Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-04 / 29. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. február 4., kedd Külpolitikai jegyzet A tét; megmaradásunk Sike Lajos A népszámlálás után újabb szél kavarja a t romániai ■■ közélet csöndesnek ’ eddig sem mondható tengerét. Február 9-én helyhatósági választások lesznek, ami érthetően kiélezte a hatalom és az ellenzék viszonyát, hisz itt az alkalom, hogy az ellenzék a maga embereit tegye az olyan községek és városok élére, ahol kellő tömegbázissal rendelkezik. A hatalom pedig foggal-körömmel védeni szeretné pozícióit, már csak azért is, mert február 9. előjátéka, azaz inkább próbája lesz a májusban esedékes parlamenti választásoknak, amikor már az is eldől, hogy a következő négy évben ki ül majd a Cotroceni-i elnöki palotában. Egy februári félsiker is rossz ómen lenne tavaszra a kormányzó Nemzeti Megmentési Front számára, mert az jelentheti, hogy feljött a Ion Ratiu vezette Nemzeti Keresztény Parasztpárt, a Radu Cimpeanu irányította Liberális Párt, s persze, a pár hónapja alakult, de egyre izmosodó Polgári Szövetség Pártja, nem beszélve a magyarság érdekvédelmi képviseletéről, az RMDSZ-ről, mely már 1990 tavaszán, is bebizonyította, hogy, a magyarság össze tud ám tartani, ha létérdekeiről van szó! Számunkra különösen nagy tétje van a helyhatósági választásoknak, mert immár számarányunknak megfelelő vagy legalább ahhoz közel álló számban állíthatunk polgármestereket és tanácsosokat nemcsak a Székelyföldön, ahol a magyarság többségben él, de a vegyes lakosságú településeken is. Így például Kolozsvárott, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Maros- vásárhelyen. Eddig ugyanis a fiatalom — a szélsőséges nacionalistákkal összefonódó frontosok — osztották cl a helyeket, jól vigyáztak ám, hogy ne csak olyan nagyvárosokban ne lehessen ,magyar polgármester, mint Marosvásárhely, Várad 05 Szatmárnémeti, de az olyan egyértelműen magyar többségű kisebb városokban sem, mint Nagyszalonta, Margittá, Nagykároly és Tásnád. Jellemző a reánk gyakorolt nyomásra, a kirekesztésünkre irányuló törekvésekre, hogy például Bihar és Szatmár megyének a vezetésében egyetlen magyar se kapott helyet, jóllehet még Ceausescu is ügyelt a látszatra, ezért szemszúrástól mindig odatett egy-két bólogatójánost. Nemzetközi megfigyelők ügyelnek (próbálnak ügyelni) a választás tisztaságára. Fontos, hogy mindnyájan ott legyünk és leadjuk szavazatunkat, mert csak kellő szavazatok révén megválasztott tanácsosaink biztosíthatják beleszólásunkat az adott település közös dolgaiba, jelenlétünket a helyi hatalom olyan döntéseibe, melyek az egész lakosságot érinti. Magyarságtudatunk mellett önbizalmunkat is erősítheti az a tény, na Marosvásárhely, Nagyvárad. Szatmárnémeti, Nagykároly, Nagyszalonta egy tisztességes választás nyomán magyar polgármestert állíthat. Megtépázott önbizalmunknak — melyre a választási kampány során is sok csapást mér ragalmaival és gyalázkodásaival a szélsőséges sajtó — naqy szüksége volna erre. Minden egyes szavazat döntő lehet adott helyeken. Ezért szólunk innen is az anyaországban dolgozó és tanuló román állampolgárokhoz: gyertek haza február 9-re! Legyetek velünk, szavazzatok jelöltjeinkre! Vele jö- vönkre, megmaradásunkra. Szatmárnémeti, ’92. február elején. Kőtelező orvosi kamarai tagság? Alacsony bér az egészségügyben Nyíregyháza (KM — Bojté) — A Magyar Orvosi Kamara hétvégén küldöttközgyűlést tartott Budapesten. A fő téma a kamarai törvény- tervezet volt, amit a Népjóléti Minisztérium az év közepéig a parlament elé kíván terjeszteni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét hét orvos képviselte. Dr. Losonczi János, az Orvosi Kamara megyei szervezetének titkára elmondta, hogy a törvénytervezet körül a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a kamarai tagságot minden orvos számára kötelezővé kívánják tenni. Surján László miniszter szerint fontos, hogy az orvostársadalom egységesen fogalmazza meg elképzeléseit, és képviselje érdekeit. Tárgyalást