Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
4 Kelet-Magyarország 1992. február 27., csütörtöl Társulási szerződés Brüs&el (MTI) — Az Európai Közösség országainak a közösséghez akkreditált nagyköveteiből álló, állandó képviselők tanácsa szerdai brüsszeli ülésén elfogadta és elfogadásra megküldte a tagállamoknak a Magyar- országgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal decemberben kötött ideiglenes kereskedelmi megállapodások végső szövegét. Az ideiglenes egyezmények a tavaly decemberben aláírt társulási megállapodások hosszadalmas ratifikálási eljárásának az év végéig várható befejezéséig is érvényesítik a társulási szerződésekben az adott időszakra megadott kereskedelmi kedvezményeket a három ország vonatkozásában. Az írásos eljárás azt jelenti, hogy — ha csak csütörtök délután 5-ig valamely tagállam nem támaszt további fenntartásokat — március 1-jétől hatályba lépnek az ideiglenes egyezmények, amely a magyar áruk piacrajutási feltételeit azonnal jelentősen javítják a közösség 12 országában. Megfelelő vetőmagkínálat Nyíregyháza (KM — R. J.) — Felkészülten várja a tavasz közeledtét a „Kelet” Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft. Legalábbis ez derült ki a vállalat február 26-án, szerdán megtartott tájékoztatóján. A bemutatóval és vásárral egybekötött eseményen Kiss László ügyvezető igazgató elmondta a termelői és vásárlói oldalról egyaránt szép számban megjelent érdeklődőnek, hogy megfelelő vetőmagkínálattal készültek fel a megyéből jelentkező igények kielégítésére. A pillanatnyi készletek több mint 200 hektárra elegendő biológiai alapot jelentenek, amelyben 50—60 növényfaj több száz fajtája vár kis- és nagy kiszerelésben értékesítésre 380 vetőmagbpltjukban, illetve mintegy száz' magán- kereskedőnél. A „Kelet” Vetőmagtermelő és Értékesítő. Kft. megfelelő exportárualap, illetve árufedezet esetében fizetési kedvezménnyel hozza forgalomba kínálatát. Hetvenmilliárd kellene „Csak a magas jövedelműeknek kedvez" DUBLIN: Rendőrök tartják vissza február 25-én a feldühödött tüntetőket, akik az ellen tiltakoztak, hogy egy 14 éves megerőszakolt kislányt nem engednek külföldre, hogy műtéttel vetesse el a nem kívánt gyereket. MTI — TEI.EFOTO Tenyészállatok Horvátországnak Miniszteri találkozó Pécsett Pécs (MTI) — Horvátországnak húszezer tonna marhahúsra, ugyanennyi sertéshúsra, másfél millió liter tejre és sok más élelmiszerre lesz szüksége az idén a háborús veszteségek miatt — mondotta Ivan Tarjan nor- vát mezőgazdasági miniszter a magyar kollégájával folytatott pécsi megbeszélést követő sajtótájékoztatón. A háborúban elveszett százhúszezer szarvasmarha, száznegyvenötezer sertés, tizennégyezer ló és több mint másfél millió baromfi pótlásához a jó minőségű magyar tenyészállatokra is szüksége van a délnyugati szomszéd országnak, mert éppen a legkiválóbb tenyészetei semmisültek meg a harcokban. Magyarország tud és akar is segíteni — összegezte a pécsi találkozót Gergátz Elemér. A miniszter elmondta, hogy hazáijk holstein fríz szarvasmarha-tenyészete Európa élvonalába tartozik, s abból akár egész Ukrajnát és fél Oroszországot képesek volnának ellátni. A pécsi megbeszélésen abban is megállapodtak, hogy a háború sújtotta Horvátország barter - üzlet keretében mezőgazda- sági gépekkel, élelmiszerekkel, kozmetikumokkal és gyógyszerekkel is fizethet egyes magyar árukért. Gergátz Elemér bejelentette, hogy a Horvátországgal és Szlovéniával folytatott mezőgazdasági együttműködés minisztériumi felelőse dr. Szőke Károly helyettes államtitkár lesz. Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — .»Nem lebet a nyugdíjasokat büntetni azért, mert a kormány késedelmesen terjeszti be javaslatát a parlament elé” — fogalmazza meg véleményét a nyugdíj- emelésre vonatkozó törvénytervezetről Havas Gábor. A szabaddemokrata képviselő szerint jó megoldás csak akkor születhetett volna, ha az állam és a társadalombiztosítás költségvetését a nyugdíjemelésekkel együtt tárgyalják. Hasonlóan vélekedik Csehák Judit. A szocialista párti képviselőnő leszögezi: a mostani emelés csak a magas jövedelműeknek kedvez. Ellenzéki vélemények szerint a nyugdíjemelésekkel kapcsolatos vitában aligha születhet mindenki számára elfogadható eredmény. Jórészt azért, mert csak 50,7 milliárd forint felosztásáról dönthetnek, holott a legsúlyosabb problémák megoldásához legalább 70 milliárd kellene. Ráadásul a kormányjavaslat egy „trükköt” is megenged magának. A tavalyi országgyűlési határozat szerint a nyugdíjakat ez év január elsejétől a nettó keresetek növekedésének megfelelően keli emelni. Ugyanakkor az 50,7 milliárd- ból csak elvben lehet eleget tenni ennek a kötelezettségnek, hiszen a beterjesztett törvényjavaslat alapján a pénz egyharmadát a régi nyugdíjak értékvesztésének kompenzációjára kell fordítani. Hogy ez mikor történik, és kit hogyan érint, egyelőre csak ígéretekből lehet kikövetkeztetni. A népjóléti tárca szerint valamikor a nyár elején kerülhet erre sor, s a Jelentkeztek Helga elrablói Büntetlenséget kérnek Szeged (MTI) — Mozgalmas két nap után Úri Geller elutazott Szegedről, de — mint szerdán budapesti szállodai szobájából telefonon közölte — Farkas Helga keresését tovább folytatja. Munkája most külföldre szólítja, ám áprilisban ismét eljön Magyarországra. A parafenomén kétnapos szegedi tartózkodásáról, a keresés eredményéről szerdán Farkas Imre tájékoztal- ta az újságírókat. Elmondta, hogy az emberrablók közül egy férfi telefonált kedden délután, s a beszélgetés, amelynek lesz folytatása, megerősítette az édesapát abban a hitében, hogy Helga él. Egyébként Úri Geller is ezt állítja. Egy idegen telefonáló egy társaság nevében közölte: ők rabolták el Helgát, s abban az esetben enÁtalakulás előtt: sikerre ítélve Csak az egyben maradó áfészeknek ran esélye a túlélésre Budapest (ISB — Ráthy Sándor) — „A fogyasztási szövetkezetek sohasem voltak az állam édes gyermekei. Korábban túlságosan kapitalistának, ma pedig túlságosan szocialistának tartja őket a hatalom” — szögezte le nemrégiben Szilvasán Pál. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke nem tagadva az elmúlt évek politikai befolyását kijelentette, e szövetkezetek sohasem kényszer hatására születtek, s életüket mindig is a tagok akarata határozta meg. Az átalakulás előtt álló szövetkezetek jövőjéről a keddi országos tanácskozás után Szilágyi Pétert, az ÁFEOSZ al- einökét kérdeztük. A szövetkezetek vezetőinek általános véleménye, hogy a parlament által elfogadott átmeneti és szövetkezeti törvény megfelel a kor kihívásának, s végre lehetővé teszi az áfészek szabad fejlődését. Ennek valószínűleg az is oka, hogy a vidék kereskedelmi ellátására specializálódott százötven éves múltra visszatekintő szövetkezetek már nagykereskedelmi tevékenységet is folytathatnak, s ezáltal tovább növelhetik a falvakban mindig is meglevő előnyüket az állami szektorral szemben. A váltás értékét emeli, hogy az átalakuláskor a fogyasztási típusú szövetkezetek vagyonának csak a hetven százalékát kell nevesíteni, s a fel nem osztható harminc százalék igen nagy esélyt ad a szervezetek egyben maradására. Annak ellenére azonban, hogy nincs lehetőség a vagyontárgyak árverezésére és az egyszemélyes kiválásra sem, igen nagy munka áll a tagok előtt. Az elkövetkezendő hetek közgyűlésein újra kell választaniuk a szövetkezetek vezetőit és tisztségviselőit, majd a vagyonnevesítéssel jórészt véget érő legitimizációs folyamat végén dönteniük kell a jövőjüket meghatározó gazdasági lépésekről. „A második fél évben már csak ezekkel a tennivalókkal akarunk foglalkozni, s reméljük, hogy a magántulajdonban lévő szövetkezetek részt vehetnek az állami vagyon privatizálásában is” — vázolja a növekedési lehetőségeket Szilágyi Péter. A vidéki kereskedelmi, szolgáltatói és felvásárlási szférában ugrásszerű fejlődés