Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

1992. január 28., kedd HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 PÁLYÁZAT NÉVJEGGYEL Kötélhúzás Balkányban Gyürke László Balkány (KM) — Bal­kányban áll a bál, kettésza­kadt a képviselő-testület. Ez önmagában még nem lenne szenzáció, hiszen — sajnos —, országos jelenségről van szó. Ám az „ellenzék” meg­lehetősen kemény vádakkal illeti a polgármestert (dr. Kun Bertalan), a jegyzőt (dr. Szilágyi Zsolt). A vád sok, puszta felsorolásuk is hosszú lenne. Kénytelen vagyok hát szelektálni, s főképp olyano­kat kiragadni, amelyek tény­szerűek. Terjéki Ferenc, a képvise­lő-testület pénzügyi ellenőr­zési bizottságának elnöke szerint az Adonyi út 52. alatti, néhai költségvetési üzem tizenöt éves ha volt, Erre tavaly április 25-én ki­adták a bontási engedélyt. Igaz, a bontási tervrajz szerint az épületegyüttesnek mintegy fele megmaradt vol­na. Ám az is lebontatott. (Dr. Szilágyi Zsolt jegyző: — Azért kellett lebontani a másik épületrészt is, mert a korszerű olasz gépek nem fértek volna be.) Ugyanis a költségvetési üzem helyére péküzemet épített a bérlő, a FERRO-COOP GMK. Az 1991. május 29-én kelt bér­leti szerződés szerint a bérlő az épületért 1 250 0Ó0 forin­tot fizet évente. Ezt a szer­ződést október 7-én módosí­tották egy megállapodással, melyben már arról van szó, hogy „ ... a felülépítmény állaga, valamint a kívánt te­vékenység szükségessé tette a felülépítmény nagymérté­kű átalakítását...” Magya­rán: a teljes lebontást. Sat, ugyanebben a megállapodás­ban szerepel, hogy a szerző­dő felek a tulajdonjogvál­tozás lehetősegét is fenntart­ják. Mit jelent ez? Hogy a szóban forgó ingatlant a képviselő-testület (esetleg) „...értékesíti az IKV felér­tékelésben meghatározott összegért a FERRO-COOP GMK részére. Értelemszerű­en a FERRO-COOP részére történő értékesítés esetén a további bérleti díj fizetési kötelezettség alól bérbe vevő az iskola, a művelődési ház, a templom csaknem tőszom­szédságában. A képviselő- testület, mikor pályázatot írt ki, kikötötte, hogy az idevá­gó rendelkezések szerint itt tömény szeszes italt a bérlő (üzemeltető) nem árusíthat. A bérleti jogot Felföldi o Hi van a telekkel? o Sörkert a központban o Világos beszéd mentesül”. Ez így tulajdon­képpen természetes is. Az IKV szerint a néhai költség- vetési üzem épületei 3 800 000 forintot értek. Az új péküzem az okmányok tanúsága szerint 35 milliót. Csakhogy az ügy nem egé­szen világos, hiszen egyetlen okmányban sincs szó a te­lekről. Vagy a péküzem bér­lője (tulajdonosa?) majd a gombhoz veszi meg a kabá­tot? Meg aztán, mi marad a községnek? Dr. Szilágyi Zsolt szerint a bontási anyag egy része visszaépítésre ke­rült, más része pedig hulla­dékba. A hulladékot pedig, ugye, eltakarítják .. . A képviselő-testület hat „ellenzéki” tagja még tavaly beadvánnyal fordult dr. Vi- rágh Pál államtitkárhoz, köztársasági megbízotthoz. A vizsgálat eredményét a „ha­tok” nem fogadták el. Hetey Vilma, a szociális és egész­ségügyi bizottság véleménye szerint azért, mert az nem vizsgálta a 'panaszos iigyé- két mélységeiben. A 19(!) vádpontból itt a Sörkertnek nevezett intézményről szó­lok. Ehhez tudni kell, hogy a község központjában van, Richárd nyerte el, aki a be­nyújtott pályázatában töb­bek között a következőket írja: „ ... kimondottan az if­júság részére akarunk szín­vonalas szórakozást nyújta­ni... Tömény szeszes italt az iskola közelsége, vala­mint az ifjúság érdekében nem forgalmazunk”. Nem vitatom a nemes szándékot. A tény viszont