Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. február 19., szerda Parlamenti jegyzetek Nehéz döntések Kovács Éva Budapest (KM) — A tár­sadalombiztosítási törvény részletes vitájával folytat­ta munkáját kedden a par­lament. A tét nem kicsi, arról van szó, kinek jár, s milyen jogokon az állami gondoskodás, azaz a társa­dalombiztosítás által fize­tendő számos járandóság. Főképp azért nehéz a döntés, mert a növekvő ter­hek mellé nemigen társul növekvő bevétel. Az pedig nem kíván bonyolult szám­tani műveletet, hogy adni csak abból lehet, ami a kasszában van. A vitában az ellenzéki képviselők hangoztatták, hogy járjon mindenkinek az állami gondoskodás, méghozzá nem különféle jogcímeken, hanem állampolgári jogon. Freund Tamás (SZDSZ) azt kérdezte a Tisztelt Háztól, mi lesz vajon azokkal, akik bármily különféle okok folytán semmilyen járadé­kot nem kapnak. Javasolta, teljes körűen, állampolgári jogon legyen mindenki el­látásra jogosult, s kérte. a rendkívüli horderejű tör­vényről név szerint szavaz­zanak a képviselők, hogy választóik láthassák, ho­gyan döntöttek sorsukról. Parázs vita folyt arról is, mit érthetünk az egészség­ügyben piaci viszonyokon. Ki fizessen kinek és miért, milyen szerepet szán a tör­vény az orvosoknak. Volt aki azt kifogásolta, a tör­vény némely paragrafusa nem könnyíti, sőt nehezíti az orvosok terheit. Napirend előtt kért hoz­zászólási lehetőséget Beke Kata, ma a függetlenek so­raiban helyet foglaló par­lamenti képviselő. Hozzá­szólásában azt kifogásolta, hogy a parlament döntése szerint nem foglalkoznak az oktatási törvény kon­cepciójának kétharmados voltáról. Szerinte ez vissza­lépés a színvonalban, fő­képp ha sikert adunk a hangoknak, amelyek ma már a gyakorló pedagógu­sok diplomájának jogossá­gát, érvényességét is meg­kérdőjelezik. Ez még mind semmi, ha hozzávesszük, hogy az oktatásügyért fele­lős minisztérium anyagiak híján ma már a jó színvo­nalú munka lehetőségeit sem teremti meg. Felesle­ges és értelmetlen a vita, mely arra próbál választ keresni, ki az igazi szakem­ber, ki a jobb pedagógus. „Úgy tűnik, a pedagógu­sokról, a gyermekekről, egyszóval róluk a fejük fö­lött döntenek. Emelkedje­nek felül a párt és klikkér­dekeken” — hangzott a felszólalásban. Andrásfalvy Bertalan miniszteri válaszában hang­súlyozta: idestova másfél éve folyik a vita, rég volt már a parlament napirend­jén olyan törvénytervezet, amelyről ennyi ember eny- nyi ideig vitázott. A vita lezárását az is sürgeti — hangoztatta Andrásfalvy, hogy számos olyan lépést kell megtennie a miniszté­riumnak, amelynek halasz­tása nem lehetséges. Józanság és tenniakarás jt monkaigyi miniszter kabinetfőnökének nyilatkozata Budapest (ISB) — Kiss Gyula munkaügyi miniszter kabinetfőnöke, Kovács La­jos Péter az alábbi nyilatko­zat közzétételére kérte la­punkat : „A miniszter úr és a feb­ruár 15-én, szombaton meg­tartott tarpaii politikai nagy­gyűlésen résztvevő többi kis­gazda politikus nem kívánta minősíteni a Kelet-Magyar - onszágbam Független Kisgaz­da, Földmunkás és Polgári Párt Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei választmánya aláírással megjelent felhí­vást. (KM, 1992. február 14, péntek — a felhívásban a parlamenti tizenkettelkkel sízámpaitizáló megyei vezetés arra szállította fél a „polgá­rokat”, hogy ne vegyenek részit a másnapra meghirde­tett nagygyűlésen, amelynek a kisgazda miniszter is egyik meghívottja volt — a szerk.) Ugyanakkor sajnálattal álla­pította meg, hogy ez alka­lommal is akadtak olyanok, akik a létkérdésekben jelení­tik meg a politikát, indula­tok és féligazságok segítségé­vel kívánnak politikai teret nyerni, befolyásuknak ér­vényt szerezni. Ezen a gyűlésen a józanság és a tenniaikarás kerekedett felül. Bebizonyosodott, hogy a Betegben, az ország legtá­volabbi csücskében élő em­berek elsősorban a nehézsé­geik megoldására, az élet új­raindítására helyezik a hangsúlyt, és ehhez kémek támogatást, mozgásteret, szakmai segítséget az új tör­vények közöitti eligazodáshoz. Ma az a kor mány zaitpol ilíika i erő válik halaidévá, amely ezt a segítséget képes és kész megadni. A miniszter is en­nek megfelelően készült fel a tarpai találkozóra, váüa- szolt a több száz érdeklődő előtt a felvetődő kérdések­re.” Forró nyomon Verekedés Baktán Nyíregyháza (KM Cs. Gy.) — A Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság őrizetbe vett egy 24 éves demecseri fiatalembert, akit rablás el­követésével gyanúsítanak. A Nyíregyházi Rendőrka­pitányság eljárást indított öt baktalórántházi férfi ellen, akik a községben az italbolt közelében összeverekedtek. Kisvárdán feltörték a fod­rász ktsz cipőboltját, Piri- csén egy büfét, Nyírcsászári­ban egy élelmiszerboltot, Zá­honyban pedig egy óvodát, a kár mindösszesen 229 ezer forint. * * * A tűz martaléka lett Nyír- bélteken tegnap a Hunyadi utca 20. sz. alaitt egy 125 négyzetméter alapterületű pajta, benne egy tehénnel, MTZ traktorral, fejőgéppel, különböző takarmányokkal, kigyulladt és elégett 1100 bála szalma, s a szomszéd portán ugyanennyi szalma és 50 mázsa széna. A tűzoltók szerint akiket (tegnap reggel haltkor riasztották, a tűz oka feltehetőleg elektromos ere­detű. A tulajdonos és apósa a mentés közben könnyebb égési sérüléseiket szenvedtek. Tavasz, pénz nélkül „II képviseld nem gombnyomogató...” űz Országgyűlés keddi munkanapja Budapest (KM — K. É.) — Az Országgyűlés kedden délelőtt megkezdte az 1975. évi társadalombiztosítási tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vi­táját. A bizottságok előadói­nak felszólalását követően számos ellenzéki képviselő szólalt fel a törvényjavaslat legérzékenyebb pontjait bí­rálva. A keddi interpellációk so­rában másodikként Gulyás József, megyénk SZDSZ-es parlamenti képviselője kért szót. Interpellációjának cí­me: Kormány érvényes jog­alkotási program nélkül, képviselők éves munkaprog­ram nélkül — avagy vak vezet világtalant? Balsai Istvánhoz címzett felszólalásában a képviselő elsőként arra figyelmezte­tett, hogy a hatályok, jog­szabályok értelmében mind a kormánynak, mind pedig az Országgyűlés elnökének vannak előírt • kötelezettsé­gei, az Országgyűlés tör­vénykezési programjával kapcsolatban. A jogalkotás­ról szóló 1987. évi XI. tör­vény feladatul szabja a kor­mánynak a törvények és egyes jelentős kormányren­delet előkészítését, továbbá azt is, hogy meghatározott körben a jogszabályok átfo­gó felülvizsgálata céljából ötéves időszakra szóló prog­ramot állapítson meg. Gu­lyás József arról szólt: eze­ket a programokat, illetve tervezeteket a kormánynak és az Országgyűlés elnöké­nek már csak azért is fon­tos időben elkészíteni, hogy a parlament zökkenőmente­sen végezhesse munkáját — hangoztatta. — Az Ország- gyűlés éves munkaprogram­ját már a tavaszi ülésszak első napján meg kellett vol­na tárgyalni, dönteni kellett volna a munkaprogram elfo­gadásáról is. Eddig sajnos egyik sem történt meg. A képviselők csak a sajtóból értesülhettek arról, hogy lé­tezik a Kupa-programnak egy olyan melléklete, amely tartalmaz egy jogalkotási koncepciót. A Gulyás József által ki- fogásoltakról szólva Balsai István igazságügyi miniszter elmondta: Nincs igaza a képviselőnek, hiszen a hiá­nyolt dokumentumok létez­nek. Emlékeztetett arra, hogy 91 óta gyakorlat a Ház­ban, hogy a kormány elnö-. ke egész évre szóló tenniva­lókat határoz meg anélkül, hogy erre külön ötéves ter­vet kellene készíteni. A „Vak vezet világtalant” kité­telre reagálva elmondta: a képviselő nem látja a fától az erdőt. Mit szól a miniszteri vá­laszhoz? — tettük fel a kér­dést az interpelláló Gulyás Józsefnek: — Elfogadhatatlannak tar­tom, hogy éppen az a mi­niszter nem érti a kérdést, akinek feladata lenne a jog­alkotási program elkészítése, s a különböző jogszabályok összehangolása. Nem fogad­hatom el a választ azért sem, mert nem vagyok haj­landó a kormány által ránk osztott gombnyomogató sze­repkört elvállalni. Szokás azt mondani, hogy rendkí­vüli a helyzet. Sajnos, az a tapasztalatom, hogy a kor­mány ennek a rendkívüli­ségnek a fenntartásában ér­dekelt, hogy el tudja kenni a politikai felelősséget a si­kertelen válságmenetben is a valódi okokról. A parlament a miniszteri választ elfogadta, Gulyás József azonban nem. Mádi László, a Fidesz kép­viselője az országos fordító- irodák monopolhelyzetével kapcsolatos kérdést intézett az igazságügyi miniszterhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Be- regben a bevándorlók, az át­utazók miatt van ennek a térségben jelentősége. Balsai István válaszában hangsú­lyozta: a hivatalos iratok, dokumentumok fordításában rendkívüli szerepe van a fordítóirodának. Kilátásba helyezte azonban, hogy a jö­vőben rangsorolják az ügye­ket, ha lehetséges, megelég­szenek a hivatalos helyen, nyelvvizsgával rendelkező tolmácsok segítségével is. Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Soha nem látott jövedelemveszte­séget szenvedett el tavaly az élelmiszergazdaság: a 35—36 százalékos infláció óriási költségnövekedéssel járt, s ezt csak fele részben tudta ellensúlyozni az ágazat. A korábbi években jelentős ál­lami támogatást élvező gaz­daságok egy része mára a tönk szélére került. Mutatja ezt az is, hogy a múlt évben még 1,7 milliárd dolláros nettó exporttal büszkélkedő mezőgazdasági üzemek ma komoly likviditási gondokkal küzdenek, s tavaly összesen 7—8 milliárdos ágazati szin­tű veszteséget könyvelhettek el. S előfordulhat, hogy az idei betakarításkor kiderül, nincs mit exportálni. ősszel nagy területiek ma­radtak vetetlenül — vála­szolta Sárossy László, almi­kor a növénytermesztés hely­zetiének elemzésére kértük. A földművelési tárca államtit­kárának véleménye szerint a műveletlen területék ma durván egymillió hektárra tehetők, ám ebből 220 ezer hektárt mindenképpen par­lagon akarnák hagyni a ter­melők. Általában csekély ke­reslet mutatkozik az ellen­őrzött vetőmagok iránt. Nincs igény a foszfor és a kálium műtrágyára, s nem­igen vásárolják a növényvé­dő szereket sem. Az idén va­lószínűleg új leakót kell megtanulniuk a termelők­nek: az ez évi szerződések megkötése ugyanis csigalas­súsággal hadad, s a megszü­letett megállapodások is ala­csonyabb árakat