Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1992. február 12., szerda Pestis-e a ninkaiélkiiliség? Késett a román válasz A Parlamentből jelentjük Budapest (KM — !M. S.) — Két hete adott be interpellációt Mádi László (FIDESZ) képviselő „1992 pestis-e a munkanélküliség?” címmel. Az interpelláció hat konkrét kérdéskört és három tárcát érintett. Kiss Gyula munkaügyi miniszter írásban válaszolt a képviselőnek, de kedden a plenáris ülésen is megismételte főbb érveit. Ezt a képviselő nem fogadta el, viszontválasszal élt. — Megkaptam a minisztériumok válaszát, s bizony le kell szögeznem, hogy messze nem elégített ki — mondta a nyíregyházi képviselő. — A kormány sodródik az árral, s láthatóan nincs felkészülve egy, a kormányzati várakozásnál lényegesen nagyobb munkanélküliségi helyzet kezelését illetően. lési Minisztéirum illetékese csak az agrárágazatban 100 —150 ezer munkanélkülivel számol — és a szeptembertől újra tömegesen munka- nélkülivé váló pályakezdők akár 700 ezerre is duzzaszthatják a regisztrált munka- nélküliek év végi iszámát. Ez finanszírozási oldalról 10 milliárdokat, pontosabban legalább 15—20 milliárdot jelent. Inflációs kockázat Cinikus kivonulás A kormányzat akölségvetési vitában flegmán, szó nélkül hagyta az elhangzott kritikákat, cinikusan kivonult a passzív ellátások finanszírozásából, s még olyan minimális rugalmasságra sem volt hajlandó, hogy az év végi 585 ezer főnek megfelelő 12 százalékos munkanélküliség esetén a költségvetési intézmények járulékainak fedezetét beállítsa a költség- vetésbe. fgy nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az év első felében jelentkező csődhullám a szövetkezeti törvény hatása — a Földmű veAmi nqmcsak felboríthatja a költségvetés tervezett hiányát, hanem megló- díthatja az inflációt, megemelheti a kamatlábat, ezzel is hűtve a beruházási kedvet, fokozva a gazdasági recesz- sziót, miközben az infláció köztudomásúan legdraszti- kusabban a szegény embereket sújtja. A továbbijaikban a képviselő elmondta, a kormányzat késlekedik az ellátásból kikerülők tízezreinek segélyezésével, s problémáik, a gondjaik enyhítésével. Nincs kormányzati program a munkanélküliség kezelésére, nem történik meg a gazdaságpolitikában a privatizációnál, az agrárpolitikában és az infrastrukturális politikában a munkanélküliség szempontjainak megfelelő figyelembevétele, mint ahogy nem történt érdemi előreléT V K AZ ÁTALAKULÁS ÚTJÁN Ezúton értesítjük tisztelt partnereinket,hogy 1992. január 1-jén részvénytársasággá alakultunk. Nevünk ezentúl: TISZAI VEGYI KOMBINÁT Részvénytársaság Célunk, hogy az új társasági forma révén tőkét vonjunk be a minőség és hatékonyság javítása érdekében. Filozófiánk változatlan: olyan korszerű és minőségi vegyipari termékekre van szükség, amelyek békében élnek a természettel. Címünk is változatlan; 3581 Tiszaújváros Pf. 20. I Tel: 06/49 22-222 > Reméljük, közös céljaink | a jövőben is találkoznak. í * Külügyi sajtótájékoztató pés az ifjúsági munkanélküliek helyzetét érdemlegesen javítani tudó oktatási rendszerben sem. Ezt mi tűrhetetlennek tartjuk — hangsúlyozta a FIDESZ képviselője. — Elfogadhatatlan a gondolkodás, amely csakis a múltra koncentrál, miközben fiatalok tízezrei képtelenek beilleszkedni a társadalomba és a kormány kísérletet sem tesz problémáik érdemi orvoslására. Ma a szociális rendszer alapvetően ugyanaz, minit három-négy éve volt, miiközben félmillió munkanélküli ember jelent meg a magyar társadalomban. A képviselő viszontválaszában ismételten hangsúlyozta, hogy a kormány késlekedése már túli van a kritikus ponton és a problémák eltusolása, elkendőzése olyan szintet ér el, hogy az alapján nem hogy kezelni, de felismerni sem lehet a bajok gyökerét. Nem asszisztálunk A kormánynak nincs válságkezelési stratégiája, nem döntötte el, vagy nem meri elismerni, hogy járulékot kíván-e emelni, vagy más módon kívánja az adózó polgárokra áthárítani a bajt. Mi ehhez nem asszisztálhatunk, — mondta a képviselő, s arra kérte a T. Házat, hogy ők se asszisztáljanak. (A parlament 212 jelenlévő képviselőjéből 123 (58 százalék) elfogadta a miniszter válaszát.) Budapest (ISB — D. A.) — A magyar kormány változatlanul megkülönböztetett figyelmet szentel a Hexago- nale-keretekben folyó együttműködésnek — mondta Herman János szóvivő a Külügyminisztérium keddi sajtótájékoztatóján. A tagországok üdvözölték Horvátország és Szlovénia részvételét a szervezet munkájában. Várható, hogy a legközelebbi külügyminiszteri szintű értekezlet dönt a két ország megfigyelői státusáról. A teljes jogú tagságukról szóló határozat a következő csúcson születhet meg. A maradék Jugoszlávia tagságának, illetve más tagköztársaságok helyzetének vizsgálata tovább folyik. Az együttműködés új elnevezésére vonatkozóan is egyeztették az elképzeléseket. Ezek szerint a regionális együttműködés új neve Közép-Európai Kezdeményezés lesz. Sajnálatos, hogy az 50 pontos magyar javaslatra közel másfél évnyi várakozás után csak most érkezett meg a román válasz. Melescanu román külügyi államtitkár kollégájához, Katona Tamáshoz intézett levele ráadásul mindössze 30 javaslati pontot taglal, számos magyar kezdeményezésről egyszerűen megfeledkezik. A magyar— román alapszerződés megkötéséig a magyar fél elhatározott szándéka a szakértői konzultáció folytatása. Szerdán hazánkba érkezik Kravcsenko, belorusz külügyminiszter, s aláírja az országaink közti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szószóló jegyzőkönyvet. Ugyancsak a diplomáciai kapcsolatok felvételére készülünk Azerbajdzsánnal, a kazah, a kirgiz, az örmény, a tadzsik, a türkmón és az üz- bég köztársaságokkal. Február 17—18. között Budapestre látogat William Van Eekelen, a Ny ugat-Európai Unió főtitkára. Magyarország társulási szerződése az Európai Közösséggel a kül- és biztonságpolitikai párbeszéd, az együttműködés új lehetőségeit teremti meg. Hazánk szándéka, hogy az unióval kialakítandó viszony, annak intézményesítése megfeleljen ezen jövőbeni együttműködés szintjének. A főtitkári látogatás jó alkalmat kínál a tárgyalásra. A földtulajdon átalakulása (2.) VAGYONNEVESÍTÉS Nyíregyháza (KM) — A legfontosabb dátumokat megismertük, most a tagok és a szövetkezetek közötti vagyoni viszonyok rendezésének legfontosabb tudnivalóit ismertetjük az MDF megyei képviselő-csoportjának közreműködésével. A szövetkezetek tulajdonában lévő vagyont attól függően nevesítik, hogy az termőföld vagy pedig egyeb vagyon. Termőföld esetében a nevesítés az új tulajdonos ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett magántulajdonába adásával történik. Az egyéb Vagyon, mint üzletrészről ^ szóló értékpapír kerülhet a tagok tulajdonába, akik így az értékpapíron feltüntetett arányban valódi tulajdonossá válnak. A mezőgazdasági és az ipari szövetkezeteknél a vagyon teljes egészében nevesíthető. Így a tulajdonossá vált tagok szabadon határozhatják meg, hogy a jövőben milyen keretek között kívánnak tovább dolgozni. A vagyonnevesítés során azok válnak tulajdonossá, akik 1991. január 20-an, illetve azt megelőzően összesen legalább öt évig tagjai voltak a szövetkezetnek. Akik az 1990. évi IX. törvény adta lehetőséggel élve kivitték földjüket a termelőszövetkezetből, azoknak egyidejűleg a tagsági viszonyuk is megszűnt. Amennyiben most ismét szövetkezeti tagok szeretnének lenni, mert például az egyéb vagyonból is az új törvénynek megfelelően részt szeretnének kapni, akkor ezt az igényüket 1992. március 20-ig, és nem ahogy tegnap írtuk 1992. április 1-ig a szövetkezet veztőségénél be kell jelenteniük. Ha ezt nem teszik meg a megadott határidő lejártáig, akkor erre később már nem lesz lehetőségük. Mindez az örökösökre is vonatkozik. Az átmeneti törvény különbséget tesz aszerint, hogy kinek kötelező és kinek lehet juttatni a vagyonból. Ez utóbbi kérdésben a közgyűlés dönt. A közgyűlés szövetkezeti üzletrészt juttathat a szövetkezet alkalmazottainak, és azoknak a volt szövetkezei tagoknak, illetve örököseiknek, akiknek öt évnél rövi- debb tagsági viszonyuk volt. Ugyancsak kaphatnak üzletrészt a- mezőgazdasági szövetkezetben rendszeresen ■ munkát végző, segítő családtagok is. A szövetkezeti vagyonból való részesedés azonban nem jelenti a kívülállók tagsági viszonyát. A tagsági viszony feltétele részjegyek jegyzése. A szövetkezeti közgyűlésen csak a részjeggyel és üzletrésszel rendelkező tagok szavazhatnak. A kívülálló üzletrésztulajdonosok osztalékra tarthatnak igényt, illetve na vagyonmegosztásra kerül a sor, akkor részesülhetnek a vagyonból is. A törvény előnyben részesíti azokat, akik a szövetkezetbe vagyont vittek be, és hósszab tagsági viszonnyal VéádelkezneJ.^1 J Az új szövetkezeti törvény a vagyon ,rje vesztésének/ korábbitól eltérő rendszerét írja elő. Ennek keretében a mar ko rábban kiadott értékpapírokat üzletrészekre cserélik. Ez senkinek nem jelent anyagi hátrányt, mert az újonnan kiáilított értékpapír nem befolyásolja a korábbi vagyonnevesítés során szerzett jogokat. Akik viszont a korábbi jogszabályok alapján kapott vagyonjegyüket vagy vagyonrészüket már eladták, a mostani vagyonnevesítés során újaob juttatásban nem részesülhetnek. A vásárlással szerzett értékpapírokat azonos névértékű üzletrészre kell cserélni. Ezt követően viszont külön vagyonnevesítésre nem kerülhet sor. A korábban kiadott vagyonjegy, illetve vagyonrész értéke nem csökkenthető. A vagyonjegyek, illetve vagyonrészek bevonásakor az új szövetkezeti üzletrész névértéke nem lehet kevesebb, mint a tag részére már korábban kiadott értékpapírok együttes névértéke. A tag szövetkezeti üzletrészének mértékét úgy határozza meg a törvény, hogy figyelembe veszi a tagsági viszony időtartamát, a szövetkezetben végzett munka és a bevitt vagyon mértékét. A szövetkezeti üzletrész kifejezi, hogy tulajdonosa milyen összeghatárig, illetve milyen arányban tulajdonosa a szövetkezetnek. Az átmeneti törvény értelmében mindaddig nem ruházható át kívülálló személyre a szövetkezeti üzletrész, amíg a cégbíróság a szövetkezet új alapszabályát el nem fogadja. Erre azért van szükség, hogy kívülálló mindaddig ne szerezhessen üzletrésztulajdont, amíg a cégbíróság meg nem győződött arról, hogy a szövetkezet törvényes keretek között alakul át. Ezt követően az üzletrész szabadon átruházható. A termőföldre vonatkozó szabályok rendelkezései szerint elővételi jog illeti meg a szakcsoport tagját és a haszonbérlőt akkor, ha az eladásra szánt földterületet legalább öt éve használja. Ugyancsak elsőbbséget kaD- hat az a volt szövetkezeti tag, aki korábban megváltott földjét folyamatosan műveli. A földterületeket a szövetkezet felhívásától számított egy hónapon belül lehet kedvezményesen megvásárolni. Értékét a helyileg kialakult forgalmi ár határozza meg. Olyan beruházásokért, amelyekét a korábbi bérlő saját pénzén valósított meg, mint például ültetvénytelepítés, nem kell fizetni. Néhány szövetkezet földterülete korábbi eladások és kisajátítások miatt olyan mértékben csökken, hogy még tagjaik igényeit sem tudják kielégíteni. Azokat a tulajdonosokat, akik eddig a bevitt területnek megfelelően kaptak földjaradekot, a jövőben aranykoronánként kétezer forinttal, vagy ezzel azonos értékű szövetkezeti üzletrésszel kell kártalanítani. A háztáji gazdálkodás és , ac kistermelés lehetősége a .jövőben 5S megmáraícj' a'teg- mélőszövetkezeteknél, ‘ feltételei azonban módosulnak. Eddig az ezekhez szükséges földeket a szövetkezet adta. A vagyonnevesítés után a rész- és földtulajdonosok az ehhez szükséges területeket saját vagyonúkként 'művelhetik. A jogszabály azonban . lehetővé teszi, hogy a szövetkezet tagjait akár terménynyel, akár a háztáji földjuttatás pénzbeli megváltásával támogassa. A föld tulajdonba adása (ez a „nevesítés”) megtörténtéig a iöldjá- radékra jogosultak továbbra is megkapják a részükre megállapított összeget. Ezt követően a haszonbérleti rendszer lép életbe. Az erre vonatkozó szerződést a szövetkezet és a föld tulajdonosa köti meg, melynek értelmében a tulajdonos a jövőben a szerződésben meghatározott összegű bérleti díjat kap. A részarány földtulaj- doriós kérésére az ingatlan- nyilvántartásban feltüntetett tulajdoni részarányoknak és az aranykorona-értéknek megfelelő nagyságú földet ki kell adni. Ez azonban ahogyan eddig sem, a jövőben sem fogja azt jeiénteni, hogy aki megkapja a földjét, az elveszthetné megszerzett nyugdíját. A nyugdíj olyan szerzett jog, amit egyetlen jogosulttól sem lehet elvenni. A redelkezés a bevitt földterület kötelező kiadását nem írja elő, azt azonban igen, hogy azonos értékű földet kikeli adni. A tulajdonrendezési törvények hatályba lépése előtt sok szövetkezet ki- sebb-nagyobb összegért eladta a tulajdonában lévő termőföldet. E földek után az új tulajdonosnak ki kell fizetni a vételárat, illetve a hatósági eljárási illetéket. A vagyonnevesítés viszon adó- és illetékmentes, az ennek során kapott földért nem kell fizetni. Következik: Kiválás a szövetkezetből TVK A VÁLTOZÁS VONALÁBAN
