Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
4 Kelet-Magyarország 1992. január 28., kedd Antall nem utazik Budapest (MTI) — Antall József miniszterelnök hétfőn hivatalában fogadta John Allan Birch-et, Nagy-Britannia és Észak-lr- ország Egyesült Királyság, valamint Charles H. Tho- mast, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagyköveteit. A kormányfő megbeszélést folytatott a diplomatákkal az ENSZ Biztonsági Tanácsának a hét folyamán New York-ban sorra kerülő csúcsértekezletéről, és átadta nekik a John Major brit miniszterelnöknek, valamint a George Bush amerikai elnöknek szóló levelét. A miarröl adott tájékoztatást, hogy a Magyar Köztársaság kormányát a csúcstalálkozón Jeszenszky Géza külügyminiszter, mint a miniszterelnök egyik helyettese és személyes megbízottja fogja képviselni — tudatja a közlemény. Antall József arról tájékoztatta a nagyköveteket, hogy néhányhetes — korábban betervezett — utókezelése miatt, ami most zárult le, orvosai nem tanácsolták a tengerentúli utazást. Bár a jelzett utókezelés itthoni feladatainak ellátásában nem gátolta, e rövid, 72 órás utazást most még nem javasolták. niszterelnök a ■ levelekben Ausztria Ház lesz Budapesten Bécs (MTI) — Jeszenszky Géza és Alois Mock egyaránt elégedett a két ország közötti kapcsolatok alakulásával. A két külügyminiszter hétfő délben, az eredetileg tervezettnél hosszabb bécsi megbeszélésé után tártott sajtóértekezleten egybehangzóan ezt az értékelést fogalmazta meg. Az osztrák külügyminiszter ünnepélyesen bejelentette, hogy Budapesten Ausztria Ház létesítését határozták el. Képünkön a két külügyminiszter.- Növekvő munkanélküliség Új tulajdonosok veszik kézbe a mezőgazdaságot Budapest (ISB — R. S.) — Bár a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetsége számos ponton vitatja a nemrégiben elfogadott szövetkezeti és átmeneti törvényt, azért mégis alapvető érdeküknek tartják e két szabálygyűjtemény gyors és pontos végrehajtását. Ennek érdekében hívták össze a fővárosba hétfői tanácskozásukat is, amelyen a szövetkezeti vezetők előtt az Igazságügyi Minisztérium, a földművelésügyi tárca és a kárpótlási hivatal illetékesei fejtették ki véleményüket. Elsőként Bártfai Béla, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára vázolta a közeljövő teendőit. A parlament lépéseit időrendbe szedve kijelentette, jóllehet késett e két kódex megalkotása, mára mégis elértük azt, hogy az alapvető tulajdoni viszonyokat törvények szabályozzák hazánkban. Éppen ezért ma már könnyű dolga van azoknak, akik új szövetkezetei akarnak alapítani. Jóval nehezebb a sorsa azoknak — ismerte el Bártfai Béla —, akik az átalakulás problémáival küszködnek. A helyettes államtitkár rövid bevezetője után a gyakorlati teendőket részletezte. Többek között szólt a vagyonnevesítés buktatóiról, miszerint az üzletrészeket •csak az új alapszabály elfogadása után lehet elidegeníteni. Az átalakulás második lépcsőiéként a különböző földalapok képzését említette, majd a szervezeti változások gondjairól szólt. Az egyik legnehezebben megoldható problémaként az esetleges vagyonmegosztást jelölte meg, hiszen e kérdés kapcsán támadhatnak a legnagyobb indulatok. A földművelésügyi tárca államtitkára, Rasikó György egyetlen lehetőséget lát az igazi szövetkezeti mozgalom kibontakozására. Nevezetesen azt, hogy az átalakulás során valódi, kockázatvállaló tulajdonosok kezébe kerül az elmúlt évtizedekben felhalmozott vagyon. Elismerte, hogy a törvényben meghatározott határidők igen szűkre szabottak, de figyelmeztetett arra is, hogy az európai szövetkezeti mozgalom jóval előttünk jár. Az időpontok felsorolásakor megemlítette, hogy az átalakulási törvény december 31- ig alkalmazható a mezőgazdasági szövetkezetek esetében, s a vagyonnevesítést április 30-ig kell végrehajtani. Az átalakulásban fontos szerepet játszó érdekegyeztető fórumot ez év február 29-ig kell létrehozni, míg a földkijelölési tervezetet a kárpótlási hivatal értesítését követően 30 napon belül kell benyújtani. Raskó György a részletek után a várható általános folyamatokról beszélt. Példaként a volt Német Demokratikus Köztársaság mező- gazdaságát említette, amely az átalakulás után 400 ezerrel kevesebb munkást foglalkoztat, s valószínű, hogy az elkövetkező két évben újabb 300 ezer munkanélkülivel gyarapítja az állásra várók táborát. A magyar agrárágazatban dolgozóknak nem kell ilyen súlyos sokkra számítaniuk, mégis jó ha tudomásul veszik: a közeljövőben 100—150 ezer munka- nélkülivel gyarapítják majd a segélyen élők számát. Hírűik a világbal LONDON — A kelet-európai térségben egyedül Magyarország számíthat némi föllendülésre 1992-ben, a lengyel és ia csehszlovák gazdaság még visszaesik — mondta a The Independent című brit lapnak adott nyilatkozatában Peter Havlik, a bécsi összehasonlító gazdasági tanulmányok intézetének igazgatóhelyettese és dr. Hubert Gábrisch, az intézet szóvivője. Ha meghirdették volna a sikeres reformok versenyét, bizonyára Magyarország győzne — mondta dr. Gábrisch. — Magyarország fokozatos átmenetet választott, jobban egyensúlyozza az árfelszabadítást és a verseny megindítását. Magyarország az első a nyugati befektetésekért folyó nem hivatalos versenyben is. Az 1991-ben bejegyzett közel 30 ezer kelet-európai beruházásból 10 600 jutott Magyar- őre zágra. PÁRIZS — „Kapitalizmus gulyás nélkül” címmel két lapoldalon foglalkozik hétfőn Mgyarországgal a Francia Kommunista Párt lapja, a L, Humanite. Az összeállítás igen sötét képet fest az ország helyzetéről. „A magyar gazdaság nagyszabású kiárusítása” alcímű összeállításhoz fűzött kommentárjában a lap azt írja, hogy „a kapitalizmus bevezetésének növelnie kellett volna a jólétet és meg kellett volna hoznia a szabadságot, ám a pénz törvénye, éppen úgy, mint Nyugaton, sem a szabadságnak, sem pedig a haladásnak nem tényezője. A munkanélküliség tömeges, az ipar árveréseken kerül eladásra, de -rosszul. Azt a társadalmi védőhálót, amelyet a múlt rendszer — tévedései ellenére — kidolgozott, most szét rombolják. PRÁGA — „ Az ésszerű megoldás (egyelőre) illúzió” — ezzel a címmel közölt beszélgetést hétfőn a Rudé Prá- vo című prágai lap Dominik Kocingerrel, a dunai vízierő- mű-építés és -üzemeltetés csehszlovák és szlovák kormánymegbízottjával. WASHINGTON — Bőd Péter Ákos vasárnap este Washingtonba érkezett. A Magyar Nemzeti Bank új elnöke a következő napokban találkozik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vezetőivel, valamint John Robsonnal, a pénzügy- miniszter első helyettesével. Bőd Péter Ákos hétfőn tájékoztatja az IMF és a Világbank munkatársait a magyar gazdasági átalakításról. Partner legyen a szakszervezet Ne csak segélyt osszon... Nyíregyháza (KM — Szőke Judit) — Január 22-én Nyíregyházán járt Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke — ekkor készült vele az alábbi interjú. O Sok az ígéret, kevés az eredmény — kritizálják így a kormányt. Volt egy ígéretük, miszerint a privatizációs bevételek bizonyos részét munkahelyteremtő- és terület- fejlesztő beruházásokra fordítják. Teljesítik-e ezt a felajánlást? — Igen. Ez például az MSZOSZ eredménylistáján szerepel. Eldőlt, hogy a privatizációs költségvetési bevételek legkevesebb 15 százalékát kötelezően új munkahelyek teremtésére fordítják. Attól függően, hogy milyen ütemben halad majd ebben az évben a privatizáaió, ez több tíz- milliárdos nagyságrendet jelenthet. O Milyen harc van ezen eredmény mögött? — Mögötte van a júniusi sztrájkfelhívás, aimiit visz- szavontunk és a december 17-i figyelmeztető sztrájk. Sokak állítása szerint a kormány enélkül is meglépte volna ezt a döntést, nekem ezzel ellentétes a véleményem, hiszen akkor nem lett volna kéthónapos az ÉT-ülés, nem lett volna ott három miniszter — s ha kissé fanyalogva is — a pénzügyminiszter, s nem született volna végül megállapodás, hiszen másfél éve nem történt semmi. Szerintem az MSZOSZ erőteljes fellépése változtatott ezen a helyzeten.-■m O Hogyan tudják kontrollálni a megállapodás végrehajtását? — Ez kétségkívül fontos kérdés. Jelenleg a munkavállalói oldalnak az ÁVÜ igazgatótanácsában, felügyelőbizottságában van egy képviselője — ez az egyik ellenőrzési csatorna, a másik pedig az, hogy az ÉT- ülésre hivatalos elszámolást kérünk. O Bár nálunk nincs bánya, mégis érzékenyen érint bennünket az energiaágazat, a bányászat Nagy Sándor HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE helyzete, de mi is érzünk testközelben másféle válságokat, ilyen az élelmiszergazdaság, a romjaiban lévő magyar falu. Van-e stratégiájuk a mi térségünk problémáinak megoldására? — A bányászok és a kormány között nem került volna sor kétoldalú megállapodásra, ha az MSZOSZ erői nincsenek mögöttük. Precedenst teremtett arra, hogy az alapvetően nehéz helyzetben lévő ágazatokkal, régiókkal kormányzati és érdekképviseleti szinten, kétoldalúan foglalkozni kell. Azt szeretnénk elérni, hogy a válságágazatok sorra napirendre kerüljenek, így az élelmiszergazdaság és a válságrégiók is1. O A készülő Munka Törvénykönyve — úgy hírlik — nem kifejezetten munkavállalópárti, még kevésbé „szereti” az érdekképviseleti szervezeteket ... — Ismerve a jelenlegi tervezetet, az ítéletet ketté keli választani: az egyéni munkavállalói jogok tekintetében jó néhány pontja elfogadható, korszerű. Nem ugyanez a helyzet a kollektív munkavállalói jogok, a szakszervezeti jogok tekintetében, ahol láthatóan átszövik a passzusokat a politikai szándékok, tehát az állítás második fele teljesen helytálló. Illetve nem arról van szó, hogy min- ; den szakszervezet befolyását csökkenteni szeretné néhány párt és a kormányzat, hanem beszéljünk világosan: az MSZOSZ-ét. Erre két jó oka van: ez a legnagyobb szakszervezet, • azaz, ha ez gyengül, gyen- , güí a szakszervezetek általános befolyása. Másfelől ez az a szakszervezet; amely „nem ült bele egyetlen párt ölébe sem”. Bennünket nem lehet az orrunknál fogva vezetni. O Az árak emelkednek, de hol vannak a bérek? — kérdezik az emberek. Mikor lesz Magyarországon bérreform? • * . » " K. - * — Abban az értelemben, hogy a különböző foglalkozási, szakmai bérarányokat valaki valahol központilag átalakítja, nem •lesz Magyarországon bérreform. Ez most már nem fér össze a piacgazdaság logikájával. De a szabad béralku-mechanizmus feltételei ez év januárjától megteremtődtek, ézzel jelentős lépés történt a bérreform irányába. Az, hogy ez a valóságban hogyan fog működni, az az elkövetkező hetek, hónapok kérdése. Az ezzel kapcsolatos szakértői munkát elkezdtük. O Az utóbbi időben