Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-30 / 304. szám
Ó Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES 1991. december 30., hétfő Kiszolgál a beszédet értő automata Tokió: (Reuter) — Egy fiatal hölgy szóban rendeli meg kiválasztott szendvicsét az első, beszédet értő burger- automatától, amelynek vizuális kijelzőjén ellenőrizheti, hogy azt kapja-e majd, amit a mikrofonba mondva megrendelt. TELEFOTO—MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Ez az énekes is én vagyok Budapest (MTI-Panoráma) — Egy kicsit meglepett, amikor Koós János nemrég megjelent új lemezén és kazettáján magyar nótákat énekelt. — Csak nem lett hűtlen a tánczenéhez?— kérdeztem tőle. — Szó sincs róla! Én ma is tánc- dalénekes vagyok. De az az igazság, hogy mindig szívesen nótáztam. Olykor már a tévében is énekeltem magyar nótát. Jó kedvvel — Mégis, miért a lemez, a kazetta? — Régi tervem volt egy magyar- nóta-lemez. Most adódott a lehetőség. A Média Kiadó keresett meg az ötlettel. Kész anyagot tettek elém. Én meg nem tudtam nemet mondani. Igaz, kedvet is éreztem hozzá. így aztán rekordgyorsasággal, két nap alatt állt össze a felvétel. Tizennyolc nótát énekelt lemezre ijfú Sánta Ferenc és cigányzenekara kíséretével. Olyanokat, mint a címadó Nem tudok én megjavulni, józan ember lenni... kezdetűt, aztán betyárdalokat, erdélyi nótákat. Beszélgetésünk alatt halkan szólt a zene. Természetesen a ma- gyarnóta-kazettáról. — Úgy érzem, szívesen énekelte ezeket a dalokat. És valahogy sajátos módon, nem úgy, ahogy a klasszikus magyarnóta-énekesek szólaltatják meg a dalokat. Szívből jövő — Jól hallja! Valóban nem a kitaposott utat jártam. Nem hagyományos módon énekeltem. Nem a szép hangzásra törekedtem, hanem a szívből jövő, átélt dalolásra. S igaz, hogy eddig ismeretlen oldalamról mutatkoztam be, de azért ez az énekes is én vagyok. Megszólaltattam kedvenc dalaimat — a Születtem a Kiskunságon, a Százados úr, levelem van, a Józanságra nagy bennem az akarat... kezdetűt. Az a véleményem, magyar nótákat csak az tud jól énekelni, aki átéli, magáévá teszi a gondolatot, amelyet e dalok hordoznak. Ezek a szövegek mind nagy történeteket mondanak el — olykor mély drámákat, sorstragédiákat — életről, halálról, szerelemről, szülőkről, hűtlen kedvesről, katonaságról. Máskor könnyebb hangot ütnek meg, de mindig az élet apróbb, nagyobb gondjaival foglalkoznak. — A dalok jó része borról, mulatozásról szól. Nem gondolja, hogy azonosítják majd a mulatós Koós Jánossal? Folytatom — Nem tagadom, magam is szívesen mulatok magyar nóta és persze jó bor mellett. Apám is mulatós ember volt. Ma is emlékszem, amikor felemelte a poharat, mindig azt mondta. Isten áldja meg, aki kitalálta (a bort). Tőle tanultam a magyar nótákat. S ha meghallok valahol hat-hét cigányt játszani, nehezemre esik, hogy ne énekeljek velük. — És mi lesz a tánczenével, a népszerű Koós-dalokkal? — Természetesen folytatom. Most is sűrűn fellépünk országszerte a feleségemmel, Dékány Saroltával. Gyakran kapunk külföldi meghívást is, legközelebb jövő tavaszra Ausztráliába készülünk. Akár hiszik, akár nem, Koós János harminc éve áll a pódiumon, harminc éve énekel, dalol sokak örömére. Romy Schneider, számos film emlékezetes szereplője, S hogy most megint előtérbe került, arról Karlheim Böhm tehet, aki közreadta emlékezését, a német könyvpiac egyik szenzációját keltve. Romy Schneider partnere volt a szerzőnek; aki Ferenc Józsefet, Romy Schneider pedig Sissit, azaz Erzsébet királynőt alakította. A film sikert aratott. A ma 63 esztendős színész visszaemlékezésének igazgalmas részletét így idézi a Bunte magazin: ,,A forgatás után csak egyszer láttam Romyt, Párizsban, 1960-ban. Rendkívül nehéz helyzetben volt, éppen egy öngyilkossági kísérlet után lábadozott. Egy kávét ittunk meg együtt. E rövid látogatás során beszélt nekem az Alain Delonnal kapcsolatos szerelmi problémáiról. Azt is mondta, hogy nagyon boldogtalan. S hogy azért akarta elpusztítatni magát, mert Delont egy férfival találta az ágyban. A Bunte megkérdezett egy pszichológust is a Böhm-emlékezés kapcsán, aki azt mondta: a szakember bizonyosságával állíthatja, hogy Romy Schneider élete legnagyobb megrázkódtatása volt a Delon-ágyje- lenet.,, Van egy csodálatos nő s éppen szépsége virágkorában keli rádöbbennie, hogy hódítóereje — ami bármelyik női riválisával szemben hatásos — semmit sem ér — egy férfiszerető ellen." Ha igaz, amit Böhm most megírt, akkor el kell fogadni egy korábbi intimitást, melynek leírója nem egyebet állított, mint azt, hogy Romy Schneidernek viszonya volt egy masszőr nejével, egy jelmeztervezővel és Simone Signorét színésznővel. Vagyis Delont ily módon bosszulta meg Romy Schneider. Rembrandt, Rubens, Goya és Velazques képeit restaurálják Szentesen: kiállításra készítik elő. No nem az eredeti dollár- milliókat érő képeket, hanem azok „megszólalásig hő” másolatait, amelyeket Ralió Ede festőművész, készített a század- forduló környékén azzal a szándékkal, hogy az európai képörökségünk legszebb alkotásainak látványával megajándékozza az egyszerű embereket. A Szépművészeti Múzeum tulajdonába kerülő képek 90%-a negyven éve nem volt kiállítva, eldugott raktárakban porosodott. A Szentesi Hegedűs László Helyőrségi Klub vezetői felkutatták, Katona Imre és Bíró József szentesi festőművészek pedig restaurálták azokat. A képek időközben már a látogatók elé is kerültek. Pop-rock világ A veszteség 1+1 milliárd Budapest (MTI-Press — Sebők János) — Fennálásának utolsó pillanatáig a pártállam és kulturális intézményei — köztük a hanglemezgyár — őrizte a monopóliumait. Ennek egyik következményeként Magyarországon nagyon sokáig „kaszáltak” azok a butikosok, magánkereskedők, akik a külföldről behozott lemezek, műsoros kazetták forgalmazására specializálódtak. A hiány- gazdaság milliókat jövedelmezett — egyeseknek. Két év óta, a felszabadult poppiacon gyakorlatilag minden külföldi újdonság beszerezhető. Egyes kiadók licencszerződéseket kötöttek a legnagyobb világcégekkel, s nemcsak forgalmazzák, de gyártják is az újdonságokat. Más cégek pedig — kisebb- nagyobb tételekben — kereskedelmi kapcsolataik révén hoznak be az országba lemezeket és kazettákat. Felvirágzott a piac, s felvirágzott a kalózkodás is. A Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének felmérése szerint immár 1 milliárd (!) forintot lopnak el a hamisítók a zenei élettől, s még 1 milliárdot az adóhivataltól. Vagyis az egész országtól! A hatóságok egyelőre tehetetlenek (mások szerint impotensek), a MAHASZ felhívásai pedig nem sok eredménnyel járnak. Megjelent a maffia is Ma a különböző üzletekben, piacokon csaknem zavartalanul árusítanak a poppiac feketézői. Egy hivatalos angol felmérés szerint a piacon kapható hanghordozók több mint fele hamisítvány, s ha belegondolunk, hogy a 340-400 forintért árult kazetták önköltsége mindössze 60-70 forint, akkor el lehet képzelni, mekkora haszna van az elárusító láncolat — gyártó—nagykereskedő—kiskereskedő—árus különböző résztvevőinek. Törvény nincs, de van úthenger A felmérések szerint jelenleg a kalózkodás-hamisítás többféleképpen is virágzik. Egyre többen ismerik fel, hogy a Tajvanról, Thaiföldről, Lengyelországból származó műsoros kazettákat úgyszólván legalizálva, vámpapírral, behozatali engedéllyel is lehet árulni. Mások a legálisan működő hazai kiadók által megvásárolt műsoros kazettákat „koppintják" házi sokszorosítással, hétvégeken, pincékben. De egyes feltételezések szerint a piac jövedelmezőségét felismerve már dolgozik Magyarországon az erre a területre specializálódott maffia is. Illegális, földalatti üzemeket, terjesztőhálózatot tart a kezében, s kíméletlenül leszámol ellenfeleivel, de a korrupciótól sem riad vissza. A lakodalmas rockprodukciók, a slágerlemezek milliós, milliárdos bevételei megérik a kockázatot, a szervezet fenntartását. Titokzatos tűzesetek, leszámolások jelzik, hogy a piacon olykor szó szerint élet-halál harc folyik. S mindez annak eredménye, hogy a magyar törvénykezés érthetetlenül elnéző a kalózokkal szemben. Külföldön, amikor felismerték a hamisítás okozta károk nagyságrendjét, rendkívül kemény törvényeket hoztak. Az áru megsemmisítése, elkobzása mellett a gyártókra