Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-14 / 38. szám

4 Kelet-Magyarország 1992. február 14., péntek Értékelhet a szövetkezet Szóvivők a kormányülésről Budapest (MTI) — Bős— Nagymaros ügye mellett — amelyről lapunk 1. oldalán tudósítunk — csütörtöki ülé­sén a kormány Tari Ferenc­nek, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának tol­mácsolásában áttekintette a büntetés-végrehajtás jelen­legi helyzetét, tevékenységét vázoló előterjesztést. Miként a szóvivői tájékoz­tatóra is meghívott parancs­nok elmondta, az ország 33 intézetében több mint 15 ezer személyt tartanak fog­va, akik közül 4 ezren előze­tes letartóztatottak vagy jog­erős ítéletre várnak. Ez utóbbi csoportba tartozók száma a korábbi évekhez ké­pest jelentősen nőtt. Ez már csak azért is komoly gondot okoz, mert az intézmények­ben igen kevés a hely. A büntetés-végrehajtás mun­káját emellett gazdasági problémák is nehezítik: a rabokat foglalkoztató válla­latok ugyanis nem verseny­képesek a piacon. Tavaly 5 ilyen cégnél kezdeményeztek csődeljárást. Ezért javasolták a kormánynak: állítsanak fel tárcaközi bizottságot annak megvizsgálására, miként le­het e vállalatok adósságállo­mányát csökkenteni, illetve állami megrendelésekkel se­gíteni. A kormány az indít­ványt elfogadta. A kabinet rendeletet al­kotott a szövetkezeti vagyon egyszerűsített eszköz szerinti értékeléséről. A szövetkeze­tek közgyűlése ezután külső szakértők helyett maga is megállapíthatja eszközeinek jelenlegi értékét, úgy, hogy az a helyi viszonyok között a legközelebb álljon a piaci értékhez. A kormány módo­sította továbbá a megyei és fővárosi vagyonátadó bizott­ságokról szóló rendeletét. A változtatás a bizottságok il­letékességi körét érinti. Majd hatályon kívül helyezte a jo­gi személyiséggel rendelkező, jogi képviseleteket ellátó munkaközösségek gazdálko­dásáról szóló rendeletet. Kitüntetégek Göncz Árpád köztársa­sági elnök kitüntetése­ket adott át február 13- án a Parlament Nán­dorfehérvári termében. Képünkön: Halmos Lász­ló zeneszerző, Nagy Gyu­la muzeológus, dr. Ti- maffy László néprajz- kutató, Buday Péter kar­nagy és Polányi Imre ny. gimnáziumi tanár. MTI — TE LE FOTO fenti pénz miMlytMlesie Nyíregyháza (KM) — Az idén is lehet pályázattal kü­lönböző nagyságrendű pénz­hez jutni a Foglalkoztatási Alap megyei decentralizált keretéből munkahelyteremtő beruházási programok támo­gatására. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Munkaügyi Központ a beruházásokkal szembeni követelményként fogalmazta meg, hogy bővítse a foglal­koztatási lehetőségeket, se­gítse elő a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló munka- vállalói rétegek foglalkozta­tását, vegye figyelembe az egyes térségek eltérő termé­szeti-gazdasági adottságait, növelje a térség eltartóké­pességét, tartósan piacképes, hatékony gazdasági tevé­kenység jöjjön létre. Jogi és magánszemélyek, (egyéni vállalkozók) illetve' magánszemélyek jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező társaságai, valamint külföl­di részvétellel működő vál­lalkozások egyaránt pályáz­hatnak. A támogatás vissza nem térítendő tőkejuttatás, amely a pályázati felhívás­ban meghatározott fejlesztési kifizetésekhez használható fel. Az odaítélhető támoga­tás felső határa a fejlesztési költség 30 százaléka, de meg­valósuló munkahelyenként legfeljebb 300 ezer forint. Egy pályázat keretében ma­ximum 15 millió összegű tá­mogatás adható. A pályázatban szereplő beruházásnak egy éven belül meg kell valósulni, a létre­hozott új munkahelyeknek legalább 5 évig fenn kell maradniuk, és a beruházás­nak 5 év átlagában Legalább 8 százalékos gazdasági, pénz­ügyi megtérülést kell bizto­sítania. A pályázat benyúj­tása előtt megkezdett