kívánnak kezdeményezni a kormánynyal; tarthatatlannak tartják ugyanis az egészségügyi dolgozók alacsony bérezését, s a tervezett 5, majd 10 százalékos béremelés se közelíti meg az infláció mértékét. Losonczi János többek között tájékoztatta szerkesztőségünket arról is, hogy megemelték az Orvosi Kamarába való belépés díját. Ez a korábbi 300 forintról március elsejétől 3000-re emelkedik. Hosszú napirend előtti vita Az Országházban történt Budapest (MTI) — Hétfőn délután fél ötkor, a tervezettnél másfél órával később tudta csak megkezdeni a napirendjén szereplő törvényjavaslatok tárgyalását az Országgyűlés, mert rendkívül sok képviselő kért szót napirend előtt rendkívüli ügyben, illetVe Irtások kétperces reagálási lehetőséget kaptak. Parázs vita alakult ki Horn Gyula (MSZP) felszólalása kapcsán az egyházi műsorokról, az egyházi tulajdonról, majd a kisgazda- párton belüli feszültségekről, valamint a görög kamionos- blokád előzményeiről, és az üggyel kapcsolatban a Parlament és a kormány felelősségéről. A honatyák a társadalom- biztosítással foglalkozó törvényjavaslatokkal kezdték az érdemi munikát. A tb idei költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját lezárták, részletes vitára bocsátására azonban nem került sor, mivel a Ház nem volt határozatképes. A társadalombiztosításról rendelkező törvényjavaslathoz több módosító indítványt nyújtottak be, részletes vitára itt sem került sor. Az ülés kedden 10 órakor folytatódik. .Síiket fiileknek beszélek...’’ B udapest (KM — K. É.) — A Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló vitába kapcsolódott be hétfő késő délutáni felszólalásában Mádi László, megyénk Fi- deszes képviselője, aki legfontosabb kifogásait sorolta. — Legfontosabb vádam —• összegezte, — hogy a tervezet nullszaldós költségvetést fogalmaz meg, miközben minden jel arra mutat, hogy a Társadalom- biztosítási Alapnál komoly hiányra, kell számítani: a járulékbevétel a tervezettnél jóval kisebb lesz, hiszen növekszenek a kintlévőségek, a munkanélküliek száma, s a demográfiai arány következtében egyre több nyugdíjast kell egyre kevesebb aktív dolgozónak ellátnia. A kintlévőségek például a tavalyi 24 miíli- árdról 52 milliárdra nőttek, a munkanélküliek száma a korábbi 80 ezerről 400 ezer felé halad. Ugyanakkor semmi változás nem történt a társadalombiztosítás szervezésében; . ma is minden a fővárosban intéződik, egy év kell, amíg egy orvosi rendelőt engedélyeznek. s ezért csúsznak a nyugdíjkifizetések is. Naponta olvasunk az egészségügyi dolgozók elégedetlenségéről is. Számomra elfogadhatatlan az 5 százalékos dologi és 10 százalékos béremelés terve, hisz ez tovább rontja az egészség- ügyi dolgozók helyzetét. — Több mint 23 percen át sorolta aggályait. Mit vár a felszólalástól.? — Ügy érzem, süket füleknek beszélek, úgy látom, a társadalombiztosítási költségvetést minden kifogás ellenére a jelen formában fogja elfogadni a Parlament Határozottan az a véleményem, még most is befelé haladunk az alagútba. hiszen nincs a kormánynak konkrét terve, melyben igazából bízni lehetne. Még tart a határzár II kamionok után a buszokat is Budapest (MTI) — A híreszteléssel ellentétben nem oldották fel a blokádot a görög ihatárátkelőhelyeken, s bár vasárnap 18 és 22 óra között átmenetileg szabaddá tették az utat, ez nem érintette a magyar és a csehszlovák kamionosokat. A hírek szerint, ha február 5-ig nem sikerül megegyezni, akkor a határzárat a személy- szállító buszokra is kiterjesztik. Kellemetlen, hogy egyes esetekben nem tudnak tankolni, így a kabinok fűtése akadozik, éjjel mínusz 6 fokra is lehűl a levegő. A fuvarozók nyugtalanok árujuk miatt, mert többségében romlandó élelmiszereket szállítanak, és nem tudják, ki fizeti ki a blokád miatt keletkezett kárukat. Komoly gondot okoz számukra az is, hogy a határ túloldalán a macedón részen politikai tüntetések sorozata zajlik. Budapestről élelmiszert, gyógyszert és pénzt tartalmazó segélyszállítmányt indítottak útnak a mintegy 100 magyar kamionos megsegítésére, elutazott a Hungaro- kamion főorvosa is, hogy egészségügyi segítséget nyújtson a rászorulóknak. Hétfőn este Martonyi János külügyi államtitkár vezetésével küldöttség utazott egy tárgyalódelegáció a görög fővárosba a helyzet mielőbbi rendezése érdekében. A görög fuvarosok akciója addig folytatódik, míg nem születik megállapodás a tranzitdíjak csökkentéséről — mondta a sztrájkbizottság vezetője. Addig is, fizetség ellenében folyamatosan biztosítják a magyar kami- onosok ellátását görög kollégáik. Hegnyílt a Fulbright Iroda Budapest (KM — Kállai) — William Fulbright, amerikai szenátor 1946-ban, a második világégést követően vetette meg annak a nagyszabású, azóta az USA-beli honatya nevével fémjelzett programnak az alapjait, mely legfontosabb célkitűzésként fogalmazta meg: a kölcsönös együttműködés és megértés jegyében segíteni a nagy kihívásokkal szembenéző országok tudományos-kulturális és művelődési tevékenységet. A Magyar Köztársaság — államközi megállapodásban — 1990ben csatlakozott a negyvenöt országot magába foglaló „klub”-hoz, a Fulbright Bizottsághoz. A célok változatlanok: olyan oktatási és kulturális — ösztöndíjas — csereprogramok megvalósítása, melyek összhangban vannak a megállapodást aláírók szándékaival, és amelyhez állami támogatást nyújtanak. A program tanulmányok készítését, kutatásokat, és egyéb képzési és oktatási munkáikat segít, és kiterjed a művészeti-kulturális élet valamennyi területére. Eddig az együttműködés dolgait hazánkban az USA nagykövetsége és a művelődési tárca intézte. A Fulbright Bizottság január 28-i sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy ezentúl a „Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogramok Irodája” fogja szervezni, intézni az együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi egyeztetéseket, az ösztöndíjak elbírálásának ügyeit. Brückner Huba, az iroda ügyvezető igazgatója elmondta: a pályázatokat egy tizenkét tagú, nemzetközi zsűri fogja értékelni, a maximális pártatlanság és objektivitás szellemében. A Fulbright Bizottság programjainak hátterében az amerikai és a magyar kormány anyagi támogatása áll, de a működtetés alapítványi voltából következően bármely jogi vagy természetes személy csatlakozhat a hasznos tevékenységet segítő támogatási rendszerhez. Jelenleg közel ötven amerikai ösztöndíjas tartózkodik hazánkban és a csereprogram keretében az Egyesült Államokban levő magyarok száma több, mint- harminc. A fuvarozók blokáddal fenyegetőznek Vegyes vállalat Záhonyban? Budapest (ISB — D. Á.) — Nyílt levelet, vagy ahogy Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter fogalmazott, ultimátumot nyújtott át számára hétfőn a magánfuvarozók képviselője. E szerint február £-án 24 óráig a Magyar Köztársaság kormánya oldja meg a görögországi közúti, a nemzetközi fuvarozóinkat sújtó határzár megszüntetését. Az árukárokat, illetve a nem teljesített szerződésekből fakadó károkat a kormány fizesse meg. A nyílt levél így zárul: „Amennyiben fenti kéréseinket a címzettek nem teljesítik, úgy a törvényesség betartásával a magyar közúti fuvarozók erélyes fellépést tanúsítanak a legközelebbi jövőben.” A levelet a Magánfuvarozók Országos Ipartestülété, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Közúti Közlekedési Kamara írta alá. „Blokádot jelent a fenyegetés?” — tette fel kicsit hangosan gondolkodva a kérdést Siklós Csaba, amikor a február 6-i időpontra emlékeztették az újságírók. így folytatta: „Erre nem tudok mit válaszolni! Csak annyit, hogy mi a magyar érdekek messzemenő figyelembevételével szeretnénk rendezni e kérdést.” A -Jugoszláviában kialakult háborús helyzet miatt 1991 júliusa óta déli határforgalmunk ugrásszerűen megnőtt. Magyarország semmiféle adminisztratív akadályt nem állított a forgalom számára. Tárgyaltunk Görögországgal, hogy a harmadikországos kontingensünket 500-ról 2000-re növelhessük, de csak hosszas egyeztetések eredményeként érhettük el a 600-at, mondván, hogy ők a saját fuvarosaik érdekeit védik. Minden kormány él az ilyen