tény marad, hogy 1992. január 22-én, 14 óra 45 perckor simán kiszol­gáltak itt egy kis cseresz­nyével. Ahogy mondani szo­kás: no comment... Rejtélyes pályázat útján nyerte el a volt napközi bér­leti jogát az M és V Kft. — állítja Terjéki Ferenc. — Két pályázó volt, s mégis az nyerte el, amelynek a pályá­zat szövege helyett csak név­jegykártyája volt a dosszié­ban. Dr. Szilágyi Zsolt: — Szóbeli megállapodás volt, később született meg az írásbeli is. A volt napközit szeptember és december kö­zött a fent említett kft. disz­kontáruházként hasznosítot­ta. Januártól visszamondta a bérleti szerződést. Január 22-ig bérleti díjat még nem fizetett. Bizonyít a „Bizi" Kisbútorok, íróasztalok, képkeretek gyártásából, értéke­sítéséből szeretné — a megmaradt dolgozóknak — biz­tosítani a megélhetést a kisvárdai Bloindel Kft. Legutóbb Salzburgban jártak, ahol kisméretű blondelkereteket kínáltak megrendelőiknek. Felvételünk a hazaérkezés után készült az újfajta kisméretű blondelkeretekről. ELEK EMIL FELVÉTELE Nyíregyháza (KM — D. M.) — Sokáig szégyen volt szegénynek lenni, s megtör­tént, hogy a vevő kérte, for­dítsuk ki a csomagolópapírt, ne lássák az emberek, hol vásárolta az árut. Mindez ma már a múlté... — fogad Pálfy Lászlóné, a Bizományi Rt. nyíregyházi boltjának vezetője. Az elmúlt évi százmilliós forgalom ellenére jelentős visszaesést tapasztaltak ők is. A pénztelenség és a KG- ST-piac sorolható az okok közé. Különösen a lakberen­dezési és a dísztárgyak iránt csökkent a kereslet. A figye­lem inkább az olcsó ruházati cikkek és cipők felé fordult. — A termelőüzemek mel­lett a lakossági felajánlás is jelentős szerepet kap tevé­kenységünkben — emeli ki a boltvezető. — Bár itt is ér­zékeljük a visszaesést, az életszínvonal romlásával ke­Humor K érdés: Hogyan lesz a tehéntejből selyem­kendő? Válasz: úgy, hogy a szövőasszony munka közben finom zsíros tejet kortyolgat. Vagy: kérdezd meg a japánokat, azoknak mindenre van megoldásuk! Nyilván erre is. Méghozzá környezetbarát technológiá­val. Mint tudjuk, tavaly nagy gondok voltak nálunk a te­henekkel. Képesek voltak te­jelni. Méghozzá elég rende­sen, hisz ez a dolguk. Éppen­séggel az is lett volna, aki megigya, csakhogy a piac- gazdaságban ez nem így mű­ködik. Hogy mindenkinek le­gyen haszna a dolgon, be kell iktatni egy középső láncsze­met a tej és a fogyasztó kö­C’servenyÄk Katalin gyón olcsón a tehéntejei, másfelől jól megemelte a zacskós tej árát. El is ment tőle a kedve mindenkinek. A szegény tehenek meg sor­ra mehettek a vágóhídra, még fizetett is értük az ál­lam. Na, és itt jönnek végre a képbe a japánok, ők ugyanis hat szőnek belőle selyemken- dőt! Kitaláltak rá valamilyen módszert, ráadásul az így nyert selyemszál végig egy­forma vastagságú, nem úgy mint a selyemhernyóé, az ugyanis nemigen figyel oda, ha egy kicsit összegöbőcöli a fonalat. Szinte hihetetlen: egy ba­vesebb tartós fogyasztási cikket (például bútort) kínál­nak eladásra. Mi igyekszünk mindent megvásárolni, ami alkalmas a továbbértékesí­tésre. Különösen a szezonális ruházati termékeknél tapasz­taljuk, sajnos, az emberek által behozott cikkek nyolc­van százaléka nem felel meg a minőségi követelmények­nek, hordott, kopott stb. — A vevőkörünk Nyíregy­házáról és környékéről kerül ki, de havonta egyszer ellá­togatunk egy-egy vidéki nagyüzembe, vagy intéz­ménybe is. — folytatja Pál­fy Lászlóné. — Ügy tűnik, boltunknak ezután is lesz jö­vője, elsősorban a szolid árak miatt, mert egy jelentős réteg csak ezt tudja megfi­zetni. Bár figyelemmel