Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-20 / 272. szám
1991. november 20., szerda HÄHER Kelet-Magyaíország 3 Megyénk legtávolabbi kis községében, Zajtán készültek felvételeink. A kis községben számos takaros porta és a hívők adományaiból szépen rendbe hozott templom hívja fel magára az ide látogatók figyelmét. elek'emil felvétele Nyíregyháza (KM — K. D.) — Tanácsnokokat választott hétfői ülésén Nyíregyháza önkormányzati képvi- selő-testületé, élve az önkormányzati törvény adta lehetőséggel. Vélhetően az idősebbek előtt nem ismeretlen ez a tisztség, hiszen évtizedekkel ezelőtt volt már rá példa. Most talán annyiban más a helyzet, hogy tanácsnokot csak a képviselők közül lehet választani. Szükség van-e rájuk, s egyáltalán mi a feladatuk? — tehetik fel sokan a kérdést. Az elsőre — az elképzelések szerint — igen a válasz, hiszen meghatározott önkormányzati feladatokat kell egyszemélyben ellátniuk, hatékonyabbá téve ezáltal a testület munkáját. Talán szélesebb körű az információs tanácsnok (Da- ragó László) feladata, hiszen a városlakókkal való kapcsolattartás, az információk áramoltatása elsődleges jelentőségű munkájában. Tulajdonképpen közvetítő szerepet kell ellátnia, összegyűjtve, csokorba kötve az ismereteket, hiszen az apparátushoz és a képviselőkhöz érkező vélemények az ő kezében futnak össze. S a város lakóit is neki kell tájékoztatni a döntésekről, azok indoklása, magyarázata — esetleg a kompromisz- szumok kialakítása — szintén rá hárul. A közmű (műszaki) tanácsnak (Bartha László) az önkormányzati vagyonátadást felügyeli; s feladata a közműhálózat, üzemeltetésével összefüggő elképzelések egyeztetése, a vállalatok átalakulásának „levezénylése” az önkormányzat érdekeinek szem előtt tartásával. Nem kis feladat. Üjabb kezdeményezéssel próbálkozik tehát Nyíregyháza . önkormányzata, amikor egy-egy fontqs terület „gondozásává!” tanácsnokokat bíz meg. Jelzi egyúttal azt az igényét, hogy minél alaposabban készítse elő, s hozza meg döntéseit: ehhez szükséges az ismeretek ösz- szegzése a tanácsnokok révén. Remélhetőleg elképzelésük helyességét a gyakorlat bizonyítja majd. 'üzöteqelés (Nagy cinikusok lexikonjából) KORMÁNY. „A kormánynak egy hosszú, meg egy rövid karja van. A hosszú mindenhová elér, és mindent elvesz. A rövid arra való, hogy adjon, de csak azokig ér, akik a legközelebb vannak.” Ignazio Silone BARÁT. „Húsz barátunk közül 19 biztos, hogy rosszat ' mond rólunk; az egyetlen, aki jót akar, biztos, hogy rosszul mondja.” Yves Simon HÁZASSÁG. „A házasság köteléke olyan súlyos lánc, melyet csak ketten képesek cipelni. Olykor hárman.” Alfred Capus FORRADALOM. „A forradalmakban kétféle embertípus különböztethető meg: azok, akik csinálják, és azok, akik hasznot húznak belőle.” I. Napoleon VADÁSZAT. „Amikor egy ember tigrist akar ölni, azt sportnak nevezik. Ha egy tigris megöl egy I embert, gz vadállati ke- I gyetlenség.” Bernard Shaw Csaláncsapáson csúszott a táp Kinek van igaza Vásárosnaményban? Máthé Csaba Vásárosnamény (KM) — Rettentő rafináltak voltak a termény tolvajok: használtak csaláncsapást, kifeszítették a kaput, kivágták a kerítést és mázsaszámra vitték a tápot. A hírek szerint pedig nagyszerűen szórakoztak a főnökön, aki egy lépéssel mindig le volt maradva az eseményektől. Az egyik volt dolgozó, akinek fejére ráolvasták a lopás tényét, tiltakozik a gyanúsítás ellen és bizonygatja, mindent megtett azért, hogy teljesítse munkáját a legjobb tudása szerint, éső nem tulajdonított el semmit az üzemből. Vásárosnaményban a fél város suttogta: lopnak a megyei gabonaforgalmi vállalat helyi takarmánykeverő üzemében. Mázsaszámra hordja a tápot a Kraszna töltésének oldalán egy piros Zsiguli. Míg néhány dolgozó kipakolja a teli zsákokat, addig áll a műszak. Ha valami gyanúst észlel a siló tetejére felmászott őr, akkor máris jelez és az akciót villámgyorsan befejezik. Ekkorra már a portást szóval tartó üzemi munkás is visz- szamegy a helyére. A hiányt egyszerűen lehetetlen • regisztrálni, mi az a pár mázsa az éves több ezer vago- nos termelés mellett. Vitték is, abban nem volt hiány. már elengedték a vállalattól, a művezető november közepén még a cégnél dolgozott,' bár szóban már közölték vele, neki is felmondanak. Aránylag csendben lezárult volna az ügy, hiszen ahogy az üzemvezető nyilatkozta, a vállalat nem akart semmilyen kártérítési, illetve bírósági pert, a nyilvánvaló tény után kiadta az illetők munkakönyvét. Omit láttak Dézsmálók Ács Szabó Lajos üzemvezető hosszas keresgélés, kutatás, esti ellenőrzés, na és a városban elterjedt kósza, de aránylag pontos híresztelés alapján kiderítette, a művezető és három beosztottja dézsmálja a tápot. Utóbbiakat közös megegyezéssel, illetve felmondással Egyikük, Szikszai Fibor teljesen másképp tálaljé az egész ügyet. Szerinte már megszűnt az a világ, amikor a kis embert rákényszerítet- ték olyan bevallására, amit nem követett el. Állítja, az üzemvezető nevüket alaptalanul meghurcolta, becsületükbe gázolt és emiatt a mai napig sincs nyugtuk tőle. Azóta rendőrség is nyomoz az ügyben, és Szikszai Tibor szerint nem elég, hogy a volt munkahelyén, hanem a környezetében is megszégyenítették. A rendőrség házkutatást tartott nála, de semmilyen lopott terményt nem találtak. Csodálkozik is az elbocsátott, egy egyszerű fizikai munkásnak miért nem lehet elhinni az igazat. Az üzemvezetőnek teljesen eltérő a véleménye. — Hogy mikor kezdődtek a lopások? — mondja Ács Szabó Lajos. — Azt senki nem tudja pontosan, azt viszont remélem, ezentúl minden itt dolgozó jobban meggondolja, érdemes-e akár egy marék tápot kicsenni a kapun, mert ha rajtakapjuk, a másik kezébe a munkakönyvét adjuk. Tavasszal észleltem egy esti ellenőrzéskor, a külső telepen a világítást lekapcsolva, a nyitott kapun keresztül viszik zsákban a tápot. Később a nagykaput alul felfesztítették, ott csúsztatták ki a lopott árut, majd a portától három méterre a külső gépkocsitároló egyik oldalán a kerítést, a másik részen a vaslemezt szedték széjjel. A Kraszna töltésén megtaláltuk az embermagasságú csalán között azt a csapást, amelyen a kiadogatott zsákokat elvit ték, de soha nem sikerült megfogni őket. — Egyik este egy biciklist állítottunk meg, aki két nagy szatyor löpott tápot vitt. Rajta keresztül jutottunk el Szikszai Tiborhoz, akihez helyettesemmel együtt az egyik reggel mentünk el Ahogy’a; kertbe értünk, vár va, hogy felöltözzön, látjuk, az apjával pakolja a pre- mixeS zsákokat Akkor a szülei jelenlétében mondta: ezt a kört magára vállalja, magyarán elismeri, hogy lopott a táp, viszont nem mondja meg, a zsákol; hogy kerültek oda. Két nap múlva azt is letagadta, hogy egyáltalán ott jártunk .. . Bár békésen akartunk elválni, feljelentést tettünk a rendőrségen. Időközben a többiek is beismerték tettüket, így megváltunk tőlük. „Önkényes kisbíré” Szikszai Tibor szerint az üzemvezető úgy viselkedett a látogatáskor, mint egy önkényes kisbíró. Jóhiszeműen beengedte őket, ketten pedig ráfogták, az egyik szobában látott táp csak lopott lehet. Pedig máshonnan való. Abszolút eltérő vélemények. A helyi rendőrkapitányságtól szerzett információ alapján az ügyet vádemelési javaslattal adták tovább az ügyészségnek. Az állítólagos lopott táp azóta sincs meg, ki tudja