Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

6 1 %. Kdet-Magyarország hétvégi meftéüjCete 1992.január 18. Képes technikatörténet A telefon Szerkesztői • ’ V • ■* * ^ üzenet A zenélő Borz A blues tisztelete Nyíregyháza (KM) — Úgy tűnik, a vidék ismét előre tör hazánk könnyűzenei életében, nem kell a népszerűség érde­kében Budapesten élni. Az Auróra Győrből, a Moby Dick Sopronból indult el, hogy meg­hódítsa a magyar rockrajongó­kat, napjainkban pedig egy űj vidéki banda, a Kispál és a Borz nevét tanulgatjuk. Tagjai pécsiek. Nemrégen Nyíregyházára is eljutottak, az Ifjúsági Centrum­ban adtak koncertet. Az együt­test 1987 augusztusában alakí­totta meg Loyasi András (ének, basszusgitár), Bräutigam Gábor (dob) és Kispál András (gitár). — Eredeti, független nevet akartunk, s akkor kipattant az öt­let. Jól hangzott, elfogadtuk — meséli Lovasi András. — A ze­nélésből élünk, azonban nem úgy, ahogy lehetne. Az biztos, hogy egész embert követel ez a munka. Az ősi zenéket, irányza­tokat tiszteljük, mint például a blues-t. Ezen nőttünk fel, sok eleme megtalálható a mi zenénk­ben is, titokban szeretnénk olya­nok lenni, mint Muddy Waters volt. Az együttes már lemezzel is büszkélkedhet, ugyanis a Rocker Records kiadásában nemrég jelent meg a Naphoz A két gitáros: Kispál András és Lovasi András holddal című album, amely az elmúlt négy év, illetve az utób­bi hónapok dalait tartalmazza. Közel háromezer kazetta, le­mez került a terjesztőkhöz, s rövid idő alatt elfogytak. — Amit a híressé vált ma­gyar zenekarok csinálnak — Beatrice, Republic —, a külföl­dinek nem mond semmit. így a mi zenekarunknak sincs sok sansza az országhatáron túl. Ezért is félünk a hollandiai kon­certünktől, ahol három dalt angolul, a többit magyarul éne­kelünk majd. Februárban újabb lemezt szeretnénk készíteni, a címe már megvan: Hajó a ré­ten. Dinamikusabb albumra tö­rekszünk. Az elsőn még vannak hibák, érződik a rutintalanság, szeretnénk ezeket kiküszöbölni. Megyei slágerlista A megyében működő könnyű­zenei együttesek dalaiból ösz- szeállított slágerlistát szeretne útjára indítani a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója, az Art- East Kft. és a Kelet-Magyaror- szág Szerkesztősége. Természetesen mindehhez az szükséges, hogy minél több ze­nekar, illetve szólóénekes ze­neanyagát a rádión keresztül megismerhesse a közönség. Épp ezért a szervezők várják mindazokat a zenészeket, akik valamilyen hanganyaggal rendel­keznek. Az érdeklődők bővebb tájé­koztatást Nyíregyházán a Ro­land Zeneboltban (művelődési központ) kaphatnak. A vidékiek telefonon is kérhetnek felvilágo­sítást. Remélhetőleg jó néhány dal bekerül majd a stúdióba, s akkor a szavazás révén nemso­kára megszülethet a M(megyei)- Lista. Az oldalt összeállította: M. Magyar László Ilyen a balszerencse Husztiné Hajdú Erika ,,14 éves vagyok. Tetszik egy fiú, de ő azt hiszi, hogy a testvére tetszik nekem. Ez pedig nem igaz. Hogy adjam a tudtára, hogy ő az, nem a test­vére? Lány pedig nem kezde­ményezhet. " Az az alapvető kérdés, hogy imádottad hogyan vélekedik a helyzetről, azaz te tetszel-e neki. Ha nem érdekled, akkor felesleges törnöd magad. Ha tetszel neki, és ő is neked, akkor viszont nem értem, mi­lyen okból gondolhatja azt, hogy a testvére fontos neked. Esetleg te magad adtál rá okot a viselkedéseddel? Ha a kez­deményezést úgy érted, hogy odaállsz a fiú elé és szerelmet vallasz neki — ne tedd! De bármikor megszólíthatod, ha a helyzet úgy hozza: iskolában a szünetekben, a menzán, szak­körön, a buszmegállóban vagy egy buliban