Kelet-Magyarország, 1992. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

Kelet-Magyarország s 11 INFLUENZA A; B: C Az ellenség köztünk van! Nyíregyháza (KM — G. B.) — Dr. Réthy Mária megyei tisztiorvos egyike azoknak, akik a legtöbbet tudják az influenzáról, hisz munkahe­lyén az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat Megyei Intézetében a fer­tőző betegségek járványügye­ivel foglalkozik, öt kérdez­tük a „pekingi — A” vírus­ról és az általa okozott, még mindig terjedőfélben lévő influenzajárványról. — Elöljáróban csak annyit, hogy a klasszikus influenza- vírusölőt három nagy cso­portba osztjuk. Az „A” okoz­za a nagy, egész földrészekre kiterjedő járványokat (pan­demia), a „B” inkább ki­sebb körzetekben gócos, a „C” pedig szórványos megbe­tegedéseket okoz. Az „A”- vírus veszélyessége abban rejlik, hogy — felületi anti­génje — rendkívül nagy vál­tozatosságot mutat, s az újabb „megjelenési formái” ellen minden évben új oltó­anyagot kell előállítani. Rá­adásul 50—70%-os hatékony­ságnál nem is várhatunk jobb eredményt, mert ame­lyik ellen idén, közel féléves munkával előállítjuk az oltó­anyagot, az a jövő télen már nem teljesen ugyanolyan „A”-vírusként ér el újra bennünket. O Ezek szerint készül a hazai influenza elleni oltó­anyag? — Magyarországon mi sa­ját magunk gyártunk, az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zetben oltóanyagot az „A” és „B” influenzavírusok el­len, amely minden évben november elsejére készül el, hogy még az influenzás téli időszak előtt eljuttathassuk a körzeti orvosi hálózatba. Az idén kaptunk olyan ame­rikai vakcinákat is, amelyik egyszerre hatásos az „A”- és „B”-vírus ellen, s a hazai — csak felnőtteknek adható — oltóanyaggal ellentében már a hathónapos korú, ve­szélyeztetett gyerekek is megkaphatták. O Végül is kinek ajánlja az egészségügy az influenza elleni védőoltást? — Elsősorban az idős ko­rdáknak, az idült szervi meg­betegedésben, krónikus anyagcsere betegségekben szenvedőknek, a szociális in­tézmények lakóinak ajánl­juk. Azonkívül olyanoknak, akik sok emberrel érintkez­nek nap mint nap. Idejeko­rán meg kell azonban kap­ni az oltást ahhoz, hogy mi­re szükség lesz rá — mert a vírus jelen van és fertőz — legyen a vakcina hatására a szervezetben termelődött el­lenanyag. O Az idén olyan tapaszta­lat is volt, hogy egyes embe­rek, noha megkapták az ol­tást, nagyon hamar influen­zások lettek. — Ennek az oka három dolog is lehetett. Az egyik, hogy mire megkapta az ol­tást, már fertőzött volt az il­lető. A másik, hogy túl rö­vid idő telt el az oltás és a fertőződés között, s még nem termelődött elegendő ellen­anyag. A harmadik lehetőség pedig az, hogy az a vírus, amelyik az illetőt fertőzte, abba a 30—50%-ba tartozott, amelyikre, mint mondottam nem hatásos az oltóanyag. O Ha már megkapta vala­ki az influenzát, miként le­het azt gyógyítani? — Először a tünetek alap­ján a betegséget kell felis­merni, hogy elkerülhetők le­gyenek az előforduló hibák a gyógyításban. Bár vérből tel­jes biztonsággal kimutatható a kórokozó, erre valamennyi betegnél se pénz, se idő nin­csen. Mi is csak négy mintát vettünk a járvány kezdetén a vírus beazonosítása céljá­ból, amelyek aztán azt iga­zolták, hogy ,.A”-vírusnak a H3N2 alcsoportjával van dolgunk. Maradnak tehát a tünetek, melyek ha enyhék nehéz eldönteni a kórokozó „kilétét”. A klasszikus tüne­tek — magas láz, fej-, hát-, izomfájás, elesettség érzése — már biztos jelnek tekint­hetők. A gyógyítás lényege viszont, hogy az antihioti- kumok, a vírus ellen nem hatnak. így csak tüneti ke­zelés lehetséges. O Milyen méreteket öltött a járvány a megyében, s vannak-e súlyos szövődmé­nyek? — Jelenleg még nem mondható nagynak ez a jár­vány. A SöTH-es influenza- szezonhoz képest, amikor az országos 10%-os aránnyal szemben itt 18%-a (108 ezer ember) betegedett meg a la­kosságnak, most kedvezőbb a helyzet. Január végén még tízezer alatt volt a megbete­gedések száma a megyében, de ez a szám persze azóta is folyamatosan növekszik. Szö­vődményekkel kapcsolatosan eddig még csak tüdőgyulla­dásról és bronchytis-ről kap­tunk jelentést. Szellemi almatúra „Öt ívig ne vedd éli a metszőollót” Nyíregyháza (KM) — A megye kertészeinek színe- java töltötte meg a Növény­egészségügyi és Talajvédel­mi Állomás nagytermét ja­nuár végén, hogy megismer­kedjen azzal a Nyugat-Eu- rópában már több éve ki­próbált és teret hódító új almatermesztési móddal, amelynek hazai elterjeszté­sében egy zalaegerszegi osztrák—magyar vegyes vál­lalat, az Europlant vállalt úttörő szerepet. A cégvezető, Méhes Vil­mos kertészmérnök előadá­sából válogattunk össze né­hány gondolatot, amelyek­kel vitába szállni lehet, de nem megismerni közelebb­ről, butaság. Az új információk fontos­ságát mi sem bizonyítja jobban, mint az az Ausztriá­ból kölcsönvett adat, hogy egy 5—6 hektár gyümölcsös­sel rendelkező osztrák „pa­raszt” évi 30—35 napot tölt friss adatok, új tudás meg­szerzésével. Az almatermesz­tés európai műhelyének szá­mító Hollandéból is szinte „egynapos” késéssel minden szakmai újdonság megjele­nik Ausztria almatermesztő tájain, mutatva, hogy a ver­senyt állnia kell annak, aki nem akar lemaradni. Nemcsak egyszerű fajta­váltás az, amit ma egyes nyugati faiskolák —, s a meglévő kapocs révén már az Europlant is — ajánla­nak, hanem tulajdonképpen művelésimód-.váltás. Az új — meglehetősen szokatlan — elvek szerint kialakítandó almáskért talán „szuperin- tenzív almaültetvénynek” nevezhető, amelynek krité­riumai az alábbiakban fog­lalhatók össze. A szaporítóanyag legyen minden tekintetben kiváló. Vírusmentes, ami az egyön­tetűség biztosítéka már a faiskolában és a telepítés el­ső két évében. Legyen a cse­mete magasan szemzett, hogy az alanyhatást kom­—Vírusmentes —Világfajták —Magas tősxám penzálja a növekedés visz- szafogásában. Végső soron pedig legyen nagy teljesítő- képességű, ami a magasabb ár bőséges megtérülését eredményezi. Az alanyok közül nyuga­ton 90%-ban az erősen in­tenzív M9-est használják az igen gyenge növekedési erély miatt, ám nálunk továbbra is számolni kell a kissé job­ban növekedő M26-tal. A hároméves termőrefor- dulás elősegíti a gyors fajta­váltást is, a piacokon ma keresett világfajtákra (Ida- red, Jonagold, Granny Smith, a Golden új hibrid­jei) és a feljövőben lévő új fajtákra (Brayburb, Fuji stb.). A tőszám legyen lehetőleg minél magasabb. Ez azt je­lenti, hogy hektáronként a 2000—2500 darabos faállo­mánytól besűríthető az egyedszám egészen a 10—15 ezerig. Magyar viszonyok között az előadó szerint még megpróbálható 3—3,5 ezer csemete telepítése egy hek­tárba. Mire jó ez a sűrűség? A fák „nyugodtak” maradnak, azaz nem növekednek em­bermagasságúnál sokkal na­gyobbra, így minden munka létra nélkül elvégezhető! Metszés és kötözés nélkül alakul ki a termőfelület (in­telem: öt évig elő ne vedd a metszőollót, mert többé nem tudod letenni!), amelyen iga­zán lehetővé válik a közel száz százalékban minőségi alma előállítása, hiszen min­den gyümölcs karnyújtás­nyira van a gazdától. A mi­nőségi alma pedig — s ezt az osztrákok mondják — egy darabig még hiánycikk lesz Európa piacain. További előnye a magas egyedszám- ban lévő „mini” almafákból álló ültetvénynek, hogy ben­ne inkább megvalósítható a természetközelibb (integrált), kevesebb rovar- és atkaölő­szert kipermetező növényvé­delem, illetve termesztési mód. Ez