Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

Kelet-Magyarország 3 1992. január 22., szerda HATTER Konszolidált közgyűlés Várasérdek — pártérdekek felett (3.) Nyíregyháza (KM — BE) — Hogyan teljesítik pártjuk megbízását a képviselők a nyíregyházi önkormányzati képviselő-testületben, ha az az alapelv. hogy a városér­dek érvényesüljön a pártér­dekek felett? Erre válaszol­nak ezúttal a három további párt frakcióvezetői. TOHMÁSSI GÉZA KDNP: — Alpolgármesternőnkkel és négy képviselővel próbál­juk átfogni a bizottsági munkát, hiszen az alapvető kérdések ott merülnek fel először, s csak a bizottsági vélernényalkotás után kerül­nek a képviselő-testület elé. Ki üvöltözik? — Mivel a létszámunk ala­csony, ez arra kényszerít bennünket, hogy több bi­zottság munkájában részt Ve'gyüük.' Speciális a helyze­tünk: pártunk mind az or­szágos, mind a helyi testü­letekben részt vesz és egyik helyen sem vagyunk ellen­zékben, de mind a két he­lyen alapvető' feladatunk, hogy a kompromisszumot és a konszenzust , egymás kö­zött a 0‘ákpiókban megta­láljuk,'- »Illetve • közvetítsük. Úgy ‘érzém, -eat-a feladatot el tudjuk látni. Pártunkat jellemzően a csöndességéről szokták emlegetni. Általá­ban azt mondják: az üvöltö­zik a legjobban, akinek a háza ég, nálunk pedig nem ég egy fél ház sem. Az em­bernek, ha érvei vannak, azt szép csendben, logikusan, korrektül el tudja mondani. Nem helyes a túl nagy hang, mert az visszatetszést szül­het. Mindenesetre: annyit tudok kívánni, hogy a többi helyen se menjen rosszab­bul, mint itt és akkor meg­van a válasz arra, hogy mi­lyen ennek a képviselő-tes­tületnek a munkája. A likossápt szolgálni BAJA FERENC MSZP: — Nyíregyházának van egy viszonylag konszolidált közgyűlése, annyi önkritikát azért megemlítenék a szlo­genhez, miszerint „Nyíregy­háza az önkormányzatok legjobbika” —, hogy azért van még javítanivaló. Ebbe az önkritikába a szocialista képviselők tevékenységét is beleértem. Az igaz: nagyon kevés időt vesztegetett el a testület politikai vitákkal veszekedésekkel. Ennek az alapeleme, hogy a felállt közgyűlés nem akart politi­kai értelmű erőszakot tenni az addig előkészített, szak­mailag megalapozott ügyek­ben, nem akartak változtat­ni csak a változtatás kedvé­ért, s azzal a város lakóit szolgálta a testület. — Elsősorban a szakmai értékeket és véleményeket igyekszünk megjeleníteni a közgyűlésben, javaslataink főként a szociális érzékeny­séggel kapcsolatosak, illetve politikai értelemben nem pártpolitikát próbálunk ér­vényesíteni, de javaslataink­kal a közvetlen demokrácia irányába szeretnénk elmoz­dítani a közgyűlés munká­ját, azt nyitottabbá tenni. Sok javaslatunkat elfogadta a közgyűlés, és sokat nem — ezt így tartjuk természe­tesnek, tudomásul kellett venni, hogy nem mi vagyunk a többség. Még egy elem, amit fontosnak tartok a köz­gyűlés kiegyensúlyozott mun­kájában: nem működnek na­gyon határozottan a többsé­gi és kisebbségi koalíciók, akkor szokott a közgyűlés munkája egy kicsit megbo­rulni, amikor határozott irányt vesznek a képviselők a blokkosodás felé. Hozzá­tartozik a kiegyensúlyozott működéshez — nem vitatva a többségnek a toleranciáját — a kisebbségnek az a konstruktivitása. hogy időt enged a közgyűlési többség­nek. hadd tudja megfogal­mazni elképzeléseit és in­duljon el azon az úton a vá­ros érdekében, amelyet ő jó­nak gondol. Meg kell jegyeznem: pár­tunk városi elnöksége sok esetben határozottabb és keményebb fellépésre számít tőlünk. Ez természetes, ők közelebb vannak azokhoz, akik minket megválasztot­tak. MALECZKY IMRE FKGP: A jó megoldás — Tapasztalataim szerint sohasem a pártérdekekből indulunk ki, a magam ré­széről soha nem azt tekin­tem, hogy a javaslatot me­lyik párt terjesztette elő, csak az érdekes, jó-e az a városnak vagy sem. Én azt nézem, hogy jogilag nincs-e törvénysértés benne, köz­gazdaságilag megalapozott-e és hosszú távon megfele­lő-e. Lehet, hogy valahol politikai vitát kovácsolnak a pártok a létszámtól függően, de a kérdések 90 százaléka nem pártos, hanem -gazdasá­gi kérdés, amelyeknek a megoldásánál csak az éssze­rűség dominálhat. Vannak esetek, amikor teljesen egy­séges a közgyűlés — például abban a kérdésben, hogy a lakossági adót ne vezessünk be, ne terheljük tovább a lakosságot, és vannak olyan esetek is, amikor egy vitá­ban á bizottságban többszö­rösen is elmondja az ember a véleményét és úgy kristá­lyosodik ki egy jó megoldás, ilyenkör a közgyűlésen már nincs vita. Egyedül képvise­lem a kisgazdákat a testü­letben, de úgy érzem néha, a párt olyan munkát vár tő­lem, mintha egy nagyobb létszámú frakció működne — igyekszem a várakozások­nak megfelelni. (Vége) Villanymotor a „műtőasztalon" Nyíregyházán, a Villamosgép Javító Kisszövetkezet hétévi fennállása óta először javít nagyteljesítményű (1650 kW-os) egyenáramú villanymotort, melynek megrendelője a Taurus Gumigyár abroncsüzeme. Képeinken: fent a villanymotor szigetelésvizsgálatát végzik a villamosjavító kisszövetkezetben; Unt a forgórész szabályozása látható, a Taurus 'Kar­bantartó üzemében. harasztosi pál felvételei Tárca Tapolcai Zoltán A Nagyfőnök telefonon mindent megígért. Termé­szetesen vállalják a henger- fejes csömordány legyártá­sát egy hét alatt, ha ha­rántcsíkos kivitelben aka­rom, akkor úgy. Mindegy, hogy viszek-e tervrajzot, vagy csak egy vázlatot ké­szítek, ők tudják a dolgu­kat. Személyes találkozásunk­kor elpanaszolta legfőbb bánatát, vállalatának labilis helyzetét. Egy külföldi gaz­dát vár mentőangyalként. A pénzen kívül hátha ren­det is hoz a falak közé, hogy az alkalmazottak ne azt figyeljék, hogyan búj­hatnak ki a munka alól, ha­nem egyre többet és jobban dolgozzanak. Bőszen helyeseltem a magam dolgának érdeké­ben. Csak nagy sokára ho­zakodtam elő: „térjünk a tárgyra!’’. Tértünk. El. Az ígéretek­től. Baj lesz a harántcsíko­zással, s az anyag is csak harmadosztályú. Bejött a Kisfönök, aki a tisztes munkával elkészített tervemre csak annyit mon­dott, hogy: „kihúzhatta volna tussal”. Na, de majd ők, bár akkor egy kicsit el­húzódik. De a Nagyfőnök megnyugtatott, öt nap múl­va érdeklődhetek. Érdeklődtem. Csak a Kis- főnököt találtam benn, aki nem hallott a hengerfejes csőmordányomról, neki nem szólt senki, úgyhogy vissza­hív! Hívott. Miért nem ad­tam le a tervet?! Meg­mondtam, hogy a Kisfő- nöknél keresse. Megtalálta. „Persze, mert a Kisfönök sohase adja le időben!” Négy nap múlva érdeklőd­jek, kész lesz a mordány. Érdeklődtem. A Kisfönök kioktatott, hogy „az egy dolog, hogy a Kisfönök mit mond, de ő dönt, úgyhogy már bele is kezdenek a cső- mordányom gyártásába. Nem, nem, korábban nem is tudtak volna, ... a Nagy- főnök mindig felelőtlenül ígérget". A végén még majdnem én lettem a hibás a három hetes késésért, azért, hogy a hengerfejes csömordány selejtes anyagú, s a haránt­csíkok helyett csak pöttyös. De legalább egy újabb böl­csességre tettem szert. Nemcsak erdők szélén, sö­tét sikátorokban vannak „mutogatás bácsik”! Olasz pékség Tisza vas vári ban két vál­lalkozó olasz pékséget nyi­tott a városközpontban. Po­gácsás Ágnes eladó kora reg­geltől várja a vásárlókat. Néző^ní) Az otthon melege Seres Ernő S okkal jobban fázunk mint bármikor az­előtt. Illetve nem is ' mi fázunk, hanem a falu, a falusi ember. Azok fáz­nak, akik korábban meg­szokták, hogy a téli tüzelő­jük nagy részét megkap­ták, megvehették, hiszen a tsz (termelőszövetkezetek és állami gazdaságok) rendszeresen kitermeltek, (kitermelhették) annyi tű­zifát, amellyel a helyi la­kosok igényét önköltséges áron (jóval kevesebb pén­zért mint a Tüzép) kielégí­tették. Most meg mit lá- j tok és hallok. Hallom már j a harmadik termelőszövet- I kezeiben, hogy érett erde- j jük véghasznosítására a i felügyelőségtől minimális engedélyt kaptak. Akikkel j beszélgettem az egyik 1500, a másik 1700 mázsa kiter- I melhető tűzifát említett. A tsz nem vág és nem ad el fát, mert törvénytisztelő, mert tudja, ha a felügyelő- ségi engedélyt, döntést megszegi, keményen meg­I I büntetik. De aki fázik, a pénzéért sem kap tűzifát, az másként gondolkodik. Lop. Illetve olyan is akad, aki meggyőződése szerint nem lop, hanem egykori tulajdonjogával élve úgy hiszi, törvényesen és jogo­san cselekszik. Egy ismerő­söm mondta el, hogy az egyik bőszült ember kije­lentette, negyven évvel ez­előtt telepített egy akácos erdőcskét, megy és kivág­ja. Menj! — mondta az is­merősöm —, de ha elkap­lak, feljelentelek. A-szom­szédos településen mást mond az elnök. Tegnap­előtt két embert adott rendőrkézre, tegnap három illegális favágót ért tetten és ami meglepte, stilfű- résszel vágták a fasori öreg akácokat. A megye útjait járva lá­tom, mennyi fát, fasort vágnak ki, sőt azt is látom, hogy viszik, hordják a szálfákat. Ki a szálfát, ki meg a gallyát. Pedig hát tényleg meg kellene védeni az erdőket, a fasorokat. Itt a megyében 77 ezer 166 hektár az erdő, sok ezer kilométer a fasor. Igaz, hogy több kellene, több erdőre, akácfasorra lenne szükség. Dehát ezt kinek mondjam és magyarázzam. Annak aki fázik? Iltoi nincs fűtőtest Szénán Gábor írja Nyíregyházáról r "Ahhoz a táborhoz tartozom, mely hónapról hó­I napra „nyögi” a fűtésszámlát. Fizetjük is annak ——^rendje és módja szerint, már aki tudja. De va­lójában mit is fizetünk? Ugye itt van ez a fránya lég­köbméter. Ez vonatkozik a lakás minden zegére-zugára- No pérsze! Az előszobám fűtőtest nélküli, s ugyanígy járt a folyosóm is. De van ám egy fürdőszobám, mely el van látva az ajtó feletti hősugárzóval. Fizetem a borsos villanyszámlát, no meg az elmarad­hatatlan fűtésdíjat. Most mondhatnák, hogy ne kapcsol­jam be a hősugárzót. De ahol hónapos csecsemők, kis­gyermekek vannak, hol idős emberek, melyek fázósab- bak lettek az évek során. És csak fizetünk, fizetünk, és fizetünk... Hm. Hogy is van ez? Az erkély is benne foglaltatik a négyzetméterbe, oda már ki sem merek menni! KOMMENTÁR Szabadlábon Páll Géza M ár nekünk is vannak újfasisztáink, ezzel is közelítünk a Nyu­gathoz. Akár humorizálhat­nánk is a győri újfasiszta színezetű csoport leleplezé­séről hallva, ha nem tud­nánk, éppen a közelmúlt napokban Ausztriában vé­res hatalomátvételre ké­szült egy hasonló, bar való­színű elszántabb és népe­sebb csoport. Természetesen különb­séget kell tenni az éretlen suhancok által itt-ott a fa­lakra rajzolt horogkereszt és más uszító jelképek es feliratok szerzői és a börfe- jűek fajgyűlölete között, mert a veszélyességük nem azonos mértékű. Méginkáöb külön kategória, ha a faj­gyűlölő, szervezkedő embe­rek csoportot alkotnak, fegyvereket szereznek. Vél­hetően nem azzal a céllal, hogy galambokra vadássza­nak. Okét már nem lehet kéz- legyintéssel elintézni, őket rács mögé kell zárni, hogy ne árthassanak. Valószinil- leg a bírósági tárgyalás után így lesz ez a győri fel­forgató csoporttal is, amely­nek tagjai, mint az köztu­dott, szabadlábon védekez­nek. Az ügyészség nem já­rult hozzá a letartóztatá­sukhoz. S ez az a pont, ahol az ember nem talál ésszerű magyarázatot. Mit kell tenni ebben az országban ahhoz, hogy őri­zetbe vegyék a gyanúsítot­takat? A híradásokból vi­lágosan kiderült, hogy álca- ruhakat, különböző fegyve­reket találtak náluk. Ügy látszik, ez kevés. Valószínű még nem használták, de ez sem lehet teljesen biz­tos. Honnan lehet ezt tud­ni? De nem a találgatások a fontosak, hanem az, med­dig tart nálunk az úgyne­vezett jogvédelem, meddig terjed a törvény megsértő és védő keze, hisz nem egy iskolai zsúr ártatlan csiny- tevöiröl van szó. Ezek sze­rint törvénytelen, indoko­latlan az előzetes őrizetbe vételük„ nem kell tartani szökéstől, a terhelő bizo­nyítékok, kapcsolatok el­tüntetésétől, vagy netán egy merész támadástól. Nem értem az ügyészi felfogást. Azzal is. tisztában vagyok, hogy csupán jogi, törvényi eszközökkel alig­ha lehet az emberek leiké­ből kiirtani a fajgyűlöle­tet, a másság elviselésében tapasztalható türelmetlen­séget. A gyökerek mélyeb­bek. De amikor fény derül egy nemzetközi kapcsola­tokkal is rendelkező, társa­dalomellenes csoportosulás terveire, talán félre kellene tenni az álhumánus pózt. Olyan emberek ne véde­kezzenek szabadlábon, akik fegyvert, sprét tartanak a kezükben, és ellenünk, bárki ellen fordíthatják, ha ők úgy gondolják.

Next

/
Thumbnails
Contents