rögzítenek mint tavaly. Nyíregyháza (KM) — Évek múlva juthatunk el oda, hogy ne csak a szakmérnök, hanem minden végzett me­zőgazdász megfelelő módon értsen a növényvédelemhez. Ezért egyelőre nincs szó ar­ról, hogy változtatnának a növényvédő szerek kategori- zálási rendszerén, csökkent­ve annak szigorúságát — je­lentette ki többek között Eke István, az FM Környezet­gazdálkodási és Növényvé­delmi Főosztályának helyet­tes vezetője, aki tegnap tar­tott előadást Nyíregyházán. A Dithane gombaölő szer A legnagyobb probléma a pénztelenségből adódik. A gazdálkodók fele hitelképte­len, bizonytalan tehát, hogy rraít hoz a tavasz. E reménytelen helyzet megoldására dobott a múlt héten milliárdos mentőövet a kormány. Gergácz Elemér sokféle hathatós támogatás­ról és hitelről beszélt, de ér­zékeltette, hogy jobbára a banikoík kezében a hatalom. A földiművélésügyii miniszter és a kormány ugyanis egyet­len pénzintézetet sem kény­szeríthet hitelezésre, s csak azok részesülhetnék az álla­mi intervenciós pénzékből és előfinanszírozási kedvezmé­nyekből, akik a bankokkal már megegyeztek, illetve ér­vényes termékeladiási szer­ződést kötnék március 15-ig. Nagy kérdés, hogy a bankok jól felfogott érdekében mi áll. A megtérülés reményé­ben növéliik-e még kétes kintlévőségüket — a mező- gazdaságban a hitelek 21 százaléka tartozik ebbe a kategóriába —, vagy egysze­rűen abbahagyják a termelés és a feldolgozás finanszíro­zását. Horváth Gábor szerint ak­kor sem oldódnak meg a problémák, ha a bankok újabb hiteleket nyújtanak. A Mezőgazdasági Termelőik és Szövetkezők Országos Szö­vetségének titkára leszögezte, csak a durván 30 milliárdra tehető baniki hitelek elenge­dése segítene az ágazaton. A korábbi évek természeti csa­pásai miatt felhalmazódott adósságok, csökkentéséről viszont egyelőre szó sinos, s a törlesztések felfüggesztése is csupán néhány száz milli­ós tőketartozást érint. negyedszázados magyaror­szági jelenlétének jubileuma alkalmából, a gyártó Rohm and Haas cég által rendezett szakmai napon, három szom­szédos megye mintegy száz­ötven meghívott mezőgazda- sági szakembere vett részt. A minisztériumi vezető fel­hívta a figyelmet arra, hogy a jövőben nem lesz meg a növényvédősök foglalkozta­tásának az a' jogi biztonsá­ga, mint eddig volt, mert nem írható elő minden gaz­dálkodó számára, hogy alkal­mazzon ilyen szakembert. Nem fenyegetnek sztrájkkal a szakszervezetek Sinka Zoltán Budapest (ISB) — Mint ismeretes, az Érdekegyeztető Tanács február 14-i, pénteki ülésén a három oldal kép­viselőinek nem sikerült megegyezésre jutniuk a munkanélküliek járadék- rendszeréből kikerülők át­meneti szociális segélyezésé­nek a kérdésében. Az ülés után a három oldal képvise­lőit arról kérdeztük, mi le­het a következő lépés a ki­alakult helyzetben. Lakner Zoltán, a Népjó­léti Minisztérium helyettes államtitkára: — Az előterjesztő minisz­tériumok az eredeti javas­latukat viszik a kormány elé. Ebben az szerepel, hogy a segély mértéke az utolsó munkanélküli-ellátásként fo­lyósított összeg 80 százalé­ka, de nem haladhatja meg az 5000 forintot. A jogosult­ság elbírálásánál a család anyagi helyzetét is figyelem­be veszd, eszerint tehát a segély nem alanyi jogon jár. Alternatívaként esetleg be­terjesztjük az ÉT pénteki plenáris ülésén tett újabb javaslatunkat, amely egysé­gesen 4000 forintos segély- összeget irányoz elő. Ez ta­lán jobban