Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

Kelet-Magyarország 3 ______________ - ~ _______________ii____ ✓ ____+ 1991. október 16., szerda ܧ11 HATTER Van munkája — s ez manapság nem kis dolog — a Derby Cipőfelsőrész-gyártó Kft. dolgozóinak Záhonyban. A nyolcvan, többségében nőt foglalkoztató könnyűipari üzemben olasz megrendelésre leányka csizmák felső részét készítik. Az új szer­vezeti formában dolgozó üzemben az eddigi legnagyobb keresetet kapták a dolgozók a múlt havi eredményes munkájukért. Képeinken: Kis Lajosné műszakvezető és Balogh Sándorné tűzőnő a termék minőségét beszéli meg. — A szalag mellett. ELEK EMIL FELVÉTELEI Temetni kell a sertéságazatot? Mindenki más szintről látja Nyíregyháza (KM — G. B.) — Sertéstakarmá­nyozási értekezletet tartott szeptember végén a Pu- rina-Hage amerikai—magyar Takarmányozási és Ke­reskedelmi Részvénytársaság Mátészalkán Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei sertéstenyésztők részére. Az f ott megjelent különböző szintű szakemberek más és más nézőpontból látják a sertéságazat jelenlegi hely­zetét és jövőjét. Dr. Tóth András, a Purina Hage Rt. Nádudvari Alköz­pontjának vezetője: — Igaz, hogy nem tudjuk mennyi hús szükséges belföldi fo­gyasztásra, s mennyi lesz az exportlehetőség. Egy azon­ban biztos, sertéshúsra szük­ség lesz. A szakembereknek azonban fel kell készülni ar­ra, hogy a minőség itt is fel fog értékelődni. Nem adok neki sok időt és nyolcvan forintnál magasabb lesz az igazán jó minőségű, mini­mális zsírt tartalmazó serté­sek felvásárlási ára. A minő­ségi termék előállításához viszont minőségi hízóalap­anyagra és minőségi takar­mányra van szükség. Mi már arra számítunk, hogy rövid időn belül a kisüzemi, pon­tosabban vállalkozói szfé­rába kerül át az állati ter­mék-előállítás 80—90 száza­léka. Az egyéni érdekeltség következtében pedig min­denkinek érdeke lesz. hogy jól csinálja. Válságban Páti András, a nábrádi Szikra Tsz főágazat-vezető- je: — Megérezte az idén ki­alakult sertésválságot a mi takarmánykeverő üzletágunk is. Saját abrakból, Purina- adalékok hozzákeverésével állítunk elő különböző tápo­kat, amelyeket a környéken több mint kéttucat boltban forgalmazunk. Hiába ked­veltek a nábrádi tápok a vá­sárlók körében, az idén 35%-kal csökkent a forgal­munk. Azt én nem tudom, hogy ugyanilyen mértékű-e a sertésállomány apadása is, csak tippeLni tudom, hogy kevesebb lehet. Nyilván sokan folyamodtak kény­szerből a saját abrak — ku­korica, árpa — etetéséihez, amitől persze csak zsírosabb, gyengébb minőségű lehet a sertéshús Végh Gyula agrármérnök, porcsalmai magángazdálko­dó: Korábban malacnevelés­sel foglalkoztunk. Amikor a friss diplomámmal nem tud­tam elhelyezkedni, újrakez­dési kölcsönből építettünk egy kétszáz négyzetméteres istál­lót, hogy növelhessük az ál­lományt. Ekkor kezdődött a válság és a' malacnak sem lett ára. Ezért bejekezdtünk a hizlalásba, kényszerből. Ha újra kereslet lesz a ser­tés iránt, ismét visszaállunk a malac előállításra. Most már kezd alakulni a helyzet, száz forintnál tart a válasz­tási malac kilónkénti ára. Másfél évvel ezelőtt volt ezen a szinten. Igyekszem minőségi takar­mányozást folytatni. Purina koncentrátumot keverek össze házilag saját abrakkal és meg is van eredménye. Megpróbálkoztam ennek a valóban minőségi terméknek a forgalmazásával is a falu­ban, de sikertelenül. Nem vevők rá az emberek, mert vagy egyszerűbbnek találják az ilyen-olyan kész tápot ha­zavinni s nem akarnak baj­lódni a kevergetéssel, vagy tán azt szeretik a tápboltba járásban, hogy közben be le­het nézni a kocsmába is. Csak akkor lesz érdekelve a korszerű takarmányozásban az átlag termelő, ha látvá­nyosan megéri majd minő­ségi terméket előállítani. Eh­hez viszont objektív minősé­gi átvételnek kell lennie, ahol