Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

1992. február 19., szerda Kelet-Magyarország 3 Tétova táppénz Nézetni) Nyíregyháza (KM -- D. M. Sz. J., T. K.) — A lappén-, melleit új (fogalom került a köztodatba: a betegszabad­ság. Mi a különbség köztük, hogy vehetik igénybe k dol­gozók, mire számíthatnak azok, akik példán! a gyere­kek szokásos betegségei mi­att az átlagosnál gyakrab­ban kénytelenek hiányozni a munkahelyükről? Vagy eset­leg eltitkolják azt a bajt is. ami korábban még könnyen orvosolható lenne? Erről kérdeztünk munkavállalót, munkaadót és természetesen a társadalombiztosítás szak­emberét. Gyakran csörög a telefon a Társadalombiztosítási Igaz­gatóságon, ugyanis a beteg­szabadságról január elsején hatályba lépett törvény kö­rül vannak értelmezési prob­lémák. Virág Gyula igazga­tóhelyettes segít az eligazo­dásban. — A betegszabadságot a munkavállaló csak saját be­tegsége jogán veheti igény­be. Ez az orvosi kódszámok alapján regisztrálható. Leg­először ezt kell felhasználni, s csak utána jöhet a táp­pénz. A munkavállaló szá­mára naptári évenként 10 munkanap (tehát nem nap­tári nap) betegszabadság jár, melyből három munkanapot orvosi igazolás nélkül lehet letölteni, egy évben csak egy alkalommal. A jogszabály értelmében a betegszabadság idejére az át­lagkereset legalább 75 szá­zaléka jár, ez a minimum- összeg, azaz a munkáltató dönti el, mennyit fizet ezek­re a napokra. Az átlagkere­setet úgy fogják kiszámolni, mint az egyéb címen járó fizetett szabadságok eseté­ben. Azok számára, akik év közben vállalnak először munkát, illetve ekkor kezde­nek újra dolgozni, tört idő­szakra fog járni. A vonat­kozó adatokat az ún. MIL- lapon visszük magunkkal. Fontos tudnivaló, hogy egy­den tb-ellátás és családi pót­lék esetén sem. A betegszabadság alatt és az azt követő 15 napig — az orvosi igazolás nélküli na­pokat is beleértve — a dol­gozó munkajogi védelem alatt áll, azaz nem lehet ne­ki felmondani Tekintettel arra, hogy a betegszabadság­ra járó díjazás bérnek te­kintendő, a munkavállaló­• Legalább 75 százalék • A munkáltató dönti el • Munkajogi védelem • Szombaton, vasárnap? idejüleg hatályon kívül he­lyezték azt a jogszabályt, melynek értelmében a kere­sőképtelenség első három napjára járó táppénz a mun­káltatót terheli. Ha valaki­nek a betegszabadsága pén­teken merül iki és az orvos az azt követő hétfőre kere­sőképessé nyilvánítja, szom­bat. vasárnapra nem jár majd a táppénz. De ha az orvosi döntés szerint még legalább hétfőn is kereső- képtelen a dolgozó, akkor jár a hétvége napjaira is. A munkavállalónak a beteg- szabadságra vonatkozó jogát az sem csorbítja, ha mun­káltatójának járuléktartozá­sa van — mint ahogy .min­nak 10 százalékos nyugdíj­járulékot, a munkáltatónak 44 százalékos, tb-járulékot kell utána fizetni. Puskásáé Ágh Andrea hi­giénikus, húsipari vállalat: — A négyéves Miklós és a kétéves Dániel mellől janu­ár 23-án kellett volna visz- szajönnöm dolgozni. Éppen azon a napon kapott el egy vírusfertőzést a nagyobbik fiam. Eleve így kezdeni nem szerencsés. Egy napot dol­goztam, amikor a kisebbek lázasodon be. Mivel nagy­szülői segítségre nem szá­míthatunk, legközelebb a férjem megy táppénzre a gyerekkel. Szóval, most resz­ketek, nehogy betegek le­gyenek a kicsik és rám süs­sék: gyakran távol vagyok. Egy leépítésnél talán ez is beszámít? Mráz Gábor, a Royál TEE Hódiköt Textil Kft. tíszalö- ki gyárának vezetője: — Gyárunkban eddig még senki sem vett igénybe be­tegszabadságot. Jelenlegi ál­lományunk 360 fő (ebből 320 nő), most tervezünk egy 150 fős létszámemelést. Üze- münlk jellegéből adódik, hogy elsősorban nőket fog­lalkoztatunk. Régebben volt olyan nap, hogy 30—40-en hiányoztak. A kisgyermekes anyák gondjain kívántunk segíteni az úgynevezett re­habilitációs szalag beindítá­sával. Igyekszünk figyelemmel kísérni a teljesítményeket és a távollétek okait. A jelen­léti bérrel szeretnénk érde­keltté tenni a dolgozóinkat, hogy tényleg csak a legin­dokoltabb esetben maradja­nak otthon. A közelmúltban megváltunk nyolc embertől. Az indokok között az ala­csony termelékenység, a so­rozatosan rossz minőség és csak többedrangúként szere­pelt a rendszeres távoliét. Szabó Páltól, a nyíregyhá­zi I. számú postahivatal ve­zetőjétől megtudtuk: az egy hónap alapján nincsenek még tapasztalataik. A pos­tánál dolgozó kismamák már eddig is kaptak támogatást. Gondot jelent, ha a 180 dol­gozó közül többen kiesnek. nehéz a zavartalan szolgál­tatást megoldani. Ezért kénytelenek pluszlétszámot is beiktatni. Nem tudni, mi lesz azokkal, akik már ez évben táppénzen voltak, és nem betegszabadságon. Légitaxii» a Nyírségbél? Nyíregyháza (KM) — Szatmárnémeti egyik milli­omosával, az ágyneműk és selyempaplanok gyártására szakosodott cég vezetőjével közöl interjút a magyar és román vállalkozók második alkalommal megjelent tájé­koztatója, a Business Press. A két ország határ menti térsége árucseréjét elősegítő lap információt közöl arról, a magyar autósok hogyan juthatnak Romániában ben­zinhez. valamint arról, lesz-e légitaxijárat Nyíregyháza és Szatmárnémeti között. A lapban bemutatkozik Románia egyik legjelentő­sebb konszernja, a ROMAG- RA RT., amelyben 40 száza­lék tulajdonrészt 51 román vállalat birtokolja. Az or­szágban több mint 100 üzle­tet nyitottak, tevékenységi körük igen széles skálán mo­zog. Rövid hírben arról is ol­vashatunk, hogy a nyíregyhá­zi SZÜV—MICRO AGE ma­gyar—amerikai érdekeltsé­gű cég, valamint a szatmár­németi TEX Skorpion áru­házát kíván létesíteni Buda­pesten, ahol román gyártmá­nyú közszükségleti cikkeket kívánnak forgalmazni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Kereskedők és Vállal­kozók Egyesületének titkára arról szól a lapban, hogy szervezetük segít a román kereskedőknek hazai üzletek bérbeadásánál, termékek be­hozatalánál és kivitelénél. Csarnok Kisváráén Kisvárdán, a Flórián téren épülő tornacsarnok már ké­szen lévő szerkezeti elemei következtetnek a beruházás nagyságára. vincze Péter felvétele Tárca Hiába hideg a hold Cserbakőy Levente F elénk, az Ecsedi láp rétoldalán, még gyak­ran ködösek a hajna­lok. Éjszakánként, ha ezüstös jégcsapként fel is tűnik a hold, jeges sugarait már sen­ki és semmi nem féli. A ma­darak néhány napja már a Bálint-napra készültek. A verebek ekkor párosodnak, de a varjak, harkályok, csuszkák és cinkék is ekkor tartják mennyegzöjüket. A varjú tudja magáról, hogy énekes madár, ezért az akác­fa csúcsán a legvékonyabb