Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1992. február 19., szerda Tüskés sarok Sors(jegy)társak Tapolcai Zoltán 5 zeretném önöket megismertetni né­hány új szerencsejá­tékkal. A legegyszerűbb- szelvénye egész picinyke, fehér csík, rajta az ára, ki­bocsátója, s a számok 1—9- ig. Szóval pontosan olyan, mint egy buszjegy, mivel épp az. A játék lényege a követ­kező. Vegyünk egy szel­vényt, ha szerencsénk van, többször is használhatjuk. Majdnem annyiba kerül már, mint sors(jegy)társai. Szálljunk fel vele a kívánt autóbuszra és ne lyukasz- szuk ki. Nyereményünk minden olyan utazás, ami­kor nem jön ellenőr. A já­ték újdonsága, hogy veszt­hetünk is. Néhány száz fo­rintot, mint büntetést. De a mai jegyárak mellett a nye­rés esélye egy az öthöz! Mint ahogy már beszél­hetünk kaparós sorsjegy­családról, az én kedvence­imben is van közös vonás, s nem áll messze a kaparás­tól. Itt van például egy négyszelvényes játék. A gáz-, a víz-, a villany- és fizetési szelvényes. A játék lényege, hogy az első hár­mon álló szám összegének kisebbnek kell lennie az utóbbin állónál. A főnyeremény egy au­tó. .. út havonta egyszer- kétszer a benzinkúthoz. Ha már az autónál tar­tunk. Havonta 2—10 ezer forintot nyerhetünk, ha nem kötünk biztosítást. A szerencsének ebben nagyon nagy szerepe van. Nem sza­bad koccanni, karamboloz­ni, vagy ha más fut belénk, meg kell szereznünk az iga­zoló szelvényt! Ekkor indul a joker játék! találunk-e olyan jollyt, aki vállalja ős­leletnek számító határun­kat, lesz-e alkatrész, tu- dunk-e fizetni... Naponta születnek újabb és újabb sors-, illetve Sors játékok. Mindegyik járda­széli játszadozás. De míg az egyik csak a pénzünkre, a másik a bőrünkre megy! Mindenféle AZ ANGOL NYELVI TANULMÁNYI VERSENY megyei döntőjét, amelyet a szakosított tantervű általá­nos iskolák 7. és 8. osztá­lyos tanulói számára írtak ki, február 24-én 14 órakor rendezik meg a nyíregyhá­zi Bem József Általános Iskolában. „IPARI BÁL” lesz feb­ruár 22-én este Nyíregyhá­zán, a Korona Szálló nagy­termében. Az Ipari és Szolgáltató Ipartestület szervezte rendezvényre várják a bálozókat. ROCKZENE. A „Rock klasszikusai” elnevezéssel zenés filmklub alakul Nyír­egyházán, a Segítöházban (Csillag u. 4—6 ). Az ösz- szejöveteleket (egyelőre nyolcat terveznek) minden csütörtökön, 17 órától tart­ják. A leendő klubtagok első alkalommal február 20-án találkozhatnak, ami­kor a „Led Zeppelin” együttes filmjét vetítik. Gratulálunk I A Csokonai Vitéz Mihály országos vers- és próza­mondó versenyt a közelmúltban ren­dezték meg Kaposvárott. A színvonalas, felnőtt korú versenyzőket is felvonulta­tó mezőnyben a tiszántúli területet megyénk két gim­nazistája képviselte. Bár nem jutottak be a tízes döntőbe, produkciójukkal nem vallottak szégyent, ök ketten: Jármezei Judit, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium [diákja és Oláh Anita, a kisvárdai Besse­nyei gimnázium tanulója. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: Vissza­kézből. Előadás: 16, 18 és 20 óra BÉKE MOZI: Krumpli­rózsa. Előadás; 16, 18 és 20 óra VIDEÓMOZI: Leszámo­lás. Előadás: 9,30, 11,30,14, 16, 18 és 20 óra KISVÄRDA: Esernyő­trükk NAGYKALLÓ: Harry és Sally NYÍRBÁTOR: Halálra , 'jelölve MÁTÉSZALKA: Tör­J Vényre "törve Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban ma este 19 órakor a „Hegedűs a háztetőn” kerül színre. Az előadásra az Örkény— Szigligeti bérletek érvé­nyesek. Ugyancsak 19 órá­tól a Krúdy Színpadon a Titus Andronicus-t játsz- szák. Kiállítások A nyíregyházi Városi Galériában Gisbert Körner iseriohni fotóművész kiál­lítása láthatói A’tárlat meg­tekinthető — hétfő kivéte­lével — naponta lö-től 18 óráig. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban Krúdy Gyula-emlékkiállítás, Nyír­egyháza története a közép­kortól napjainkig és a Nyíregyházi huszárok c. kiállítás láthatók. A nyírbátori Báthori Ist­ván Múzeumban a magyar festett kazettás templomi mennyezetek művészetét bemutató tárlat tekinthető meg. A nyíregyházi városi mű­velődési központ fotóga­lériájában Soltész István és Nagy Tamás fotói látha­tók, Vásárosnaményban, a városi művelődési köz­pontban Rohály Mária tűzzománc alkotásait lát­hatják az érdeklődők, feb­ruár 39-ig. A mátészalkai Szatmár Múzeumban az „Ásványok világa” és „Válogatás Má­tészalka sajtóemlékeiből” c. tárlatok láthatók. Párthír Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum ország- gyűlési képviselőcsoport­jának vezetője lesz a ven­dége 21-én, pénteken dél­után 5 órától a demecseri művelődési háznak. Vá­lasztási nagygyűlést tarta­nak itt, mert a lemondott polgármester helyébe feb­ruár 23-án, vasárnap vá­lasztanak úját. A gyűlésen ott lesz Sészták László is, a Kereszténydemokrata Néppárt egyetlen Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei or­szággyűlési képviselője. Munkanélküliség és szakképzés (2.1 Lelakatolt tanműhelyek Nyíregyháza (KM — Ba- raksó Erzsébet) — A nagy- vállalatok felbomlásával nem csak p munkanélküli­ség jár együtt t— aminek szakképzési vetületét bon­colgatjuk cikksorozatunkban — hanem értékek is meg­semmisülnek, mint például az üzemi szakképzés bázisai, a gyári tanműhelyek. Egyes becslések szerint Nyíregyhá­za tanműhelyeinek több, mint hatvan százalékát már felszámolták, átkerültek ma­gánszemélyek, káefték tulaj­donába, és megszűntek tan­műhelyként funkcionálni. Sajátos helyzetbe került a tanulóképzést tekintve a nyíregyházi Mezőgép is, ahol egymás után alakultak meg a kft.-k, a tanulótartás te­herré vált a kis cégeknek, és valószínűleg az utcára ke­rült volna százhatvan szak­munkástanuló. Mezőgép RT. tanműhely „Hiába várnánk...” Szerencsére nem így tör­tént. A volt személyzeti és oktatási osztályvezető Lökös Sándor elvállalta a tanüzem vezetését és megszervezték a termelve oktatás feltételeit. Igaz, a tanulói munka mi­nőségének határai korláto­zottak, viszont olcsóbbak is, és a tanulóképzés költségei­hez maguk is hozzájárulnak. — összeomlott az ipar, összeomlott a szakmunkás- képzés, és mi úgy éreztük, hiába is várnánk központi intézkedést, hogy a szakok­tatást valamilyen formában megmentsük akkorra, ami­korra a teljes privatizáció megtörténik — fejtegeti Lő- kös Sándor, mi állt döntésük hátterében. — Igaz, előny nincs belőle, mindenki tud­ja; aki ma tanulót képez, az ráfizet, sőt, az