Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

8 ÍA ‘Kdet-Magyarország hétvégi meííéhfete 1992. január 4. Az Erzsébet közkórház első igazgatója Dr. Kállay Rudolf (1853—1920) Fazekas Árpád A Nagykállói Szükségkórház (1863) harmadik és az ebből ki­fejlődött nyíregyházi Erzsébet közkórháznak pedig első igazga­tója volt dr. Kállay Rudolf, aki igazán megérdemli, hogy megis­merjük pályafutását. A nevezetes nagykállói Kállay család egyik büszke hajtása. Apja jelentős személyiség: Kál­lay Ödön (1815-1879) politikus és országgyűlési képviselő, akit 48-as eszméiért halálra ítéltek, de büntetését végül is hosszú raboskodásra „enyhítették”. Kál­lay Ödön 1848-49-ben Szabolcs vármegye főispánja volt. Emlí­tést érdemel Kállay Rudolf házi nevelője Kállósemjénben: Bla- zsejovszky Ferenc (1843— 1933), a frissen felszentelt pap, a későbbi apátkanonok és író. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, s 1878-ban avatták or­vosdoktorrá. Ezután hosszú éve­ken át műtős növendék volt a Pesti 2. Sz. Sebészeti Klinikán, majd a Rókus Kórház szemé­szeti osztályán. Ő volt 1884-től a Nagykállói Nyilvános Közkórház műtő sebész-főorvosa, majd 1887. január 1-jétől kinevezett igazgató főorvosa. A Kállay Rudolf által vezetett nagykállói és nyíregyházi kórhá­zak illetve sebészeti osztályok működését maradandóan meg­őrizték a kor szokásainak meg­felelően évről évre kinyomtatott betegforgalmi kimutatások. Az itt bemutatott 1893. évi nagykállói kórházi évkönyv 16 oldalnyi adatot tartalmaz. Jelzi sikeres pályafutását, hogy még 1895-ben az Orszá­gos Közegészségügyi Tanács tagja lett, s 1905-ben pedig kirá­lyi udvari tanácsosi címet kapott. De részt vett a megye kulturális életében is, amire utal, hogy a Bessenyei Körben 1911—1920 között Geduly Henrik evangéli­kus püspök mellett az egyik alel­nöki tisztséget ő viselte. Tagja volt Szabolcs vármegye törvény- hatóságának és közigazgatási bizottságának is. ' A SZABOLCSMEGYEI 1 j NAGY KÁLLÓI NYILVÁNOS KÖZKÓRHÁZ 1893. ÉVI BETEGFORGALMÁNAK p : KIMUTATÁSA. 1 Dr. KÁLLAY RUDOLF í <•, > KÓRHÁZI IGAZGATÓ FŐORVOS ‘ Dr. LÓHENCZ GYULA j < KÓRHÁZI AL0KV08. ! [ —------------- I h e nyíregyházán ifi ; NYOMATOTT JÓBA. ELEK KÖN V VIÍ TOMDAjABAN. <| S Dr. Kállay Rudolf, az Erzsébet közkórház első igazgatója Az is tény, hogy az 1899. no­vember 20-án 165 ággyal meg­nyitott új Erzsébet közkórház igazgató főorvosi működésének a végén már 250 ágyas, jó hírű intézmény lett. Harminc évi közszolgálat után 1915. június 1-jén vonult nyugdíj­ba. Öt évvel később, 67 éves korában, 1920. november 14-én, vasárnap délben halt meg a Des- sewffy tér 15. sz. alatti (ma: Bes­senyei tér) Kállay-kúriában, s másnap helyezték örök nyuga­lomra Nagykállóban a családi sírboltban. Emlékét ma már csupán né­hány régi orvosi könyvben meg­található bélyegzőnyomat „Sza­bolcs vármegyei Erzsébet köz­kórház dr. Kállay Rudolf könyv­tára” őrzi, ami kétségtelenné teszi azt is, hogy ő volt a kórház Gerlei Ferenc orvosi könyvtárá­nak az első névadója. E könyvtá­rat is az ő adománya alapozta meg. Jeleztem is e tényt a Ger- lei-névadás idején, azonban 1984-ben még nem tartották „comme il faut” személynek dr. Kállay Rudolfot. Nemes egysze­rűséggel osztályidegennek titu­lálták. Most azonban már elérkezett az idő arra, hogy a kórház szomszédságában utca őrizze dr. Kállay Rudolf úttörő tevé­kenységének emlékét. A nagykállói kórház 1893. évi betegforgalmi kimutatása A tévé házatájáról Kamra, a TV1 stúdiószínháza ,,A színház mindenekelőtt szertartás, ünnep, amelynek for­rása az erények tisztelete, a szentség megszentségteleníté- se, erotika és miszticizmus, pusztítás és az élet igenlése.” (Arrabal). De színház-e a Kam­ra, a Ferenciek tere egyik átjáró­házának pincéjében? Ezek a he­lyiségek szolgáltak már mulató­ként, majd évtizedekig a FÖMO raktáraként. Most kicsinosítva, átalakítva a Katona József Szín­ház Kam(a)ra színháza. A név- választás Básti Juli leleménye. Semmi sem szabályos itt, s épp ezért játéktér az előtér, vagy az oldalszínpad is. Itt helye lehet a művészi kísérletezésnek, s a merészebb próbálkozásoknak is. ♦ ♦ ♦ Kellett már a második játszó­hely. A „nagyszínházban” kevés az új bemutató. Hogyne lenne az, mikor a régi darabokat nem lehet levenni a repertoárról, mert akkora irántuk az érdeklődés. Itt aztán mást is szabad játszani, s máshogyan. Az első önálló be­mutató a Hamlet volt Zsámbéki Gábor rendezésében. Február­ban Halász Péter, a hatvanas évek legendás avantgárd rende­zője (aki jelenleg . New Yorkban él és dolgozik színházával) viszi színre Kínai címmel a Csodála­tos mandarin-sztori sajátos vál­tozatát. Az évad végefelé pedig Ascher Tamás Henrich Böll Ka­tharina Blum elvesztett tisztes­sége című művének Bereményi Géza által dramatizált változatát rendezi. ♦ ♦ ♦ De ezek a falak szívesen lát­ják a különböző alternatív szín­házak kezdeményezéseit is. Be­fogadott produkció Mrozek Mu­latsága a Stílusgyakorlatok nagysikerű hármasával, Bán Já­nossal, Dörner Györggyel és Gáspár Sándorral. Fellép itt az Artus Tánc- és Ugrószínház, a Színház és Filmművészeti Főis­kola végzős hallgatói itt adják elő Benedek Miklós rendezésében Ugye, öregem, leszel oly szíves és hozol egy hatosér túrót. Hall­hatók itt az Új dalok „előadójuk és zeneszerzőjük egyedül Cseh Tamás, szövegüket egyedül Be­reményi Géza írta”, s látható Arrabal Az építész és a császár című darabja, de Bornemisza Péter Magyar Electrája, s Dévé­nyi Ádám koncertje, a Munchau­sen báró is. A Katona művészei közül januártól Máthé Gábor lép fel Szegény Dezső című Koszto­lányi műveiből összeállított önál­ló estjével, de készül Papp Zol­tán és Söptei Andrea Ivánka Csaba rendezésében egy Dosz- toje vszkij-egyfelvonásossal. U d - varos Dorottya zenés műsora, melyet tavaszra terveznek, még egyelőre meglepetés. ♦ ♦ ♦ A TV1 évente ötven alkalom­mal itt forgatja saját produkcióit, s mivel társtulajdonos, az itt bemutatott darabokat is megörö­kítheti. Hogy mit lát az ország tévénéző közönsége ebből a színházból? Az egyelőre még ti­tok. A választék, a kínálat gaz­dag és izgalmas. S az is igaz, hogy hiányzik nagyon a tévémű­sorok sorából a színház élmé­nyét adó produkció. A Kamra mindenesetre lehetőség. Nem­csak a színészeknek, de talán nekünk, tévénézőknek is. Hertay Mária: Muzsikáló angyal (tűzzománc) Gyürke Zoltán: Nem lobog már Elherdált évek sora Kullog mögöttem — vert sereg. Ujjúim közt az idő, Mint száraz homok, elpereg. Hajam kiázott vetés. Szikesedő sík homlokom. Terhes ég hajlik váltamra — Roggyanú lábbal hordozom. Széthordták szemem tüzét Albatrosz-szárnyú angyalok. Arcomon — repedezett agyagpart —- árnyék andalog. Szívemben nem lobog már Zászlós lánggal a szerelem. Mint boksák, befojtva ég. Izzása átüt szememen. így állok eléd, vénülőn, Kifosztva, mint az őszi kert, Mint hideg, üres kamra, Melyet a kényszer kisepert. Baranyi Ferenc éhány szakember Kivételével keve­sen tudják, hogy a Jósa András Mú­zeum tradicionális gyűjteményei mellett irodalmi gyűjteménnyel is rendelkezik. Nem is csodálkozhatunk ezen, hisz az immár 35 