a sok izgalmas újdon­ságot jelentő, vadonatúj al­matermesztési mód azonban sokba kerül. Egy hold szu- perintenzív almaültetvény­hez, amit öntözés nélkül már nem szabad megcsinálni, úgy félmillióra van szükség. Vérbosszú Változatlan hevességgel dúlnak az indulatok a francia „vérbotrány” kö­rül. 1985-ben körülbelül 3000 vérzékenységben szenvedő beteget kezeltek AIDS-fertőzött vérkészít­ménnyel, közülük kétszá­zan betegedtek meg, és száznyolcvanán meg is haltak. A feltételezések Szerint a Francia Nem­zeti Vértranszfúziós Köz­pont az amerikai testvér- szervezet felhívása elle­nére, három hónapon át forgalmazott fertőzött vért. Már eddig is több száz család indított kár­térítési pert. Jelenleg hivatalos vizs­gálat folyik annak eldön­tésére, hogy tudhattalk-e a felelősök a fertőzésről, és hogyan akadályozhat­ták volna meg a vérké­szítmények felhasználá­sát. Az oldalt összeállította: GALAMBOS BÉLA Solyomszem, a kaputelefon... Technikai olimpia Nyíregyháza (KM) — A Hannoveri Ipari Vásárt áp­rilis 1—8. rendezik meg „A technika olimpiája” címmel. A hajdan „vásárok vására” néven világhírűvé vált ren­dezvényre közel hat és fél ezer kiállítót és 400 ezer lá­togatót várnak. A vásáron ezúttal Franciaország kapott lehetőséget az átfogó bemu­tatkozásra. A vásár idei bemutatói kö­zül főszerepet jósolnak a „Kutatás és Technológia” 400 kiállítójának, melyek kö­zött megtalálhatók a kutató- intézetek, egyetemek és a vezető iparvállalatok fejlesz­tési osztályai. A legnépesebb vásári szekció, kétezer kiál­lítóval az „Elektrotechnika és elektronika” lesz, ame­lyen belül jelenik meg a mikroelektronika és az op- toelektronika is. A „Szerelés, kezelés, ipari robotok” című új kiállítás mellett, a ha­gyományoknak megfelelően szerepet kap az energia és a környezet, a felülettechnika, a szerszámok, a szállítás és a háttéripar is az idei vásá­rok vásárán. Nyíregyháza (KM — Cson­ka Zsolt) — Van képünk hoz­zá! — akár így is hirdethet­né a távol-keleti gyártócég legújabb termékét, amit „video phone” néven hoztak forgalamba. Mit is takar a hangzatos angol elnevezés? Egy olyan házi videorend­szerről van sző, amit kapute­lefon belsejébe rejtettek el a fejlesztők. Az a nem titkolt cél vezé­relte őket, hogy miközben szót vált a hívójával a tulaj­donos, mindvégig figyelem­mel kísérhesse beszélgető- társát a képeslap nagyságú monitoron keresztül. Az el­més szerkezet jó szolgálatot tehet, amikor késő este hí­vatlan látogató érkezik hoz­zánk. Ha a zaklatott, kissé rekedtes hang alapján nem tudjuk beazonosítani kivel beszélünk, könnyedén dönt­hetünk a képet továbbító ka­putelefon segítségével. A készülék nagy előnye, hogy a telefonáló nem is sej­ti, hogy odáfent a lakásban minden mozdulata, arcrez­zenése, fintora jól látható a folyosóra szerelt „zsebté­vén”. Külsőleg semmi sem árul­kodik arról, hogy egy külön­leges kaputelefonnal van dolgunk. A bejáratnál kifüg­gesztett szürke dobozon hí­vógomb található, ezzel le­het felcsengetni a lakásba. Ha folyamatosan nyomva tartjuk, akár beszélhetünk is. A fekete mezőben egymás mellett hat infralámpácska sorakozik fel, ezek gondos­kodnak arról, hogy a pará­nyi kamera sötétben is jól lásson. Az egyforintos érmé­nél alig nagyobb kereső pon­tos képet rajzol arról a sze­mélyről, aki a gombot le­nyomva tartja. (Sólyomszem­ről, az ismert indián törzs- főnökről neveztem el a ké­szüléket a rövid próba alatt, mivel egyszerűen nem lehe­tett „becsapni”, minden szög­ből, minden irányból! éles- lásásáról tett tanúbizonysá­got.) A lakásban elhelyezett for­matervezett telefon előlap­ján 4 colos fekete-fehér mo­nitor sugározza a képet. A technika jóvoltából rögtön láthatóvá válik az az ember, aki becsengetett otthonunk­ba. A képernyő alatt talál­ható egy speciális billentyű. Egy apró kulcs szimboli­zálja, hogy használatával távvezérelhető az ajtó nyi­tása. Mellette folyamatosan világít egy piros led, ez jel­zi, hogy él a kapcsolat a két tápegység között. Ha Bell megélhette vol­na, hogy az általa kifejlesz­tett telefon a 20. század vé­géhez közeledve milyen fej­lődésen ment keresztül, bi­zonyára elcsodálkozna. Pe­dig ez még nem minden! Lé­tezik olyan változata is a készüléknek, amelyre nem­csak egy laikás (egy felhasz­náló), hanem hat, tizenket­tő vagy huszonnégy lakás is felfűzhető egyszerre. (A bemutatott készüléket a nyíregyházi, Vasvári Pál út 1. szám alatt található Vi­deo-Mixer üzlet bocsátotta rendelkezésünkre.) Csak egy mozdulat és már is működik a Video Phone KE 100-as kaputelefon. harasztosi pAl felvétele Videovilág Újból bonckés alatt a kazetták Sipos Béla Nyíregyháza (KM) — Ro­vatunkban legutóbb áttekin­tést nyújtottunk a hazai ka­zettakínálatról, most pedig bonckés alá vettük, tesztel­tük az egyes típusokat. Eb­ben a segítségünkre volt a Németországban megjelenő Video Magazin 1991. novem­beri száma is. Tizenegy standard minősé­gű kazettát próbáltunk ki. Ennek egyetlen oka volt: a standard kazetták árban a legelérhetőbbek, ugyanak­kor minőségileg is megfelel­nek az átlagnál magasabb követelményeknek. A tesz­telt kazetták — BASF FQ, FUJI FQ, JVC XR, Maxell VX, Panasonic SP, PDM HG, Philips HG, RAKS HG ML, Scoth EG-f, Sony Vivax és TDK HS — átfogják a hazai kínálatot, a kereskede­lemben beszerezhetők, s 400 forint alatti árakon. (Persze a kereskedő „jóvoltából” töb­be is kerülhetnek.) Tesztünk első részében — a német szaklap alápján — a labortesztek eredményét ismertetjük. A képminőség megítélésében kiemelkedő helyet kapott a dropout, vagyis a lejátszáskor fellépő jelkiesések vizsgálata, a mag­nószalag mikroszkopikus hi­bái következtében. Nagyon nagy szóródást mutatnak az egyes típusok. A legjobb eredményt a Panasonic SP nyújtotta, emellett jól vizsgá­zott a BASF FQ, a FUJI HQ és a Scotch EG+. A képhiba és a felbontás tekintetében is azonos volt a vizsgálat ered­ménye az előbbivel. A leg­gyengébb képminőséget a JVC XR, a Philips HG és a PDM HG nyújtotta. A teszt második lépcsőfo­ka a hangminőség-vizsgálat volt. Ez két részből állt ösz- sze: hi-fi és normálhang mé­réséből. A Panasonic SP itt toronymagasan megelőzte vetélytársait. Csak a FUJI HQ próbált a nyomába ered­ni, de messze lemaradt. A Fujival azonos minőségű lett a Sony Vivax, a RAKS HG ML, a JVC XR és a BASF FQ. Bármily hihetetlen, a Philips HG a PDM HG-vel most is az utolsó helyen vég­zett. Mindent egybevetve, a Vi­deo Magazin sorrendje a kö­vetkező: 1. Panasonic SP, 2. —3. RAKS HG ML és a So­ny Vivax, 4. FUJI HQ, 5. BASF FQ, 6. Scoth EG+, 7. Maxell VX, 8. TDK HS, 9. JVC XR, 10. PDM HG, 11. Philips HG. Ezt követte a mi házitesz­tünk, ami leginkább csak az érzékszerveinkre hagyatko­zott, megfelelő műszerek hi­ányában. Képminőség szem­pontjából a legjobbnak a Pa­nasonic SP-t találtuk. Nem sokkal maradt el emögött a BASF FQ. Valamennyi leját­szás hibátlan volt, nem ke- nődtek a színek, a kép éles­sége megegyezett a felvett műsorral, a széleken nem je­lentkezett elmosódottság, vagy kettős kép. Végered­ményben hasonló a teszt- eredmény a német Video Magazinéval, ám a Philips utolsó helyét túlzottnak tart­juk. (Tesztünk elkészítéséhez a kazettákat rendelkezésünkre bocsátotta a Mathushita cég budapesti képviselete, a Microgold Üzletház BASF márkaboltja, Nyíregyháza, Kossuth u. 19. és a Hitachi Elektronika Nyíregyháza, Bú­za u. 38.). 1992. február II., leedd ' EGYRŐL TÖBBET ■■■

Next

/
Thumbnails
Contents