Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-20 / 272. szám
2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1991. november 20., szerda Tüzkés sarok____ Hol Járunk? Tóth Kornélia £ mlékeznek a viccre? A rendőr igazoltatja a teherautó sofőrjét és megkérdi: mit szállít? Dzsemet — így a válasz. A rend precíz őre gondosan megvizsgálja a rakományt és rápillant a szállítólevélre. A homlokára csap, mint aki leleplezte a csalást: — Ember, maga átver engem! Azt mondja, hogy dzsemet szállít, ide az van Írva. hogy jam, közben a kocsin lekvárt látok .. . A képlet behelyettesíthető. Nyíregyháza szivében az egyik ház oldalán még ott a tábla: Lenin tér, bár már ezt áthúzták. Fölötte a díszes kovácsoltvas tábla — Országzászló tér — ám a környéken lakók állítják: a Kálvin téren járunk. Ez utóbbi tér is olyannyira átalakult, hogy már csak az 5., 8., 9., 14-es számot érdemes keresni. Mindenféle CUKORBETEG GYEREKEK részére szerveznek klubfoglalkozást november 20-án, 16 órai kezdettel a DOTE nyíregyházi Egészségügyi Főiskoláján. (Nyíregyháza, Sóstói út 2. sz.) A MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ jogi kérdésekről tart előadást Takács György, az ÉTOSZ jogtanácsosa november 20-án, 9 órától. Az Érdekvédelmi Akadémia rendezvényére a Szakszervezetek Központi Könyvtárában kerül sor. (Nyíregyháza, Szabadság tér 11.) NYÍREGYHÁZÁN, a MÁV Művelődési Házban (Toldi u. 23.) november 20- án kedvezményes mosószervásárt rendeznek. A „Kölyökvárban” ugyanezen a napon a Filléres Bolt gyermekruhákat vesz át bizományba. Gratulálunk A nyíregyházi városházán tegnap vehette át a dr. Magyar Dezső és néhai felesége által létrehozott alapítvány díját Jandek Ernő, a Nyírterv építész tervezője. Kétévenként kapja a díjat a városfejlesztésben és tervezésben kiemelkedő eredményt elért műszaki szakember. Jandek Ernő az épületfelújítások, s a tervkészítések terén is nagy szakértelemről tett tanúbizonyságot, ezzel érdemelte ki az elismerést. Rendezvények Mozi Krúdy mozi: Kipurcant a bébicsősz, de anyának egy szót se. Előadás: 16 és 18 óra. Thelma és Louise. Előadás: 20 óra. Béke mozi: Thelma és Louise. Előadás: 16 és 18 óra. Kipurcant a bébicsősz, de anyának egy szót sem. Előadás: 20 óra. Videomozi: Oscar. Előadás: 9,30, 11,30 és 14 óra. Délután 16, 18 és 20 óra. Kabalás autósmozi videó- terme: Idegen az ágyamban. Előadás: 18 és 20 óra. Fehérgyarmat: Ok is a fejükre estek. Kisvárda: Gyerünk Trabi, gyerünk. Előadás: 18 óra. A gyönyör rabjai. Előadás: 20 óra. Mátészalka: Kebelbarátok. Nyírbátor: Irány Colorado. Kiállítások A nyíregyházi Jósa András Múzeumban Az ásványok világa című, látványos kiállítás tekinthető meg, j anuár -közepéig. A nyírbátori Báthori István Múzeumban Nyilasi Tibor, Kanadában élő, magyar festőművész tárlata látható. A nagykállói művelődési központ kamaratermében Heil József festőművész tárlatát tekinthetik meg az érdeklődők. A nyíregyházi művészeti szakközépiskola Csontváry Kamaragalériájában ma látható utoljára Klossy Irén grafikusművész tárlata. A beregsurányi művelődési házban Török Levente festőművész és Baráth Sándor fafaragó munkáit együttes tárlaton állították ki. A nyíregyházi Városi Galéria november 22-ig — új tárlat rendezése miatt — zárva tart! Vissage ’91 címmel nyílt tárlat a Bessenyei György Tanárképző Főiskola két rajzszakos hallgatójának képeiből a főiskola kollégiumának klubjában. Bálint Tibor és Fürjesi Csaba munkáit november 22- ig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta 10,00- től 17,00 óráig. Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban a Szigorúan ellenőrzött vonatok című darabot láthatják a Bessenyei-bérlet tulajdonosai. Az előadás kezdete: 19 óra. Bartha Dénes egyetemi docenssel beszélget Bojté Gizella Veszélyben a föld „tüdeje” Nyíregyháza (KM—Bojté) — A világ erdőterülete rohamosan csökken. Percenként 36 hektár erdő pusztul el. A fák helyére viszont nem telepítenek másikat. A- megyénkből elkerült dr. Bartha Dénes, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem docense ennek veszélyeivel, várható következményeivel foglalkozik. A trópusi, szubtrópusi területeken egyszerűen felégetik az erdőket, az ott élők így kívánnak termőtalajhoz jutni. Ami egyébként nem sok hasznot hoz, hiszen ez a talaj csak néhány évig termőképes. A kár viszont óriási. Aztán például Dél-Amerikában, Afrikában a fejlődő országok a faexportból akarnak megélni. Most tudtunk meg egy másik lesújtó információt, amit eddig titokban tartottak, hogy a Szovjetunióban 107 millió hektár erdőt irtottak ki és a helyére egy szálat sem ültettek. O Ma már a természetvédelemnek szerte a világon és hazánkban is nagyon sok Bartha Dénes BALÁZS ATTILA FELVETELF.1 híve van. A mi megyénkben is ha valahol kivágnak egy fát, azonnal jön a tiltakozó telefon. — A gazdasági szakemberek mindent megtesznek azért, hogy megmentsék a föld „tüdejét”. Nemrég Párizsban rendezték meg a X. Erdészeti Világkongresszust, ahol a fő téma az elpusztult területek regenerálási lehetősége volt. A fejlettebb országok inkább vállalják a trópusi, szubtrópusi területek gazdasági támogatását, csak ne égessenek fel több erdőt. A másik nagy probléma, hogy a pusztítással olyan fafajták tűnnek el, melyeket a tudomány még nem fedezett fel. O ön egy őshonos növényről, a fehér nyárfa genetikai változásairól, jövőbeni viszonyáról írt kandidátusi munkájában. — Ennek a fehér törzsű, szép fának az alföld, az árterület a szűkebb ha2&ja, mint ahogyan nekem is. Huszonegy helyről gyűjtöttem anyagokat, többek között Máriapócsról, Tisza- dobról. Szabelcs-Szatmár- Bereg megye kiemelt területnek számít az erdőtelepítésben. Ma talán ez számít a legjobb tőkebefektetésnek. S egyébként azt szokták mondani: aki fát ültet, bízik a jövőben. O Hazánknak mekkora területét borítja erdő, és milyen az adottsága a környező országokhoz viszonyítva? — Ma 1,7 millió hektár erdőnk van, ez 18 százaléka a területünknek, a kívánatos pedig 30 százalék lenne. Ez még körülbelül 1,7 millió hektár telepítését igényelné, amit, reméljük, 2050-ig meg is valósítunk. A szomszédos országoknak a természeti adottságai jobbak. Trianon után a 8,4 millió hektár erdőnkből 1,1 maradt. — Európában a légszeny- nyeződés miatt nagyon sok fa beteg, nálunk viszonylag egészségesek. Szerencsére, megmaradt több olyan eredeti árterület is, ahol a természetes növényzet nem nagyon sérült meg. Így jó néhány külföldi tudós a regenerációs munkákhoz itt végez kutatói tevékenységet. Én most a veszélyeztetett, ritka cserjefajtákról írok egy tanulmányt. Ezen kívül együtt dolgozunk barátommal egy másik könyvön, amiben Selmecbánya történetét, jelentőségét foglaljuk össze, hiszen 1919-ig itt volt a Bányászati és Erdészeti Akadémia. Bőr van, ügy ne legyen! Nemcsak a szövetkezet dolga Mint egy „csatatér" — de már kezdődik a rendcsinálás. A SZERZŐ FELVÉTELE Nyíregyháza (KM Tóth Kornélia) — Nagy mennyiségű bőrhulladékot tárolnak ki a nyíregyházi cipőipari szövetkezet udvarán Mit szól ehhez a környezetvédelem? A szemerkélő esőben hatalmas markológép birkózik a sáros törmelékkel. Villájára emeli, majd kifordítja a bőrhulladékot. Alig pár óra alatt 36 köbmétert szedett ki. Szabadulni a hulladéktól — Nem akarunk mi szabálytalankodni — kesernyés a műszaki vezető, Garay Miklós hangja. — Higgye el, végigjártunk az országban soksok termelőt és szállítót, nem vinné-e el valaki, avagy nem tudnák-e valahol hasznosítani a naponta keletkező 50 kilónyi bőrhulladékot. Nem tolongtak érte. — Nemrégiben jutottunk el a Pécsi Bőrgyárhoz — folytatta a történetet az elnök, Spisák István. — Nemhogy ők fizetnek érte, hanem mi adunk nekik minden kiló után 10 forintot, plusz odaszállítjuk. így egy fuvar kb. 200 ezer forintot tesz ki. De még így is örülünk, hogy megszabadulunk a bőrhulladéktól. Nem volt mindig ilyen áldatlan a helyzetük. Félmillió forintért megváltottak egy tárolórészt az orosi hulladék- telepen, és szerződésben rögzített módon rendszeresen elszállította tőlük a