Kelet-Magyarország, 1991. december (51. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-24 / 301. szám

Kelet-Magyarország Tüskés sarok Ha-hó a köbön Seres Ernő mm iután ez a rengeteg hó Iwm leesett, felsegítettem w a hölgyet. Elesett. Köszönte szépen és mert felismert — igaz, hogy fő­szerkesztő úrnak titulált, ds szerényen elhárítottam — megkért, segítsek má­soknak is. Gyorsan körül­néztem. Hát ennyi lenne itt az elesett ember? Csak havat láttam. Szűz hót, le­taposott, jéggé dermett ha­vat, hólés latyakot, kásás havat, egyszóval havat a köbön. Hó mindenütt, hóhányó egy szál sem. Sőt, még az is hiányzik, amit tavaly vagy azelőtt szidtunk mint környezetvédők, sózták a járdákat, sózták az utakat. Mindez csak úgy átvillant rajtam, miközben a hölgy, akit felsegítettem és aki felismert, lelkesen és dühö­sen mondta a magáét. „ír­ja meg kérem, hogy miért nem hánnyák el a havat és azt is írja meg, hogy hova teszi a polgármesteri hiva­tal a hóhányásra szükséges pénzt, továbbá ... Nincs továbbá. Elnézést kértem és kellemes kará­csonyt kívántam, kijelent­ve, hogy a hóügyekben já­ratlan vagyok. És valóban. Egyáltalán nem tudom, hogy van-e Nyíregyházán hóhányásra pénz. (Buda­pesten van, hiszen a rádió és televízió is hóhányókat keres, de ott sem hányják a havat.) Túl sok van a hó­ból. Itt rengeteg. De sze­rintem nem az a baj, hogy sok a hó, hanem az a baj, hogy sok a járda, a közút és sok a közlekedő em­ber ... Jár még az eszem­ben, sok ehhez a hasonló bizarr és képtelen gondolat, míg nem ... Hanyatt, de alaposan ... Ekkor valaki felsegített és megkérdezte, nem érti, miért nem hány­ják el a havat? Csak tud­nám, hogy miért pont tő­lem kérdezi? Mindenféle Korszerű telefon- és telefax forgalmazását kezdte meg Nyíregyházán a Park üzletházban az SX Kft. Itt kezdik meg az új nyíregyházi telefonkönyvek árusítását is. ELEK EMIL FELVÉTELE VÉRADÁS. December 27-én, pénteken és decem­ber 28-án, szombaton a Nyírbátori Határőrségnél, valamint a megyei kórház dolgozói körében szervez­nek véradást. ÓÉVI ROCK. Az immár hagyományos Óévzáró Rockhangversenyt decem­ber 28-án és 29-én — mindkét napon 14 órától — rendezik meg a nyíregyhá­zi városi művelődési köz­pont hangversenytermében. A kétnapos program kere­tében fellépnek megyénk és Nyíregyháza rutinosabb és kevésbé ismert rockze­nekarai. LELKISEGÉLY-SZOL- GÁLAT. A Megyei Vörös- kereszt szervezésében mű­ködő telefonos lelkisegély­szolgálat a karáosonyi ün­nepek alatt, így december 24—25—26-án is hívható a 13-097 és a 13-804-es tele­fonszámon. A hívások mind az otthoni, mind az ut­cai készülékekről ingyene­sék. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: December 24-én: Mentőcsapat a ken­guruk földjén. Előadás: csak 14 óra. December 25-én és 26-án: Robin Hood — A tol­vajok fejedelme. Előadás 16, 18,15 és 20,30 óra. BÉRÉ MOZI: December 24-én: Szerelmes szívek. Előadás: Csak 16 órától. December 25-én és 26-án szintén a Szerelmes szívek című filmet vetítik, a szo­kásos 16, 18 és 20 órai kéz- déssel. VIDEOMOZI: December 24- én: Fél lábbal a paradi­csomban ; december 25-én és 26-án Csupasz pisztoly. Előadás: 9,30, 11,30, 14, 16, 18 és 20 óra. NYÍRBÁTOR: December 25- 26-án: Kipurcant a bé­bicsősz, anyának egy szót se. VÁSÁROSNAMÉNY: De­cember 24-én Halálcsók, 26- án: Gondos bocsok. NAGYKÁLLÓ: Dec. 26­án: Halálcsók. MÁTÉSZALKA: Dec. 25- én és 26-án Folt a zsákját. KISVÄRDA: Dec. 25-én és 26-án Hamis a baba. TISZA VAS VÁRI: Dec. 26-án Thelma és Louise. FEHÉRGYARMAT: Dec. 24-én: Kipurcant a bébi­csősz, anyának egy szót se. Kiállítótok