lehetőségekkel, és sehol nem szokás ezért pont a saját kormányt hibázhatni. Annál is inkább, mert a törvényt a parlament hozta, úgy, hogy az eredeti kormányjavaslat az 1981-ben megállapított 30 fillérről 1,50-re kívánta növelni a tranzitdíjat. A Fidesz és az SZDSZ képviselőinek indítványára módosult ez az ösz- szeg 3 Ft-ra, amelyet hatalmas többséggel szavazott meg az Országgyűlés. A környezetvédelmi problémák miatt már a magyar lakosság is tiltakozott. Európában egyébként már számos tiltást vezettek be a kamion- forgalommal szemben. Most Csehszlovákia is tervezi az éjszakai és a hétvégi forgalom korlátozását. A problémákat tehát Nyugat-Európa Kelet felé tolja. A magyar érdekekért mindenképpen fel kell lépni. Mi tárgyalni akartunk a görög kormánnyal — noha a blokád igencsak zsaroló jellegű — de hétfőn délig egyelőre nem mutattak fogadókészséget. A sajtótájékoztató eredetileg megjelölt témájáról Siklós Csaba elmondta:' a korábban Szovjetunióval kötött közúti, vízügyi, légügyi egyezményeket az utódállamok magukra nézve kötelezőnek tartják, de mielőbb sort kell keríteni az újratárgyalásokra. A miniszter Oroszországban, Ukrajnában és a balti államokban tett látogatása során számos szándéknyilatkozatot írt alá. Magyarország és Ukrajna között — spanyol közreműködéssel — olyan vasúti kocsik üzembe helyezését tervezik, amelyek a keskenyebb és szélesebb nyomtávú sínen is tudnak közlekedni. Így a Budapest—Ki- jev távolság vasúton három órával csökkenthető. Elképzelhető az is, hogy a Záhony—Csap vasúti kikötőt majdan vegyes vállalat formájában működtetik. Szákértői szinten tovább kell egyeztetni azt a kérdést is, miszerint Beregsuránv térségében lesz az a határkijelölési pont, ahol a két országút találkozik. Keresik a lehetőséget arra is. hogy a további ukrajnai útépítésbe hogyan kapcsolódhatnának be a magyar vállalatok. Csak legyünk tíl rajta! Tanácskozás a szövetkezeli átalakulásról Budapest (ISB — Krecz) — Tíz megye — köztük Bor- sod-Abaúj-Zemplén — szövetkezeti vezetői hallgatták meg a földművelési cs az igazságügyi tárca, valamint a kárpótlási hivatal vezetőinek előadását a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége által hétfőn, a fővárosban rendezett értekezleten. — Nem az átalakulás időpontja okoz gondot, hanem a mezőgazdasági üzemek kirívóan rossz gazdasági helyzete — vezette be mondandóját Szerdahelyi Péter helyettes földművelésügyi államtitkár. Ezt támasztja alá a tény, hogy mind a tsz-ek, mind az élelmiszer-feldolgozó vállalatok nettó adósok. A kormány sincs könnyű helyzetben, mentegetődzött a helyettes államtitkár, mert egyszerre vállalja az átalakulás irányítását és a lehetőség szerinti anyagi segítségnyújtást. Űj információk: két héten belül kormányrendelet születik a vagyonértékelés új rendjéről, elkészült az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény tervezete, a nyár végére várható a földjelzálog törvénye. Az átalakulás pénzügyi hátteréről vázolt 'kép: nem megnyugtató. Nincs recept az üzemek körtartozásának felszámolására, kérdéses a banki tartozások sorsa is. hisz a kormány nem rendelkezik közvetlen hatáskörrel a hitel- szférábap. Az állam hajlandó engedményekre az általa korábban biztosított fejlesztési hozzájárulások, felfüggesztett adótartozások, szanálási hitelmaradékok terén, valószínűleg lemond az ilyen címen esedékes mintegy 3,5 milliárd forintról. (A tsz-ek és élelmiszeripari feldolgozók nettó tartozása mintegy 60 milliárd forint.) A kormány nem moncjott le állami intervenciós alap létrehozásáról, közraktári felvásárlásról, de ezek a megoldások egyrészt szűkén behatároltak a költségvetés által. A szövetkezeti vezetők különös érdeklődéssel várták Tütös Sándor, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökhelyettese előadását, aki technikai jellegű információk mellett kiemel- . te: a korábban kétkedő véle- ■ ményekkel szemben megállapítható, hogy a társadalom kedvezően reagált a kárpótlási törvényre, mintegy 300 ezer igénylés érkezett be, túlnyomóan hajdani földtulajdonra. - - -- v -