beru­házásokhoz támogatás nem adható. A pályázat elkészítéséhez szükséges ÚTMUTATÓ a Megyei Munkaügyi Központ­ban (Nyíregyháza, Egyház u. 13. fsz. 10.) és kirendeltsége­in igényelhető. A benyújtási határidő az év során folya­matos. A pályázatokat a Megyei Munkaügyi Tanács szakértői bizottság bevonásá­val bírálja el és dönt a tá­mogatások odaítéléséről. A Megyei Munkaügyi Köz­pont pályázatot hirdet me­gyei foglalkoztatási progra­mok támogatására is. Pályázatot közhasznú mun­kahelyek létesítésére a szo­ciális, egészségügyi, környe­zetvédelmi és településfej­lesztési "feladatok ellátására; pályakezdők és fiatalok kép­zésének és elhelyezkedésének elősegítésére; tartósan mun­ka nélkül lévők elhelyezke­désének elősegítésére; meg­változott munkaképességű munkanélküliek elhelyezke­désének elősegítésére lehet benyújtani. A pályázatot a Megvei Munkaügyi Központban és kirendeltségein beszerezhető útmutató alapján kell elké­szíteni és azt 1992. március 15-ig 4 pédányban a Megyei Munkaügyi Központba be­nyújtani. (Nyíregyháza, Egy­ház u. 13.) A köztisztviselők jogállásáról Levél megyénk országgyűlési képviselőihez TISZTELT ORSZÁGGYŰ­LÉSI KÉPVISELŐK! Felelősségteljes munká­juk segítése és a leendő törvény hatálya alá tarto­zó munkavállalók jogaiért az alábbiakkal fordulunk Önökhöz. Szakszervezetünk és a munkavállalók abban ér­dekeltek, hogy végre szü­lessen meg a címben hivat­kozott törvény, mely mar­kánsan tartalmazza a köz- tisztviselők jogainak és kö­telezettségeinek tisztességes harmóniáját. Bár nagy jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy a törvény a Munka Törvény- könyvével és a közalkalma­zotti törvénnyel egy időben lépjen hatályba, azonban ennek lehetetlensége ese­tén a köztisztviselők jogál­lásáról szóló törvény ko­rábbi megalkotását látjuk célszerűbbnek. Tisztelettel felhívjuk fi­gyelmüket, hogy pontosíta­ni szükséges a szakszerve­zet szerepkörét a köztiszt­viselők jogállásáról szóló törvényben. A szakszerve­zeteknek, az üzemi taná­csoknak megfelelő szerep­kört szükséges biztosítani, különösen az érdekképvise­let, a minősítés és a fe­gyelmi eljárások kérdésé­ben. Fontosnak tartjuk, hogy a .parlament által évenként megállapított alapilletmény összegét elő­zetesen egyeztessék a szak- szervezettel. Működjenek közre a szakszervezetek a munkavállalók képesítési előírásainak kialakításában — az erre való készségün­ket kifejezzük. Teljesen elfogadhatat­lannak tartjuk, hogy a köz- tisztviselői törvény bértáb­lázatát a kormány 1995. ja­nuár 1-jén kívánja hatályba léptetni. Kérjük, támogas­sák szakszervezetünk kez­deményezését: ez legkésőbb 1993. január 1-jén hatályo­sul jón. Szakszervezetünk meg­nyugvással venné tudomá­sul, ha a törvény tárgya­lásával egyidőben a bér­táblázat telj.es hatálybalép­tetését elősegítő költségve­tési garanciát biztosító ja­vaslat is a parlament elé kerülne, azt a T. Ház elfo­gadná — bizonyítandó az államigazgatási munka sza­vakban oly sokszor han­goztatott megbecsülését. Szakszervezetünk nem támogatja a módosító ja­vaslatok közül azt az el­képzelést, hogy a törvény személyi hatálya kiterjed­jen a képviselő-testületek tagjaira is. Jövedelmük sza­bályozását nem tartjuk munkajogi kategóriának. A Közalkalmazottak Szak- szervezete csak az üres ál­láshelyek és jogilag meg­üresedő álláshelyek pályá­zatát támogatja. Ismerve, hogy ennek megoldására más szakaszban igyekszik eleget tenni a jogalkotó, azonban ennek pozitív meg­fogalmazását ismételten nyomatékkai szorgalmaz­zuk. Közalkalmazottak Szak- szervezete nevében Timkó József megyei titkár Bibliai József A pró — megyei — to- nása volt m parla­menti életnek, hogy kedden a szokásos istentisz­teleten Zimányi Alajos aranyosapáti református lelkész szólt