kell kísérnünk a „jobb módú” vásárlóink igényeit is, akik elsősorban festmények és stílbútorok iránt érdeklőd­nek. ranyai cég felfigyelt erre a módszerre, felvette a kapcso­latot a japánokkal, így a té­vében a minap már sokan láthattuk is a koprodukció­ban készült selyem nyakken­dőket, -kelméket. De ami a legnagyszerűbb az egészben: nem vágták le a teheneket, nem borították a csatornába a tejet, vagyis ha újra lesz piaca, azonnal léphetnek. A meglévő nedűt azon­ban minden eddiginél jobban tartósították: a selyem nem savanyszik meg, legfeljebb beléeshet a moly. De ennek sokkal kisebb a kockázata. Különben is, a ja­pánok erre is találnak meg­oldást. Akár epilógus is lehetne az alábbi eset. Terjéki Fe­renc, mint a pénzügyi ellen­őrző bizottság elnöke, meg­bízatásának tekintette a pénzügyi végrehajtás ellen­őrzését. Ezt tudatta is a pol­gármesterrel és a jegyzővel. November 11-én dr. Kun Bertalantól, másnap dr. Szi­lágyi Zsolttól kapott hivata­los levél szerint ehhez nincs joga. Ez utóbbi levél teljes szövegét idézem: „Felhívom figyelmét, hogy az 1991. évi XX. törvény 140 § (1) bek. e) pontja alapján az önkor­mányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésére csak a jegyző, vagy általa felhatalmazott személy jogosult. Minden más természetes személynek az adatszolgálta­tást fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezésének terhe mellett megtiltom.” Világos beszéd. Csakhogy erről nem éppen ugyanez a véleménye dr. Fekete Zol­tánnak, a köztársasági meg­bízott megyei hivatalvezető­jének: „Az LXV. tv. 23. § (1) bekezdése és a 27. §-a alap­ján a képviselő-testület bi­zottsága feladatkörében elő­készíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a dönté­sek végrehajtását. Fentiek alapján a Pénzügyi Ellenőr­ző Bizottság a képviselő- testület önkormányzati gaz­dálkodásra vonatkozó dönté­se végrehajtásának ellenőr­zésére megítélésem szerint jogosult.” Ez is világos. Hát így állnak Balkány­ban a dolgok. Amiről fen­tebb szó volt, csupán egy hányada a nagy egésznek-A- kötélhúzás" folyik. Hogy ki hol követett. . el mulasztást, műhibát és egyéb, a jog fo­galomkörébe tartozó cselek­ményeket, hamarosan eldön­ti az Állami Számvevőszék. Aranyfedezet Baraksó Erzsébet T anulságos olvasmány André Maurois: Anglia története cí­mű könyve, egyes fejezetei annyira aktuálisak szá-< munkra, mintha kifejezet­ten napjaink magyar olva­sójához szólnának. Néhány szász és dán törzs annak idején odaté­vedt a szigetre, elkevere­dett a kelta-rómaiak ott ta­lált maradékaival, néhány normán kalandor megszer­vezte a társadalmukat — ez volt az induló pozíciójuk, ebből lettek a világ egyik jelentős hatalmává. Mi a titok? — kédezi a könyv szerzője. — Sikeres volt a fajkeveredés, megfelelő az éghajlat, termékeny a ta­laj — sorolja az okokat. — Hozzátehetjük: adott volt még a nemzeti karak­ter, amit egyszerűen csak angol hidegvérnek szoktunk emlegetni. Angliával is megtörtént, hogy nehéz korszakokat élt meg. A történetíró az utób­bi időszakból az 1931-es évet idézi — mint az egyik legválságosabbat — amikor szinte végveszélybe került a gazdaság, a töke pedig pánikszerűen menekült ki az országból. A feljegyzé­sek szerint a 31-es év júliu­sának csak a második felé­ben 35 millió fontot mene­kítettek ki az országból. És mégis, az 1931 utáni négy évben már Anglia feltöré­séről beszélnek. Mi történt az angolokkal? Elsőként azt emeli ki a könyv szerzője, hogy az or­szág polgárai a nemzet nyugalmának megőrzése érdekében lemondtak a font aranyfedezetéről, noha az