stb. Ha fontos vagy neki,.tisztázódik a félreér­tés. Ha bátortalan vagy és nem mered megszólítani, ezért még ott lehetsz a közelében: egy­szer majdcsak észreveszi ma­gát és ő szólít meg téged, ha­csak nem rokona (ő is) a gyáva nyuszinak. Ebben az esetben valószínűleg csak nézegetni fogjátok egymást — amíg (egy)másra nem találtok. (Várjuk továbbra is a lelki, a biológiai, a szexuális élettel kapcsolatos problémáitokat. A borítékra írjátok rá: Tini-tüs­kék!) Lemezfigyelő Pécsi István Pár hónapja jelent meg a Re­public együttes második, Hop- pá-Hoppá című lemeze. Tíz új dal található a korongon, az együttes várhatóan ismét sikert arat az Indul a mandula album népszerűsége után. Boros Csa­ba, Báli Imre, Nagy László Attila, Tóth Zoltán és Bódi László (Cipő) remek összmunkájának köszönhető az új zenei anyag, amely kellemes kikapcsolódást ígér mindazoknak, akik kedvelik a dallamos rockot. Mind a két oldalon 5-5 dal hall­ható versidézetekkel tarkítva. A már népszerűvé vált számmal indul a lemez: Jó reggelt kíván­nak, majd Húzásra ösztönzik a barmokat. Folytatódik a gyors, dallamos számok sora: Minden éjjel ugyanaz? — kérdezik, majd Cipő állítja: Jópofa. Végül utolsó számként Mennek a sorbán. A második oldalon több felszólítás található: Ne bántsd a barmot!, Még kedvesem, még! Befejezé­sül a Szeretni valakit valamiért című lírai számmal búcsúznak a fiúk, illetve elhangzik még.egy Nagy László -vers is. Nyíregyháza (KM — M. M. L.) Felhangzik a Roxette együttes népszerű dallama, a lányok óvatosan elindulnak. Van, aki még szorongva ügyel a lépésekre, mások már magabiztosan mosolyognak. Szőnyi Kinga manökenmester hirtelen megállítja a zenét, egy kis magyarázás után bemutatja az elhibázott kore­ográfiát. Most még megteheti, ugyanis a manökentanfolyam pró­báján vagyunk. Nemsokára azonban, vagyis január 19-én 18 órától Nyíregyhá­zán a Móricz Zsigmond Színház­ban már a közönség, illetve a vizsgabizottság előtt adnak szá­mot a manökenjelöltek arról, hogy mi mindent is tanultak az elmúlt hónapokban az East Mode-X Stúdió által szervezett tanfolyamon. Előnyére változott Míg a többiek gyakorolnak, egy sarokba félrehúzódva három fia­tallal az itteni munkáról, valamint a további lehetőségekről beszél­getünk. Palkovics Rita a résztvevők között a legfiatalabb, mindössze 13 éves. — Mindig tetszett a manöken szakma, vonzó számomra a szép mozgás, az elegáns megjelenés — meséli. — Korábban foglalkoz­tam tánccal, dzsesszbalettel, még zongorázom is jelenleg, s mindezek segítenek, hogy itt jól szerepelhessek. A televízióban megnézek minden divatműsort, s otthon a sok tükör is jelzi, szere­tek öltözködni. A próbára Ritát mindig elkíséri az édesanyja, ő folytatja: — Ezek a foglalkozások fej­lesztik a személyiséget, s önbi­zalmat is adnak a fiataloknak. Már csak ezért is ajánlom a tan­folyamot, nem kell rögtön arra gondolni, hogy mindenki jól meg­fizetett manöken akar lenni a ké­sőbbiekben. Az ismerőseim fer­dén néztek rám, hogy „vágóhíd­Adrienn próba közben A SZERZŐ FELVÉTELE ra” hozom a lányom, holott ren­geteget változott előnyére. A múlté a félszegség Nagy János 22 éves, magas­építő szakközépiskolai végzett­séggel rendelkezik: — Az újságban olvastam erről a lehetőségről, gondoltam meg­próbálom. A barátok húztak is miatta, de leállítottam őket. Nem bántam meg, hogy nem hagytam abba, pedig egyszer-kétszer kö­zel álltam hozzá. Örülök, hogy megtanultam mozogni. Mint a legtöbb fiúnak, előtte nekem is mackós, sportos volt a mozgá­som, most pedig már ismerem a jó megjelenés titkát. Eddig sem voltam