Közterület-fenntartó Vállalat a bőrhulladékot. Három éve megtelt a szövetkezet részére elkülönített tárolórész, és ezzel vette kezdetét a kanosz- sza járás. — Egy budapesti cég ajánlkozott, hogy elviszi az addig összegyűlt körülbelül 15 tonna hulladékot, de a 3— 3,5 millió forintos árajánlat elriasztott bennünket. Folytattuk a kutatást, míg végül kikötöttünk a pécsieknél. Reméljük, beválik — így Garay Miklós. A szövetkezet udvarán nem mindennapos jelenség, hogy markoló kotorja a frissiben rendbeszedett terepet. Érthető, hogy a dolgozókat is izgatja az ügy. — Én cipőipari szakot végeztem és korábban soha nem hallottam arról, hogy a bőr veszélyes — ezzel kezdi mondandóját a művezető Pelle Eva, aki 17 éve dolgozik a szövetkezetben. — Nekem soha nem okozott semmilyen egészségkárosodást. Nem látták Bihari Jánosné szabász 1976-tól keresi itt a kenyerét: — Én is csak a csernobili katasztrófa óta hallottam arról, hogy a bőr sugárfertőzött is lehet. Én sem tapasztaltam a világon semmit, pedig ha valamit a közvetlen használat okozhat, másfél évtized alatt az valószínűleg be is következik. Nagy Istvánná szabász is megerősíti kolleganői szavait. Egyikük sem látta, hogy nyáron valamikor elásták volna az udvaron a felhalmozódott bőrhulladékot. Még kupacban hevert, amikor egyszer csak eltűnt. Gondolták, biztosan elszállították valahová. Harmadik iukuzal — A krómcserzett bőr a veszélyesnek mondott, de a szakmabeliek által különleges kezelést igénylő hulladéknak minősített kategóriák közül a legenyhébbe, a harmadik fokozatúba sorolható — tart alkalmi kémiaórát Újhelyi Zoltánná környezetvédelmi főelőadó. — A talajból mintát veszünk. Ugyanis a víz bemossa a krómot a talajba, s eljut végül is az ivóvízbe. Az sem jobb, ha elégetnék, akkor a levegőben a tüdőt károsítja. A vizsgálatról, a felelősségre vonás mértékéről csütörtökön tudunk választ adni. Nem a mundér becsületének védelme, hanem a műszaki ember precizitása miatt teszi hozzá Garay Miklós, hogy sajnos, nemcsak az ő gondjuk a hulladéktárolás megoldása. Az egész hazai cipőipar, dé a rokon iparágak is küzdenek ezzel. Nem elég egy speciális tárolót építeni, különleges, a krómot eredményesen megsemmisítő berendezést is kell hozzátelepíteni. Mindezt bizonyára vállalkozási alapon érné meg, akár egy egész országrészre kiterjedően felépíttetni, és ott más cégek hulladékmegsemmisítéséből is mihamarabb behozni az árát. Véradás Nyíregyháza (KM) — Először szervez diákoknak véradást a Vöröskereszt Nyíregyházán. A Vasvári Pál Gimnáziumban november 20-án, szerdán 12,30 órakor az intézmény és a Kölcsey Ferenc Gimnázium negyedikesei jelehtkeztiétnek donornak. A végzősök közül is csak azok lehetnek véradók, akik már betöltötték a 18. évüket. furi Sándor emlékülés Nyíregyháza (KM — Kállai) — Születésének centenáriumán Túri Sándorra, a sokoldalú, paszabi tanítóra emlékeznek november 20- án. A Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében lezajló, egész napos rendezvényt 10,00 órakor nyitják meg az intézet második emeleti előadójában. Az érdeklődők meghallgathatják Köpeczi Béla akadémikus „Értelmiségi (pedagógus) sors a két világháború között” című előadását, majd ezt követően kerül sor a korreferátumokra. Ezekben szólnak Túri pályakezdéséről, tanítói munkájáról, muzeológus, néprajzos és népfőiskola-szervező tevékenységéről. Turiné Szinok Hajnalka pedig a családapa alakját idézi meg előadásában. Délután 13 órakor Pasza- bon emléktáblát avatnak az ülés résztvevői. Avató beszédet mond Köpeczi Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke. Sürgős esetekben Nyíregyházán a Megyei Rendelőintézet fogadja a felnőtt- és gyermekbetegeket este héttől reggel hétig a Bocskai u. 73. szám alatt. Este fél kilenctől reggel fél nyolcig Nyíregyházán a Szabadság tér 1. szám alatti gyógyszertár tart ügyeletet. Az állatkórház, Nyíregyháza, Keleti u. 1. hétfőtől péntekig 8-tól 18 óráig a rendelési időben fogadja a beteg állatokat. Folyamatos ügyelet. Telefon: 14-322.