megfelel a szo­ciális • segélyezés elveinek, ellenben sokakat — elsősor­ban azokat, akik eddig en­nél kisebb összegű munka­nélküli-járadékban részesül­tek — egyfajta segélyvárás- ra ösztönöz, és nem munka- helykeresésre. — Nem baj, hogy nem született megegyezés az ÉT-n? — Mivel a kormánynak csak egyeztetési kötelezett­sége van, nem szükséges a megegyezés. Egyébként a munkanélküliek szociális se­gélyezésének a kérdését a kormányzati oldal vitte az ÉT elé, mert szükségét érez­te, hogy valamilyen átmene­ti megoldást találjon a rá­szorulók megsegítésére a szociális törvény megszüle­téséig. — Mikorra várható a rendszer beindulása? — Remélhetőleg még eb­ben a hónapban a kormány elé kerül a rendelettervezet. Gyorsított eljárással van rá esély — a szükséges tárca- egyeztetés után —, hogy már a jövő hónaptól folyósíthat­ják a segélyeket. Vörös Péter, az MSZOSZ •tárgyalócsoportjának a ve­zetője: — A munkavállalói oldal eredetileg azon az álláspon­ton volt, hogy a segély ma­ximális összege 6000 forint, a minimuma pedig 5000 fo­rint legyen. Ettől nem tud­tunk eltérni, mert olyan em­berekről van szó, akiknek ez az egyetlen megélhetési forrásuk. A kormány, ezzel szemben, szigorú költségve­tési szempontok alapján mérlegel. — Talán érthető a kor­mány óvatossága: még az sem eldöntött, egyáltalán honnan teremtik elő a mini­málisan szükséges 1,3 milli­árd forintot. — Ebben az esetben vi­szont következetlenek, mert ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a munkanélküli családjának a jövedelmi vi­szonyait is vizsgálják a jo­gosultság elbírálásakor. Arra nem gondolnak, hogy a csa­ládi jövedelmeket ellenőrző aparátus mennyi pénzt emészt fél? — Mit szándékoznak ten­ni most, hogy nem született megegyezés ebben a sokakat komolyan érintő ké/désben? — Konkrét elképzelésünk még nincs. Annyi bizonyos, hogy nem akarunk kemé­nyebb módszerekhez folya­modni, mert a satrájkkal való állandó fenyegetőzés egy idő után komolytalanná vá­lik. Minden, amit tehetünk, hogy újra és újra elővesz- szük a kérdést. Ki kell dol­goznunk a javaslatainkat, és előállni velük a szociális törvény vitájában, vagy akár a költségvetési törvény vár­ható módosításakor. Nosztrai Judit, a Munka­adók Országos Szövetsége főmunkatársa: — A három oldal véle­ménykülönbsége alapvetően abból adódik, hogy más és más módon látjuk megold­hatónak a munkanélküli megélhetéséhez szükséges költségek mértékének a meghatározását. A munka­adói oldal azt szorgalmazta, hogy a segély összege le­gyen azonos a korábban jut­tatott munkanélküli-járadék összegével, de ne haladja meg az 5000 forintot. Ezt a javaslatét a kormány azzal hárította el, hogy a megva­lósítása az általuk előirány­zott 1,3 milliárd forinttal szemben 1,5 milliárdot igé­nyel. A mi számításaink mást igazoltak. — Mi lesz a következő Jé­pés? " — A kérdés még nincs le­zárva, Hiszen már korábban megállapodtunk abban, hogy az itt megszülető , renplsper elveit a szociális törvény is tartalmazni fogja. Eszerint továbbra is napirenden lesz a munkanélküliek szociális segélyezésének az ügye, a vita folytatódik. Most azon­ban sürgősen be kell indíta­ni ezt a — nevében is, át­meneti — rendszert, mert egyre többen, hónapról hó­napra ezren és ezren kerül­nek ki a munkanélküliek já­radékrendszeréből, s marad­nak rendszeres jövedelem nélkül. TÚL A MEGYÉN Változások 3 ÉéipÉHen

Next

/
Thumbnails
Contents