A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban Az ásvá­nyok világa című kiállítás január közepéig látogatható. A Vásárosnaményi Váro­si Művelődési Központban január 10-ig látható Molnár Attila festőművész tárlata. Nyírbátorban, a Báthory István Múzeumban Nyilasi Tibor, Kanadában élő ma­gyar festőművész kiállítása tekinthető meg. A Móricz Zsigmond Szín­ház kiállítótermében Tiszai Nagy Menyhért, szlovákiai festőművész tárlata tekint­hető meg. A nyíregyházi Pál Gyula Teremben december 30-ig karácsonyi kiállítást és vá­sárt rendeznek. A terem — karácsony első napja kivé­telével — naponta 10-től 19 óráig tart nyitva (vasárnap is!). HAZAI HOL-MI 1991. december 24., kedd A megtalált otthon Idősek a magány szigetén A tiborszállási szociális otthonban már nagyon várják a karácsonyt... a szerző felvétele Tiborszállás (KM — Ko­vács Éva) — A fenyőkön dér és kevéske megfagyott hó- maradéfc, az út mellett kop­jafa, rajta a vésett felirat: „Elhunyt társaink emléké­re”. A tiborszállási szociális otthon ideális környezetben, füsttől, zajtól távol, gyönyö­rű park közepén fekszik. A tomácos, egykori kastély ma szociális otthon, melyben je­lenleg nyocvan állandó be­utalt, s öt panziós vendég várja a karácsonyt. Milyen lesz, hogyan készülnek? — próbáltam választ találni a kérdésekre, egyetlen percre sem felejtve, hogy a kará­csony a szeretet ünnepe. Olyan időszaka az évnek, amikor az ország legtávo­labbi csücskéből is igyekez­nek összejönni az egymástól távol élő családtagok. Kántálnak is Akárcsak otthon — gon­dolhatja az idegen, amikor belép a hosszú folyosóra. A nővérkék épp nagytakarítás­ba fogtak, mint kiderül, ez már az ünnep előtti utolsó felfordulás. Felszedik a sző- nyeeet, mossák a követ, vég­zi ki-ki a dolgát. A klub­szobában is sokan serény­kednek. Az otthon lakói, fér­fiak és nők adventi koszorú­kat, asztali díszeket készíte­nek. Mondják, bőven akad tennivaló, hiszen minden szobába, az ebédlő minden asztalára jutni kell a deko­rációból. Már készen áll a betlehemi csillag. Ágain szí­nes szalagok, oldalán és ele­jén fényes papírból ragasz­tott nap, hold, csillagfigura látható. Mellette az asztalon áll a jászol, benne feldíszí­tett baba. a Kisjézusra em­lékeztet időseket és fiatalo­kat. — Felelevenítjük a hagyo­mányokat szentestén, min­den szoba előtt kántálni fo­gunk — adja meg a magya­rázatot Fehér Antal, a szo­ciális otthon igazgatója, aki azt is elmondja, diós-mákos beigli lesz az ünnepi vacso­ra, még kevés bor is lesz az asztalon! Gyorsan kiderül, nem csak a dolgozók, a lakók is na­gyon készülnek a karácsony­ra. Van, aki a közös díszek mellé saját karácsonyfát ál­lít, van, aki mindent rábíz a szervezőkre. Már csak azért is, mert rájuk van utalva, beteg, szinte alig bír járni. Gyengék vagyunk — Alszik a párom, nem érzi jól magát — fogad men­tegetőzve T. Lászlóné. — Én éppen a ruhákat rendezge­tem a szekrényben, kevés a helyem. Az apró szobában az egykori családi házból el­hozott szentképek, konyhai karosláda, színes televízió, egyéb használati tárgy pró­bálja visszaidézni az igazi otthont. — Eladtuk a házat, úgy döntöttünk, ide jövünk. Há­rom nős fiam van. Pesten, Ózdon és Szakán élnek, el vannak foglalva. Ritkán is jönnek. Nemrég járt itt a pesti fiam, kérte a ház árát. Odaadtam háromszázezret, osszák el egymás közt. Csú­nyán beszélt velem. Követe­lőzött. Rosszul esett nagyon — panaszolja a néni, s sze­me megtelik könnyel. Azóta jött megint és bocsánatot kért. Megbocsátottam neki, hiszen anya vagyok. De a pénz fele nekünk is kell, te­hetetlenek vagyunk, mi lesz, ha lebetegszünk ... válaszol szemét törölgetve. Hazamegyünk-e karácsony­ra? Nem, nem fogunk. Gyen­gék vagyunk, hideg van, a gyermekek is elfoglaltak. Igaz. nem is hívtak . . . Az otthon folyosóján való­ságos klubélet folyik. Cso­portok beszélgetnek, egy idős néni magában ül, zsebkendő­ből bogozza a pénzét. Az egyik szobában három idős hölgy beszélget. Derűsek, kedvesek, valóságos kikap­csolódás velük a társalgás. Ségornök békében — Sógornők vagyunk — mutatja be magukat a 73 éves Tamás Lajosné, szüle­tett Veröczi Etelka, édestest­vére, Veröczi Ilona 75, só- gornőja Veröczi Ferencné pedig 80 éves. Beszélgetünk, néha jókat veszekszünk — mondják szinte egyszerre, s ezen máris jót nevetnek. Magukon, hogy idejönnek, a két Veröczi lánynak nincs gyermeke, a sógorasszony kettőt nevelt. — Elfoglaltak, de rendsze­resen jönnek, levelet is ír­nak. Már elhozták a kará­csonyi ajándékot, hívtak, az ünnepeket töltsem velük. Nem megyek, nem szeretek én már télen utazgatni, öreg vagyok, de ha a tv-ben jó zenét hallok, bizony viszket­ni kezd a talpam — meséli Veröczi néni, akit a sógor­asszonyok is .láthatóan ked­velnek. — Jó ember volt a • test­vérem — mondja egyikük, Etelka néni —, ha bál volt Mérken, ők voltak az első táncosok, informál sógornő­jéről, s még hozzáteszi: val- cernél csak úgy suhantak végig a termen ... A Veröczi lányok — aho­gyan magukat emlegetik — karácsony első napján ven­dégségben lesznek. Utána jönnek vissza, mert úgy tart­ják, nekik már itt van az otthonuk. Szilvamámor Sipos Béla mtehéz a címben jelzett fi# alkoholtartalmú italról elfogultság nélkül írni. Lehet azért elfogult az em­ber, mert szereti, vagy ép­pen az ellenkezője miatt. Nemcsak írni, beszélni is ép­pen ezért nehéz erről az ital­ról. Viszont, ha olyan szak­avatott ember, mint Tóth Benjámin, szatmári gazdál­kodó, állattenyésztő teszi, ak­kor senkinek sem lehet kifo­gása ellene. S még véletlenül se higgye azt valaki, hogy a suszter eltávolodott a kapta­fától. Nem, Szatmárban min­denki főz pálinkát, még az állattenyésztő is. De még mi­lyet! Majdnem megsértettem Tóth Benjámint, amikor az­zal utasítottam vissza szíves kínálatát, hogy nagyon „han­gos” a szatmári szilva. Még hogy ez hangos, mond­ta felháborodottan, ez mag­vait, fenyőkádba rakott cef­réből készült nemes ital. Eperfa hordóban érett három esztendőn keresztül. Valóban tanúsíthatom, en­nek csak ereje van, de hang­ja nincs. Amióta a szatmári állatte­nyésztővel beszélgettem, igazi pálinkaszakértőnek vallom magam. Magvalni azért kell, hogy a főzetnek ne legyen ciántartalma. Lényeges do­log, hiszen több pohár pálin­ka „legurítása” után, amikor már az egyenes is görbe, az ember csak az ágyba kíván­kozik. Másnap, ébredés után pedig nem is érzi a magvait pálinka hatását. Bezzeg, ha nincs kimagvalva... Erre mondják azt: kutyaharapást szőrivel? Tudományom még arra is kiterjed — Tóth Benjámin nyomán —, hogy főzéskor a rézelejét külön kell fogni, majd az alszeszt ugyancsak. A közben lecsapódó párlatot pedig felhígítani ötvenkét fokosra és legalább egy évig eperfahordóban érlelni. Nincs is finomabb szilvapárlat a környéken a kisarinál. Azaz még a panyolai hasonlít hoz­zá, de a többiek csak ezek után kullognak. S persze a kisüstben való főzés mellett még egy fortélya van. Fával fűtenek. Semmi gáz, olaj, vagy szén. A minőséget csak a fa garantálja. Nagyon lényeges az is, mi­lyen kádban érlelik a cefrét, hány éves hordóba kerül a friss pálinka. A teljesen új hordó sokat „iszik”, de jó a huzata a már idősebb tölgy­fa hordónak is. Egyszerűen néhány liter elpárolog, mint­ha nem is lett volna. Pedig nem olcsó