kinek a malaca, vagy baromfija lakmározott belőle nagyokat. Késő őszi dagonya a tisza- löki üdülőtelepen. KOVATS DÉNES FELVÉTELE Vízi pisztoly Szőke Judit 4 közoktatás helyzetéről manapság csak drámát lehet írni. Látványos tömegjelenetekkel, nagy statisztériával. Nélkülözhetetlen szereplőkkel, főhősökkel, akik föléemeVcednek az ígérge- tősdinek, a hecckampánynak. Hivatásukat belső kényszerből (hogy ne mondjam, hivatástudatból — érdekes, de rég hallottam ezt a szép szót) végzik. Minden tiszteletem, nagyrabecsülésem az övék. De a tragédiának tartozékai a negatív figurák is, a kisszerűek, a kisstílűek, akik rengeteget ártanak. Az esetekkel, históriákkal, melyekből ezeket a jelzőket ez utóbbiakra aggattam, újságoldalakat lehetne megtölteni. Gondolom, az olvasó cifrábbnál cifrábbakat tudna sorjázni. Én is hallottam már egyet s mást, de a legutóbbi mindegyiken túltesz. Az egyik nyíregyházi középiskolai kollégiumban a nevelőtanárok új fegyelmező eszközt hoztak forgalomba. A vízipisztolyt. No, nem valami rafinált külföldi holmit, legalább valami szellemeset. Piros átlátszó, műanyag vásári bóvlival jól irányzott vízsugarat céloznak a gyerek szeme közé, ha nem ez, meg nem az... Ugye, hihetetlen? Én is hülyeségnek tartottam volna, ha a hírforrásomat nem tartom szavahihetőnek. mie-ve-lő tanárok víziló pisztollyal lődözik a diákokat. Szeretnék a lelkűkbe látni, mekkora katarzist élhetnek át közben, a dráma felvonásai alatt. Mert még ha ezt az infantilis b ugyutaságot, mint valóban színpadi szerepet adnák elő, jópofa lenne. De ők valószínűleg nem szerepet játszanak, ezt komolyan gondolják. Drága diploma az egyik zsebükben, vízistuk- ker a másikban. Mi jöhet még? Emlékezők Tiszabecsen A 47 évvel ezelőtti napokra emlékeznek Tiszabecsen november 20-án. A Tiszahátról ekkor szólították „málenkij- robot”-ra az embereket. A falu lakói úgy vélték, a több, mint 170 áldozat nevét őrizze emléktábla, s emlékoszlop. A kopjafát Berhés István a község művelődési házának igazgatója hetekkel ezelőtt kezdte faragni. MOLNÁR KAROLY FELVÉTELE Kommentár _____________ Fájdalomdíj Réti János szinte érdeklődéssel MM figyelem, hogy az állami költségvetés az ágazatok, tárcák vagy vállalatok milyen újabb ötlettel állnak elő abból a célból, hogy ilyen vagy olyan jogcímen pénzt vegyenek tőlünk, védtelen állampolgároktól. A gépkocsi-súlyadó még el sem jutott a tudatunkig, máris itt a legfrissebb: a nyitvatartási időn túl kiadott gyógyszerért fizetendő nyolcvan forintos ügyeleti díj. Arra már van példa, hogy éjjel-nappal nyitva tartó ABC-k, élelmiszerboltok felárat számolnak a rendkívüli szolgáltatásért, de úgy kell nekünk, miért nem jutott eszünkbe időben amit kései órán vásárolunk. Az viszont elképesztő, hogy a nép jólétéért felelős minisztérium amolyan büntetésfélét zúdítson rám a gyógyszerért, mivel a fogam vagy a fejem nem nyitvatartási időben fájdult meg. Sajnos eme bölcs intézkedés további ötletekkel szolgálhat pénzsóvár gazdaságunk legkülönbözőbb területein: könnyen előfordulhat, hogy bevezetik a vasárnapi tarifát a közlekedésben, a hét utolsó két napján külön forintokat szurkolunk le a színház- és mozijegyek mellé, a szórakozóhelyek péntek délutántól hétfő reggelig a jelenleginél is drágábban számolnak, továbbá a tv és rádió előfizetési díjat is hétvégi százalékkal növelik, ha ez így megy tovább. m/em utolsósorban a folyt cisták is újabb követelésekkel állhatnak elő, elvégre a bajnoki forduló elrontja számukra az egész hétvégét. Vörösmarty azt ígérte híres-nevezetes versében, hogy lesz még egyszer ünnep a világon. Na jó, jó, de mibe fog az nekünk kerülni? Tankok