gátlásos, de most az a kis pici félszegség is elrViúlt, ami bennem élt. A pár hónap alatt nagyon jó kis közösség ková- csolódott a résztvevőkből, ezért kicsit szomorúak is vagyunk, hogy nemsokára szétválnak út­jaink. Nem a manökenkedést te­kintem életcélomnak, de termé­szetesen szívesen dolgozom ezen a területen, ha van rá lehe­tőségem. Fárasztó munka Az egyik legügyesebben moz­gó manökenjelölt Bába Adrienn, 18 éves. Debrecenből jár át, a cívis városban fodrásztanuló az érettségi után. — Úgy érzem, megérte, hogy részt vettem a tanfolyamon. Saj­nos a manökenekről, a mester­ségről még él az előítélet a köz­tudatban, az emberek nem tud­ják levetkőzni. Arra nem is gon­dolnak, mennyi munka előzi meg a színpadra lépést. Minden lé­pést, fordulást kidolgozunk, fá­rasztó fizikai munka ez. Az erő­sítést mindehhez csak saját ma­gunktól kaphatjuk meg. Bármi­lyen ruhát is kelljen nekünk be­mutatni, a közönséggel el kell hi­tetni, hogy az szép és jó. Minden ruhához meg kell találni a megfe­lelő hangulatot. A manökennek a ruhával egyesülnie kell, össz­hangban kell lennie, s ezt megol­dani sem könnyű dolog. Szá­momra elsődleges cél az iskola befejezése, közben persze jó lenne foglalkozni a manökenke­déssel is. Kováts Andor Feltalálójának az 1876. feb­ruár 4-i szabadalmi bejelentése révén az amerikai Alexander Graham Bellt tartják, aki peres­kedett a két órával később je­lentkező Elisha Gray-veI. En­nek ellenére a németek az őket 15 évvel megelőző Philipp Reis (1834—1874) friedrichsdorfi ta­nítót tartják feltalálójának, aki 131 évvel ezelőtt. 1861. október 26-án mutatta be készülékét a Frankfurti Tudományos Társa­ságnak. Ennek lényege az volt, hogy a hanghullámok hatására a ké­szülékben egy rugalmas fale­mez jött mozgásba, a lemezzel érintkező tű pedig áramkört szakított meg, ami a vevőké­szülékben ugyanolyan áramin­gadozást eredményezve az ot­Reis vevő- és adó telefonké­szüléke a müncheni Deut­sches Museumban tani membrán hasonló rezgését idézte elő. Egyébként ő nevezte találmányát ,,Telephon”-nak, amellyel tehát elektromos úton hangot lehetett továbbítani (ma­gyarul először messzeszólónak hívták). A társaság tudósai azon­ban nem vették komolyan, még akkor sem, amikor két évvel ké­sőbb, 1863-ban egy tökéletesí­tett példányt mutatott be. Reist a korukat megelőző fel­találók sorsa érte el, a „tudó­sok" nem ismerték fel korszak-- alkotó találmányát,, a kortársak csak játékot véltek benne felfe­dezni. A falusi fizikus-tánító csa­lódottan, 40 éves korában tüdő­vészben hunyt el, s a telefon fel­fedezésének dicsősége így az amerikaiaké maradt. V. B., Levelek: Mikecz Gábor nyírteleki olvasónk segítségé­vel adjuk közre a Szandi-klub címét: 1098 Budapest, Lobogó u. 10. fszt. 1. A két héttel ezelőtti rajzos já­ték megoldásáért könyvjutalmat nyert Lőrinczi Sándor, llk és Kiss Erika, Nyírjákó. Mai feladványunk: Az ügyes játékos már teljesen összeállí­totta a kirakósdit, csupán az utolsó darabot kell még elhe­lyeznie. Nos, szerintetek melyik lehet az? A megoldást levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőség­be! Mi (volt) ez? Két héttel ezeíőtti rejtvé­nyünkben egy autógumit kellett volna felismerni, azonban ez senkinek sem sikerült. Könyv- utalványt mégis küldünk két olvasónknak, Zimonyi Ist­vánnak (Nyíregyháza) és Pé­csik Andrásnak (Nagykálló), mert „megoldásaik” dús fantá­ziáról árulkodnak. István a ké­pen stadiont vélt felismerni fe- lülnézetből, András pedig gép­kocsilámpát látott hóesésben. Önbizalom gátlás helyett Szép mozgás, jó megjelenés

Next

/
Thumbnails
Contents