előtt álló szövetkezeteknek komoly problémákkal kell szembenézniük. A lakosság általános életszínvonalának csökkenésével 10— 30 százalékkal esett vissza a forgalmuk, s tavaly már csak 160—170 milliárd forintra rúgott. A versenytársak és az illegális kereskedelem megjelenésével együtt nőtt a deficites szövetkezetek száma: hazánkban tavaly 273 áfész működött, s közülük negyven több tíz milliós veszteséggel zárta az évet. Ennek ellensúlyozására két lehetőség van. A szövetkezeteknek egy országos hálózat révén minél hamarabb be kell kapcsolódniuk a nagykereskedelembe. Ezáltal olcsóbban juthatnak hozzá az árucikkekhez, szélesíthetik a kínálatukat, s bolthálózatuk révén növelhetik a piaci részesedésüket. A másik lehetőség a mezőgazda- sági termékek felvásárlásának, feldolgozásának és értékesítésének az összekapcsolásában mutatkozik Ez utóbbi előnyeit leginkább a kecskeméti Univer ÁFÉSZ fejlődésén lehet nyomon követni. Az ételízesítőket ■ is gyártó szövetkezet tíz évvel ezelőtt még komoly likviditási gondokkal küszködött. pénz felosztásához újabb parlamenti döntés is szükségeltetik. A sorból nem szabad kihagyni azt az „apróságot” sem — hívta fel a figyelmet Havas Gábor —, hogy ma csak becslések vannak arról, hogy mekkora volt tavaly a nettó keresetek növekedése. Az egyetlen hivatalosnak tekinthető szám szerint az anyagi szférában az ötven főnél több embert foglalkoztató vállalatok 23,4 százalékkal emelték a nettó béreket. A szabaddemokrata képviselő emelte ki, hogy ha még egy számtant műveletet is elvégzünk, kiderül, hogy a kormány által tervezett 19,5 százalék helyett átlagosan és éves szinten csupán 13,3 százalékkal emelkednek az idén a nyugdíjak. Az emberek ugyanis különböző időpontokban érik el az ötvenöt és a hatvanéves kort, s azok, akik március elseje előtt mentek nyugdíjba, csak tíz hónapig részesülnek az emelésből. A kétszeri emelés miatt hasonlóan járnak azok is, akik ez év szeptemberig vonultak vagy vonulnak nyugállományba: egy részüknek csak az utolsó négy hónapban jár majd a nagyobb nyugdíj. Az így megmaradó pénzt a kormány a régi nyugdíjak kompenzációjára akarja fordítani. A várhatóan 11—17 milliárd forintos összeg azonban — nagysága attól függ, hogy januártól visszamenőlegesen vagy csak márciustól emelik-e a nyugdíjakat — semmiképpen sem lesz elegendő ahhoz, hogy az elmúlt évek csapdáiból kikerüljön a nyugdíjrendszer. A nyugdíjak elértéktelenedé ugyanis akikor követkéz* be, amikor társadalombizt sításnak nem voltak önál forrásai, hanem az állar akarat kiszolgálója volt. Jó lehet az említett kompenzi ció valóban segíténi fc azokon, akik több mint t éve mentek nyugdíjba, ái semmit sem változtat azol nak a helyzetén, akik péld: ul két éve vonultak nyugá lományba, s tavalyelőtt * tavaly az infláció miatt 38- 36 százalékot vesztett érté kéből a járulékuk. Generá lis megoldást az jelentene, h a társadalombiztosítás ke rábbi többletpénzét lenyel állami költségvetés állná nyugdíjak érlékvesztéséne egyszeri és generális kom penzációját. A mostani kény szerhelyzetben azonban nine erre lehetőség — vélekedet Havas Gábor. Emlékeztetőül a költségvetéseket különbözi időpontban tárgyalták, s csal 50,7 milliárdot lehet felosz tani. Csehák Judit szerint i százalékos arányú felosztás még akkor is a magas jövedelműeknek kedvez, ha a nyugdíj növekedés alsó és felső határát 800 és 2000 forintban behatárolják. Ezért arra tesz javaslatot, hogy az igazságosság elve alapján egyrészt fix összegekben határozzák meg az emelés mértékét, s ha ezt nem fogadja el a parlament, akkor legalább a szolgálati idő figyelembe vételével differenciáltan osz- szák fel a pénzt. Eszerint a 10—20 éves szolgálati idővel rendelkezők 10, a negyven év fölötti munkaévet magukénak mondhatók pedig 16 százalékot kapnának. gedik szabadon, ha a televízióban csütörtök este elhangzik, hogy nem büntetik meg őket. Farkas Imre többször kérte már az