Kelet-Magyarország, 1991. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. november 13., szerda Dollár- és jenmilliók A menekültügy segítése Budapest (ISB — D. A.) — Magyarország és az Európai Közösség képviselői között megbeszélés kezdődött arról a korábbi magyar javaslatról, hogy az EK Jugoszláviában működő megfigyelői csoport­jának tevékenységét terjesz- szék ki a magyar—jugoszláv határ térségére — jelentette be Herman János szóvivő a Külügyminisztérium keddi sajtótájékoztatóján. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága 3,1 millió dollá­ros rendkívüli költségvetési támogatást helyezett kilátás­ba a jugoszláviai menekül­tek magyar terheinek enyhí­tésére. A keret október 23-ra már szinte teljesen összeállt. A franciák 500 000 francia frankot ajánlottak fel a ma­gyar Vöröskereszt javára, s a német kormány is 400 009 márkát biztosít anyagi javak vásárlására. Japánból több segítség is érkezik. Egy tő­késcsoport kormányzati tá­mogatással 5 millió jent biz­tosít a menekültek számára, a japán Vöröskereszt egymil­lió jen élelmiszersegélyt nyújt, a Sasakawa alapítvány egymillió dollárt helyezett kilátásba. Európából további kormányzati és nem kor­mányzati segélyakciókat is ígérnek. A Külügyminiszté­rium köszönetét fejezte ki Herman János, s megjegyez­te: a jelenlegi kilátások sze­rint e gondok megoldására még további magyar erőfe­szítésekre is szükség lesz. A Duna-bizottság magyar javaslatra úgy döntött, hogy tíz napon belül rendkívüli ülést hív össze. Az ülésszak napirendjén egyetlen kérdés szerepel: a Duna jugoszlá­viai szakaszán kialakult ne­héz helyzet, illetve az annak kiküszöbölésére teendő lépé­sek. A szóvivő elmondta: ma­gyar részről üdvözöljük, hogy a NATO stratégiai koncep­ciója a biztonság szélesebb körű értelmezésén alapul, s ennek révén nő a politikai eszközök szerepe.- Ugyancsak örömmel tölti el a magyar diplomáciát, hogy negyven évi szembenállás után létre­jöttek a közel-keleti béketár­gyalások Madridban. S még egy bejelentés: a Balti álla­mokban ideiglenesen a hel­sinki magyar nagykövet kép­viseli hazánkat. Magasabb húsár megyénkben is Nyíregyháza (KM — Bojté) — Az országban a napokban több húsipari vállalat áreme­lést vezet be. A híradások­ban megjelent, hogy 19 cég közül 15-en az elmúlt hóna­pokban nem tudtak nyere­ségesen gazdálkodni. Ezt az­zal indokolják, hogy a fel- dolgozási költségek 20—30 százalékkal növekedtek, me­lyek eddig viszont nem je­lentkeztek a fogyasztói árak­ban. — Sajnos, a mi vállalatunk se tudja tovább vállalni azt a veszteséget, amit az általá­nos drágulás okozott — mondta Horváth József, a Szabolcs Húsipari Vállalat kereskedelmi igazgatója. — Cégünk ez idáig az 1990. ja­nuár nyolcadiki árszinten dolgozott. S a nyolcszázalé- tos tőkehúsár-emelést októ­ber 24-én ehhez az állapot­hoz viszonyítva vezettük be. így ma egy kilogramm ser­tés tőkehús boltba szállítva 176 forint 89 fillér. — Az emelkedést részben az is indokolttá tette, hogy a felvásárlási ár 66-ról 72 forintra növekedett. Vélemé­nyem szerint a mi döntésünk egy mértéktartó, reális eme­lést jelent, amelynél figys- ietnoe vettük azt is, hogy a piaci kereslet egyre inkább csökken. Ezt igazolja az is, hogy most hetente körülbelül 2500 sertést vágunk le, míg a nyári hónapokban ez 500C körül alakult. Halárvédelem Kedden Budapesten meg­beszélés kezdődött Magyar- ország és az Európai Közös­ség küldöttségének részvéte­lével arról a magyar indít­ványról, hogy az EK jugo­szláviai megfigyelőinek te­vékenységét terjesszék ki a magyar—jugoszláv határra is — jelentette be a külügyi szóvivő. „Fűtött az a helyiség../' A SZABOLCSHÖ VÁLASZA Tisztelt Főszerkesztő Ür! A Kelet-Magyarország 1991. november 7-i számában meg­jelent Fenyvesi Zoltán Nyír­egyháza, Toldi u. 62. szám alatti lakos levelére válasz­ként — egyben a fogyasztók hiteles tájékoztatása érdeké­ben — a következők közzété­telét kérem lapjukban: A panaszos konkrét ügyé­ben megállapítottam, hogy a levélíró lakásának fűtött köb­méterét (vállalatunk megala­kulását megelőzően) a Nyír­egyházi Megyei Bíróság 3 Pf. 21.560 1981 7. sz. ítéleté­nek alapján állapították meg, s ennek megfelelően történik ma is a számlázás. A bíróság az akkor érvényes jogszabályok (alapvetően a jelenlegi szabályozás is ilyen) a szakértői vélemények és az Országos Energiagazdál­kodási Hatóság állásfoglalása alapján hozott ítélete szerint fűtöttnek tekintendő az elő­szoba, WC, és a fürdőszoba légterének 60 százaléka. Az ítélet hatálya kiterjed az épületben lévő összes lakás­ra, és más épületek hasonló típusú lakásaira is. A jelenlegi szabályozás, azaz a 29/1991. (X. 1.) IKM rendelet előírja, hogy „fű­tött az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy egyéb hőleadó berendezés, vagy a szomszé­dos helyiségekből átáramló hő biztosítja az előírt hő­mérsékletet”. Vállalatunk a fenti előírásoknak megfele­lően járt és jár el a jövőben is, ezért „jogtalan haszon’ szerzésének a vádját vissza­utasítjuk. Vállalatunk min­den fogyasztónak szívesen áll rendelkezésére és kérésre a lakást újramérjük. Számta­lan példát tudnék felsorolni arra, hogy öt évre visszame­nőleg visszafizetjük a fűtés- díj-különbözetet, ha rosszul volt a lakás fűtésdíja, térfo­gata megállapítva. Ha a fo­Indulatos vita az Országházion Budapest (MTI) — Kedden őszi ülésszakának 23. munka­napját kezdte meg az Or­szággyűlés. A képviselők elfo­gadták, hogy sürgősséggel tűzzék napirendre a földadó­ról szóló törvényjavaslatot, majd folytatták az 1996. évi világkiállításról szóló tör­vényjavaslat általános vitá­ját, melyben a pártálláspon­tok jottányit sem közeledtek, jobbára az eltérő gazdaság- politikai koncepciók ütköztek meg, politikai felhangokkal fűszerezve. A vita ezúttal is több ízben személyeskedésig fajult, a képviselők az elmúlt heti ülésen elszenvedett sé­relmeket „torolták” meg. Palotás János (MDF) 40 percet vett igénybe, „megszó­lítva” a Fidesz és az SZDSZ frakcióvezetőjét. Szerinte Orbán Viktor az elmúlt hé­ten szakmai köntösbe bújtat­ta politikai mondanivalóját, s Palotás ezt idézetekkel is törekedett bizonyítani. Szerinte, amennyiben az Országgyűlés nem támogatja a törvényjavaslatot, az ország elmulasztja azt a történelmi esélyt, hogy a térség gazdasá­gi központjává váljék. A megszólítottak közül első­ként Orbán Viktor reagált, hangoztatva: a világkiállí­tással, mint illúzióval, kell leszámolni. Pető Iván vissza­utasította azt a sugalmazást, mintha „aljas indokból ha­nyatláspárti” lenne az ellen­zék. A vitába bekapcsolódó Ká­dár Béla külgazdasági mi­niszter óvakodásra intette azokat, akik akár rövid stú­dium elvégzése nélkül vállal­koznak gazdasági kérdések­ben hozzászólásra, és gyors döntést sürgetett, amelyet az Országgyűlésnek vállalnia kell. Általános mozgósítás Jugoszláviában ? Belgrad (MTI) — Dubrov­nik óvárosát kedden több ta­lálat érte, megrongálódott a rektorpalota, egy kolostor és két bástyatorony is. A város fölött hatalmas füstoszlop látható, egyre gyakoribbak a robbanások, több kisebb hajó találatot kapott és elsüllyedt a kikötő bejáratánál. Teljes mértékben hazugok­nak minősítette az újvidéki tartományi területvédelmi erők főparancsnoksága azo­kat a híreket, hogy nagyobb arányban soroznának oe a jugoszláv szövetségi hadse­regbe magyar származásúa- kat annál, mint amilyen arányt a magyar nemzetiség Újvidéken képvisel. Az ösz- szecsapások kezdete óta a te­rületvédelmi egységekben szolgáló magyar nemzetiségű­ek közül egy halt meg, hét