éves múltra visszatekintő gyűjteményről csu­pán egyetlen egy ismertetés született 1957-ben. Ezt a hiányt szeretném pótolni a gyűjtemény történetének rövid bemutatásá­val, az azóta elért eredmények számbavételével. Teszem ezt annak reményében, hogy a nagyközönség előtt is nyilvánva­lóvá válik ezen gyűjtőmunka fon­tossága, és a még kallódó me­gyei vonatkozású irodalomtörté­neti dokumentumok, relikviák fel­kutatásában, összegyűjtésében segítséget kaphatunk. A hiányok pótlásával — elsősorban a helyi írókra, amatőr és professzionista újságírókra, irodalomtörténé­szekre, költőkre vonatkozó anyag bővítésével — lehetővé válna egy Szabolcs-Szatmár- Bereg megye irodalomtörténetét, kultúrtörténetét bemutató kiállí­tás létrehozása. Ahol Bessenyei, Kölcsey, Czóbel Minka, Krúdy, Móricz, Váci mellett méltókép­pen emlékezhetnénk a Besse­nyei Körre, bemutathatnánk az itt megjelent lapokat, folyóiratokat, s az azokban publikáló, lassan a feledés homályába merülő Ben­czúr Zsuzsannát, Kmethy Ist­vánt, Lukács Ödönt, Vietórisz Józsefet és Ist­vánt, Kelen Lászlót, Fehér Gábort, Mérey- né Juhász Mar- gitot, akik sokat tettek megyénk és városunk szellemi életé­nek fejleszté­séért, irodalmi értékeink ápolá­sáért. Az irodalmi gyűjtemény lé­tezését 1956. január 1-jétől számíthatjuk. Ekkor kerül mú­zeumunkhoz dr. Merényi Oszkár irodalomtörté­nész-tanár, aki- - nek nevét Ber­zsenyi-, Besse­nyei-, Kölcsey- kutatásai révép jól ismerjük. Ő kezdte el gyűj­teni a muzeális értékű megyei irodalomtörté­neti dokumentumokat, relikviá­kat, könyveket, s egyben kezelte is az anyagot. 1959. szeptember 1-ig tartó működése idején olyan értékes kéziratok kerültek a gyűjteménybe, mint Czóbel Min­ka 165 tételből álló vers- és novellakéziratai, Toldy Ferenc Kisfaludy Károly vígjátékairó! írt bírálata. Vagy megemlíthetjük még a XVIII. század második fe­léből származó, kézzel írt vers- gyűjteményeket. Ugyancsak fon­tos dokumentumai gyűjtemé­nyünknek azok a levelek, ame­lyek a Bessenyei Kör működésé­nek tanúbizonyságai. A levélírók között találjuk Rákosi Jenőt, Riedl Frigyest, Császár Elemért, Ódry Árpádot, Vértessy Gyulát, Pékár Gyulát. Fontos művelő­déstörténeti értékkel bírnak azok a névsorok, alapszabályok, jegy­zőkönyvek, szerepkönyvek is, amelyek a Nagykállói Műkedvelő Társaság működésébe enged­nek bepillantást. Néhány érde­kes cím az előadott darabok kö­zül, amelyek szerepkönyveit őrizzük: Gyámság, aggság; An­golosan; A nők az alkotmány­ban; Kintornás család; A föld­szint és lebuj; Nőtlen maradok. Mindezek • fontos ízléstörténeti adalékok is lehetnek egy ilyen irányú kutatásnál. Merényi Oszkár idején jutott az irodalmi gyűjteménybe Jose­phus Flavius: A zsidók története c. könyvének 1580-as frankfurti kiadása, amelyet maga Besse­nyei György vásárolt Debrecen­ben 1763. november 27-én, ezen adatokról sajátkezű bejegyzése árulkodik. Ugyancsak Merényi Oszkár gyűjtése gróf Széchenyi István Magyar játékszínről írt ta­nulmányának 1832-es pesti ki­adása, valamint Bessenyei György: Holmi-jának 1779-es bécsi kiadása, hogy csak a leg­értékesebbeket említsem. A kezdeti sikerek azonban nem voltak hosszú életűek. Me­rényi Oszkár 1959-ben Buda­pestre került, s az irodalmi gyűj­temény szakember nélkül mint­egy 30 évig vegetál. A megyei vonatkozású irodalmilag jelentős dokumentumok felkutatása, fel­dolgozása a múzeumon belül háttérbe szorul. A gyűjtemény azonban ajándékozások révén mégis gyarapodik. 1967-ben, Irodalmi gyűjtemény a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents