Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
e háttér Közös lónak peres a háta Milliókról kell dönteni Nábrádi Lajos Tunyogmatolcs—Fehérgyarmat (KM) — MAcoWE tu- nyogmatolcsi üzeme. Ez áll a cégtáblán a Szamos menti üzem bejáratánál. A kapun belül házmagasságban állnak az uborkás-, káposztásládák. Jönnek, rakodnak a kamionok, s irány Németország, Anglia. Bent az üzemben most is szorgoskodnak a szatmári asszonyok a szalag mellett. Látható, érezhető, hogy rossz a hangulatuk. A bizonytalanság miatt. Szanálják az egyik résztulajdonos irányította szövetkezetét és tudják: még nem biztos, hogy a másik „tulaj” komoly vevőnek számít... Felszámolás, árverés Fehérgyarmatnak és Tuny ogrrtatolcsnak közös volt a téesze. A valaha szebb napokat látott szövetkezetnél megkezdték a felszámolást. A központi tsz-irodán, Fehér- gyarmaton hiába keressük az elnököt, mondják, hogy kint van az éppen ma kezdődött árverésen. Elnökhelyettest, főagronómust, főkönyvelőt sem találunk, ezek a státuszok már gyakorlatilag megszűntek — kapjuk a lesújtó tájékoztatást. Hosszas várakozás után megjön Klapka György tsz-elnök. Érthetően lehangolt és rosszkedvű. A tunyogmatolcsi konzervgyár is az egyik fájó pontja. Persze, hogy szenvedélyesen beszél erről az üzemről. Sorolja, hogy annak idején köz- megelégedésre hozták létre az üzemet. Többes hasznot reméltek. Azt, hogy a környéken termelt mezőgazdasági áru jelentős részét itt feldolgozzák, s ez jó lesz a tsz-nek és a háztáji gazdálkodóknak is. Jól jött az üzem, mert munkát adott sok lánynak, asszonynak. Valutát hozott hazánknak. Jogviták függőben Nem utolsósorban a tsz is hasznot remélt az üzemtől. Ez az üzem nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mondja az elnök, majd így folytatja: — Az alapításnál a téeszé volt a tulajdon 65 százaléka, s 35 százalékkal rendelkezett a német cég. A németek egy korszerű feldolgozógépsort lízingelnek egy osztrák cégtől, tehát a berendezés nem az övék teljesen, a telek, az épület, az alapanyag, a munkaerő a miénk. A nagy hasznot a németek viszik el. Az utóbbi időben keletkezett jogvitánkat máig nem rendezték. Most 67, azaz hatvanhétmillió forintot ér az üzem. Ennek 65 százaléka a téeszt illetné. Szerencsénkre mindjárt választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy ilyenkor mi a jogi és pénzügyi tennivaló. Azik az utas LABILIS AZ AJTÓ, ABLAK Mátészalka (KM — R. J.) — Mégcsak első jeleit mutatta az esős Idő és a mátészalkai pályaudvaron máris kellemetlen meglepetés érte az utazóközönséget, nem különben a MÁV illetékeseit: a múlt hét folyamán beázott a váróterem, de az ajtók is meghibásodtak. Így vélekednek az illetékesek: Sukta Béla állomásfőnök- helyettes Mátészalkáról: — A beázás még bőven a garancián belül jelentkezett, a hibát természetesen kijavítják. Nagyobb problémát okoz a közlekedőajtók gyenge minősége. Ügy látszik, nem bírják a folyamatos igénybevétellel járó megterhelést. Tudomásom szerint ezeket a szerkezeteket Székesfehérvárott gyártották, így minden bizonnyal oda kell őket szállítani javítás végett, ami bizony komoly gondokat okoz. Marján József, a MÁV Debreceni Igazgatóságának osztályvezetője: — A beázást a kivitelező köteles elhárítani, tekintettel arra, hogy az épületre öt év a garancia. Műszaki elTÁRCA lenőrünk már