másik pedig megsebesült — állította a főparancsnokság közleménye. Branko Kostic, a jugoszláv elnökség alelnöke, a csonka elnökség vezetője általános mozgósítást helyezett kilátás­ba arra az esetre, ha nem fogadják el a testületnek a kéksisakosok Horvátország­ba küldésére vonatkozó ké­rését. Ev végéig marad Egységes távfűtési díj Nyíregyháza (KM CS. — K.) — Sokan vannak, akiket már a távfűtés szó hallatán is kilel a hideg. Először nyá­ron emelték az árát: 104 fo­rint 40 fillér/légköbméter év díjat határoztak meg, azu­tán elvonták az állami támo­gatást, ami több mint egy tu­cat nagyváros kivételével — amelyekben központilag ma­ximálták az árat — további emelkedést „eredményezett.” A félreértések elkerülése ér­dekében itt jegyezzük meg: a települési önkormányza­toknak az áremeléshez sem­mi közük nem volt. Tegnap a megyei közgyű­lés kommunális és terület- fejlesztési bizottsága és Nyír­egyháza illetékes képviselői a következőkben állapodtak meg: a TÁVHŐ ez év októ­ber 1-je és december 31-e között a megye területén egységes árat alkalmaz, 99 forint/légköbméter/év lesz a díj. Ez nem azt jelenti, hogy a korábban kiszámlázott költségek nem reálisak, ha­nem az említett időszakban a különbözetet — részben a központi támogatásból — ugyanis ahol 104,40-nél ma­gasabb a díj, a különbözet nyolcvan százalékára köz­ponti támogatást nyújtanak — részben pedig a Távhő- szolgáltató Vállalat hozzájá­rulásából fedezik. gyasztóval nem tudunk meg­állapodásra jutni, úgy az il­letékes bíróság döntése alap­ján járunk el. Ugyancsak ebben a lap­számban megjelent „Kom- mentár”-ra utalással meg kellett állapítanom azt is, hogy az utóbbi időben a SZABOLCSHŐ-vel kapcso­latos írások igyekeznek rossz színben feltüntetni a válla­latot. A vállalatnak nincs és nem is volt ármegállapitási joga. A távhő árai központi­lag voltak és vannak megha­tározva. A szám címoldalán kirívó szedéssel hozta le a kommentár címét: „Táv'nő­guta”. A panaszos levelének ugyancsak figyelemfelkeltő címet adott: „Jogtalan ha­szon”. A címek önmagukban is rossz érzést keltenek az olvasóban a TÁVHÖ-vel szemben, egyértelműen ront­ja a TÁVHŐ hiteles megíté­lését és olyannak tünteti fel, hogy csak a vállalat és an­nak dolgozói okai a fűtésdíj­emelésnek (amikor ez egyál­talán nem így van) és azt sugallja, hogy a szerkesztő egyetért a SZABOLCSHÖ el­ítélésével, noha ez ideig egyetlen bíróság/ államigaz­gatási, vagy más szerv még nem hozott olyan tartalmú ítéletet, melyet az írások szeretnének. Rosszindulat je­le az is, hogy a távhőárak mellett a gáz és"•Szén árával nem foglalkozik annyit, pe­dig egy összehasonlító elem­zés sok olvasót érdekelne. Szirmay László igazgató (A szerk. megjegyzése: Kö­szönjük a részletes tájékozta­tást, mely sok kételyre felel. Ugyanakkor leszögezzük: a kritikus véleményeket a lap csupán közvetíti a díjfizetés­ben . közvetlenül érintettek kérésére.) „Emelt fővel vállaljuk a baloldaliságot...” Kovács Éva K osa Ferenc Nyíregy­házán született, dip­lomáját a Színház- és Filmművészeti Főisko­lán szerezte. Filmrendezői tevékenysége meLlett szám­talan hazai és nemzetközi művészeti társaság és ala­pítvány kuratóriumának tagja. 1989-től Szabó Ist­vánnal közösen az Objektív Filmstúdió Vállalat művé­szeti vezetője. 1967-ben Cannes-ban a Tízezer nap című filmjéért nagydíjat kapott. Kosa Ferencet a Szocialista Párt alakuló kongresszusa a párt orszá­gos elnökségének tagjává választották, az Országgyű­lésbe is pártja delegálta. Nős, egy gyermekük van. — Képviselősé­gem története rendhagyó. . Mint afféle ellenzéki­nek minősített al­kotó értélmiségi szinte állandó üt­közetben éltem az elmúlt évtizedek hatalmasságaival és hatalmi intéz­ményeivel. Hu­szonöt éves fil­mes pályafutá­som alatt több mint tizenöt évet voltam betiltva, többet, mint az egész ma­gyar filmszakma együttvé­ve. Pedig szelíd és békés természetű ember vagyok, az ütközeteim abból adód­tak, hogy az igazság iránti tiszteletem, a lelkiismere­tem belső parancsa vezérel­te a gondolkodásomat, így aztán akaratlanul is bele­ütköztem a kimondhatóság határaiba. — Hogyan viselte az üt­közeteket? — Eleinte szenvedtem tő­lük, később, amikor már világosan láttam, hol élek, tudatosan vállaltam a ki­mondhatóság határainak tágítását, s minél mélyeb­ben ismertem meg a vilá­got, annál elszántabb let­tem. Így aztán természetes volt számomra, hogy a dik­tatúra ellen szerveződő de­mokratikus műhelyek mun­kájába rendre bekapcsolód­tam. Ott voltam az SZDSZ illegális találkozóján a mo- nori erdőben, jelen voltam 1987-ben a lakiteleki sátor­ban is. — Most aft MSZP-frakció létszámát gyarapítja ... — Én szinte mindegyik magyarországi demokrati­kus műhelyben dolgoztam. Ezekbe a műhelyekbe soha nem én jelentkeztem, azért mentem, mert hívtak, és mert tőlem elvárták gon­dolkodó barátaim, hogy sem félelem, sem ostobaság nem akadályozhat - meg abban, hogy elmondjam, amit az országról, a magyarságról, a demokráciáról, az igaz­ságról, a mindenkori másik ember tiszteletéről gondo­lok. — Külön kérdés, hogy vajon a jelenlegi Szocialis­ta Párt az a baloldali párt-e, amelyik képes éltet­ni Petőfi, Ady, József Atti­la eszméit. Nem állítom, hogy ebben bizonyos va­gyok. Komoly kétségeim vannak. Sokan vagyunk ebben a pártban, akik tisz­ták, és emelt fővel vállal­juk a baloldaliságot, mert semmi közünk az eltelt év­tizedek ilyen-olyan törté­nelmi bűneihez, nem elkö­vetői, hanem szenvedői vol­tunk ezeknek a bűnök­nek . .. — ön most inkább kép­viselő, politikus, vagy film­rendező? — Képviselő vagyok, de nem politikus. Könyveket írok, filmeket csinálok. Mű­vész vagyok tehát, akinek alkatától nem áll távol a politika. Képviselőként ke­resem annak a lehetőségét, hogy amennyire erőmből telik, a hazámat szolgáljam. Próbáljam megértetni kép­viselőtársaimmal, hogy el­sősorban emberek és ma­gyarok vagyunk, nem pe­dig különböző pártok tag­jai. — Hallgatnak önre? Szű­nik a torzsalkodás, a ha­rag? — Ügy érzem, a folyosó­kon és a bizottsági mun­kában van foganatja an­nak, amit mondok. A pat­kóban azonban még egye­lőre a pártoskodás, a de­magógia, a mellébeszélés a divat. Én mégis vallom, amit végül mondanék: az embernek egy élete van, és az sajnos, olyan múlandó, akár egy sóhajtás. Dolgozni kell hát, a múlandóság el­len. Nekem nem mindegy, hogy filmet rendezek, köny­vet írok, vagy törvényeken töröm a fejem. Igyekszem ott cselekedni, ahol úgy ér­zem, szüksége lehet rám a hazának. Az én baloldali- ságom azt parancsolja ne­kem, hogy a mindenkori alávetettek mellé álljak. Addig szerintem nem lesz Magyarországon demokrá­cia, amíg erős baloldal nem lesz. Ezt azonban előbb meg kell teremteni. Ebben a te­remtőmunkában igyekszem részt vállalni. Csak közvetett segítség Nyíregyháza (KM — Boj­té) — Egy szegény országban nem lehet gazdag szociálpo­litikáról beszélni — mondta hakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium államtitkára november 12-én a megyehá­zán, ahol 15 önkormányzat képviselőjével találkozott. A tanácskozáson azt vitatták meg, hogy a minisztérium tavaly alakult válságirodája milyen segítséget tud adni ennek a régiónak. Az államtitkár szerint konkrét segélyről nem lehet szó. A megoldást abban lát­ják, ha az adott intézmé- nyek működtetését, az infra­struktúra fejlesztését finan­szírozzák. A keddi megbe­szélésen elsősorban Bereg problémáit vizsgálták meg. Egyébként a megye szociális »gondjainak kezelésére nem­rég egy külön kormánybi­zottságot hoztak létre.

Next

/
Thumbnails
Contents