ágon lágy moll hangot ke­res, hogy elbűvölje a fekete ünneplőben feszítő párját, aki ott totyog a szántáson bóklászó többi fekete toll- gombóc között. A tarkahar- kályok ötösével kergetöznek. Röptűk olyan, mintha a vé­kony köd alját akarnák cak- kosra beszegni. Egyikőjük, az útjába kerüli villanypóznán hangos kovácsolással bizony­gatja, hogy előle egyetlen féreg sem bújhat el, rá a le­endő fiókák bizton számít­hatnak. A harkályok hangos vetélkedése még a varjak kortyogását és a cinkék éles nyitnikékjét is túlharsogja. A cinkék a hályogmeggy és a szomorúfűz borzas sátrá­ban bujkálnak, de ezeknek a rügyeit még hiába sürgetik hogy nyitnikék. Csak a ró­zsarügyek duzzadtak még meg a déli fal előtt. A szö- lölugas indái alatt a hóvirág acélos lándzsaként bújt elő, jelezve, hogy nem fél már sem a hőtől, sem a jégtől, sem a hideg holdtól, pedig a szirmokat csak egy átlátszó, vékony hártya védi tőlük. Ez az élet csodája, hogy szinte semmiségnek tűnő dolgokkal meg tudja magát védeni. A gyökerekben már meg­indultak a nedvek, hogy előkészítsék a lombokat és a virágzást. Ilyenkor sajnálni valóok, akik ezt a gyűlölködéstől, a civódásoktól nem látják, és nem veszik észre, hogy hiába hideg a hold, amelyen néhá­nyon a lelkeket mérlegelő Mihály arkangyal arcát lát­ják, vagy azt, hogy Dávid hegedül és Szent CiceUe tán­col. Nem veszik észre, hogy a madarak már megtartották a mennyégzőjüket. Az Idő folyámában mindig az élet győz. Napirend-rendi Réti János érdeklődéssel veszem y kézbe egyik váro­sunk polgármesteré­nek meghívóját a képvise­lő-testület soron következő ülésére. Tizenhat napirendi pont, ez igen, ez már sú­rolja a parlament színvona­lát, viszont kísértetiesen emlékeztet hajdani tanács vb. üléseinek rendjére. Két-három dologra ala­posabban odafigyelni, a többi hadd menjen, essünk túl rajta.' Ez nem politikai, hanem módszer­tani meg lélektani kér­dés: tudósok állítják, hogy két-három témánál többre nem lehet egy időinterval­lumon belül odafigyelni. Mi lesz tehát a többivel? Aztán a napirendek kö-. zött a tizenkettes pont mel­lett meglátom a polgármes­ter jutalmának felülvizsgá­latáról szólót, és mindjárt alatta tizenhármassal a rendszeres nevelési segé­lyek elutasítása ellen be­nyújtott fellebbezések elbí­rálását. Előzőt egy képvise­lő, az utóbbit maga a pol­gármester terjeszti elő. Az egyik határozat a jutalom felemelését, a másik a fel­lebbezések elutasítását in­dítványozza. Utóbbiakat egytől egyig kivétel nélkül. Az indoklás a jutalom esetében arra hivatkozik, hogy a polgármester kere­sete, jövedelme nem követ­te az infláció mértékét, a segélyek elutasításánál ar­ra, hogy a gyerek szépen jár óvodába, ennél fogva nem veszélyeztetett, illetve a család egy főre jutó jö­vedelme meghaladja a tör­vényben meghatározott 5626 forintot. Mindez köz­vetlenül egymás után, ugyanazon testület, ugyan­azon ülésén tizenkettedik, és tizenharmadik napirend­ként egymás után. ízlés dolga! Küzdeni, együtt Imi lézsef írja Levelekről A Kelet-Magyarország február fi-i számában Az önkormányzat védelmében címmel Kalmár Lász­ló, Nyíregyháza, Korányi út 151. aláírással meg- - jelent cikkel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni. Úgy látom, hogy a városi képviselők között kiparcellá­zott 500 ezer forint (összesen 20 millió Ft) szétszórást je­lent. Ha az önkormányzat pályázik ezzel az alappal, ennek legalább dupláját nyeri, melyet fontos célokra for­díthat. (Gázellátás, víz-szennyvízvezetékre, utakra stb.) Tanúja voltam a polgármester úr és az MDF-szervezet találkozójának, ahol a képviselők egyike azt hiányolta, hogy egy közpénzen létrehozott tudományos alapítvány­nak Nyíregyházán illene kuratóriumi tagjává választani egy nemzetközi hírű onkológust, Juhász Lajost. Pregun István rektort. Keresztes Szilárd püspök urat. Erdész Sándor országos hírű néprajzost, akik már munkájukkal bőven bizonyítottak! ... Szívesen megkérdezném a szerzőtől, hányszor ült le Nyíregyháza egyéni orsággyűlési képviselőivel néhány szót váltani nézeteikről, mielőtt hasonló újságcikket megjelen­tetett! Szívből remélem, hogy az említett két képviselő nem fogja cserbenhagyni sem ezt a várost, sem választó- polgárait, hanem társaival együtt továbbra is küzdeni fog éppúgy, mint eddig lették. KOMMENTÁR A szívére vette Nábrádi Lajos mrnarminceves, cseppet WV sem irigylésre méltó művezetői munkája alatt egyszer sem volt táp­pénzen. Most hirtelen ki­borult, szinte az egekig fel­ment a vérnyomása, s 54 évesen munkahelyet akar változtatni. A kiváltó ok: az irányítása alá rendelt szakmunkások napról nap­ra 30—40 százalékos telje­sítményt nyújtottak. Lóg­tak, fegyelmezetlenek vol­tak, s ó ezt a szívére vette. Mostanában a magyar sajtó — bizonyára nem ok nélkül — gyakran kifogá­solja a vezetők magatartá­sát, sok-sok vezetőnek a szemére veti, elhagyagolja munkaköri kötelességét és főleg a saját zsebére dolgo­zik. Nos, szomorú ellen­példa is akad, mint a fenti is. Az utóbbi 2—3 évtized­ben öt tartották a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat egyik legjobb mű­vezetőjének. Építtetők, üze­meltetők ismerik és tiszte­lik szerte a megyében. Gyors egészségromlásá­nak kettős oka van. E két ok megemlítése nagyon is közérdek. Történt pedig nemrég: az egyik nyíregy­házi építkezésen harminc ---------------------------------------­s2Mkmunkást osztottak be irányítása alá- Tisztelet a kevés kivételnek, majdnem mindnyájan napokig keve­set teljesítettek, lassan ha­ladt az építkezés, pedig a munka feltételei adottak voltak. A teljesítménylap, a norma szerint is 30 szá­zalékos teljesítményt „pro­dukáltak”. Nem tudott fe- ; gyelmezni, nem volt igazi ösztönző eszköz a kezében. Érthetetlen: a munkanélkü­liség réme fenyeget az épí­tőknél is, sokan mégsem becsülik meg igazán mun­kahelyüket. (Más vállalat­nál, szövetkezetben is hal­lottunk hasonló rossz ten­denciát.) A másik ok az, hogy a derék művezető Beregben lakik, s fél ötkor már csörög a vekker, hogy elérje a Nyíregyházára tar­tó vonatot. A munkásjára­tok ugyanis megszűntek, érthető (érthető?) okok mi­att. Naponta zötyögni száz kilométert? A művezető elkopott a ve­zetők és a munkások két tü­ze között. Ezért nem bírja ki közömbösen azt a hat évet a nyugdíjig. Távozását nemigen nevezhetjük meg- futamodásnák. Hiszen a rendcsinálás, a szemlélet megváltoztatása, s c jobb ösztönzés nem csupán az ő feladata... Körkérdés a változásokról HÁTTÉR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents