Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
Kelet-Magyarország 3 1992. január 22., szerda HATTER Konszolidált közgyűlés Várasérdek — pártérdekek felett (3.) Nyíregyháza (KM — BE) — Hogyan teljesítik pártjuk megbízását a képviselők a nyíregyházi önkormányzati képviselő-testületben, ha az az alapelv. hogy a városérdek érvényesüljön a pártérdekek felett? Erre válaszolnak ezúttal a három további párt frakcióvezetői. TOHMÁSSI GÉZA KDNP: — Alpolgármesternőnkkel és négy képviselővel próbáljuk átfogni a bizottsági munkát, hiszen az alapvető kérdések ott merülnek fel először, s csak a bizottsági vélernényalkotás után kerülnek a képviselő-testület elé. Ki üvöltözik? — Mivel a létszámunk alacsony, ez arra kényszerít bennünket, hogy több bizottság munkájában részt Ve'gyüük.' Speciális a helyzetünk: pártunk mind az országos, mind a helyi testületekben részt vesz és egyik helyen sem vagyunk ellenzékben, de mind a két helyen alapvető' feladatunk, hogy a kompromisszumot és a konszenzust , egymás között a 0‘ákpiókban megtaláljuk,'- »Illetve • közvetítsük. Úgy ‘érzém, -eat-a feladatot el tudjuk látni. Pártunkat jellemzően a csöndességéről szokták emlegetni. Általában azt mondják: az üvöltözik a legjobban, akinek a háza ég, nálunk pedig nem ég egy fél ház sem. Az embernek, ha érvei vannak, azt szép csendben, logikusan, korrektül el tudja mondani. Nem helyes a túl nagy hang, mert az visszatetszést szülhet. Mindenesetre: annyit tudok kívánni, hogy a többi helyen se menjen rosszabbul, mint itt és akkor megvan a válasz arra, hogy milyen ennek a képviselő-testületnek a munkája. A likossápt szolgálni BAJA FERENC MSZP: — Nyíregyházának van egy viszonylag konszolidált közgyűlése, annyi önkritikát azért megemlítenék a szlogenhez, miszerint „Nyíregyháza az önkormányzatok legjobbika” —, hogy azért van még javítanivaló. Ebbe az önkritikába a szocialista képviselők tevékenységét is beleértem. Az igaz: nagyon kevés időt vesztegetett el a testület politikai vitákkal veszekedésekkel. Ennek az alapeleme, hogy a felállt közgyűlés nem akart politikai értelmű erőszakot tenni az addig előkészített, szakmailag megalapozott ügyekben, nem akartak változtatni csak a változtatás kedvéért, s azzal a város lakóit szolgálta a testület. — Elsősorban a szakmai értékeket és véleményeket igyekszünk megjeleníteni a közgyűlésben, javaslataink főként a szociális érzékenységgel kapcsolatosak, illetve politikai értelemben nem pártpolitikát próbálunk érvényesíteni, de javaslatainkkal a közvetlen demokrácia irányába szeretnénk elmozdítani a közgyűlés munkáját, azt nyitottabbá tenni. Sok javaslatunkat elfogadta a közgyűlés, és sokat nem — ezt így tartjuk természetesnek, tudomásul kellett venni, hogy nem mi vagyunk a többség. Még egy elem, amit fontosnak tartok a közgyűlés kiegyensúlyozott munkájában: nem működnek nagyon határozottan a többségi és kisebbségi koalíciók, akkor szokott a közgyűlés munkája egy kicsit megborulni, amikor határozott irányt vesznek a képviselők a blokkosodás felé. Hozzátartozik a kiegyensúlyozott működéshez — nem vitatva a többségnek a toleranciáját — a kisebbségnek az a konstruktivitása. hogy időt enged a közgyűlési többségnek. hadd tudja megfogalmazni elképzeléseit és induljon el azon az úton a város érdekében, amelyet ő jónak gondol. Meg kell jegyeznem: pártunk városi elnöksége sok esetben határozottabb és keményebb fellépésre számít tőlünk. Ez természetes, ők közelebb vannak azokhoz, akik minket megválasztottak. MALECZKY IMRE FKGP: A jó megoldás — Tapasztalataim szerint sohasem a pártérdekekből indulunk ki, a magam részéről soha nem azt tekintem, hogy a javaslatot melyik párt terjesztette elő, csak az érdekes, jó-e az a városnak vagy sem. Én azt nézem, hogy jogilag nincs-e törvénysértés benne, közgazdaságilag megalapozott-e és hosszú távon megfelelő-e. Lehet, hogy valahol politikai vitát kovácsolnak a pártok a létszámtól függően, de a kérdések 90 százaléka nem pártos, hanem -gazdasági kérdés, amelyeknek a megoldásánál csak az ésszerűség dominálhat. Vannak esetek, amikor teljesen egységes a közgyűlés — például abban a kérdésben, hogy a lakossági adót ne vezessünk be, ne terheljük tovább a lakosságot, és vannak olyan esetek is, amikor egy vitában á bizottságban többszörösen is elmondja az ember a véleményét és úgy kristályosodik ki egy jó megoldás, ilyenkör a közgyűlésen már nincs vita. Egyedül képviselem a kisgazdákat a testületben, de úgy érzem néha, a párt olyan munkát vár tőlem, mintha egy nagyobb létszámú frakció működne — igyekszem a várakozásoknak megfelelni. (Vége) Villanymotor a „műtőasztalon" Nyíregyházán, a Villamosgép Javító Kisszövetkezet hétévi fennállása óta először javít nagyteljesítményű (1650 kW-os) egyenáramú villanymotort, melynek megrendelője a Taurus Gumigyár abroncsüzeme. Képeinken: fent a villanymotor szigetelésvizsgálatát végzik a villamosjavító kisszövetkezetben; Unt a forgórész szabályozása látható, a Taurus 'Karbantartó üzemében. harasztosi pál felvételei Tárca Tapolcai Zoltán A Nagyfőnök telefonon mindent megígért. Természetesen vállalják a henger- fejes csömordány legyártását egy hét alatt, ha harántcsíkos kivitelben akarom, akkor úgy. Mindegy, hogy viszek-e tervrajzot, vagy csak egy vázlatot készítek, ők tudják a dolgukat. Személyes találkozásunkkor elpanaszolta legfőbb bánatát, vállalatának labilis helyzetét. Egy külföldi gazdát vár mentőangyalként. A pénzen kívül hátha rendet is hoz a falak közé, hogy az alkalmazottak ne azt figyeljék, hogyan bújhatnak ki a munka alól, hanem egyre többet és jobban dolgozzanak. Bőszen helyeseltem a magam dolgának érdekében. Csak nagy sokára hozakodtam elő: „térjünk a tárgyra!’’. Tértünk. El. Az ígéretektől. Baj lesz a harántcsíkozással, s az anyag is csak harmadosztályú. Bejött a Kisfönök, aki a tisztes munkával elkészített tervemre csak annyit mondott, hogy: „kihúzhatta volna tussal”. Na, de majd ők, bár akkor egy kicsit elhúzódik. De a Nagyfőnök megnyugtatott, öt nap múlva érdeklődhetek. Érdeklődtem. Csak a Kis- főnököt találtam benn, aki nem hallott a hengerfejes csőmordányomról, neki nem szólt senki, úgyhogy visszahív! Hívott. Miért nem adtam le a tervet?! Megmondtam, hogy a Kisfő- nöknél keresse. Megtalálta. „Persze, mert a Kisfönök sohase adja le időben!” Négy nap múlva érdeklődjek, kész lesz a mordány. Érdeklődtem. A Kisfönök kioktatott, hogy „az egy dolog, hogy a Kisfönök mit mond, de ő dönt, úgyhogy már bele is kezdenek a cső- mordányom gyártásába. Nem, nem, korábban nem is tudtak volna, ... a Nagy- főnök mindig felelőtlenül ígérget". A végén még majdnem én lettem a hibás a három hetes késésért, azért, hogy a hengerfejes csömordány selejtes anyagú, s a harántcsíkok helyett csak pöttyös. De legalább egy újabb bölcsességre tettem szert. Nemcsak erdők szélén, sötét sikátorokban vannak „mutogatás bácsik”! Olasz pékség Tisza vas vári ban két vállalkozó olasz pékséget nyitott a városközpontban. Pogácsás Ágnes eladó kora reggeltől várja a vásárlókat. Néző^ní) Az otthon melege Seres Ernő S okkal jobban fázunk mint bármikor azelőtt. Illetve nem is ' mi fázunk, hanem a falu, a falusi ember. Azok fáznak, akik korábban megszokták, hogy a téli tüzelőjük nagy részét megkapták, megvehették, hiszen a tsz (termelőszövetkezetek és állami gazdaságok) rendszeresen kitermeltek, (kitermelhették) annyi tűzifát, amellyel a helyi lakosok igényét önköltséges áron (jóval kevesebb pénzért mint a Tüzép) kielégítették. Most meg mit lá- j tok és hallok. Hallom már j a harmadik termelőszövet- I kezeiben, hogy érett erde- j jük véghasznosítására a i felügyelőségtől minimális engedélyt kaptak. Akikkel j beszélgettem az egyik 1500, a másik 1700 mázsa kiter- I melhető tűzifát említett. A tsz nem vág és nem ad el fát, mert törvénytisztelő, mert tudja, ha a felügyelő- ségi engedélyt, döntést megszegi, keményen megI I büntetik. De aki fázik, a pénzéért sem kap tűzifát, az másként gondolkodik. Lop. Illetve olyan is akad, aki meggyőződése szerint nem lop, hanem egykori tulajdonjogával élve úgy hiszi, törvényesen és jogosan cselekszik. Egy ismerősöm mondta el, hogy az egyik bőszült ember kijelentette, negyven évvel ezelőtt telepített egy akácos erdőcskét, megy és kivágja. Menj! — mondta az ismerősöm —, de ha elkaplak, feljelentelek. A-szomszédos településen mást mond az elnök. Tegnapelőtt két embert adott rendőrkézre, tegnap három illegális favágót ért tetten és ami meglepte, stilfű- résszel vágták a fasori öreg akácokat. A megye útjait járva látom, mennyi fát, fasort vágnak ki, sőt azt is látom, hogy viszik, hordják a szálfákat. Ki a szálfát, ki meg a gallyát. Pedig hát tényleg meg kellene védeni az erdőket, a fasorokat. Itt a megyében 77 ezer 166 hektár az erdő, sok ezer kilométer a fasor. Igaz, hogy több kellene, több erdőre, akácfasorra lenne szükség. Dehát ezt kinek mondjam és magyarázzam. Annak aki fázik? Iltoi nincs fűtőtest Szénán Gábor írja Nyíregyházáról r "Ahhoz a táborhoz tartozom, mely hónapról hóI napra „nyögi” a fűtésszámlát. Fizetjük is annak ——^rendje és módja szerint, már aki tudja. De valójában mit is fizetünk? Ugye itt van ez a fránya légköbméter. Ez vonatkozik a lakás minden zegére-zugára- No pérsze! Az előszobám fűtőtest nélküli, s ugyanígy járt a folyosóm is. De van ám egy fürdőszobám, mely el van látva az ajtó feletti hősugárzóval. Fizetem a borsos villanyszámlát, no meg az elmaradhatatlan fűtésdíjat. Most mondhatnák, hogy ne kapcsoljam be a hősugárzót. De ahol hónapos csecsemők, kisgyermekek vannak, hol idős emberek, melyek fázósab- bak lettek az évek során. És csak fizetünk, fizetünk, és fizetünk... Hm. Hogy is van ez? Az erkély is benne foglaltatik a négyzetméterbe, oda már ki sem merek menni! KOMMENTÁR Szabadlábon Páll Géza M ár nekünk is vannak újfasisztáink, ezzel is közelítünk a Nyugathoz. Akár humorizálhatnánk is a győri újfasiszta színezetű csoport leleplezéséről hallva, ha nem tudnánk, éppen a közelmúlt napokban Ausztriában véres hatalomátvételre készült egy hasonló, bar valószínű elszántabb és népesebb csoport. Természetesen különbséget kell tenni az éretlen suhancok által itt-ott a falakra rajzolt horogkereszt és más uszító jelképek es feliratok szerzői és a börfe- jűek fajgyűlölete között, mert a veszélyességük nem azonos mértékű. Méginkáöb külön kategória, ha a fajgyűlölő, szervezkedő emberek csoportot alkotnak, fegyvereket szereznek. Vélhetően nem azzal a céllal, hogy galambokra vadásszanak. Okét már nem lehet kéz- legyintéssel elintézni, őket rács mögé kell zárni, hogy ne árthassanak. Valószinil- leg a bírósági tárgyalás után így lesz ez a győri felforgató csoporttal is, amelynek tagjai, mint az köztudott, szabadlábon védekeznek. Az ügyészség nem járult hozzá a letartóztatásukhoz. S ez az a pont, ahol az ember nem talál ésszerű magyarázatot. Mit kell tenni ebben az országban ahhoz, hogy őrizetbe vegyék a gyanúsítottakat? A híradásokból világosan kiderült, hogy álca- ruhakat, különböző fegyvereket találtak náluk. Ügy látszik, ez kevés. Valószínű még nem használták, de ez sem lehet teljesen biztos. Honnan lehet ezt tudni? De nem a találgatások a fontosak, hanem az, meddig tart nálunk az úgynevezett jogvédelem, meddig terjed a törvény megsértő és védő keze, hisz nem egy iskolai zsúr ártatlan csiny- tevöiröl van szó. Ezek szerint törvénytelen, indokolatlan az előzetes őrizetbe vételük„ nem kell tartani szökéstől, a terhelő bizonyítékok, kapcsolatok eltüntetésétől, vagy netán egy merész támadástól. Nem értem az ügyészi felfogást. Azzal is. tisztában vagyok, hogy csupán jogi, törvényi eszközökkel aligha lehet az emberek leikéből kiirtani a fajgyűlöletet, a másság elviselésében tapasztalható türelmetlenséget. A gyökerek mélyebbek. De amikor fény derül egy nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező, társadalomellenes csoportosulás terveire, talán félre kellene tenni az álhumánus pózt. Olyan emberek ne védekezzenek szabadlábon, akik fegyvert, sprét tartanak a kezükben, és ellenünk, bárki ellen fordíthatják, ha ők úgy gondolják.