a vallásos kép­viselőkhöz. — József történetéről fi. Mózes 43.) beszéltem — mondta később, amikor * vendégek számára fenntar­tott helyen találkoztunk. — Azt nem akartam, hogy po­litika Legyen az igehirde­tés, de a témaválasztás sze­rintem időszerűséget hor­dozott. Aki ismeri József történetét, tudja, hogy ami­kor a helyzet úgy fordult, nem megbosszulta a vele történteket, hanem meg­bocsátott — .jöjjetek hoz­zám közelebb”. — József történetének mdkrvűl fi­gyelemre méltó része, hogy a testvérek először nem val­lották be, mit tettek. Meg­bocsátani azonban csak akkor lehet. ha minden tisztázódott. Ügy vélem. — mondta az arangosapiti református lelkész a Pur- tamentben —, József törté­nete ma is időszerű tanul­ságokat hordoz __ K6*élet Kisgazda­felhívás SZABOLCS-SZATMÄR- BEREG MEGYE KISGAZ­DÁIHOZ ÉS FOLGÁKAI- HOZ Kisgazdák, Polgárok! Az úgynevezett 33-ak. te­hát az a 33 részben ma is kisgazda képviselő, aki meg­tagadta a Független Kisgaz­da, Földmunkás és Polgári Párt iránti engedelmességet, valamint néhány hozzájuk csatlakozott egyén, azzal a nyilvánvaló szándékká! jár­ja az országot, és tart gyűlé­seket. hogy híveket toboroz­zon az úhl „Történelmi Plat - lnnn" számára, azaz bogy megbontsa pártunk egységét és pártszakadást idézzen eíd. Ebbe a vonulatba illeszkedik dr. Kiss Gyufa munkaügyi miniszter számára meghirde­tett gyűlés is. Kiss Gyulától a párt vezetősége már a múlt év őszén megvonta bizalmát, és így ő többé nem kisgazda miniszter: öntudatos kisgaz­da, és pártunkhoz hű polgár nem látogatja a 33-ak által szervezett gyűléseket és így a Kiss Gyufa számára meg­hirdetett gyűlésre se megl­el. Kisgazdák! Polgárok! Vigyázzatok, pártunk egy­ségéről. a ti jövötökröl van szó. Ne üljetefc fel azoknak, akik az egység megbontásá­ra törnek. Független Kisgazda. Föld­munkás és Polgári Párt ■«Utl választmánya A földtulajdon átalakulása (4.) Vagy« «gisz tűs árveréssel Nyíregyháza (KM) — Az árverés megkezdése előtt fel keD hívni a figyelmet arra. Az árverés zártkörű, csak az üzletrésszel rendelkezők vehetnek részt, mert kizáró­lag azzal lehet fizetni. Ha a zártkörű árverés eredmény­telen. akkor nyílik lehetőség arra, hogy nyílt árverést tartsanak. Ezen már bárki részt vehet A nyílt árveré­sen ugyanis üzletrésszel és készpénzzel egyaránt lehet fizetni. A kikiáltási ár a va­gyonértékelés szerinti ösz- szeg. A zártkörű árverésen ér­nél kevesebbért is tulajdon­ba adhatok a vagyontár­gyak. Ehhez azonban a köz­gyűlés hozzájárulása is kell. Nyűt árverésen viszont a vagyontárgy a vagyonérté­kelésnél alacsonyabb össze­gért közgyűlési hozzájárulás nélkül is tulajdonba adható. Az árverésen csak az vehet részt, aki kijelenti, hogy át­vállalja a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást. Az árve­résen a vagyontárgyat a leg­magasabb vételárat kínáló árverező szerzi meg. Azonos ajánlatok esetében a va­gyontárgy az első ajánlatte­vőé lesz. Ha több ilyen sze­mély is van, akkor sorsolás­sal kell dönteni, de mód van arra is, hogy amennyiben ezt ők kérik, a vagyon tar gyat közös tulajdonba kap­ják. Az árverésen való részvé­tel további feltétele, hogy az árverező árverési előleget tegyen le. Ez a kikiáltási ár lfl százaléka. Amennyiben az árverező mégsem kíván­ná megszerezni azt a va­gyontárgyat. amelyre egyéb­ként licitált, úgy az árvere­zésből kizárják, és dólegét is elveszti. Ez az összeg a szövetkezetét illeti. Az új törvény szerinti mű­ködésre való áttérés alapja tehát a vagyonmegosztás, amely a vagyonértékelésen nyugszik. A vagyonértékelés részletes szabályaira a föld­művelésügyi és a pénzügy­miniszter alkot közös rende­letet. Az értékelés egy módszer, amelynek az eredményét a közgyűlésnek kell szentesíte­nie, ahol a határozatképes­séget a tagok felénél több tag jelenléte biztosítja. Erre a közgyűlésre már az írás­beli meghívás érvényes. s mellékelni kell az előterjesz­tésre a felügyelő bizottság véleményéi­Fontos megjegyezni, hogy külön közgyűlést kell tarta­ni a vagyon nevesítése, va­lamint a vagyon megosztása és az új alapszabály megál­lapítása tárgyában. Ezt az indokolja, hogy legyen mód és idő a tagoknak a döntés megfontolására. Ha a szövet­kezet gazdasági társasággá történő átalakulásáról dönt, akkor a vagyon nevesítésé­ről határozó közgyűlésen meg lebet tartani az élőké szító közgyűlést is A szét­válásról, a szövetkezet meg­szűnéséről és a kiválással összefüggésben a vagyon­megosztásról döntő közgyű­lést — a távollevő érdekel­tek jogai érvényesítési ha­tárideje miatt — a vagyon­nevesítésről tartott közgyű­lés napjától számított 75 na­pon túlra hívhatja össze a vezetőség. Itt jegyezzük meg. hogy a vagyonnevesítéssel kapcsola­tos ügyekben a közgyűlési határozathoz a jelenlévő ta­gok kétharmadának egyet­értő szavazata szükséges! A szervezeti változást nem kezdeményező mezőgazdasá­gi és ipari szövetkezetek (vagyis, akik továbbra is szövetkezeti formában mű­ködnek) vezetőségei jelölő­bizottság alakítására tesznek javaslatot. A jelölőbizottság létszámát meghatározzák, s a szervezeti egységek a ta­gokat megválasztják. A jelö­lőbizottság tesz javaslatot az új alapszabály szerinti tiszt­ségviselőkre. A jövőben az átalakult vagy újjáalakított szövetkezetek feletti törvé­nyességi felügyeletet a cégbí­róságok látják el. ezért a tör­vény szerinti döntéseket ide be kell jelenteni. Ennek a határideje az új (vagy módo­sított) alapszabály közgyűlé­si megállapítását követő 30 nap. de legkésőbb, 1992. jú­lius 31. Mezőgazdasági és az ipari szövetkezetekben 1993. január 31. A törvény rendezi a meg­hozott. de még nem jogerős fegyelmi és kártérítési ha­tározatok sorsát is. Fegyel­mi esetén egyszerű az ügy. Az átalakulással következ­mények nélkül hatályukat vesztik. Kártérítés esetén más a helyzet. Ha azt a ré­gi szervezet hozta meg, s a jogorvoslati határidőben történik az új alapszabály megállapítása. az ellen az eredeti határidőben bíróság­hoz lehet keresettel fordul­ni. Mégpedig munkaviszony- jellegü. jogviszonnyal kap­csolatos vitában a munka­ügyi bírósághoz, más esetek­ben a rendes bíróságokhoz (városi bírósághoz). Megszűnnek a szövetkezeti döntőbizottságok, és az előt­tük folyó tagsági és munka­i-iszony jellegű viták az il­letékes bírósághoz kerülnek. Értelmét veszti mint foga­lom a munkamegállapodás is. Ezek a piaci (munkaerő­piaci) viszonyoknak jobban megfelelő polgárijogi és munkajogi szerződésekké alakulnak át Tartalmukat a felek (a szövetkezet és a tag) szabadon állapítják meg a Munkatörvénykönyv, a szö­vetkezeti törvény és az ön­kormányzati szabályzat kere­tei között. Át kell alakulniuk a szö­vetkeztek érdekképviseleti szerveinek is az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. szá­mú törvénynek megfelelően. Ha ez nem történne meg, s a bírósági nyilvántartásba 1993. június 30-ig nem kér­nék a felvételüket, egy hó­nap múltán megszűntnek kellene tekinteni. A tárgyalt átmeneti tör­vény hatálybalépésével na­gyon sok törvény módosul, illetve szűnik meg. Ez ter­mészetes következmény ak­kor, amikor egy ódon jogin­tézmény kiesik a jogrend­szerből. Ez a változás is lép­csőzetes. és kapcsolódik az átmeneti törvényben megfo­galmazott határidőkhöz. Sorozatunkkal bepillantást és eligazítást kívántunk nyújtani egy kivételes törté­nelmi helyzetben azoknak, akik érdekeltek a jelenkor változásaiban. Nem töreked­tünk teljességre. Ezt a ked­ves olvasó megérti. A rész­letekben történő eligazításo­kat azonban az MDF szakér­tői elvégzik. TÚL A MEGYÉN

Next

/
Thumbnails
Contents