Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

Kclet-Magyaiország 3 1992. február 12., szerda HATTER Kezelni a kezelhetetlen! Munkanélküliségről, szigorításokról a Munkaügyi Központ helyettes vezetőjével Nyíregyháza (KM — G. B.) — Kétes értékű csúccsal, 17 százalékot meghaladó műn kanélküliséggel „dicseked­het” Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye. A 41—42 ezerre becsült munkanélküliből a Megyei Munkaügyi Központ az elmúlt év decemberében 30 100 embernek fizetett já­radékot. Az új évtől kezdő­dően azonban a munkanél­küliek egész áradata indult meg a velük foglalkozó in­tézmény 14 megyei kiren­deltségére, előrevetítve an­nak árnyékát, bogy a szomo­rú folyamat idén, eddig még nem látott méreteket ölthet. Mire számít a Munkaügyi Központ a megyei munka­nélküliség alakulását illető­en, s mire számíthatnak az érintettek ez évtől, különös tekintettel arra, hogy módo­sult a Foglalkoztatási tör­vény 1991. december 29-től? — kérdeztük Rusin Józsefet, a központ helyettes vezető­jét. — Januárban több ezer bejelentést kaptunk leépíté­sekről. A hónap első felében például a SZÁÉV, a Taurus jelzett néhány száz munka- nélkülit, amit a tsz-ek soro­zatos bejelentései követtek. Becslések szerint májusra akár az 50 ezret is •megha­ladhatja a szabolcsi munka- nélküliek száma. □ A foglalkoztatási tör­vény tulajdonképpen szigo­rodott a korábbihoz képest. , Melyek azok a lényeges mó­dosítások, amelyekkel nem árt tisztában lennie munkál­tatóknak, munkavállalóknak egyaránt? — Ezután valamennyi olyan kereső tevékenységet be kell hozzánk jelenteni a munkavégzést megelőző na­pon, ami megbízásom alapon jön létre. Ugyancsak közölni kell a munka megszűnését is már másnap. -Ennek- az a cél­ja, hogy -a munkaügyi köz­pontnál ne csak az összes munkanélküli, hanem vala­mennyi munkalehetőség „je­lentkezzen”. Ugyanis, ha mi közvetítjük ki az embereket, A Munkaügyi Központ Megyei Kirendeltségében tovább nő a segélyre várók száma. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE akkor havonta 8 ezer forin­tig szerezhet pluszjövedelmet megbízásos munkával a munkanélküli. Ez vonatkozik a korengedményes nyugdíj­ban részesülőkre is. Ezen túlmenően a munkáltatónak ismét kötelező bejelenteni hozzánk a nála jelentkező munkaerőigényt, de azt is, hogyha betöltötte azt. □ Hogyan döntik el, ki mi­lyen mértékű járadékban ré­szesül? ' 4,1 1 o;, — Jö^gváltqzott a munka- nélküli-járadék megállapí­tását képező átlagkereset ki­számításának a módja. Esze­rint a munkanélkülivé válást megelőző négy negyedévben elért átlagkeresetből kell ki­indulnunk. Ha valakinek ez idő alatt több munkahelye is volt, akkor valamennyitől be kell szereznie a bruttó (!) keresetigazolást. — Bár a mostantól számolt 4 esztendő után 1995-ben az ennyi idő alatt rendszeresen befizetett 1,5 százalékos já­rulék alapján lehet majd munkanélküli-járadékhoz jutni, jelenleg még más az elbírálás alapja. Most a je­lentkezéstől számított előző négy év munkaviszonya alapján állapítjuk meg. Aki ez idő alatt folyamatosan dol­gozott, maximális járadék­ban részesül. Azaz számukra 360 napig az átlagkereseté­nek 70 százaléka, 180 napig pedig 50 százaléka jár, vagy­is összesen 540 napig kapnak munkanélküli-járadékot. A minimális munkanélküli-já­radékhoz, ami 90 napon át 70 százalék és további 45 na­pon keresztül 50 százalék, a megelőző négy évben leg­alább egy év munkaviszony­nak kell lennie. □ Mi a helyzet a „külön­leges" ügyfelekkel, mint a fegyelmivel elbocsátottak, a végkielégítést kapók és pá­lyakezdők? — Továbbra is él az az elv. hogy azoknak, akik önké­nyesen lépnek ki a munka­helyükről, vagy fegyelmivel lettek elbocsátva, a kérel­mük beadásától számított 90 napig nem folyósítható mun­kanélküli-járadék. A leépí­téskor legalább 5 hónapos végkielégítésben részesültek 5 hónapon keresztül nem kap­hatnak járadékot, kivéve, ha két évnél közelebb állnak a nyugdíjkorhatárhoz. Pá­lyakezdők — akik állami vagy tanfolyami képzettsé­güket másfél éven belül sze­rezték és 1 nap munkavi­szonyban sem álltak — leg­feljebb 6 hónapig munka­nélküli-segélyt kaphatnak. □ A tervek szerint még az idén megszüntetik a mun­kakönyveket. Lesz valami­lyen okirat helyettük? — Az új rend szerint már nem munkakönyvvel, hanem a munkáltatótól vitt Igazoló­lappal jelentkezhet a mun­kanélküli a hivatalnál. A ré­szükre folyósítható munka­nélküli-járadék felső határa változott: maximuma a min­denkori minimálbér kétsze­rese. Ez jelenleg 16 ezer fo­rint. Hozzáteszem, a módo­sítások a törvény hatályba­lépése előtt lettek munkanél­küliek, azokra nem vonatko­zik. □ Ügy hírlik, szigorítják az ellenőrzéseket. — A munkanélküliségből adódó növekvő terheket az állam a munkaadókra és munkavállalókra is áthárít­ja. Az előbbiek járulékának mértéke a bruttó kereset 5 százalékára, az utóbbiaké pe­dig 1 százalékra emelkedett. Ennek a költségvetésbe befi­zetett összegnek a tisztessé­ges elköltését, pontosabban az ebből való részesedési jo­gosságát ellenőrizni szüksé­ges. Létre is hoztunk egy ez­zel foglalkozó részleget, ame­lyik folyamatosan ellenőrzi majd a munkanélkülieket, és a munkavállalókat. Ugyanis voltak olyan tapasz­tala tok,, hogy a járadékkal visszaéltek sökan, mivel ille­gális kereső tevékenységet folytattak. Munkáltatók a munkanélküli-járadékon lé­vő volt dolgozóikat foglalkoz­tatták, s részükre más nevén pénzt utaltak vagy más cé­geknél túl vastagon fogott a ceruza, amikor az átlagkere­setet mutatták ki. Ezt akar­juk kiszűrni, éppen a becsü­letes többség érdekében. Megegyezés távhőd íj ügyben Záhony különvéleményen Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — 1991. október elsejétől jelentősen emelkedett a táv­fűtési díj. Az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium rendeletben állapította meg és hozta nyilvánosságra a távhőszolgáltatásba bekap­csolt egyes településekre vo­natkozó távhődíjat. Az ország 14 nagyvárosá­ban egységesen 104 forint 40 fillérbe kerül egy légköbmé­ter. Vidéken ez az összeg lé­nyegesen magasabb. Ez a sajátosság megyénket is érintette. Az árcsökkentés céljából a költségvetés 300, erre az évre 700 millió fo­Tórca rintőt különített el és utalt az önkormányzatok hatáskö­rébe. Ahol a díj 125 forint­nál magasabbra rúgott, ott a maradvány 80 százalékát a költségvetés állja. Ezt az összeget korszerűsítésre, vagy lakossági támogatásra használhatják. Szirmai Lászlótól, a Sza­bolcsim igazgatójától érdek­lődtünk, hogyan alakultak az egyeztetések az önkormány­zatokkal. Az igazgató úr tá­jékoztatta lapunkat arról, hogy a vállalat tavaly szep­tembertől folyamatos, rend­szeres tárgyalásban áll az önkormányzatokkal a tulaj­don és az árak ügyében. Nyíregyháza korrekt módon hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat saját vagyona terhé­re a központi támogatást ha­vonta további kétmillió fo­rinttal toldja meg — csök­kentve a lakosság terheit Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban és Záhonyban. Ezzel kapcsolatban az ön- kormányzatok kötöttek egy­mással egy megállapodást, miszerint a Szabolcshöhöz juttatják a pénzt, amely majd a számlázásnál érvé­nyesíti az árcsökkentést. Ezt a feltételt Záhony kivételé­vel valamennyien teljesítet-’ ték. Záhony azonban érthe­tetlen okok miatt ezzel fel­rúgta a megegyezést, nem utalta a vállalathoz az ösz- szeget. Szirmai László szak­mai felelősséggel kijelenti, hogy az az 1,3 millió forint, melyet Záhony kapott, sem­mire sem lesz elég, főleg ar­ra nem. hogy a város táv­fűtési rendszerét korszerűb­bé, ezzel a szolgáltatást a lakosság számára olcsóbbá tegyék. Ha nem sikerül az eredeti elképzelést megvaló­sítani, a társönkormányza­tok elvárásának megfelelően a vállalat kénytelen lesz ok­tóber 1-jétől visszamenőleg a közlönyben megjelent. Zá­honyra vonatkozó 157,44 fo­rintos árat alkalmazni. H ó és hó mindenütt, a szunnyadó öreg tölgyeik váltam. A vízima­lom is alszik. Hópaplana mé­lyen, a szeméig leér. Egy ember jár, ácsorog ott gyakran és magányosan. Erdők, mezők és vizek az igazi hazá­ja. Most a vízimolnárt várja, egykori társalgóját, mintha nem tudná, kinek a közel kilencven éve már lehetetlen teher a vállain. Elapadásra ítéltettek találkozásaik. Egyesegyedül egy kispatak fut, iramlik és locsog a várakozó ember alatt, amikor meg-megáll a hídon, ott, ahol nagy néha a térdén alig felülérő kisunokájával is járt. Amikor egyedül jön, egyre csak visszafelé tekint, a pa­tak elejére, s messzebb, ahonnan ö jött, a boldog szegénységtől legendás gyermekkora tájékára. Az ottani gyö­kerei azok, melyek sarjadásait táplál­A| kislány és a patak hatják. A legkeményebb tölgyek is kiborulhatnak a lombtépő viharok­ban, ha elenyésznek gyökerei. Míg ez elábrándítja és kielégíti, gúzsba is kö­ti, visszahúzza a jövőtől, amitől hat­vanfelé közeledve egyre fél. És a kislány, az unokája? ö maka­csul csak előre tekint, tág szemekkel kíséri a patak rohanását, az egymás­ba fonódó sodrásokat. Hová siet, mer­re fut? Vigyél oda nagyapa — futna a messzeségbe, a csábító ismeretlen­be; s hogy csak vele, meleg szorításá­ból érzi. S mennek, előre, kéz a kéz­ben, az egyik a már-már elért messze­séggel, a másik a nagypapát is sodró vágyakkal. S amikor nincs, nem jön a kislány, egyre inkább a pultok előtti füstös, zajos levegő a nagypapa közelsége, s benne barátai, ismerősei szívsza- kasztó panaszai. A hódító mámor ösz- szegyűjti ott a fájdalmakat, mint szél a hulló faleveleket, ami enyhülést és megkönnyebbülést ad, bár elillannak, mint a futó felhő árnya. S várja a kislányt, az ö kispatakját, hogy is­mét megérintse, megolvassza ziman- kósodó, télreforduló napjait. Nézc^ont) Üj esztétikus és formatervezett virágládák gyártását kezd­ték meg februárban a Kasztil Plasztik Ipari és Szolgálta­tó Kft.-ben. A húszezer ládát bérmunkában végzik a mis­kolci Starplast megrendelésére. HAKASZTOSI PÁL FELVÉTELE Fellépés Baraksó Erzsébet A z egyik kamasznak lóg a keze-lába, görnyedt a tartása, váratlan helyzetben nem tud magá­val mihez kezdeni, zavar­ba jön, a köszönést lenye­li, a „csókolom”-ból már kinőtt, a „jó napot!”-ra még nem áll rá a szája. A másik kamasz nyílt tekin­tetű, jó fellépésű, határo­zott, magabiztos, tárgya­lóképes. Ezek az ifjak most fognak érettségizni és ha­marosan munkát keres­nek. Vajon melyiket veszi fel a munkaadó? Feltételezem, ilyen, vagy hasonló gondolatmenet ve­zethette a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Tovább­képző Vállalat (KIT) szak­embereit, amikor megke­resték megyénk középis­koláinak vezetőit, és fel­ajánlották segítségüket. A KIT a Munkaügyi Minisz­térium támogatásaiul úgy­nevezett munkaerőpiaci felkészítő tréninget szer­vez, amelyen a diákokat felvilágosítják egy sereg olyan hasznos dologról, ami­vel kezdő munkavállaló­ként találkozhatnak. Túl azon, hogy praktikus in­formációkat szerezhetnek a fiatalok például a mun­kavállalók jogairól, köte­lességeiről, az adózásról — egy kicsit az életben is se­gítenek nekik eligazodni. Ráébresztik a diákokat, mit számíthat egy tárgya­lás alkalmával az első benyomás fontossága. A munkaadó a szakmaiság mérlegelésén kívül azt is nézheti, milyen a fellépése, a megjelenése, a tárgyalá­si készsége, az öltözködése, mennyire bizalomkeltő, magabiztos, határozott, tü­relmes a jelölt. Nyilván vannak további szempon­tok is — miként az életben — itt most azokat emeltük ki, melyekről a KIT-tan- folyamon hallanak a résztvevők. A KIT szakemberei arra is utaltak a tanfolyam elő­készítése alkalmával: köz­ismert, milyen nehéz hely­zetbe kerülnek azok a fia­talok, akik az iskola védett környezetéből kikerülnek és reményük sincs, hogy hamarosan munkát találja­nak. Tudjuk, nem képez­hetnek tömegével újabb és újabb fiatalokat, de most akármilyen kis eredmény is sokat számít. A zért jó érzés arról tu­dósítani, hogy immár megyénkben is van­nak olyan középiskolák, melyekben a KIT szerve­zésében működnek kihe­lyezett csoportok és az érettségivel egyidejűleg szakmai képesítést igazo­ló bizonyítványt is kap­hatnak a diákok. Olyan ez, mint egy mentőöv, hiszen az egyébként szakképzett­len érettségizettnek na­gyon nehéz elhelyezked­nie. Manapság örülni le­het minden alkalommal, ha egy most érettségiző fiatal nem munkanélküliként kezdi pályáját. KOMMENTÁR _____________________ Farkasok bölcsessége Tóth M. Ildikó _____________ Ék z állatok védelmében Ák egy világhírű asszony " ™ törte meg a magára parancsolt hallgatás csend­jét; Brigitte Bardot. Fran­ciaországi birtokain ku­tyák, macskák, kecskék, ló, tehén, szamár társaságában él a világtól elzárkózva im­már tizennyolc esztendeje. Fotóst, újságírót elutasított magától, de a francia tévé­nek megengedte, hogy portréfilmet forgassanak róla, ha az állatok szenve­déseiről beszélhet. Mindvégig reményked­tem, hogy a sóstóhegyi ku­tyagyilkost is a tévé elé bi­lincselt a neves filmszí­nésznő személyiségének máig ható varázsa, vagy ösztönemberként az egyko­ri szexszimbólum érdekli. Reménykedem most is, hogy végignézte a Világ­sztárok című sorozatban vasárnap este vetített fil­met, és megérti végre, hogy nekünk, embereknek van szükségünk az állatokra, nem pedig fordítva. Meg­álljt parancsol pusztító ösztönének, és nem dobál erős permetszerrel átitatott kolbászdarabokat a sóstó­hegyi fajkutyák elé. A ku­tyák negyedórás szörnyű szenvedés után görcsökben fetrengve múlnak ki, s neki minden halál kéjes gyö­nyör ... Bardot azt mondta, „az ember gépiesitve gyilkolja le az állatokat”. A termé­szet rendje felborult, mert az állat csak akkor öl, ha éhes, de az ember szenve­délyből is. És önmagát nagy büszkén a bölcs jelzővel illeti. S ok esetben ez a böl­csesség olyan mint a farkasoké, pedig azok nem tartják magukat a Föld legnemesebb fajá­nak. B. B. emberkerülő lett, és mégis, az állatok jogai­nak elismertetéséért har­colva az emberért küzd. Tudja, hogy nélkülük erről a planétáról rövid idő múlva mi is örökre eltű­nünk.

Next

/
Thumbnails
Contents