mulatság az igazi szilvapálinka. Nagy tételben 400 forintért adják a gazdák, kisebben többet is elkérnek érte. Tóth Benjámin saját bevallása szerint az övé öt­százat ér literenként, de nem adja el. Csak saját fo­gyasztásra és a legjobb ba­rátainak főzi. Tavaly ősszel százhúsz li­tert töltött hordóba. Ez nem nagy mennyiség, egy literhez tíz kiló cefre kell. A faluban ettől jóval nagyobb tételek­ben főzik és adják el. 4 z utóbbi évekből az 1989-es évjáratot tart­ják a legfinomabbnak. Nem véletlen, hogy éppen eb­ből palackozott le Tóth Ben­jámin öt litert a fia lakodal­mára. A srác ugyan még csak ötéves, de ki tudja, lesz-e az elkövetkezendő húsz esztendő során hasonló évjárat... OTP — lakás nélkül Nyíregyháza (KM — K. D.) — Az Országos Takarékpénz­tár nem értékesít többé laká­sokat, s a hitelek is változ­nak — kapott szárnyra a hír. Mi az igazság? — érdeklőd­tünk Soltész Lászlótól, a me­gyei igazgatóság osztályveze­tőjétől. Tény: a közelmúltban elfo­gadott banktörvény — mely szabályozza a pénzintézetek tevékenységét — kimondja: január elsejétől lakások, tel­kek adásvételével nem fog­lalkozhatnak. Akik tehát OTP-lakásra pályáznak, jól teszik, ha a két ünnep közöt­ti munkanapokon rohanvást nekikezdenek az ügyintézés­nek! 1992-től már csak ingatlan- közvetítő cégen keresztül, vagy magánforgalomban tu­dunk majd lakást venni, a hitelügyeket azonban to­vábbra is az Országos Taka­rékpénztár folyósítja. Á vál­tozások azt is jelentik a la­kosság bankja számára, hogy meg kell oldania közel 300 épülő lakás értékesítését a megye városaiban. Nem kis feladatot jelent a folyamat­ban lévő ügyek elintézése, hiszen várhatóan e néhány nap alatt újabb jelentkezők is lesznek. Folyamatban lévő ügynek azokat tekintik, ame­lyekben az önkormányzat ve­vőkijelölése beérkezett a ta­karékpénztárhoz, vagy az OTP által meghirdetettekre az érdeklődők beadták a je­lentkezési Japot, illetve lakás­csere esetén (OTP-sről OTP-sre) a jelenlegit felaján­lották megvételre. Akik te­hát megfelelnek e feltételek­nek, illetve december 31-ig jelentkeznek, reménykedhet­nek abban, hogy a korábbi rendszer szerint jutnak la­káshoz. Ha a szándék meg­van, de döntés még nem szü­letett a családban, gyorsan határozni kell ifjú és nem if­jú házasok, lakásra várók! Még az idén megpróbálhat­nak lakáshoz jutni a régi feltételekkel. Olyan informá­cióink vannak ugyanis, hogy jövőre szűkül a támogatási hitelek köre, változnak a köl- csönfeltételek és -lehetősé­gek. A változások ezen a té­ren, sajnos, ritkán szolgál­ják a mi érdekeinket... Vélhetően — bár a ban­kok alapvető tevékenysége a hitelezés, a betétek kezelése — az OTP sem jár jól egy­értelműen a banktörvény em­lített rendelkezésével, hiszen a lakásépítés üzlet. Igaz, ma­napság, amikor mélypontra süllyedtek az ingatlanárak, a hitelek miatt érdemesebb volt a takarékpénztárral fo­gódzni lakásügyben. Ezután viszont csak a kereslet-kíná­lat piaca dönt majd. Kérdés, hogyan? Ha arra gondo­lunk, hogy a Nyíregyházán gazdára váró OTP-lakások' közül a Legyező utcán és a Vay Ádám körúton épülők 34, a Bercsényi útiak 40 ezer forintba kerülnek négyzet- méterenként, korántsem biz­tatóak a kilátások. Nyilván­való, az ingatlanközvetítők árai sem lesznek alacso­nyabbak. De akkor kik, és hogyan juthatnak lakáshoz? Ügyeletek Sürgős esetekben Nyír­egyházán a Megyei Ren­delőintézetben (SZTK) fo­gadják a felnőtt és gyer­mekbetegeket, este héttől reggel hétig. Cím: Bocs­kai u. 73. A balesetet szenvedetteket ugyanitt, a traumatológiai állomá­son látják el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents