Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
MIDalls' kérdések Máthé Csaba Oroszlánként védi az állami vagyont az Önprivatizációt Menedzselő Kft., amelyet 1991. október elsejével egyszemélyes, tulajdonosként alakított az Állami Vagyonügynökség. Emblémájuknak ezt az állatot választották. Az ÁVÜ az új vállalati kezdeményezésű egyszerűsített privatizációs eljárás koordinálására, felügyeletére, menedzselésére hozta létre. A sokak által privatizáció privatizációjaként emlegetett programról Tánczos Gábor ügyvezető igazgatót kérdeztük. >- A piacos privatizáció során az egyik oldalról jelentkezik a kínálat, a vállalatok, a másik oldalról pedig a bekfektetök. Őket a tanácsadó cégek hozzák össze. Kik kerülhettek be ebbe a programba, amelynek nagyon szép, hosszú neve van: vállalati kezdeményezésű egyszerűsített privatizációs eljárás? — Egy statisztikai leválasztás alapján indult ennek a privatizációs programnak az első üteme. Azok a vállalatok kerülhettek be ebbe a körbe, amelyeknek az 1989-es mérlegadatok alapján saját vagyona 300 millió, létszáma 300, árbevétele 300 millió alatt volt. Ezt a listát leegyéztet- ték az alapítókkal, így kialakult a 343-as lista, ebből a megyéből nyolcán iratkozhattak fel. (Tisza- löki Állami Gazdaság, Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat, Modul Vállalat, Hírex Vállalat, Nyírkémiai Vállalat, Nyírségi Patyolat, NYÍRTERV, Szabolcsi Építő és Szolgáltató Vállalat. Ez a kör nem zárt, időközben megszülettek az 1990-es mérlegadatok, egy csomó vállalat „fogyókúrázott” és bejutott az úgynevezett három háromszázas listára. Azój ta óriási az érdeklődés, emiatt liberalizálódtak a feltételek, a keményebb korlátot a 300 milliós saját vagyon jelenti, a puhábbat a létszám és az árbevétel, ezen a téren az ÁVÜ már engedékenyebb. > Úgy érzi, azért ez a nagy érdeklődés, mert a vállalatok így kikerülnek az ÁVÜ „bűvköréből”, egyszerűbbé válik számukra az átalakulás? — Az ÁVÜ a felügyeleti jogot nem adja ki a kezéből, hiszen a kft-n keresztül gyakorolja, ugyanakkor az igaz, hogy ebben a programban az állami vagyon nagyobb átfutási idővel kerülhet eladásra, mint az ÁVÜ-nél, ahol egy-egy szakember 10—15 cég Tánczos Gábor A SZERZŐ FELVETELE sorsát irányítja. Míg az önprivatizáció során szakértő cégek végzik a teljes munkát. >- Ha a vállalatok részéről óriási az érdeklődés, gondolom a szakértők oldaláról is hasonlót tapasztaltak. — 280 szakértő .cég jelentkezett, ebből az ÁVÜ igazgatótanácsa több rosta után 84-et választott ki,. Ök jogosultak arra, hogy az ÁVÜ nevében, esetenként bizományosként, esetenként saját nevükben elvégezzék az átalakítást és a privatizációt. A szakértők komoly keretszerződést írtak alá, amely taglalja a jogaikat és a kötelezettségeiket. Vállalták, hogy az állam nevében végzik ezt a tevékenységet és saját munkájukért vagy 10 mii-, liós saját vagyonukkal, vagy banki biztosíték alapján felelnek. Ezen kívül ha utólagos vizsgálatnál megállapítják, hogy nem helyesen jártak el, az AVÜ kizárja őket a további közreműködésből és ezt közzé is teszi. Ha az ÁVÜ szakembere esetleg téved, akkor munkajogilag felelősségre vonható, nem kap jutalmat, mozgóbért, ha a szakértő cég téved, oda a kaucióba letett vagyon és a szakmai hírneve. ,A garancia nagyobb, mintha az ÁVÜ közvetlenül végezné a privatizációs eljárást. >• Melyek a lépései a privatizáció privatizációjának? — A vállalat kezdeményez, de ebben az eljárásban, programban nem kötelező részt venni. Ha akar, ez a lehetőség kínálkozik számára, ha nem, akkor más formát választ. A vállalatok megvehetik a DIRECTORY-t, amelyben felsorolták a programban lévő szakértői cégeket, ezeket megpályáztathatják a cégek. Ugyanakkor a szakértők is szabadon döntenek, nem muszáj annak a cégnek a felkérését elfogadni, amelynek koncepciójával nem értenek egyet. Miután az egyezkedés megtörtént, szerződést köt egymással a vállalat és a szakértő cég az átalakításra és ha akarnak, a privatizációra. A privatizáció megkezdéséig ezért a munkáért fizet a vállalat, a