illetékeseket, biztosítsanak büntetlenséget a zsarolóknak. Az apa elmesélte továbbá, hogy kedden egy nő azzal állított be a Kurír szerkesztőségébe, hogy annak idején látta Helga elrablását. A lányt az állítólagos szemtanú szerint fegyverrel kényszerítették kiszállásra autójából. Kisvállalkozások Európában, Magyarországon ám tavaly már 150 milliós nyereséget könyvelhetett el. Ma pedig a volt szocialista országok piacaira próbál betörni. Az új fejlődési lehetőségeket azonban nagy valószínű- ' seggel csak azok a fogyasztási szövetkezetek tudják kiaknázni, amelyek egyben maiadnak. Nyugat-európai tapasztalatok szerint az „egy település egv szövetkezet" formációnak nincs jövője Dán. norvég és francia példák is bizonyítják, hogy ezek a szervezetek előbb-utóbb felmorzsolódnak a gazdasági küzdelemben, s csak a körzeti, többnyire még a mostani magyar áfészeknél is nagyobb szövetkezetek uralják a piacot. „Az országos tanácskozáson szerencsére kiderült, hogy a részközgyűléseken csak elvétve jelennek meg kiválási törekvések” — ad számot tapasztalatairól Szilágyi Péter. Megtudtuk azt is. hogy a szövetkezetekben a vagyonnevesítést elsősorban a tagsági évek és a tőkehozzájárulás alapján végzik, s a tulajdonnak legalább a negyven százalékát az előbbi szempontok alapján kell az emberek nevére írni. Budapest (ISB) — Hazánkban körülbelül négyszázezer kis- és középvállalat működik jelenleg — értve ezalatt a közös piaci normáknak megfelelő, ötszáznál kevesebb alkalirtazottat foglalkoztató cégeket —, ebből hozzávetőleg háromszázötvenezer van magánkézben. A kis- és középvállalatokban foglalkoztatottak ar^-’ nya — a gazdaság egészét tekintve — messze elmarad a tíz vezető EK-országban regisztrált adatoktól: Spanyol- országban 90 százalékánál magasabb, és még az utolsó helyen „kullogó" Hollandiában is meghaladja a 60 százalékot, szemben a magyar- országi 43 százalékkal. Valamivel rosszabb a helyzet, ha csak az iparban foglalkoztatottak arányát vizsgáljuk. Itt szintén Spanyolország vezeti az élmezőnyt — 89 százalékkal —, Anglia a sereghajtó 45 százalékkal, míg hazánkban az ipari kis- ,és középvállalatokban csak az Összfoglalkoztatottak 37 százaléka dolgozik. A fenti adatok abból a kiadványból valók, amelyet a Forró nyomon Magyar Kisvállalati Társaság jelentetett meg „Vállalkozói sikereket — erős kisvállalatókat” címmel. A társaság elnöke, Román Zoltán, szerdai sajtótájékoztatóján azzal hívta fel a figyelmet a kétszáz oldalas könyv Magyarországot Európa fejlett piacgazdasággal rendelkező országaival összehasonlító elemzéseire, hogy nem lehet egyértelműen másolható mintát adni a vállalkozások gyarapítására, hazai támogatására. Ugyanakkor érdemes figyelmet fordítani arra a gazdasági környezetre, amelyben ezek az egyértelműen a középosztályt erősítő vállalatok működnek. Nyugat-Európában erős ön- kormányzati szövetségei léteznek a kis- és középvállalkozásoknak, törvényben garantált egyetértési, vagy véleményezési jogkör illeti meg őket, minden olyan kérdésben, amely az érdekkörükbe vág. Hazánkban ennek a rendszernek még csak a csírái vannak jelen a gazdasági életben — hangsúlyozta a Magyar Kisvállalati Társaság elnöke. Öt körözöttet elfogtak Nyíregyháza (KM — CS. GY.) — Február 26-án reggelre ismeretlen tettesek betörtek a Nyírgyházi Film- forgalmazó Vállalat irodaépületében lévő kft. pénztárhelyiségébe, ahonnan elvitték a pénzkazettát, melyben 5 darab nyertes kaparós sorsjegy, valamint körülbelül 40 ezer forint váltópénz volt. A sorsjegyek összesen mintegy nyolcezer forintot érnek, de azok sehol sem válthatók pénzre. Ismeretlen elkövető február 25-én reggel a Vagép- telepen egy eladásra szánt BMW gépkocsi négy kerekét, valamint egy Ladából a magnó'srádiót kiszerelte és eltulajdonította, a kár 70 ezer forint. A Nyíregyházi Rendőr- kapitányság február 26-ra virradóra öt körözött személyt elfogott. Nagyhalász határában öt víkendházat feltörtek. TÚL A MEGYÉN