és árusokra akár 4 évig terjedő börtönbüntetéseket is kiszabhattak. Magyarországon a milliárdos nagyságrendű károkozás ellenére a törvénykezés — bár a törvénytervezet már 1990 decemberében elkészült — és az Alkotmányjogi és Házbizottság is elfogadta — mindeddig nem tudott időt szakítani a törvénytervezet vitájára. Az utolsó ígéret szerint 1991 szeptemberében került volna a parlament elé ez a zsebbevágó téma. Törvény hiányában pedig a kalózkodás visszaszorítása reménytelen. A rendőrség, a közterület-fenntartók legfeljebb az árut koboztatják el vagy sajtórendészeti vétség címén csekély pénzbírságba ítéltethetik a feketézőket. Világcégek kirekesztik Az ország zsebéből ellopott 1—1 milliárd azonban csak a probléma egyik része. Fennáll annak a veszélye is, hogy az e téren is bazárosodó országot a nagy világcégek kirekesztik hálózatukból az ellenőrizhetetlen és jelentős károkat okozó piaci viszonyaik miatt. A MAHASZ ezért is indított az elmúlt hónapokban látványos propagandahadjáratot. Úthengerrel tapostatták el — honkongi mintára — a hamis kazetták ösz- szegyűjtött példányait. Nem kis költséggel, zárószalaggal látták el a Magyarországon megjelenő, illetve hazánkba importált kazettákat és kicserélik a boltok raktárkészletét is. Vagyis jelentős költségbe verik magukat a kiadók azért, hogy a kalózok esélyei csökkenjenek. De elfogadott törvények nélkül igazán hathatós intézkedésekre nem kerülhet sor. Vagy még mindig ilyen gazdagok vagyunk? VISSZATÉRÉS A KÉK LAGÚNÁBA Eredeti cím: Return to the Blue Lagoon. Magyar- országon forgalmazza az INTERCOM. Főszereplők: Milla Jovovich, Brian Krause és Lisa Pelikan. 1980-ban az egész ország tülekedett, hogy jegyet válthasson az évtized leggyönyörűbb, legmegha- tóbb, legártatlanabb szerelmi történetére. A Kék lagúna szerte a világon milliókat vonzott a mozikba és bemutatási évének egyik legnagyobb kasszasikere lett. Most, 11 évvel később, végre elkészült a folytatás. Az első rész Cristopher Atkinst és Brooke Shieldst katapultálta a legismertebb filmcsillagok közé. A Visszatérés... sztár-várományosa a 15 éves mandulaszemű szépség, Milla Jovovich és partnere, a szőkefürtű Brian Krause. A történet ott kezdődik, ahol az előző véget ér: egy hajó megtalálja a csónakot, amelyben a Kék lagúna eredeti lakói alusszák halálos álmukat. A szülők már menthetetlenek, de kétéves kisfiúk csodával határos módon életben marad. Sarah, a hajón utazó fiatal özvegy, saját hasonló korú kislánya mellé veszi a fiúcskát, de nemsokára kolerajárvány tör ki a fedélzeten, és a gyermekek biztonsága érdekében el kell hagyniuk a hajót. És a hullámok hátán hánykolódó csónak előtt ismét feltűnik a Sziget... Tizenhárom hosszú év telt el a partraszállás óta. Sarah egy szerencsétlen véletlen folytán tüdő- gyulladást kapott és meghalt, de a gyerekek felnőttek... Robinson-romantika, kaland, káprázatos tájak és egy csipetnyi erotika a folytatásban: VISSZATÉRÉS A KÉK LAGÚNÁBA. Bemutató: 1992. január 3. Jack Lucas (Jeff Bridges), a karizmatikus rádiós disc-jockey egy napon végzetes hibát követ el. Nem veszi észre az egyik törzstelefonálója hangjában bujkáló fojtott indulatot és sokkoló válaszával akaratlanul is hozzájárul egy borzalmas merénylethet. Nem börtönzik be, de a botrány megfosztja éltető közegétől, a rádiótól. Egyre lejjebb csúszik, alkoholba menekül. Egy nap aztán rádöbben, hogy nincs tovább. Még egy kortyot húz a nála lévő üvegből és elhatározza, hogy megfizet mindenért... öngyilkos lesz. És ez az a pont, ahol Terry Gil- liamhez méltó fordulatot vesz a történet. Jack Lucas e nap viharos éjjelén megismeri Parryt (Robin Williams) a New York rejtett bugyraiban tengődő hajléktalanok egyikét. A férfiról rövid időn belül kiderül, hogy nemrég még történelemprofesszor volt, nős, boldog ember. Ám egy őrült merénylő egy rádiós disc-jockey felbujtására a szeme láttára lelőtte feleségét... A film a Velencei Fesztivál egyik díjnyertese volt. Bemutató: január 10. A HALASZKIRALY LEGENDÁJA Eredeti cim: The Fisher King. Magyarországon forgalmazza az INTERCOM. Főszereplők: Robin Williams, Jeff Bridges és Amanda Plummer.