Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

1991. december 30., hétfő CSUPA ÉRDEKES Budapest (MTI-Press) — A fül egyik fő feladata a hallás. De ha nem tudnánk mfegálla- oítani testhelyzetünket vagy nem érzékelnénk fejünk forgá­sát, elveszítenénk egyensú- yunkat és felfordult világban éreznénk magunkat. Az egyensúlyozás érzékszervét a eelsőfülben találjuk, amely szervezetünk legrejtettebb he- yén, a koponyaalapon, a szik- acsont belsejében, igen ke­mény csontállományból fel­épült tokban foglal helyet, s itt i/an a hallást szolgáló csiga is, amelyet folyadék tölt ki. A fülkag'yló fontossága az amber esetében alárendelt: árnyékolja a hátulról jövő han­gokat. A fülkagyló és a halló­árat képezi a külsőfület, a középfül a dobhártyából és a dobüregből áll. A dobhártya 7—11 milliméter átmérőjű, kb. 3,1 milliméter vastagságú hár- :ya. A dobüreg levegővel telt, :égla alakú üreg, számtalan apró részlete közül a legfonto­sabb a hallócsontláncolat, amely a kalapácsból, az üllő- aől és a kengyelből áll. A aangingert a hallójárat vezeti a dobhártyához, amely a hal­ócsontláncolatnak adja át. A dobhártyára ható hangnyo­más a kengyeltalp útján jut a aelsőfül folyadékába, itt alakul át folyadékrezgéssé. Ez a csi­ga mentén elhelyezkedő Cor- :i-szerv szőrsejtjeit ingerli, amelyek a hangingért idegin­gerületté alakítják át, és eze­ket értelmezi agyunk hang- <ént. Hallószervünk érzékenysé­ge igen nagy, képes érzékelni alyan mély hangot, amelynek ezgésszáma másodpercen­ként 16, és olyan magasat is, amely másodpercenként 20—22 000 rezgésszámú. Ahogy az erős fény árt a szemnek, úgy károsítja a zaj az ember hallását. A zaj ide­gesítő, kellemetlen, sőt, fáj­dalmas is lehet, s az egyik akozója a hallás elvesztésé­nek. Az időskori halláscsökkenés kezdetének időpontja és mér­őké változó, az érrendszer ál- apotától, az életkörülmények­éi, az izgalmaktól függ. Ne szégyelljük hordani a halló- készüléket! Alig észrevehető, SS megkönnyíti tájékozódá­sunkat, újra kapcsolatot te- emthetünk környezetünkkel, a világgal. Világrekorder trófea Saját és a guti erdőgazdaság büszkeségére világrekorder dámvadtrófeát ejtett Roland Karz siegeni (Németország) otrvosprofesz- s*zor. A trófea 6,4 kg-ot nyom, bírálati pontszáma pedig 231,4. A 20 éve vadá­szó Karz úr örömébe egy kis üröm is ve­gyül, ugyanis a világrekor­der trófea a magyar állam tulajdonában marad. MTl- FOTÓ: OLÁH TI­BOR FELVÉTELE I szövegelés | KEZELÉS „Az amerikaiak ■ úgy kezelnek bennünket, mint * a Pepsi-Colát. Ráznak, ráznak, | míg csak fel nem robbanunk.” Kadhafi ezredes POLITIKAI FOGYÓKÚRA I ,,A leszerelés olyan fogyókúra, I amelynek során mindegyik fél I igyekszik megőrizni a túlsú­■ lyát." W. Weiner publicista KI VOLT TANÍTÓD? „A I szocializmus értékeit fiatal ko- k _____ ___ — romban ismertem meg, és ^ olyan iskolám volt, mint a ju- | goszláviai munkatábor.” Pol Pót, kambodzsai * bukott diktátor | FORRADALMI GATYA ./i I blue jeans minden albán fiatal | előtt a szabadság jelképe. Töb- _ bet jelent, hogy úgy mondjam, I még a himnusznál, az alkot- | mánynál és a nemzeti zászló- . nál is. A farmernadrág nem I ruhadarab, hanem maga a for- | radalom, amely elhozza a sza- ■ badságot.” G. Pasko, albán diákvezér | _________J Tokió (Reuter) — Fővárosi hölgyvendég kapja le tálcáját a tovarobogó gözpincérröl, amelyet különlegessége