is lehet, hogy munkanélkülit képez. Mégis azt mondom, a felnőtt kor­osztály felelősséggel tarto­zik az ifjúságért. A nyolcadikból kikerülő gyerekek felét nem lehet gimnáziumba, vagy szakkö­zépiskolába irányítani a gyengébb tanulmányi ered­ményei miatt. Ezek a gyere­kek azonban rövidebb idő­tartamú képzésben, kétkezi szakmák elsajátítására képe­sek — az ő képviselőjük sze­retne lenni Lőkös Sándor, amikor a különböző fóru­mokon a vállalati tanműhe­lyek megtartása és támoga­tása ügyében kilincsel, ér­vel, vagy éppenséggel ve­szekszik. Másutt állami feladat A vállalati tanműhelyek sorozatos bezárásának egyik fő oka, vagy talán a legfőbb oka az, hogy veszteséges, a Mezőgépnél tavaly csaknem 2 milliós volt a ráfizetés. A tanü^emvezető bízik abban, hogy sürgősen és megnyug­tatóan rendeződik egy nagy feszültséget okozó kérdés, mégpedig az intézményi, il­letve a vállalati tanműhe­lyek kormányzati elismerése közötti különbözőség. Az is­kolai tanműhelyre ad az ál­lam támogatást, évente és fejenként jelenleg 37 ezer forintot, a vállalatira nem ad. Eközben a vállalatok olyan körülmények közé ke­rültek, amikor nemhogy a szakmai utánpótlással fog­lalkoznának, hanem igyekez­nek a saját embereiktől megszabadulni. — Fejlett országokban a képzés mindenütt állami fel­adat — halljuk Lőkös Sán­dortól — és ha én egy állami feladatot magamra vállalok azt, hogy részt veszek az if­júság kiképzésében, akkor annak a költségeit valakinek állnia kell. Véleményem sze­rint alapképzésnek kell te­kinteni azt, amit mi folyta­tunk öt gépész alapszakmá­ban, még akkor is, ha lehet, hogy ezek a fiatalok munka- nélküliek lesznek. Kevesen vannak; akik ma meg mernék mondani, mi­lyen szakmákra lesz nagyobb szükség három év múlva, amikor a most szakmát-isko- lát kereső fiatalok a pálya- választási döntés idejéhez érkeznek, az alapképzés so­ha' nem lehet fölösleges. Igaz, van néha vitája Lőkös Sándornak a minisztériumi illetékesekkel, akiktől már megkapta; Szabolcsban az ipar nem lényeges, maradja­nak a gyerekek a föld mel­lett. Ezzel szemben neki az a véleménye: lehet, hogy far­mergazdaságon fognak majd ezek a fiatalok dolgozni, de a holland farmergazda is rendelkezik megfelelő gépész és egyéb kétkezi szakmai alapműveltséggel, maga ja­vítja a gépeit, miért ne ta­nuljanak a mi fiaink is? Sajnos, a szakképzéssel összefüggésben azt is tapasz­talja, hogy a sok baj közt az ország, a társadalom nem tud az ifjúságnak ezzel a problémájával foglalkozni. A régi vállalati struktúra ma­radványait már, az új cégek vezetőit még nem érdekli az utánpótlás. És nem érdekli igazán a szakképzés sem a pártokat, sem az önkor­mányzatokat, s a sorra bezá­ró gyárak tanműhelyéinek ajtajárá egymás után‘felke­rülnék 'a lakátok. Ezzel kap­csolatbárt így fogalrnaz a tanüzemvezető: ■ • 1 Segédmunkások­kal Eurépába? — Én ezt azért tartom fe­lelőtlen állami magatartás­nak, mert; a tanműhelyekből kitett gyermekekkel szapo­rodhat a csavargók, a segé­lyezettek száma, s piiután ezeknek a gyerekeknek már az apja-anyja munkanélküli, süllyed tovább a társadalom. Ha ezeknek a gyerekeknek nem tudunk egy kétkezi szakmát adni és 14 évesen az utcára kerülnek, akkor en­nek a népnek nincs jövője — nem lehet Európába se­gédmunkások és analfabéták tömkelegével bemenni... Csillagok és horog keresztek Nyíregyháza (KM — Kál­lai) — A nyíregyházi Béke Moziban, az országos bemu­tatót megelőzően, február 4- én volt a premierje Sára Sándor „Könyörtelen idők” c. filmjének. A Svájcban élő magyar író, Domahddy Mik­lós „A lapítás iskolája” c. re­gényéből készült alkotás a második világháború vég­napjaiban lezajlott esemé­nyekről szól, de hagyomá­nyos értelemben: nem hábo­rús film. Sókkal inkább em­beri sorsakról — öt ember­ről, öt fiatal katonáról, akik ki akarnak lépni a háború­ból, nem akarnak Németor­szágba menni. A mű, mint rendezője megfogalmazta, nem követi a hasonló témájú produkciók koreográfiáját, nem kötődik szorosan az 1945-ös évhez sem, mégis az akarat kinyil­vánításokon, a jelleméken, a döntéseken vagy döntés- képtelenségen keresztül — megítélése szerint — az első hiteles ábrázolása annak, hogy valójában mi is történt azokban az időkben. Sára Sándor megkülönböz­tetett figyelmet érdemlő filmje most megyénkben in­dult bemutatkozó körútra. Fehérgyarmaton február 18- án játszották, 19-én 13 és 15 órától a nyírbátori Szabad­ság Moziban vetítik, 17,30-tól pedig Nyíregyházán, a Váro­si Művelődési Központban láthatják az érdeklődők. Má­tészalkán — ugyanúgy, mint a többi helyszínen — febru­ár 20-án, 17 órától a .Városi Művelődési Központban ta­lálkozhatnak a nézők, a filmmel, Sára Sándorral és Pörös Géza filmesztétával.' A tárgyalóteremből Lopott Simsonon menekültek Nyíregyháza (KM N. L.) — Három gávavencsellői fi­atalember végig lopta a környéket. Mindent vittek, ami a kezük ügyébe ákadit. Bírósági aktá­juk 24 sűrűn gépelt oldal. Sorozatos bűncselekményü­ket legalább két évig nem folyta thiaitják. Gávavenosellőn betörtek az óvodába és szemrebbenés nélkül elvitték a kicsinyek evőeszközeit is. Egy este ész­revették, hogy az egyik ház kamrájának ablaka nyitva van, csak szúnyogháló állta útját a betörőknek. A közeli kocsmaudvarról az ablak alá vittek egy asztalt, azon állva lefeszítették a hálót és a kamrából kiürítették a finom házikolbászt, a befőttet, min­dent. Az egyik ABC-áruház- ból ellopták a Simson mo­torkerékpárt is, azzal mene­külitek amíg a benzánük el nem fogyott, aztán gyalog folytatták útjukat. A könyv­tárba is betörtek, ám a köny­vek nem keltették fel érdekr lődésüket, csak az elektro­mos készülékeket vitték ma­gukkal. Garázsok, Tisza-par- ti vikendiházák bánták van­dál pusztításukat.. . A Nyíregyházi Városi Bí­róság a fiatalkorú L, G.-t két év börtönre ítélte, a szintén fiatalkorú H, G. is két év börtönbüntetést kapott. A büntetett előéletű Lajhó Ti­bor két évig fegyházban ül, feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. Ugyeletuk Sürgős esetekben a me­gyei rendelőintézetben — Nyíregyházán, a Bocskai u. 73-ban — fogadják a felnőtt és gyermekbete­gekét, este 7-től reggel­ig- .^.ügyeletes gyógy­szertárát este 9.-től .reggel fél nyolcig kereshetik'fel a rászorulók Nyíregyhá­zán, a Szabadság tér 1. sz. alatt. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE

Next

/
Thumbnails
Contents