felvette a kapcsolatot a vállalattal és reméljük, rövidesen — az újabb esőzést megelőzően — megszüntetik a hibát. Az ajtók javítása szándékunk szerint a helyszínen fog megtörténni és nem Székesfehérváron. Az más kérdés, hogy a költségeket természetesen továbbhárítjuk a fővállalkozóra, illetve a gyártóra. Dévényi Jánosné, á SZÁÉV szavatossági építésvezetője: — A tetőszerkezet rézlemez fedése a forrasztásnál elvált, ez okozta a beázást. Nem szigetelési probléma, a ——irr^om rw / mádom a kacsameséket. Ez a Dagober, ez egy figura. Na, és a filmzene? Szövegtöredék, amit az emlékezetem őriz, hogy azt mondja hogy „itt az élet hurrikán” — de még mennyire. Stohanek is imádja a kacsameséket. Vasárnap délután ötkor, ónezseni eldobja magát a tévé előtt, nyáladzik mint egy szopornyikás kuvasz kölyökkutya, és csendre int. Hiába mondom neki, hogy: — Az imént bemondta « rádió, hogy nullától 100 százalékig emelik a tömegköz lekedési eszközökön a viteldíjat ... Stohanek leint: — Kacsamese. Nézze, Dagober pénzét éppen elrabolják. Imádom a kacsameséket, de nem nézem. Inkább felolvasok: — Azt írja az újság, „mintegy 293 ezer munka- nélkülit tartottak számon szeptemberben”. — Kacsamese. Nézze Dagober éppen visszaszerzi a pénzét... Különben is mi az, hogy mintegy. Vagy egy, vagy 293 ezer. Szomszéd úr, ne etessen most engem ilyen mesékkel. Én kimondottan a kacsameséket szeretem. Mint mondtam, én is imádom a kacsameséket, sőt az Ausztrál Expressz című limonádét is fenemód élveztem, de hát az élet? Csupa nagybetűvel. Az ÉLET az nem mese. Eszembe jut például, hogy a pénzügyminiszter nem is olyan régen, választási beszédében megígérte, január elsején nem lesz áremelés. — Kacsamese. Minden jó, ha a vége jó — mondja Stohanek —, Dagober visszaszerezte a millióit. Egyébként nyugodjon meg szomszéd úr. Január elsején biztos hogy nem lesz áremelés. Áremelés csak január elseje előtt lesz meg utána... Na tessék1 Vége a kacsamesének. De jön még a Csipet csapat. Azt is megnézzük. Addig is egy kis snapsz. Vagy valami hasonló, ha a kezébe akadna. A kezembe akad egy üveg rozspálinka. Skót viszki. TölMert éppen itt van Solymári Róbert, a Pénzintézeti Központ felszámolási osztályának főelőadója. Ö ezt mondja: — A konzervgyárban a döntő tulajdon a téeszé. Ezért a német cégnek felajánlottuk a teljes tulajdon megvételét. Konkrét válasz még nem érkezett. A szabályok értelmében egy bizonyos idő után nyilvános árverést hirdetünk meg a konzervgyár eladására. Itt is elővételi joga lesz a német cégnek. Ha viszont a németek nem veszik meg az üzemet, bárki megveheti. A vételár viszont gyakorlatilag nem a téeszé, hanem a hitelezőké. A téesz adósságállománya ugyanis 110 millió forint. Reméljük, lesz vevő és nem szűnik meg a konzervgyár. Talán megveszik Hogyan látja a jövőt az egyik legilletékesebb, Jörg Meining, élelmiszer-technológus, a német cég tunyogmatolcsi vezetője? Sorolja, hogy ez a szezon karácsonyig biztosan eltart. A környéken termelt uborka jelentős részét átvették, feldolgozták, ma kezdődik a vöröskáposzta szezonja. December végéig készítenek összesen négymillió üveg uborkát, hárommillió üveg paprikát, hárommillió üveg vöröskáposztát. Majdnem háromszáz embert foglalkoztatnak. Cégük budapesti képviselete tárgyal az üzem teljes megvételéről. Meining úr szerint remény van arra, hogy a németek karácsonyig megveszik a gyárat. bádogosunk kijavítja a hibát. Az ajtók hibája már más kategóriába tartozik: ezekre az átadást követően olajféket kellett volna szerelni. Jelenlegi állapotukban elég, ha nagyobb szél beléjük kap, máris tönkremennek. Ez a garanciát illetően erőszakos rongálásnak minősül, tehát sem a gyártó, sem a SZÁÉV nem vállalhatja a költségeket. A javítást csak Székesfehérvárott lehet elvégezni, így az ajtók leszerelése következtében előálló helyzetet Mátészalkán kötelesek áthidalni. tök egy csipetnyit. Stohanek erre epésen megjegyzi: eddig azt hittem, a viszki a skót és nem én. Még szerencse, hogy a bal fülemre nem hallok, a jobb meg süket. Viszont tisztán értem, hgoy kétmilliárd dollárral csökkent az államadósságunk. — Kacsamese — mondja Stohanek. — A kacsameséről jut eszembe, de régen ettem már sült kacsát. Ügy szeretem, ha egybesül. A bőre ropogós. a húsa porhanyós. — Kövér kacsára gondol? — Naná, majd sovány kacsára. — Hol él maga Stohanzk úr! — Hogyhogy hol élek? A létminimum alatt. — Kacsamese. S tohanek erre begerjed. Azt hiszi, hogy én nem hiszem, amit ő hisz és már majdnem hajba kapunk. de szerencsénkre itt a televízió. Adásban a Csipet csapat. Ez már nem olyan mint a kacsamese, de azért jó. Hiába na, a kacsamesét azt nagyon imádjuk. Vasárnaptól vasárnapig számunkra élmény a kacsamese. Kániás Demecserben Demecser (KM) — Jakab Ferenc országgyűlési képviselő a demecseri irodáját december elejéig kárpótlási irodának rendezte be. Az egyedinek mondható kezdeményezésnek a környékbeli községek lakói is örülhetnek. A polgármesteri hivatal épületében lévő irodán a képviselő titkárnője, Rádi Jánosné, a polgármesteri hivatal előadója. Tamás Sán- dorné és a helyi tsz nyugdíjas földügyi előadója, Orbán Lajosné reggeltől estig felvilágosítással szolgál kárpótlási ügyekben, segítenek kitölteni a kissé bonyolult egységcsomag aktáit, meg is címzik az igényt, csak postára kell azt adni, illetve személyesen bevihető a megyei kárrendezési hivatalba: Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 11. Az elmúlt napokban Székelyből, Gégényből is jöttek ügyfelek a demecseri kárpótlási irodára. A nagyközségből elköltözöttek közül Nyíregyházáról, Debrecenből is jelentkeztek kárigényükkel. Rászervezés? Baraksó Erzsébet jfiászervezésekkel is igyekeznek némelyek lehetetlenné tenni, de legalábbis megnehezíteni az iskolai hittanoktatást, — többek között erről is hallhattunk a nyíregyházi Keresztény Pedagógus Kamarának a napokban megrendezett tanácskozásán. Ez azt jelenti, mondotta az egyik tanárnő, hogy a vallásoktatás előre ismert időpontjára szerveznek egy másik iskolai eseményt például egy sportfoglalkozást. Vágyódnának ugyan a gyerekek a hittanórára is de jobban vágyódnak arra, hogy társaik között gondtalanul rúgják a labdát. Így egyesek elérhetik, hogy — noha most már nem tilos az iskolai hitoktatás — kevesebben mennek el hittanórára, és általánosítóan ki lehet jelenteni; nem érdekli a gyerekeket a vallás. — Nemcsak a hittanórát lehet felhasználni az erkölcsös nevelésre — fogalmazta meg egy másik pedagógus. Ha a nevelőt a keresztény eszme vezérli, akkor azt tartja szem előtt, amire Zita királyné is oktatta gyermekeit: nevezetesen a szellem, a szív és a jellem nevelése legyen