Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

1393 ovember 13., szerda Kefeí-Magyarország 3 Papírtáska háziasszonyoknak A vásárlók bizalmának m nyerése érdekében a DUNAPACK SÍ nyíregyházi gyára új terméké­nek. a bordfüles papirtáskájánafc megvizsgálására és a terhelhető ség szempontjából a nyugatim gyártott hasonló termékekkel való összehasonlítására kérte fel a bu­dapesti papíripari kutatóintcxe­gyártásban használt papír szilárd ságát vizsgálják. BALÁZS ATTILA FSLVBTEl.E Utazunk vagy maradunk? Vélemények a tervezett déli autópályáról Sinka Zoltán Budapest (ISB) — Elkészült a déli autópálya megvalósít­hatósági tanulmánya. A gaz­daságossági számításokkal, becsült forgalmi adatokkal alátámasztott, környezet- és természetvédelmi szempon­tok figyelembevételével ké­szült anyag tárgyalási alap lebet a kormány és a nagy­szabású terv gazdája, a Deli Autópálya Kft. (DAP) között. A kft vállalkozási igazgató­ja, Debreceni Ferenc arról is beszámolt, hogy a mintegy 3 milliárd dolláros beruházás­ra közel negyven potenciális befektetővel számolnak, me­lyek közül többen jelezték, hogy magyar pénzügyi kor­mánygaranciák nélkül is haj­landók, akár egyedül is, a vállalkozás finanszírozására. — A közlekedési tárca (KHVM) rövid távú — tíz­éves — fejlesztési program­jában továbbra sem szerepel az ország déli területein vé­gighúzódó autópálya terve — tájékoztatott Regös Szilvesz­ter, a KHVM főosztályveze­tője. Az alapúthálózat fenn­tartására és fejlesztésére koncentrálnak, s a forgalmi szempontok alapján idősze­rűtlennek ítélt déli pályasza­kasz helyett egy kisebb, az ország szíve köré vont gyűrű megépítését tartanák fontos­nak. A megvalósíthatósági tanulmányban becsült for­galmi adatokat a tárca szak­emberei ugyanis megalapo­zatlanoknak, legalábbis túl optimistának tartják. Regős Pályaválasztás NyírbátirbaR Nyírbátor (KM) — Pálya- választási tanácsadót tart szerdától a Megyei Pedagó­giai Intézet Nyírbátorban, ahová nemcsak a város, ha­nem a környék, illetve a me­gye valamennyi általános és középiskolai vezetőjét, taná­rát várják. A rendezvényen elsősorban a továbbtanulás­sal kapcsolatos kérdéseket veszik nagyító alá, vázolják és bemutatják a különféle lehetőségeket is. Mindezek­hez a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem, valamint a nyíregyházi főiskolák tanárai, szakemberei is segítséget ad­nak. Pedagógiai, pszicholó­giai tanácsadás, pályaegész­ségügyi orvosok javaslatai is igénybe vehetők. A rendezvényen a nyírbá­tori üzemek, vállalatok ve­zetői is jelen lesznek, hogy munkájukat bemutatva ma­gukhoz csalogassák a diáko­kat. A pályaválasztási ta­nácsadóhoz kiállítás és ked­vezményes vásár is kapcsoló­dik. Szilveszter szerint a DAP anyaga sem más, mint „szép ábragyűjtemény”. »Szél ábraffijteméay” Amennyiben a DAP-nak sikerül olyan befektetőkkel megállapodnia, amelyek nem tartanak igényt magyar kor­mánygaranciákra, úgy a mi­niszteriim érvei könnyen súlyukat vészthetik. A kon­cesszió kiírása ugyan állami feladat, de a befektetői haj­landóság egyértelmű kinyil­vánítása a DAP szempontjá­ból pozitív irányban befolyá­solhatja a déli autópálya sor­sát. Debreceni Ferenc szerint a ma még névtelen befekte­tők az adott pillanatban — esetleg egy koncessziós elő- tender keretén belül •— ké­szek kiteríteni a lapjaikat, azaz írásban kötelezettséget vállalni a beruházás teljes pénzügyi hátterének a bizto­sítására. „A potenciális befektetők közül eddig egyik sem ér­deklődött a várható forgalmi adatok iránt — mondja a DAP vállalkozási igazgatója. — Más a megközelítésmód­juk: ók.«* Jpegészítő szolgál­tatásokon^az infrastruktúra fejlődésébe^ járó előnyök ki­használhatóságában gondol­kodnak. Csak rá kell pillan­tani a térképre: a déli autó­pálya felfűzi az ország elma­radott térségeit, kínálja a le- netoseget a gazdasági fel­lendülésre.” A „szép ábragyűjtemény” hivatalos fogadtatása is biza­kodásra készteti a DAP ve­zetőit. Kálnoki Kis Sándor, HUMOR a KHVM helyettes államtit­kára levélben vette tudomá­sul az anyag elkészültét. Eb­ben, többek között ezt írja: ,.. . . a Déli Autópálya Kft. által készített tanulmány a tárca közzétett, széles szak­mai és társadalmi kör­ben véleményezett fejlesztési programjához hosszú távoa illeszthető.” Hangot ad azon­ban a kétségeinek is: „ ... a DAP megvalósíthatósági ta­nulmánya a legkedvezőbb helyzetek legkedvező'bb ese­teinek egymásra hatását fel­tételezi ... Kella magántlke A tanulmány megtérülési mutatói mindenesetre óva­tosságra kell, hogy intsenek. Végül felhívja a figyelmet azokra a feltételekre, ame­lyeknek a koncesszió kiírásá­hoz elengedhetetlenül telje­sülniük kell. Ezek: „ ... nagy valószínűséggel legyen felté­telezhető, hogy a magántőke kellő érdeklődést mutat a befektetés iránt, azaz a pá­lyázat majdnem biztos siker reményében legyen meghir­dethető .... illetve „a kon­cessziós pályázat kiírásához szükséges műszaki-gazdasági ‘dokumentumok elkészülje­nek és rendelkezésre állja­nak. Nagyon fontosnak tart­juk a környezet- és termé­szetvédelmi hatósági engedé­lyek maradéktalan beszerzé­sét”. Nos, az első feltétel — amint azt fentebb írtuk —, a DAP vállalkozási igazgatója szerint a kellő időben telje­sülhet. Ami a dokumentumo­mm ajnalok hajnalán ülök a konyhaablakban. Kint a hideg, bent a meleg. Nem a kinti hidegtől dideigek, hartem a benti me­legtől. Eszembe jut, hogy mi­be kerül ez nekünk. Arra is gondolok, hogy ez már a tél, várom a Mikulást. Bejöttek a városba a varjak. Sajnos, bejött Stohanek. a szomszé­dom is, egy hülye kijelentés­sel: — Hűségnyilatkozatot aka­rok tenni. — Nekem. Stohanek úr maga összetéveszt valakivel. Nem nekem, hanem a Tár­gyán úrnak kell hűségnyi­latkozatot tenni. — De hát én nem vagyok tagja a parlamenti frakció­nak, nem vagyok képviselő, én Stohanek vagyok es én Stohanekként szeretnék ma­gának hűséget esküdni. Es­küszöm, hogy hűséges leszek magához az utolsó cSepp pá­linkáig, mi több, az utolsó csésze kávéig. Ez a Stohanek meghat. A hízelgéseivel mindig levesz a lábamról, kitöltőm tzhát a kupica pálinkát, a csésze ká- vét. Miközben szűre söli, meg­kérdezi : kát illeti, ebben a. kérdésben még várat magára a meg­egyezés. A kiviteli tervek korszerű, számítógépes, di­gitalizált eljárással készül­nek, amelyek azonban nem mindenben illeszkednek a DAP vezetői szerint kissé el­avult — 1970-es keltezésű — magyar előírásokhoz. Egyelő­re még folynak a tárgyalá­sok a földkisajátítások, illet­ve -vásárlások menetéről, technikai lebonyolításáról is. Ami a környezet-, illetve természetvédelmi előírásokat illeti, a tervezők eddig min­den reális észrevételt fi­gyelembe vettek. Az autó­pálya nyomvonala elke­rüli a túzoktelepeket, föl­dikutyák lakóhelyeit,' a természetvédelmi területe­ket. Ahol szükséges, vad- és békaalagutak, illetve zajfa­lak létesülnek. 20 milliárd forintot, az összköltségek 10 százalékát szánják környe­zetvédelmi beruházásra. En­nek ellenére az eddigi egyet­len sikertelen tárgyalási kí­sérlet után megszakadt a párbeszéd a DAP és a termé­szetvédő mozgalmak képvise­lői között. Zajfalak A tisztázatlan kérdések el­lenére Debreceni Ferenc bí­zik abban, hogy legkésőbb 1993 első felében megkezdőd­hetnek a kivitelezési mun­kák. Egyszerre több szakasz építésével legfeljebb három évet szánnak a beruházás megvalósítására. Ha minden a tervek szerint halad, 1996- ra valósággá válhat a „szép ábragyűjtemény”. — Maga tényleg a Miku­lást várja? — Hát persze. Esz a fene a kíváncsiságtól, hogy milyen lesz az idei Mikulás. — Miért, milyen lehetne7 — Hát, nem is tudom. — Az elmúlt negyvenöt évben a Mikulás túlzottan piros volt, mondhatnám úgy is, vörös. Bokáig érő vörös pa­lást. — Ebben van valami — mondja a szomszéd úr, — nem lehet, hogy a Mikulás komcsi volt? Komcsi a rosz- szabbik fajtából. És sok van a rovásán. A csehek átvilá­gítják a régi kádereket.' ná­lunk meg elfogadták a poli­tikai bűnök elévülhetetlensé- gét. Ez a Mikulás viszont eléggé régi káder. Ha elkö­vetett valamit, akkor bizony most hiába várja. — Fog az jönni — mondom —, ne féljen. Különben is a Mikulás csak szinleg vörös Különben is az elmúlt negy­Angyal Sándor mmosi már nemcsak jé- Iwb solgatják, konkrétan w kilátásba is helyez­ték a szigorításokat a jövő évtől némely gazdasági manipuláció megfékezésé­re. Csak egyetlen példa: mostanában lóhalálában alapítanak egyesek káefté- ket, meg bétákét (betéti tár­saság), mert jövőre szigo­rodnak a szabályok, s nem lesz mód nagy lefölözések­re. Rájöttek ugyanis végre az illetékesek, hogy néme­lyek milyen olcsó trükkel rövidítették (tik) meg az államkasszát azáltal, hogy a frissiben alapított akár­milyen „társaság” égisze alatt visszaigényeltek tete­mes adókat, számoltak el ugyanis személyes jellegű költségeket (kilométer, tele­fonszámla, levelezés stb.) hogy már az „azonnali lí­zinget” ne is említsük. Ez utóbbi sokaknak valóságos kincsesbánya: egy „bejegy­zés" után ugrott a vámté­tel, az áfa, miközben össze- kuszálódtak a tulajdonvi­szonyok. Akinek pénze volt (van), egy-két hétre, hónap­ra „kft.”-be vitte, amivel máris jogot szerzett a ki­fürkészhetetlen költségek elszámolására, ami ugye jö­Átlátszó vedelemcsökkentő tényező­vé változott rögvest. S fia az átlátszó „manőver" sínen volt — az adó bevalla­tott—, a „kft.”-s pénz me­hetett is vissza az alapító zsebébe, mindenféle szank­ció nélkül. (Kivehettél) Éppen ideje meggátolni az ilyen ügyeskedést, hi­szen az így kieső bevételt a költségvetés onnan igyek­szik pótolni, ahol nincs le­hetőség az említett manipu­lációra. (Vékonyul is nyom­ban az ellenőrizhető bér- ből-fizetésből élők boríték­ja.) A fájdalom így is meg­marad: akiknek volt pén­zük, s így korán ébredhet­tek, mára tisztességesen megszedték magukat, s véd­hetően máris kutatják az új rendszer új kiskapuit. A nagy többségnek viszont nem volt, s nincs félmillió­ja káeftére, kevesebb se társaságra, ezért csak les­heti, csodálhatja, hogy egyesek milyen jól „felta­lálják magukat" a vállalko­zásokban. Pedig léteznie kell olyan megoldásnak, is, melyben a vállalkozó igazi munkával tisztes nyereséghez jut s nem a számok bűvészmu­tatványaival elégíti ki mo­hóságát. Talán ennek a sza­bályai is törvénybe iktatód­nak mihamarabb. A tüzödei szalag dolgozója Áros Éva a Záhonyi Derby Kft.-nél. Igényes munkát kívánó, lánykacsizmák felső ré­szét varrja. klek emil felvétele venöt évben nem is Mikulás volt. Télapó. Nem hinném, hogy most bűnéül rónák fel a diót, a mogyorót, a virgá­csot vagy a vörös palástot. Tegye csak ki a cipőjét az ablakba, és higgye el, tele lesz. — A cipőm az ablakban? Sajnos, ez az, amit nem te­hetek meg. Összesen két pár cipóm van. Egy félcipőm meg a hócipőm. — Na és? — A hócipőm, az már ré­gen tele van. Benne van a tavalyi, meg az idei áreme­lés. az infláció, a munkanél­küliség, a rengeteg ígéret, a rongy-rázástól a pártszakadá­sig. — Akkor tegye ki a félci­pőjét. — Foglalt. Már az is tele van. Illetve most rakják te­le. Tej- és tejtermék-áreme­lés, húsáremelés, forintleér­tékelés, iparűzési adó, sorol­jam még ...? mM inezek a konyhaabla­WL kon, kint hideg van. * bent meleg van és juszt is várom a Mikulási. Csak nehogy a díjbeszedő jöjjön, a gáz-, a villany-, a távhö- és a telefonszámlával. L» Kommentár Türelmes piac Nábrádi Lajos / pari szövetkezeteink többsége ismét pró- -- bálkozik újra épít­kezni a szovjet piac romja­in.” A minap ezt nyilatkoz­ta lapunknak a szövetkeze­tek megyei titkára. Szép és találó megfogalmazás. A közelmúltban szovjet gaz­dasági, kereskedelmi szak­emberek , tanácskoztak Nyíregyházán és egy sor ajánlattal álltak elő. Egy szkeptikus szabolcsi szak­ember itt megjegyezte: „Majd hónapokig várunk és talán akkor sem lesz az ajánlatokból üzlet.” La­punkban pár napja megír­tuk, a Nyíregyházi Háziipa­ri Szövetkezet pár hónapos kitartó tárgyalás után is­mét exportálhat a Szovjet­unióba. Nos, kell-e nekünk a szovjet piac, érdemes-e hó­napokig várni, tárgyalni? A válasz egyértelmű igen. S nemcsak a földrajzi közelség miatt. Az a válla­lat, üzem, vagy kft., amely keleti szomszédunknak ex­portál, az nemcsak bevé­telhez jut, hanem a dolgo­zóit is foglalkoztathatja. Az említett nyíregyházi tanácskozáson mit is aján­lottak fel a szovjet szakem­berek? Egyebek közt azt, hogy átvesznek sok-sok élelmiszert. S itt a közel­ben, Ukrajnában a követ­kező egy-két évben fel kel­lene építeni több tégla­gyárat és cserépgyárat. (Szabad építőipari kapa­citásunk is van bőven). Megyénk illetékeseinek ré­széről is elhangzott több ajánlat. A Szabolcs Húsipa­ri Vállalat például nem ke­vesebb mint tízezer tonna húst és húskészítményt ajánlott fel megvételre. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat szoros és tartós gazdasági kapcsolatot sze­retne, mert vegyes vállalat létrehozását javasolta a szovjet szakembereknek. A vegyes vállalat, vagyis a „házasság" az üzleti meg­fontolások mellett egyfajta bizalmat, szimpátiát is fel­tételez. Való igaz, hogy a Szov­jetunióban sok a bizonyta­lanság, a szovjet partnerek­kel nem lehet máról hol­napra üzletet kötni. Ám a kitartó tárgyalások elve­zethetnek a politikamentes, a kölcsönös előnyökön ala­puló üzletkötésekhez. m HÁTTÉR

Next

/
Thumbnails
Contents