és a kis­zolgálás meggyorsítása érdekében állítottak üzembe az egyik étteremben. MTI-PRESS KÉPSZERKESZTŐSÉG Kik laktak a Tito-villában? Egerek és emberek A diktátorok gaz­dagon meg­ajándékozzák alattvalóikat a fantázia sza­badságával. Aztán kiderül, hogy némely dolgokban a fantázia sem ér fel a való­sághoz. A szokásokhoz, az életmódnak keretet adó palotákhoz, villákhoz. A belgrádi Politika például bemutatta olvasóinak, hogy miképpen éf^jlt Tito kupari villája. ,,A Tito köré sereglő emberek állandóan járták az országot és a leg­jobb helyeket keresték villái számára. Elegendő volt, hogy Tito panaszkodjon a nedvességre, például Brio- ni szigetén, máris valósá­gos versengés alakult ki, hogy milyen más helyet ta­láljanak neki.” A kupari villa a 60-as években épült, ha­talmas föld alatti és persze föld feletti helyiségekkel. A belgrádi újság megszólal­tatta az építést irányító ez­redest, aki elmondta, hogy különösen a Tito szemé­lyes használatára szánt épület okozott gondot. Adanski ezredes szerint a tengervizes medence volt a legnagyobb feladat, mi­vel ezt egy teraszon kellett kialakítani. Vagyis a ten­gerszint felett, ám tenger­vízzel. Voltaképpen a ten­gert kellett elkeríteni. S a tenger percek alatt lerom­bolta, amit egy hétig épí­tettek. Ötször kellett újra­kezdeni csupán ezt az egy munkát. A medence körül a sziklákat lecsiszolták, műkőből őröltek „homo­kot” a partra, az árnyat adó fákat Szlovéniából szállították. Minden bútor, lámpa, csillár egyedi da­rab, kézi munka volt. Az utókor bizonyára arra is kíváncsi, hogy mi módon lakta be a két kizárólagos tulajdonos, Joszip és Jo- vanka Broz Tito? Nos, se­hogy. Az emlékező ezre­des szerint az álomvillának két említésre méltó lakója volt: Liz Taylor és Richard Burton. Ótt lakhattak, amiért egy film erejéig fel­vállalták a ház urainak sze­repét... MTI-Press — Miközben az állatvédő mozgalmak nagy része egyre erélyesebben til­takozik az állatkísérletek betil­tásáért, a gyógyszergyárak, orvostudományi kutatóintéze­tek nem szívesen válnának meg kedvenc kísérleti alanya­iktól. Még a szerencsésebbek közül valók azok az egerek, amelyeket egy kísérletben diétára fogtak s ezáltal kevés­bé hajlamosabbnak mutatkoz­tak rákos megbetegedésre, mint normálisan táplált tár­saik, élettartamuk 30 száza­lékkal nőtt, miután napi táp­lálékuk kalóriatartalmát 40 százalékkal csökkentették. Egyébként már közismert, hogy a kövér emberek köré­ben sokkal nagyobb a rákos esetek száma, mint azok kö­zött, akik ügyelnek testsúlyuk­ra. Nem ilyen szerencsések azok az egerek, amiket az amerikai Harward egyetem kutatói szabadalmaztattak, miután géntechnológiai úton állították elő őket. Ezekben a parányi emlősökben az embe­ri rákhoz megtévesztően ha­sonló daganatok fejlődnek ki. Ölj és írd meg a sztorit! A bűn jól fizet. Legalábbis az amerikai Legfelsőbb Bíró­jj ság decemberben hozott döntése szerint, ami ezentúl le­hetővé teszi, hogy a híres-hírhedt bűnözők, „műalkotás­ban” tárhassák a nagyérdemű elé azt, amiért a törvény életfogytiglanra, netán villamosszékre ítélte őket. Egy eset kapcsán most így foglalt állást ez a tekintélyes testü­let: „Az államnak bizonyos értelemben érdeke annak megakadályozása, hogy a bűnöző hasznot húzzon a bűncselekményből, ám az eddigi törvény sérti az Alkot­mánynak a szólásszabadságra vonatkozó tételét.” S hogy milyen nagyságrendű mellékjövedelemre számít­hatnak a börtönszerzők, íme a példa. Martin Scorsese megfilmesítette Henry Hill maffiózó sztoriját, amiért közel 100 ezer dollárt kaphatott volna „az ötletgazda." A sors különös iróniája, hogy a kifogásolt törvényt 1977-ben azért hozták, hogy David Berkovitz ne juthasson hozzá ahhoz a nagy összegű honoráriumnoz, melyet az emlék­irataiért ígértek. Ebben azt kellett volna elmesélnie, hogy miképpen szemelte ki és ölte meg áldozatait — autóban szeretkező fiatal párokra specializálta magát — és ho­gyan kapott „parancsot az ördögtől, aki gyakorta szólt hozzá”, mint ahogy állította. S mivel a holttesteket kézje­gyével is ellátta — áldozatain a „SAM FIA” cédulát hagy­ta — a bűnözők különjövedelmét, azaz a szerzői jogdíjat akadályozó törvényt ezen a címen jegyezték be az USA legtöbb államában. A „Sam fia" törvényre hivatkozva koboztak el 15 ezer dollár jogdíjat egy pincér gyilkosától. (Norman Mailer író fedezte fel.) Ha a törvényt mindenütt alkalmazzák Amerikában, akkor a börtönirodalom példátlan felvirágzása előtt állunk. Mi, magya­rok is, az aluljárók és az utcai bódék kulturális kínálatá­nak vásárlóiként. Ez igaz lehet? Budapest (MTI-Press) — „Nyikolaj Romanov szó nélkül karjára vette a fiát és a családja kíséretében megindult a lépcsőn lefelé. Belépett a szobába, me­lyet már körábban elkészítet­tünk, a kisfiút a karosszékre he­lyezte, ő meg állva maradt a szo­ba közepén, a többiek mellette helyezkedtek el jobb és bal ol­dalt, az ajtó felé fordulva. A tar­tományi vezetők az ajtónál áll­tak. Köztük volt Mihail Medve-, gyev is, aki lehetőséget kapott, hogy elsőként lőjön II. Miklósra. Feladatát sikerrel teljesítette, alighogy eldördült a lövés, a cár a földre zuhant, de már nem volt benne élet. Ezután az ajtónál álló elvtársak, a félig nyitott ajtón a többieket kezdték lőni, köztük én is.” 1918. július 18-ának éjsza­kájáról ez az első hiteles tudósí­tás, napló, melyet a hóhérok egyike vetett papírra. A doku­mentumot a Komszomolszkaja Pravda közölte, hozzátéve, hogy a két csekista, Alekszandr és Mihail Kabanov beszámolója véletlenül került elő a kaukázusi Pjatyigorszk múzeumának irattá­rából. Valakinek eszébe jutott, hogy a város eme két veteránja a múzeumra hagyta „emlékira­tait”. Múltjukról egyébként csak annyit tudtak, hogy a sztálini kollektivizálást segítették a 30- as években, így kerültek a Kau­kázusba. Nos, a naplóból kide­rül, hogy a cárral még azt sem közölték: eljött az utolsó órája... „A család este 11 körül szokott lefeküdni, de azon a napon még kettőkor sem aludtak. Jarovszkij elvtárs ment oda hozzájuk és azt mondta: A városban nyugtalan­ság tapasztalható, ezért biztonsá­gi okokból javaslom, hogy men­jenek az alsó szintre.” Az ajtó közelében egy öreg Fordot működtettek, szakadt ki­pufogójával el kellett nyomni a lövések zaját. Minden esetleges tanúval végezni kellett volna. „A motor fülsiketítő zajjal műkö­dött, és én mégis tisztán hallhat­tam a lövéseket és azt, hogy a kutyák őrült ugatásba kezdtek.” Kabanov közli az utókorral, hogy a halottak elszállításában nem vett részt. „Szobám ablaká­ból láttam, hogy az elvtársak sa- roglyán vitték a testeket és egy fehér ponyvával letakart kocsira rakták. Összesen 11 embert és 3 kutyát.” A Komszomolszkaja Pravda szerint Kabanovék élete kalandos volt