Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-04 / 29. szám
1992. február 4., kedd HÄHER Kelet-Magyarország 3 N yíregyháza (KM D. M., M. M. L., R. J., SZ. J., T. K.) — A béralku új fogalom közéleti szóhasználatunkban. A dolgozók fizetésük emelését remélik tőle, mivel ez év január elsejétől megszűnt a központi keresetszabályozás és a munkavállalók—munkaadók megállapodásától függ a megélhetés alapját képező jövedelem. Ám a béralku nem lehet „számháború", mondta a minap Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke egy nyíregyházi munkásgyű- lésen. Mit várhatunk 'akkor a béralkutól? — erre kerestük a választ körképünkben. I munkaerő ára Valamikor úgy tanultuk, hogy a munkabér a munkaerő ára. Ennek a meghatározásnak a tartalma napjaink piaci-félpiaci viszonyai között — főként ha a fizetési jegyzék rubrikáit mustrálja az ember — enyhén szólva bizonytalan. Van olyan szándék, hogy a kormány közvetlen bérpolitikai •szerepvállalása csökkenjen, ehhez ki. kell épülnie a háromszintű kollektív bértárgyalási és megállapodási rendszernek a vállalkozási szférában, az Érdekegyeztető Tanács, az ágazati, szakmai regionális kollektív szerződések és a helyi kollektív szerződések szintjén. Az ÉT javasolja a bértárgyalások lebonyolítását március 31-ig. Alkudozni, egyezkedni, tehát engedmények árán is megegyezésre törekedni — különösen ilyen nagy jelentőségű témában — felkészülést igényel. Sok dolgozó még nemigen hallott a béralku lehetőségéről, így Tóth Istvánná a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet szabásza sem. — Tulajdonképpen mi eddig is mindig alkudoztunk, szervezkedtünk, de nem sok mindent értünk el. Közel 17 éve dolgozom a szövetkezetnél, 7800 forintot keresek. Az árak állandóan növekednek, két gyermeket nevelek, sokat kellene kiharcolnunk, hogy bérben lépést tarthassunk a más munkahelyen dolgozókkal. A szövetkezet annyit úgy sem tud majd adni, amennyi szükséges lenne a normális emberi élethez. A szövetkezet elnöke két éve Berencsi Gyula :— Kezdhetném azzal is, hogy nekem nem újság a Vállalkozó művelődési ház Nyíregyháza (KM — Cs. Gy.) — Nyíregyházán az Al- végesi Művelődési Ház (Honvéd utca 41. sz.) a munkanélküli nők problémáján enyhítendő érdekes vállalkozásba kezd. Jámbor István igazgató úgy véli, a nők zöme a jövőben is az adminisztrációban, ügyintézésben alkalmazható. Igaz, hogy a nagy- vállalatok az adminisztrációs létszámukat csökkenteni igyekeznek, azonban a kft.-k, részvénytársaságok és betéti társaságok gomba módra szaporodnak, s tulajdonképpen a gépírás, vagy a számítógép klaviatúrájának használata nélkül jóformán egyikük sem tud meglenni. A művelődési ház ennek elősegítéséért a közeljövőben hathónapos gépírótanfolyamot indít. béralku, hiszen jószerivel két éve ezt alkalmazzuk. A vezetőség azt vallja, amennyi bért ki lehet fizetni, azt mind fizessük ki, hiszen attól megnyugtatóbb nincs, mint hogy a dolgozó marad, és határidőre elvégzi a minőségi munkát. Hogy mégis kevésnek tűnik a fizetés, annak az az oka, hogy nagyon mélyről kell felhozni a dolgozók bérét. Mivel a piac- gazdaság felé halad az ország, szerintem nem kellenek megkötések, vagyis a minimális bérfejlesztést törvényileg elő kellene írni, de a maximum határát neríi kellene rögzíteni. A minimum maximuma Garasos Lászióné, a vállalati szakszervezeti tanács titkára, Nyírség Konzervipari Rt. — Korábban a szakmai bértáblázat szigorúan rögzítette, mennyit kell kapnia a különböző szakmát művelőknek. A 80-as évek elejére ezt a bértáblázatot túlhaladta az idő. A minimálbéreket az érdekegyeztetés fórumain 8 ezer forintra emelték, így ez egyfajta kereseti biztonságot adott a legalacsonyabb jövedelműeknek. Azóta viszont a piacgazdaság mind több területet hódít meg. így a béreknek is követniük kell ezt. Készül az országban egy bértarifa- rendszer, amely húsz-egyné- hány kategóriát sorol fel. Ezen belül középszintű egyeztetés eredményeként alakítják ki az élelmiszer- iparban lévő tarifákat, majd a szakágazatok, így a konzervipar is beilleszti ebbe a saját szakmájában rögzített minimális fizetéseket. Az még nem dőlt el, hogy a vállalatnál mikortól alkalmazhatjuk ezt. A bértarifa a Kollektív Szerződés mellékleteként szerepel majd. Köztudott, hogy vegyes vállalattá alakulunk, de a béralku során, illetve a bértarifarendszerben meghatározott fizetések, úgy gondoljuk, nem függenek a tulajdonostól. Vitára az adhat nálunk okot, hogy mennyi legyen a minimumbér egy-egy tarifánál. Ugyanis a minimumként szereplő majdani összegek egy sor dolgozónál jelenthetnek fizetésemelést. Kóródi Sándor, a Független Szakszervezetek Szat- már-Beregi Szövetségének elnöke: — Béralku alatt ma azt értjük, amit az alapszervezetek a saját vállalatuknál képesek elérni. Ennél szélesebb körű, ugyanakkor egységesebb csak akkor lesz, ha az MSZOSZ felépítéséhez hasonlóan a többi szakszervezetben is kialakulnak, illetve megerősödnek az ágazati szintek. Akkor már lehet jó béralkut kötni, ami lényegében szakmai keret- szerződés és fizetési „tól-ig” határokat garantál Persze, elsősorban a bérezés alsó határai a fontosak, amelyek nem egyenlőek-és; nem tévesztendők össze a minimálbérrel. Ha országosan kialakulnak ezek a határok, nagyobb jelentősége lesz a helyi kollektív szerződéseknek is. Mindez — ismerve az érdekvédelem pillanatnyi állapotát — két, három hónap alatt nemigen valósítható meg. Nem tartom elképzelhetőnek ugyanis, hogy ennyi idő alatt a különböző politikai indíttatású érdekvédelmi szervezetek a legfontosabb kérdésekben közös nevezőre jussanak, bár az álláspontok közelítenek egymáshoz. Fel kell végre ismernünk, hogy szakmánként az érdekek döntő része azonos, amiket közösen kellene érvényre juttatnunk. Húzd meg, ereszd meg Szántó Imre, a Munkástanácsok megbízott megyei ügyvivője: — A szakszervezetek által beharangozott béralku számunkra nem mond semmit, véleményem szerint a 13 százalék feletti összegre a pénzügyi feltételek nincsenek rfleg a vállalatóknál. Mi arra törekszünk, hogy elsősorban biztos munkahelye és megélhetése legyen a dolgozóknak. — Az üzemünkben a dolgozók hatvan százaléka tagja a Munkástanácsnak, a vezetőink mégsem veszik figyelembe véleményünket a bérek elosztásánál. (A megbeszéléseken csak a szak- szervezet képviselője van jelen.) Sőt azt tapasztaljuk, ilyen szervezettség mellett sem tart legitimnek a vezetés bennünket. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgató- helyettese, Czomba Lajos: — A helyi érdekvédelmi szervezetekkel, a két Munkástanáccsal és az MSZOSZ- szel már folytattunk előkészítő megbeszélést. Februárban térünk vissza a témára, addig is várjuk a részletesebb jogi és bérszakmai iránymutatásokat, melyeket a párbeszéd során figyelembe kell venni. Gyarapodó városunk Üj .üzletházsor épül Kisvárdán, a Krucsai Mártón utcában. hakasztosi pAl, tel vétele Az a biztos, ami a zsebben van Nézőpont) A polgármester széke Balogh József £ rös vagy gyenge manapság egy polgár- mester széke? Sokszor és sok helyen hangzik el ez a kérdés olyan helyzetekben is, amikor érvényesíteni tudja akaratát a testülettel szemben, s olyankor is, amikor a legjobb ötleteit is kudarcra ítéli a képviselő-testület csak azért, hogy megmutassa: itt övé a döntő szó. Valószínű, el kell telni még néhány évnek, esetleg még egy hely- hatósági választásnak is ahhoz, hogy tisztázódjék, mit is célszerű a polgár- mesterre bízni, s mi az, amiben jobb, ha egy testület dönt. Valamikor a tanácselnöknek volt olyan szerepköre, hogy amikor nem ülésezett a testület, akkor ö gyakorolta a hatásköröket, ez azonban az önkormányzati törvénnyel .alaposan megváltozott. Néhány önkormányzat figyelmen kívül hagyta ezt a szerepváltozást, s a polgármestert olyan hatáskörrel is fel akarta ruházni, hogy a két testületi ülés között halaszthatatlan esetben eljárjon helyette. Ez szabálytalan, ám az önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy konkrét hatáskört kapjon a polgármester. Tulajdonképpen ez a lehetőség tette lehetővé, hogy a törvény adta lehetőségek határain belül kialakultak erősebb és gyengébb pozíciójú polgármesterek. Nem igazolódott tehát, hogy ahol az állampolgárok közvetlenül választottak polgármestert, ott erősebb lett a pozíciójuk, a települési képviselők által választottak esetében pedig gyengébb. A szék stabilitása sokkal inkább attól:függ, hogy az önkormányzat milyen hatáskörökkel ruházta fel. Nagyjából ez érvényes a bizottságok tevékenységére, jelképesen székére is. Azok a képviselő-testületek, amelyek hatáskörük átruházásáról döntöttek, túlnyomórészt bizottságaikra ruházták hatásköreiket, s ezzel mgteremtették annak a lehetőségét, hogy a bizottsági döntés ellen a képviselő-testülethez fordulhassanak jogorvoslatért az állampolgárok. A választás után kialakult, s az azóta formálódó viszonyok, úgy tűnik, most már egy ideig, így folytatódnak. Bár lehet, lesznek olyan testületek, ahol a törvényeket tiszteletben tartó és etikusan cselekvő polgármesterre sok konkrét hatáskört ráruháznak, s előfordulhat, hogy ahol elégedetlenek vele, vissza is vonják azokat. Ez a lehetőség utalhat rossz emberismeretre, elhamarkodott döntésre, de arra ■ is, hogy nem kell félni a testületeknek az erős polgármesteri pozícióktól, hiszen azok csökkenthetők, és visszavonhatok. „Az eszünkre hallgattunk” Györfi Tamásné írja Jármiból „A jármiak az eszükre hallgattak; »mikor aláírták az óvoda fennmaradása érdekében született petíciót, mert nálunk ötven, három—öt éves korú gyermek elhelyezése >és tanítása nem ablakon ikidobott pénz. Én ugyanis a gyermekem kulturált elhelyezését és tanítását nem pénzben mérem. |A havi ,3—4 ezer forint — (amit az óvoda megszüntetése esetén a szülőknek adtak volna. A szerk.) •— a december 18-i szülői értekezleten még csak évi 30 ezer volt, havonta ez 2500. Mutasson nekem a polgármester úr olyan helyet, ahol annyiért el tudom helyezni a gyermekemet, mint az óvodában. Itt ugyanis nem gyermekmegőrzés van, hanem játékos formában tanitanak.” KOMMENTÁR Hangzavar Réti János f mber legyen a talpán, aki bizton el tud igazodni a rádió újszerűsített műsorrendjében. Szó szerint négyfelé állhat a fülünk attól a kavarodástól, amit e klasszikus média körül sámánko- dók előidéztek: az URHsávra és középhullámra osztódó, majd újra egyesülő Kossuth adót, megszokott időben és helyen sugárzott műsorok ide-oda rakosgatását, rövidítését, beolvasztását más programokba, vagy nemes egyszerűségű törlését a kínálatból. Mindezt szerkezetátalakítás jelszóval. Magam változtatáspárti vagyok, hiszem és vallom, hogy csak abban az esetben érhetjük el a célul tűzött életminőséget, ha lépést tartunk a változó időben a változó világgal. Fő- és részletkérdésben egyaránt. Nem tudok azonban teljes vállszélességgel odaállni olyan variációk mellé, amelyek mögött öncélúságot, hatáskörfitogtató fontoskodást vélek felfedezni. A csakazértis változtatást, holott azért vannak minden vonatkozásban ártalmatlan, ennélfogva kockázat nélkül tiszteletben tartható beidegződéseink is. Amilyen például a szombati kívánságműsor hallgatása volt a Bartókon. (Mellesleg érthetetlen a TV2 Esti egyenlegének száműzése is!) Ha ez a felfordulás valami felmérés, vagy más nyomós ok következménye, rendben van, de akkor hozzák nyilvánosságra. Ha nem, akkor (még mindig vagy már megint?) önkényeskedéssel állunk szemben, látszólag nem sorsdöntő, ám mégis az állampolgárok nagy tömegét érintő — és tegyük hozzá bosszantó — kérdésekben. Szóval bimbózó demokráciánk felhatalmazásával élve szeretném megtudakolni a döntéshozóktól: Ki kérdezte meg a hallgatót, vagy ahogy Karinthy fogalmazná: „Ki kérdezte az embert?” A Nyírség Konzervipari Rt. egyik üzemrésze. HARASZTOSI PAL FELVÉTELE