a legfontosabb. Ha ezek az elvek vezetik a nevelőt, akkor minden órát, szinte minden tantárgyat felhasználhat az erkölcsi értékek közvetítésébe, melyre ifjúságunk, az elmúlt évtizedek ilyen hiányosságai miatt olyannyira rászorul. Mi lehet a keresztény kamara pedagógus tagjainak a feladata? — a legtöbb hozzászóló erre kereste a választ Megyesi Mária, a kamara megyei titkára előterjesztése nyomán. Többen megfogalmazták hogy ez lehet az a szervezet, mely a keresztény pedagógusokat összefogja, részükre* oktatási-nevelési programokat, továbbképzéseket szervez, felvállalja a keresztény nevelők érdek- védelmét. Az egyik legfontosabb feladatként jelölték meg: ez a szervezet sokat tehet az iskolai oktató-nevelő munka színvonalának emeléséért, többek között azáltal is, hogy a tankönyvekből a hazugságokat kiemeli és a gyerekeknek csak az igazságot tanítja. Kezdő szervezet a Megyei Keresztény Pedagógusok Kamarája, hiszen még csak a második ülését tartotta Nyíregyházán, és létszáma még száz 'alatt van, Ae amint az értekezleten is elhangzott, nem baj, hogy nincsenek még sokan, a lényeg az, hogyan és milyen minőségű munkát végeznek majd e szervezet keretein belül. Itt . fogadták el az éves munkaprogramot, amely szerint havonta egy- egy alkalommal tartanak érdekes előadásokat, illetve ' tapasztalatcserét. Űj formák Kisvárdán, a Szent László utcán. VINCZE PÉTER FELVÉTELE Kommentár Emelték Csikós Balázs A nyíltság, a lakosságot érintő intézkedésekről idejében való, reális tájékoztatás a demokrácia egyik alappillére — halljuk, olvassuk unos- untalan. Ezzel nincs gondom. Sőt nagyon jó lenne, ha erről az illetékesek soha nem feledkeznének meg. A gyakorlat mintha szelektálná a nyíltságot, a tájékoztatást oly módon, hogy az intézkedő tette kedvére van-e a lakosságnak vagy ellenére. Általánosság helyett élő példa, amely a vegetáriánusokon és a milliomosokon kívül mindenkinél „húsbavágó." Azért hozom a következő példát, mert egyazon élelmiszeripari és kereskedelmi vállalattól származik az „érem” mindkét oldala. Még mindenki emlékezhet rá, hogy a nyár derekán hetekkel előre beharangozták az Dicsőbb húsvásárt. Szépséghibái ellenére ez kedvező volt a lakosság széles rétegeinek. Igaz a szegények, a kisnyugdíjasok, akik a hűtőládákat nem tudják megvenni, fél kilót, kilót vittek. A legnagyobb■ nyertesek az egyes sütögetők, vendéglátósok voltak, ők mázsaszám vásároltak. összességében — ha körömfeketényi előny is — jutott belőle a rászorul - taknak is. Másik eset. A múlt hét végén a húsos pultoknál derült ki, hogy a már korábban visszaállított magas húsárakra ismét ráraktak kilónként 10—20 forintot. Sokan a vásárlásból hazafelé tartóktól, a szomszéd- asszonytól tudták meg: a hét végi hús vásárlásra — ha van miből — több pénzt kell vinnünk. Talán az intézkedést hozók úgy gondolták, mivel a lakosságnak ez kedvezőtlen, jobb róla hallgatni. Nem tudom a tájékoztatás a húsiparnak vagy a kereskedelemnek a dolga lett volna, de elmaradt. Környezetem erről semmilyen hírközlő szerv, bolti kiírás után, mint a nyáron, hetekkel előre nem értesült. Bizonyára a bejelentés ellentétes lett volna a hivatalos propagandával, miszerint az infláció csökkenőben van. Akárhonnan nézzük, az ilyen tájékoztatás féloldalas. Pillanatkép az uborkasoron. a szerző felvétele