szakértő cégnek pedig nem kell a jogszabályban előírt okiratokkal berohangálni az ÁVÜ-höz ezeket jóváhagyatni. A szerződést jóváhagyja az ÁVÜ, és legjobb esetben a szakértővel akkor találkozunk, amikor a dokumentációt hozza aláírni, jelen esetben Rácz Ernővel, az ÁVÜ igazgatójával. Ezekhez az irafokhoz a szakértő még egy garancialevelet is benyújl Nincs hónapokig tartó átvizsgálás, az aláírás minimális idő alatt megtörténik, ezután kell a cégbírósághoz bejelenteni. ► Az átalakítás során valamilyen gazdasági társasággá alakul át a cég, ilyenkor a tulajdonosi jogokat ki gyakorolja? — A szakértő cég kezeli az ÁVÜ üzletrészét. Az átalakításra viszont nincs általános recept. A többségi tulajdon az ÁVÜ-é, de lehet az átalakítás tőkeemeléssel, a dolgozók, valamint az ön- kormányzatok is tulajdonhoz juthatnak, illetve sok esetben részegységenként alakítják át a céget. Utóbbi eljárásnál mindig figyelembe kell venni a működő- képesség megtartását. Van olyan műszaki tervező cég, amely azt kéri az ÁVÜ-től, vegye le a nyakáról az irodaházat, egy olyan vagyonrészt, amelyet képtelen fenntartani. Minden egyes átalakulás egyedi mérlegelést igényel. >- Az is egyedi megállapodás, hogy a szakértő hogy részesül az eladásból? — Az alap az 5 százalék. Ha később adja el, csökken a százalék, viszont a gyorsaságot is jutalmazzák. Az a szakértői cég, A TARTALOMBÓL: A privatizáció privatizációja amely december 31 -ig átalakította az illető vállalatot, és még értékesíteni is tudott belőle, 15 százalékot kapott. >- A létrejött gazdasági társaságban a tulajdonosi jogokat a tanácsadó cég gyakorolja. A munkáltatói jogokra, például az igazgató cseréjére, ez felhatalmazza? — Neki az az érdeke, hogy minél előbb túladjon a cégen, és minél jobb áron, de arra vigyáznia kell, hogy ne veszítsen az értékéből. Amikor átalakul a cég, akkor kell az ÁVÜ egyetértését kérni, amikor az első számú vezetőn változtatni kíván. Amikor már létrejött a gazdasági társaság és a vezetőt, illetve a tisztségviselőket le akarja váltani a tanácsadó cég, az ÁVÜ beleegyezését kell kérnie. Arra kérjük a szakértőt, hogy például a felügyelő bizottság elnökét és tagjait csak arra az időre nevezze ki, ameddig az új tulajdonos nem lép a helyére. > Az állami vagyon meghirdetésekor lehet-e zárt körben megtartani az árverést, csak a meghívottaknak? — Nem. Az ÁVÜ szigorúan megköveteli a versenyt. >- Tavaly mennyi céget sikerült átalakítani? — A 373-ból 167 cég jelentette be, hogy valamelyik szakértővel megállapodott. Az önök megyéjében négy cég (Hírex Vállalat, Tiszalöki AG, Szabolcsi Építő és Szolgáltató Vállalat, Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat) kötött szerződést. A többiek lehet, hogy még nem jelentették be. Az ÁVÜ 21 cégnek írta alá az átalakulási dokumentációt. >- Az első ütem ebben az eljárásban meddig tart? — 1993. március 31-ig tart. Ha addig bármilyen nagyságú állami vagyonrészt nem értékesítenek valamelyik vállalatnál, az visszakerül az ÁVÜ-höz, a szakértőknek pedig el kell számolni. Várhatóan vagyonkezelő holdingokhoz kerülnek ezek a vagyonrészek, pontosan még nem lehet tudni. >- Mi történik azokkal a cégekkel, amelyek nem mutatnak hajlandóságot, hogy ebbe a sorba belépjenek, bár a háromszor háromszázas alatti számokkal rendelkeznek? — Aki nem mutat jelentős aktivitást az első negyedév végéig és nem kezdi meg az átalakulást, a privatizációt, könnyen lehetséges, és nagy esélye van arra, hogy az ÁVÜ egy aktívabb és direktebb privatizációs program alá veszi. >- Köszönöm az interjút. Hetey hetedhét sikere Egy elfelejtett nemzetőr A kamera bűvöletében' Önbizalom gátlás helyett Wafámieméítf A szegénységről mostanában « Nábrádi Lajos _ _ eg remegett a szívem, IWl amikor a tv Hét című műsora Fábíánházáról adott helyszíni közvetítést. A műsor végén tenyérnyi hazánk nyugati részéről telefonált egy módosabb úr, s felajánlotta, hogy karácsonyi ajándékot küld annak a fábiánházi családapának, aki ezt nyilatkozta a műsorban: ,, Nincs pénzünk, nem lesz semmi karácsonyi ajándék”. Aztán láttam egy másik műsorban, hogy a főváros ingyenkonyháján karácsony napján meleg ebédet adnak a legjobban rászorulóknak. Immár írhatunk, beszélhetünk a szegénységről. Az utóbbi pár évtizedben is létezett, igaz, kisebb mértékben. De nem írhattunk, nem beszélhettünk róla. Nagy kár. Emlékszem, Túrist- vándiban a Szeta és valamilyen más szervezet ruhát és némi anyagi segítséget akart adni a szegényeknek, főleg a cigányoknak. A megyei hivatalos szervek akadályozták a segíteni akarók tevékenységét. S ki ne emlékezne az idősek és a középkorúak közül a penészleki ügyre? A megye akkori vezetői kijelentették, hogy Penészleken nincsenek szegények, a helység nem szorul központi támogatásra. Mennyire igazak Illyés Gyula szavai: „ Tetézi, ki elfedi a bajt”. Takargattuk bajainkat, ahelyett, hogy orvosoltuk volna. Pár évvel ezelőtt az ország akkori első számú vezetője a tv nyilvánossága előtt kijelentette: „Magyarországon nincs válság semmilyen formában". S akkor már emberek tízezrei nélkülöztek, és elindult a bűnözési hullám és más betegségi tünetek is láthatóvá váltak. Persze nem csak a múlt rendszert hibáztathatjuk azért, hogy manapság ily sok a szegény emberek száma. Az új rendszernek is eredményesebben kellene kezelni a szegénységet. Elnézést a személyes ügyem előhozásáért és a kissé csapongó gondolatokért: gyermekkoromban magam is megtapasztaltam a szegénységet. Nem csak külső szemlélője, szenvedője is voltam a nélkülözésnek. S az utóbbi időben jártam több munkanélküli család szerény és egyéb jelzőkkel illethető otthonában. A nyíregyházi Guszev mellett megismertem több vidéki cigánytelepet. S láttam néhány lumpen elemet a vasútállomáson és az utcán fetrengeni. Nem az utóbbiakat sajnálom igazán. Szóval bőven van tapasztalatom, bár ne lenne. Ezek után önmagámtól is kérdezem: mi is a szegénység mostanában? A szegénység nagy fájdalom. Van amelyik gyógyítható, van ame- lyik gyógyíthatatlan. A szegénység rideg és hideg. Bűnökre kényszerít. Mérhető, egyben mérhetetlen. Ha mérjük és ösz- szehasonlítjuk, elmondhatjuk: most általában könnyebben viselhető, mint például a második világháború előtt vagy alatt. Az előbb felsoroltaknál tömö- röbben és szebben fogalmazott megyénk költője, Váci Mihály. Egyik versében ezt írta: „A szegénység göcsörtös faragású / Szelíd igája töri a szívünket”. Az ország mostani vezetői viszont törhetnék a fejüket többek közt azon is: miként kellene megoldani a cigánykérdést. A legtöbb szegény ember ugyanis közülük kerül ki. Komplex módon kellene kezelni a cigánykérdést, a munkára neveléssel (sok esetben, sajnos, még itt kell kezdeni) a tanulásra serkentéssel, az egészségügyi felvilágosító munkával. Nem faji ügyet csinálva a témából jó volna a cigány nők körében előadás-sorozatokat tartani a védekezésről, a születésszabályozásról. Sok cigányasszony ugyanis a világra (de milyen világral) hozza a hetedik, nyolcadik gyermekét is. éleményem szerint az 1/ is némi eredmény, hogy egy nyíregyházi és egy nyírbátori nőgyógyász feltette a hurkot több olyan cigányasszonynak, aki legalább három gyereket szült. Ha a cigánykérdést megoldjuk, egy sor szociális, gazdasági és egyéb kérdés is megoldódik. Persze, nem csak az önkormányzati és az országos vezetőknek van feladatuk a szegénységgel kapcsolatban. Ma is igaz a mondás: „Segíts magadon, Isten is megsegít!” | Ország Lili Tjépei | ^ A palota őre | | ülönleges helyet foglal el Ország Lili életmű- | f| ve a magyar festészetben. ‘Művészetét nem | [ehet a közkeletű stílusok, közé sorofni. 9\['em | 1 • nonfiguratív, hiszen érzékletesen anyagszerű képei | | tartóimat hordoznak; Stílusa egyéni, ősi élmények. | j| születnek, újra benne. ÍA Móricz Zsigmond Színház | I kiállítótermében rendezett tárlatát már csak.azért is | || érdemes megtekinteni, mert több mint tíz éve nem | |j volt hasonló Magyarországon. A tárlat megrendezi- | | sére egyébként a (Hegedűs a háztetőn című musical | | bemutatása szolgáltatott apropót. A kiállítás január | | 26-ig tekinthető meg.