értéke nagyot zuhant: 125-ről 75-re esett vissza. Ugyanakkor a munkások és a közalkalmazottak szilárd magatartása következtében az értékzuhanást nem kö­vette nyomon béremelési igénylés vagy követelés, a bérből élők nem csaptak országos háborgást. Más okokkat is említ az író, pél­dául azt, hogy az átmeneti időszakban az ország lakos­sága odaadóan vállalt taka­rékosságot, illetve nagyfo­kú megértést mutatott és kész volt a kompromisszu­mokra az újonnan kivetett adók miatt. Nyilván az an­gol polgár sem ujjongott, de úgy látszik, tisztában vol­tak azzal, hogy vannak idő­szakok, melyeket át kell vészelni a későbbi jobb élet reményében. N em tudom, szabad-e párhuzamot vonni, netán összehasonlí­tani a mi helyzetünket egy olyan országéval, ahol a polgárosodásnak és a de­mokráciának igen komoly hagyományai vannak, ahol a technika fejlesztésében mindig élen jártak, vagy ahol olyan fontos az okta­tás, hogy azt a városok pol­gáraiból, iparosokból, ke­reskedőkből álló társulatok felügyelik? Mindenesetre Maurois könyvét melegen ajánlhatom kicsinyhitűség, politikai fásultság ellen. 1989 tavaszán alakult a fehérgyarmati „Bárdos Lajos" Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola „FORTISSIMO” Rézfúvós Együttese, Bárány Béla zenetanár irányításá­val. Tavaszi fellépésekre készülve L. Webber: Macskák és Mancini: Rózsaszín párduc című híres művének meg­szólaltatását is tervezik. molnár karoly felvétele KOMMENTÁR UFO-val szeretkezett Nagy István Attila B égóta ismert a ta­pasztalat, hogy egy másnemű lény von- záskörébe kerülve átalakul belső világunk. Üj horizon­tok nyílnak, új távlatok mutatják eddig nem is­mert lehetőségeinket. Mint­ha egycsapásra kiégne be­lőlünk mindaz a rossz, amelytől sohasem akartunk megszabadulni. Más em­berek lleszünk. De bármennyire is úgy érezzük, hogy a mennyben járunk, amikor megölel a kedves, a testetlen rajon­gást hamar felváltja a na­gyon is evilági érzés. A véráramok nem szűnő kó­rusa egyszerre törekszik, hogy megtalálja a feloldó véget, s elmerüljön az öröm hullámaiban. Az azonban sohasem jutna az eszünkbe, hogy földöntúli lénnyel is lehetne szerelmi kapcsolatot létesíteni. Sze­gényes lenne a fantáziánk? Aki ufóval szeretke­| zett — igy reklámozta ma­gát egy hétfő reggeli tévé- ! műsor. — A fiatalember beszámolt arról a nem min­dennapi élményéről, ame­lyet egy földöntúli lénnyel élt meg. Micsoda kaland! Szeretkezni valakivel, aki van is meg nincs is, elom­ló test és lélek. Arctplpn és fültelen. Nem kell neki sze­relmes szavakat suttogni. Hosszú percekig beszélt az ifjú Rómeó, s még csak a görcsös igyekezet sem lát­szott az arcán, hogy híres­sé tegye magát. Kiemelked­ni a szürke tömegből lega­lább egyetlen napra. A tele­vízió alkalmas partner volt ehhez az akcióhoz. Az a te­levízió, amelyik véletlenül elfelejtette méltóképpen megünnepelni a Magyar Kultúra Napját. Legköze­lebb majd időben szóljatok, mondta az illetékes. Akkor időben be tudjuk tervezni ezt az ünnepet. M i kell a magyarnak? Borzongás, félelem, miszticizmus. Cso­davárás. Mert már csak a csodákban lehet bízni. Mi lesz itt, . ha nemcsak ufó- ' lányok bukkannak fel, ha­nem férfiak is? Ki simítja el arcunkról a gondot, ha csak telepatikus módon tudunk kapcsolatba kerül- | ni? | Nézőpont) zé. Ez a középső láncszem pedig úgy döntött: ne igyunk annyi tejet. Ezért egyfelől nem vette át vagy csak na­olyan gazdagok, hogy az ef­fajta pocséklást nem enged­hetik meg maguknak. Ha nem bírják meginni a tejet,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents