Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-29 / 51. szám
1992. február Két előd (avagy: tévedni emberi...) Mariann a tévéből Szitha Mária A Kelet-Magyarország 1992. február 15-i számában jelent meg dr. Reményi M. Emlékezés Geduly Henrikre c. cikke. Eszerint az alapító püspök nevét visé- lő ev. leánygimnázium az államosításkor a Zrínyi Ilona nevet vette fel. így hát a Zrínyi Ilona Gimnáziumnak az ev. leánygimnázium jogelődje. A cikkíró súlyos iskolatörténeti tévedés áldozata. Az egykori Nyíregyházi Ág. H. Sv. Geduly Henrik Leánygimnázium az államosításkor a XVII. századi kitűnő protestáns költőnő. Petrőczy Kata Szidónia nevét választotta, így bizonyos fokig — ha burkoltan is —, de őrizte nevében az intézet felekezeti jellegét. Egyetlen pillanatig sem viselte a Zrínyi Ilona nevet. Tény viszont, hogy 1948. június 8-án, amikor az Angolkisasszonyok Intézete igazgtósága megkapta az államosításról a határozatot, valamint Mindszenty József hercegprímás úr leiratát, szembekerült a névválasztás kérdésével. A Máterek — egyházi elöljárónk rendelkezése szerint — nem taníthattak tovább az államosított iskolában, mi, világi tanárok maradhattunk. Ekkor az intézet — az Angolkisasszonyok Nyíregyházi Sancta Maria Intézete Római Katolikus Leány- gimnáziuma hivatalos nevén — az ifjúsággal teljes egyetértésben a XVII. századi kiváló, hős asszonyt, a katolikus hitéhez és hazájához mindhalálig hű, az elnyomó idegen ellenséggel fegyverrel harcoló Zrínyi Honát választotta névadójául. Nem véletlenül. A két egykori egyházi iskola egy teljes esztendeig egymástól tökéletesen függetlenül, önállóan működött. Birtokomban van az 1948/49-es tanévről kiadott évkönyvünk, amelynek címlapján ez olvasható: A Zrínyi Ilona Leánygimnázium Évkönyve fenná- lásának 19. évében. Ugyanis a zárda gimnáziuma 1930-ban — még líceumként — kezdte működését. Ha összevetjük az Angol- kisasszonyok 1947/48-as — utolsó — évkönyvében olvasható tanári névsort az Állami Zrínyi Ilona Leánygimnázium első évkönyvében található tanári névsorral, kiderül, az azonos, kivéve 3 újonnan jött tanárt. Tiszolczy István a volt Kir. Kát. Fiúgimnázium tanára volt, Adriányi László a Felvidékről menekült, ott a rozsnyói gimnáziumban tanított, Solténszky Anna (dr. Katona Bé- láné) pedig gyakorló tanárként kezdte el működését, egyébként a zárdában végezte középiskolai tanulmányait. Azaz az égvilágon semmiféle — hivatalos — érintkezési pont nem volt a két gimnázium, a Petrőczy Kata Szidónia és a Zrínyi Ilona (volt Angol- kisasszonyok) között. 1949 őszén aztán újabb fordulat következett. Ki tudja milyen meggondolásból összevonták a két leánygimnáziumot. Megszüntették a Petrőczy Kata Szidónia Gimnáziumot, helyesebben a nevet. Az egyesített két intézet a Zrínyi Ilona névem sze'apel: a továbbiakban, az igazgatással azt a Kerényi Istvánt bízták meg. aki az államosított zárdái gimnáziumban, tehát a Zrínyi Ilona Gimnáziumban volt egy éven át a vezető. Viszont ott kellett hagynunk épületünket, hogy néhány évre (12 esztendőre) a volt Petrőczy Kata Szidónia Gimnázium épületében találjunk otthont. 1962-ben épült fel a 3. — s úgy tetszik, immár végleges — gimnáziumépület a Széchenyi utcán, amelyben a Zrínyi Ilona Gimnázium ma is folytatja a működését. Az 1967-es jubileumi évkönyvben jelent meg Horváth Sándor iskolatörténete. Ebben ír a Petrőczy Kata Szidónia, illetve a Zrínyi Ilona Leánygimnázium keletkezéséről. Jómagam, még 1980-ban, egyik dolgozatomban, amely a Ped. Pályázatok Bibliográfiájában meg is jelent (Középiskola, I. kötet) szóról szóra ezt írtam: ,,Ez az évforduló (ti., hogy az Angolkisasszonyok Gimnáziumát 50 éve, 1930-ban alapították) is indokolja, hogy megemlékezzem az intézetről, amelyről eddig, iskolánk múltjáról írva, szólva nem történt említés.” „Érdemben” legalábbis. Az igazságnak megfelelően. Mindig úgy tartottam — ha a jog mást is mond — hogy a mai Zrínyi Ilona Gimnáziumnak — szellemi, erkölcsi szempontból — mindkét egyházi gimnázium elődje. De az iskolatörténeti súlyos tévedés mellett szó nélkül nem mehet el az, aki 42 évén át volt tanára az intézetnek: 1943— 48 között az Angolkisasszonyok Gimnáziumában, 1948-tól az Áll. Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban, majd az 1963/64-es tanévtől — a koedukáció bevezetésétől — a Zrínyi Ilona Gimnáziumban, egészen 1985. január 1- jéig. Akkor mentem nyugdíjba. Tévedni emberi. A tévedést kijavítani: kötelesség. Bodnár István Csinos és jólfésült. De ennek így is-kelllenni. Hisz hétfő esténként rendszeresen sok- nyíregyházi' lakos Otthonában jelenik meg, hozza a legfrissebb híreket, információkat és beszámol szűkebb hazánk eseményeiről. Megyénkben ő az egyetlén, aki a televíziónál főállásban szerkesztő-riporter. De Debrecenben sem ismeretlen, mivel az ottani tévé is rendszeresen foglalkoztatja. Kovács Mariann — bár korántsem készült erre a pályára — a véletlenek sorozatának köszönheti, hogy tévés személyiség lett belőle. A tanárképző főiskola biológia szakán végzett, több évig az ottani növénytan tanszéken dolgozott, aztán a Moziüzemi Vállalatnál. Olykor be-beko- pogtatott egy-egy szakmai cikkel a nyíregyházi rádióhoz, majd a tévé kísérleti adásaiban is részt vett. Hat éve dolgozik a nyíregyházi város televíziónál, itt élte meg ennek kísérleti jellegét, hőskorát. — Tulajdonképpen sohasem készültem tévésnek, nem is gondoltam arra, hogy pódiumra vagy képernyőre kerüljek. Igáz,'olykor szavalóversenyen részt vettem, sőt még színdarabban is szerepeltem, de ezek inkább csak apró'kitérők voltak. Valahogy a Riportéi kéresttetik-sWozte istete kerülte az éléfemétí“2 >tel9íusaiT ' ' . pESÖllénő beyn ▼ Mégis valahol csak kellett tanulni a szakmát? — Újságíró stúdióba jártam, és a MÚOSZ újságíróképzésén is részt vettem. Sajnos a városi televíziósok igazi felkészítése elmaradt. Többé-kevésbé önmagára volt utalva az ember. Sokát segíLett viszont,..hogy az MTV ABIS1TEfFTiitr?fTD^1^EíSflTífSF^yn-' té’TífhcfSzerésén'szerepelünk, és ott igyekeztem ellesni szakmai fogásokat, így elég sok tapasztalatot szereztünk. ▼ Mégis milyeneket? — Különböző helyzetgyakorlatokat végeztettek velünk, gesztusokat próbáltunk. Különböző ülésmódokhoz adtak tanácsokat, öltözködési, sminkelési ötletekét, hallottunk. ▼ Mesélj valamit ezekről! — Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy az ember a kamera előtt önmagát adja. Hisz hamis beállítás, megjátszott szerep csak ideig-óráig megy, s előbb- utóbb belebonyolódik az ember, kiderül, hogy a máz hamis, a tudás talmi, a viselkedés megjátszott. Ennek semmi értelme. Aztán külön mesterség, hogyan kell ülni, állni a kamera előtt. Nem ▼ Hogy érzed magad a képernyő előtt? Melyiket szereted jobban, és melyik a nehezebb, az élő vagy az előre felvett adás? Kovács Mariann BALÁZS ATTILA FELVETELE maradhat el a smink sem, mert anélkül igen sápadt marad az ember. No és a színek... ▼ Mi van a színekkel? — Nemcsak az elegancia, a jó megjelenés miatt kell figyelni a színekre, hanem arra is gondolni kell, hogy a tévében melyik hogy hat. A piros, a fehér és a kockás vibrál, a zöld sápaszt. ▼ Apropó, az öltözködés, fodrász, smink... Ez manapság nem olcsó dolog... — Nem bizony. S ráadásul nálunk nem úgy van, mint’az MTV- nél, hogy van sminkes, fodrász, mi saját magunk csinálunk mindent.. T Ruhapénzt csak kaptok, hisz ugyanabban a szerelésben — úgy gondolom — túl gyakran nem lehet szerepelni. Egyébként is Kovács Mariann mindig és mindenhol elegáns. Változatosan öltözködik. Milyen ruhákat szeretsz? — A ruhát nem is szeretem. Inkább a sportosabb, variálha- tóbb formákat. A blúzokat, zakókat, blézereket megfelelő aljjal váltogatva. Egyébként a sima vonalú, nem feltűnő színű dolgokat kedvelem. Ami pedig a kérdés első részét illeti, azt is saját erőből kellett beszereznem. Igaz, néhány hónapja már mi is kaptunk ruhapénzt, de csak any- nyit, mint a kollégák, olyanok, akik nem kerülnek a képernyő elé. — Nagyon jó dolog kamera előtt állni, és az igazi az, amikor élőben megy az adás. Bevallom, ilyenkor van némi lámpalázam, ami végeredményben hasznos, doppingoló dolog. Mondhatnám, jótékony. Az élő műsor vezetése közben pedig azonnal kap az ember jelzéseket a szereplőktől kezdve a telefonálókig. Ez sokat segít menet közben is. Élő műsorban talán kontaktust, kapcsolatot is könnyebb találni a riportalannyal. Persze az úgynevezett konzervanyagok felvételekor is van kihez beszélni, ha máshoz nem, a kamera mögött álló operatőr kollégámhoz. ▼ Miket szoktak telefolnálni? — Sok hasznos dolgot, még olyasmit is, hogy nem jól ülök, vagy nem tetszik a frizurám. Hasznos visszajelzések ezek is. De kaptam már szerelemes levelet is. ▼ Meg szoktad nézni utólag az adásodat? — Természetesen, nagyon kritikus vagyok önmagámmal. Ilyenkor jut eszembe, hogy mit kellett volna kérdezni vagy válaszolni, hogy kellett volna mozogni stb. Nagyon tanulságosak ezek a visszanézések számunkra. Egyébként a férjem és a fiam a legjobb kritikusom. T Találtad már nehéz helyzetben magad a kamera előtt? — Egyszer kigyulladt mögöttem az adventi koszorú. Igen kínos helyzet volt, nem is tudom, zavaromban mit beszéltem. Szerencsére elég hamar eloltották, és a nézők legfeljebb csak egy kis füstöt láthattak. Egy másik eset: a Macskák című musical bekonferálásához — amit egyébként nem én végeztem — elhoztam a két macskámat. No, amit ezek ott csináltak! Akkor én is megfogadtam, állatot lehetőleg nem viszek kamera elé. fMWÍWJIWM Szerelem és száműzetés Nyéki Károly- "m obel-díjas író, ám MLm mégsem ismert, az■ W az hogy nem közis_____] mert a szó eredeti értelmében. Amikor a kitüntető díjat 1978-ban megkapta, nálunk legfeljebb néhány kisebb írásáról tüdtunk világirodalmi folyóiratunk jóvoltából. Az olvasni vágyó nagyközönség talán még ma sem ismeri, pedig életművének jelentős — korántsem teljes •— darabjai ma már hozzáférhetők. (A díj odaítélésének estéjén David Brinkley helytelen kiejtéssel mondta be nevét az NBC televízió adásának híreiben. „Akadnak olyanok is, akik tudnak rólam” — jelentette ki egy héttel a díj nyilvánosságra hozatala előtt.) Mégis: mi íehet a titka a „sikertelenségnek"? Egyszerű lenné "a'válasz, hogy Isaac Bashe- vis Singer jiddis nyelven írt, azon á-z3idónépnyelven, mely á-XI. század körűi afakult ki egy frank eredetű középkori német nyelvjárásból. Ezt a nyelvet ma már viszonylag kevesen beszélik, ám Singer művei fordítások révén elérhetők... Kimondhatjuk, hogy I. B. Singer nemcsak a kelet-európai és választott hazája amerikai zsidóságának, azok életének nagy ismerője és megjelenítője, hanem az emberiség köztulajdona. Persze, lehet vitatkozni élet- szemléletének néhány vonásán, azonban műveire a nagy vonulat jellemző: az örök érvényű humánum. Bámulatos mesélőkedve, történeteinek „érdekessége” szinte meghökkentő, nekünk ismeretlen világ, egy elzárt, elfojtott — de meg nem tagadott — életszemlélet, hit és hitetlenség, misztikum és racionalitás, a lengyel-orosz zsidóság lassan elfelejtett, de valóban mesterien ábrázolt képe. Singer élete is regény. Rabbicsalád sarja, neveltetése, ifjúkora, későbbi pályafutása megannyi téma. Nagyapja, apja vallási irányzata a chasszidizmus, de anyai ágon a misnagid, vagyis a zsidó hit racionalista jellege nyilvánult meg erősebben. Az akkori Oroszországhoz tartozó Leoncin nevű lengyel faluban született 1904-ben. Varsó szegénynegyedében, a Kroch- malna utcában nőtt fel. Még kamaszkorában néhány évet töltött Bilgorojban, a nagyapja stetljében. Ez a világ elevenedik meg művészetében, de ugyanakkor megjelennek a gyermekkor megannyi álmai, rémei, az ifjúkor nyomorúságosán furcsa világa is. 1935-ben kivándorol az Egyesült Államokba, megsejtvén a barna pestis közeledtét. A Jewish Daily Fonward munkatársa lesz, annak hasábjain jelenteti meg írásait többnyire folytatásokban — és jiddis nyelven. (Itt jelent meg kivándorlása után első könyve A sátán Gorajban.) Hihetetlenül szorgalmas író volt. Huszonkilenc könyvet írt, ezeket tizenhat nyelvre fordították le. Egyik legjelentősebb az önéletrajzi indíttatású Szerelem és száműzetés című, de életrajzi adalékokat egyéb műveiben is találunk. (Shosha, nálunk később A gettó lánya címen jelent meg.) A Szerelem és száműzetés több tételre bomlik. (A kezdet, Egy kisfiú Istent keresi, Egy fiatalember a szerelemet keresi, Egy férfi elvész Amerikában.) Az író előszava szerint mégsem kifejezetten életrajz, hiszen még sok kortanú él, így szükségszerű volt néhány alak és esemény névváltozása. ki ismeri I. B. Singer A bármelyik művét, ezt a könyvét is úgy ítéli ________ meg, hogy „letehetetlen”. Lehet, hogy a recezens elfogult, de ez az „elfogultság” őszinte. Mint ahogy őszinte az a tisztelet, amit érez a matuzsálemkori Singer iránt, aki tíz nappal élte túl nyolcvanhetedik születésnapját. Néhány héttel halála előtt jelent meg magyarul a Szerelem és széműzetés. Tavaly júliusban halt meg Floridában. I. B: Singer: Szerelem és száműzetés. — Gondolat Kiadó, Budapest, 1991) Patakpatak Minya Károly Egyéni, szokatlan szavak létrehozására főként a szépíróknak van okuk és joguk. Ezek az úgynevezett egyszeri vagy alkalmi neologizmusok (hapax legome- nonok) az egyéni stílusra különösen jellemzőek. Ilyen például Vörösmarty „tengervészes éj”, Ady „rőzsedalok” vagy Szabó Dezső „emberpocsolya", „papzúgás” kifejezése. Ezek nem terjednek el, nem válnak a köznyelvi szókincs részévé. Egy-két kivétel persze akad, így Kazinczy a nyelvújítás korában megalkotta és elfogadtatta a könnyelmű melléknevet, amelyet a könnyű és az elméjű szavak összeíántásá- ból kapott. Előfordul, hogy más közéleti személyiség által alkotott egyedi, egyszerinek indult szó válik közkeletűvé. így a Kellér Dezső megalkotta maszek szó ugyancsak két szó összevonásából, a magánból és a szektorból. Valamelyest hasonlít érre a karrierre az a szó, amelyet ugyancsak egy közéleti személyiségünk, pontosabban parlamenti képviselőnk alkotott meg. Ez a szó a patakvér. Azonban e szóösszetétel karrieréhez hozzátartozik az is, hogy leggyakrabban ironikus értelemben használják, s talán épp ennek köszönhető, hogy amőba módjára szaporodtak a patak- előtagú összetételeink, amelyek már természetesen egyszerinek, tiszavirágéletűnek bizonyultak. A szóalkotó politikust egyik szatirikus lapunk egy tál zsemlével a kezében örökítette meg, a kép címe temrészetesen patakzsömle lett. Az egyik országos publicistánk a patakvérdíj fogalmát magyarázta meg. Megyei lapunk sem maradt ki a sorból; elmondhatjuk, hogy itt látott ’először nyomdafestéket a pátak- zagyvaság, a ptakkönny, a patakfátyol, a patakjég, a patákbor, a patakpia és a patakdisznórés- zegkifejezés. ~ vv Gondolom majd egyszec az utolsó ilyen szó a patakpatak lesz. • 10 __ft ‘Kcíet-ftíafjijarorszáfl hétvéfli meíUbjíete
