyomdafestéket a pátak- zagyvaság, a ptakkönny, a pa­takfátyol, a patakjég, a patákbor, a patakpia és a patakdisznórés- zegkifejezés. ~ vv Gondolom majd egyszec az utolsó ilyen szó a patakpatak lesz. • 10 __ft ‘Kcíet-ftíafjijarorszáfl hétvéfli meíUbjíete

Next

/
Thumbnails
Contents