eléggé határozott, erőszakos lett a fellépésük, markánssá váltak-e központi döntési szférában — de milyenek a pozíciók a helyi érdekkonfliktusok kezelésében? — Sok mindennel elégedetlen vagyok a munkánkban: ez az egyik. Sajnos, a különböző helyi szervezeteink egy részében nem azt csinálják, ami a dolguk lenne. Sok helyütt nem ismerték fel, hogy a szak- szervezeti munka nem segélyosztásban, rendezvények szervezésében, hanem korszerű, jó pozíciókat biztosító koLlektív szerződésekben, megállapodásokban fogalmazható meg. Az az Igazság, hogy az MSZOSZ-hez tartozó szak- szervezetek körében is további komoly változtatásokra van szükség. Közélet Többet, de honnan? Szintén sokat töprengtem azon, hogy válaszoljak-e Mádi László úrnak (FIDESZ), s végül több ok miatt döntöttem a válasz mellett. Nem tudok róla, hogy a választások előtt bármelyik párt felelőtlenül ígérgetett volna, hisz mind tudta, hogy az ország milyen helyzetben van. Azt írja a képviselő úr, hogy ezért a költségvetésért nem lehet csak a kommunista múltat hibáztatni. Kérem, ki hozta nekünk össze a 22 milliárd adósságot? A koalíció pártjai több pénzt szeretnének adni az oktatásnak, óvodáknak, bölcsődéknek egyházak támogatásának — a kérdés csak az, hogy honnan? ön szerint minden adóért a kormány a felelős. Ez talán igaz is, mert ki az az ember, akinek az adók vagy az áremelgeté- sek tetszenek. (Nekem sem) A különbség csak az a kormányzó pártok és az ellenzék között, hogy maguk felelőtlenül beszélhetnek, nekik pedig minden lehetséges rossz közül kell választani a legkevésbé rosszat. Olyan kérdésekről, amely az ország szekerét előre vinné, de — ellenzéki álláspontból kiindulva — Önök mind leszavazzák. A költségvetéssel kapcsolatban nevetséges Japánt felhozni, hogy ott csak márciusban lesz elfogadva. Ahogy láttam a parlamenti közvetítésben, Önök szintén elvitatkoztak volna március végéig. Nem hiszem, hogy ön ne tudná: ha nincs elfogadva a költségvetés, ez kinek jó? Az ország lakosságának biztos nem jó. Maguk szeretnének ebben az országban káoszt és fejetlenséget. Hogy népszerű intézkedéseket a kormány ilyen helyzetben nem tud hozni ide? Az ellenzéki pártok sem tudnának, ha ők lennének hatalmon, ezt ön is tudja. Köny- nyebb kritizálni, mint fölvállalni a nem kellemes intézkedések sokaságát. A kormányzó pártok ezt fölvállalják, ön pedig sokadszor csak kritizál. Azt írja, a Fidesznek van alternatívája, ez nevetséges. Önök csak mikor ebbe, mikor abba, vagy valamibe bele-belekapnak. Fodor Gábor mondta Kisvárdán, amikor a Fidesz népszerűsége fölfelé ívelt, hogy a koalíciót nem vállalnák a FKGP helyett. Azt is mondta akkor, hogy a népszerűségük természetesen lecsökkenne a koalícióban. A Fidesz több pénzt adna 7 milliárd forinttal az oktatásnak, óvodáknak (én is), de mondja meg azt is, hogy honnan venné el? A költségvetést illene egyben kezelni nem pedig kiragadni égy-egy bizonyos részt, részeket. Magukra nagyon sok (dós néni és bácsi szavazott fiatal koruk miatt, de ezek az idősek nem ezt a Fideszt gondolták. Azt meg végleg nem gondoltam, és csak próbálom megérteni, hogy szinte az egész frakciójuk, hogy tolódhatott így el balra. Nem várom el öntől, hogy inkább hitet, önbizalmat próbálna adni választópolgárainak e nehéz helyzetben, hiszen ellenzéki. De talán, ha azt néha-néha megtenné jobb lenne nekik is és talán önnek is. Remélem és bízok benne, hogy ez a kis ország hitben és gazdaságilág lassan, de biztosan helyre fog állni. Gyüre Lajos Fényeslitke, Béke u. 6. TÚL A MEGYÉN