és egyáltalán nem volt könnyű. A Romanov család kivégzéséért nem kaptak kitünte­tést. Összességében ennek elle­nére boldogok voltak... Gyógyszergyári labirintuskísérlet: hogyan hat a tanulás­ra és az emlékezetre az újonnan előállított hatóanyag, azaz gyorsabban találja-e meg a kísérleti állat a táplálékot vagy a kijáratot A rákegérnek keresztelt állat­kában „feltalálói” óriási lehe­tőséget látnak a szörnyű be­tegség gyógymódjának kuta­tásához. A rákegér — a kör­nyezetvédők szerint — a gén­manipulált szörnyetegek elő­futára, de a szabadalmi oltal­mat kiadó hivatal álláspontja szerint az új kísérleti állat a jö­vőt szolgálja, az emberi bajok orvoslásához visz közelebb. Tudományos kishírek MEGBÍZHATÓBB SZÍVINFARKTUS­DIAGNÓZIS A súlyos szívinfarktus kimu­tatása aránylag egyszerű és egyértelmű, kisebb szívkáro­sodás esetén azonban más a helyzet. Az enzimtesztek el­végzése hosszadalmas és nem megbízható, az EKG pedig kisebb infarktus után néhány nappal már semmit nem jelez. Most egy új, meg­bízható és gyors vizsgálat olyan enzim jelenlétének meg­állapítását teszi lehetővé a vérben, amely a szívizom oxi­génhiánya esetén három órán belül megjelenik, és utána két héten át kimutatható. A teszt eredménye 90 percen belül el­készül, és a kisebb, a betegek 30 százalékánál fellépő mikro- infarktusok 4—5 nappal ké­sőbbi diagnosztizálására is al­kalmas. BAKTÉRIUMOK OKOZTA GYOMORRÁK? Egyre több jel utal arra, hogy egy, csak 1983-ban föl­fedezett baktériumnak köze van a gyomorrák kialakulásá­hoz. Sok ember van vele megfertőzve, és a gyomor nyálkahártyájának krónikus gyulladását okozza. A pana­szok legtöbbször olyan eny­hék, hogy a fertőzöttek nem js törődnek vele. Az Egyesült Ál­lamokban végzett vizsgálatok szerint azonban az ilyen fertő­zött személyek között há­romszor gyakoribb a gyomor­rák. A baktérium tehát nem közvetlenül okoz gyomorrá­kot, hanem a krónikus gyulla­dás okozta állandó inger és a baktériumok anyagcsereter­mékei következtében csak egyik rizikófaktora ennek a betegségnek. NARKÓS SPERMIUMOK Az emberi spermasejteken három-négyezer olyan pont van, ahol a kokainmolekulák meg tudnak kötődni. A kutatók lombikban spermiumot tettek ki kokain hatásának, és azt ta­pasztalták, hogy a hímivarsej­tek a kokain megkötése után is mozgékonyak maradnak. Ez lehet az oka a kokainista apák gyerekeinél tapasztalt fejlődési rendellenességek­nek. MELLRÁKMÜTÉT Londoni orvosok megfigyel­ték, hogy a mellrákos nők to­vább élnek, ha daganatukat a havi ciklus második felében távolítják el. Az így operált nőknek tíz év után még több mint 80 százaléka életben volt, míg a havi ciklusok első felében operáltaknak csak a fele. A jelenség biztos okát még nem tudják, de arra gya­nakodnak, hogy a ciklus má­sodik felében nagyobb meny- nyiségben termelődő sárga­testhormonnak védőhatása van a rákkal szemben. ERŐSZAK A HÁZASSÁGBAN Nagy-Britanniában eddig egy 1736-ban hozott bírósági döntés volt irányadó, mely szerint a nő a házassággal „visszavonhatatlan egyetérté­sét adta a minden körülmé­nyek közötti nemi érintkezés­hez”. Ez azonban „nem idő­szerű” többé, állapította meg október közepén a Lordok Háza, és elutasította annak a 38 éves férfinak a beadvá­nyát, akit felesége ellen meg­kísérelt nemi erőszak miatt háromévi börtönre ítélt a bíró­ság. Kelet-Magyarország 7

Next

/
Thumbnails
Contents