nem vonalzóval mérik a szalonnavastagságot. Kilábalóban Simon Gyula a Purina- Hage termékmenedzsere: — Már kilábalóban vagyunk a válságból. A vágóhidak ke­resik a sertést. Az árakat is emelték, már 70—72 forin­tot adnak a jobb minőségű nagyüzemi első osztályú ser­tés kilogrammjáért. A fize­tési határidő is normalizáló­dott 15 napra, az év folya­mán általánossá vált 60—90 napos fizetésekhez képest. Megjelentek a nyugati ke­reskedők is, akik éppúgy jó minőségű állatot keresnek, mint a hazai exportvágóhi- dak. Ez utóbbiaknál már működnek, az olyan új mi­nőség ellenőrző berendezé­sek, amelyek lézertechniká­val közvetlenül kimutatják » sovány hús részarányát a sertésben. Ha e műszerek ál­talánosé válnak, várhatóan elterjednek és az árakban is tükröződni fognak, a való­ban minőségi átvételek. Ez a hizlalásban is éreztetni fog­ja a hatását, érdekeltté téve a termelőket is a minőségi takarmányozásban. átmeneti hiány lehet Dr. Fesztóry Sándor, az FM Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hivatalának állatte­nyésztési főmunkatársa: Nincs számottevő csökkenés a megyei kocaállományban. Inkább ott a probléma, — ezt tükrözik az emelkedő malacáfak is — hogy elma­radtak a termékenyítések és miután a kocák 64%-a, a pi­aci változásokra érzékenyeb­ben reagáló kistermelőknél található, számítani kell egy átmeneti vágósertéshiányra: Jelenleg sincsen annyi, amennyit a vágóhidak igé­nyelnének. Ellátási gondok viszont nem lesznek, mivel mire kiürülnek a most teli hűtőládák, lesz sertés ele­gendő ismét. A minőségi hí­zó előállításához, azonban a a termelők szakmai színvo­nalának is emelkedni kell. Ezen pedig az érdekvédelmi szövetségek, a terméktaná­csok megalakulása tudna so­kat segíteni, mint ahogy ezek létrejöttével vehetnék fel a termelők a harcot a felvásárló szervezetekkel szemben is az árak jogos emelésének elérése céljából. Alma HUMOR--------------------------­Gyarmatról Utazás földön, vizen, levegőben A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ szinte zavartalanul fel tudja vásárolni a szerző­déses termelők almáját. Bel­földön mintegy 50 tonnát, külpiacon ennek dupláját ér­tékesítették eddig. A hosszú hajóúton a férj tengeribetegséget kapott. A feleség próbálja vigasztalni, kedveskedik neki, szórakoz­tatja. — Odanézz, drágám — mondja a férjének —, milyen szép tengerjáró hajó úszik el itt mellettünk! — Nem érdekel. Akkor szólj legközelebb, ha autó­buszt látsz! * A rendőr odamegy a járda mellett fekvő nőhöz, s kérdi: — Rosszul érzi magát, asszonyom? — Ugyan, hova gondol. Egészséges vagyok, mint a makk . Egyszerűen foglalom a helyet a férjem kocsija szá­mára. Itt fogunk parkolni. * Az autós át akar haladni a sivatagon. Az egyik benzin­kútnál ezt a föliratot olvas­sa: „Itt töltse föl a benzintar­tályát! A következő benzin­kút csak délibáb!” * Két régi barát találkozik a pályaudvar érkezési oldalán. — Szervusz — szól az egyik. — Te is a feleségedet várod? k — Dehogyis várom! ... Jön! * Egy hölgy be akar állni az autójával két parkoló kocsi közé. Előbb a mögötte álló­nak koccan, aztán az előtte állót löki meg. Odamegy hozzá a közlekedési rendőr: — Asszonyom, ön most parkol vagy biliárdozik? * — Nos, hogy sikerült teg­nap az autóvezetői vizsgád? — kérdi az újdonsült „ma­zsolától” a barátja. — Nem tudom, mert ami­kor kijöttem a kórházból, a vizsgabiztos még nem tért magához.. . * Felszállni készül a francia légitársaság római járata. — Hölgyeim és uraim, ké­rem, kapcsolják be a bizton­sági öveket! Rögtön indulunk. A repülési magasság 8000 méter lesz, a menetidő há­rom óra — mondja a gép pa­rancsnoka a mikrofonba. Majd a másodpilótához for­dul: — Hej, mit nem• adnék most egy pohár konyakért meg egy tüzes lányért! Az utasok között sürgölő­dő légikisasszony rémülten hallja, hogy a pilóta elfelej­tette kikapcsolni a hangos­beszélőt. Rohanna előre, hogy figyelmeztesse, de az egyik férfi utas elkapja a karját: — Ne rohanjon annyira, kisasszony! Hadd igya meg előbb azt a pohár konyakot! Taneszköz-show Kállai János M ég a „krétapedagógiá­ra” nagy esküt te­vőknek is tátva ma­radhatott a szája a buda­pesti Hungarodidact ’91 és Isinfo ’91 kiállításon és vár­sáron. Ott minden teríték­re került, amit ma a fejlett oktatástechnika produkálni tud. Nem is lehet ezen cso­dálkozni, ha végigböngész- szük a bemutatkozók név­jegyzékét: AEG Medien Europa, A—Tech, Calde- roni, Datatrain, Leybold— Didactic, MAHO, Műszer­technika, Siemens, Vizual hogy csak példákat említ­sünk a jól hangzó „áruvéd­jegyek” közül. S őket — hi­szem — nemcsak a szűkeb­ben vett szakma berkeiben ismerik. Mert a nagyszabású, nem­zetközi eszköz- és metodi­katalálkozót nemcsak a, specialistáknak szánták a szervezők és a védnökök, a magyar művelődési és munkaügyi, valamint a né­met oktatási tárca vezetői. A most először tető alá ho­zott rendezvénysorozat az oktatási szféra olyan, az igazi szakmai tapasztalat- cserére kiválóan alkalmas terepe, ahol még azok is kedvet kaphatnak pedogó- giai-tantárgyi eszköztáruk megújítására, akik nem na­gyon bíznak a mindentudó masinákban. De a „szuper­okos” iskolatábla, a CNC- varázslatok, az emberre szabott, modul rendszerű gyönyörű iskolabútorok mellett nem lehet vágyako­zás nélkül elmenni. Ez már a XXI. század! És akkor még nem szóltunk a remek nyomdatechnikájú segéd­letekről: a könyvekről, térképekről; a játéknak ál­cázott oktatógépekről, az ezernyi ötletről! Igen. Ha nem is esünk a pedagógiai eszközfetisizmus bódulatá­ba, akkor sem tagadhatjuk: rájuk vagyunk utalva — ha nem is kizárólagosan de oktatásügyünk egészé­nek előmozdítása, színvo­nalemelése és eredményes­sége érdekében. Szükség­szerűen. A vajai hűtőházban hétezer tonna körszedett almát tá­roltak be különböző cégek. Többek között németek is. Ké­pünkön a Primafruckt Kft. dolgozói svéd és finn export­ra osztályozzák a HUNGAROFRUCT almáját. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Kommentár Idegengyűlölet mm • agyon rosszat tett Iw Zatount Djamel al- w gériai állampolgár, aki a közelmúltban Debre­cenben egy 4 éves kisfiút túszul ejtvén azzal fenye­getőzött: ha a válófélben lévő feleségét és a saját gyermekét nem kerítik elő. (azok tőle a brutalitása mi­att menekültek), megöli túszát és önmagát. Az algé­riai férfi a síró gyereket egy 6. emeleti lakás erké­lyére vitte, ahol közölte ... Mint tudjuk, egy kom­mandó Zatount Djamelt ártalmatlanná tette, s a gyereket kimentette kar­maiból. Természetesen a veszélyben lévő fiúcskát és az édesanyját az esemé­nyek igencsak megrázták. De szerintem, Djamel még ennél is több kárt okozott azzal, hogy tettével olajat öntött az idegengyűlölet ha­zánkban is lappangó tüzé­re. Hogy egyebet ne mond­jak, a szóban forgó épület körül izgatottan tolongó tö­meg Zatount Djamelt meg akarta lincselni, melytől őt a rendőrség mentette meg. Ez a megdöbbentő sztori senkinek sem hiányzott, pláne napjainkban, amikor a megélhetési lehetőségek nehezedése közepette az emberek egy része mind nagyobb aggodalommal, félelemmel, sőt mondhatni, türelmetlenséggel néz a Magyarországra menekü­lőkre. Nem beszélve a ma­gukat „ittfelejtett’’ arabok­ról, akik seftelnek, valu- táznak ... Szerencsére ha­zánk lakosságának többsé­ge kellő toleranciával, megértést tanúsít irántuk, melynek enyhén szólva nem használt Djamel ak­ciója. Bennünket az sem ví­gasztal, hogy Európa egyes országaiban az idegengyű­lölet hullámai olykor igen magasra csapnak. Például Franciaországban a volt köztársasági elnök, Valery d’ Estaing a bevándorlók­kal szembeni keményebb rendszabályok kilátásba helyezésével talán választá­si sikert szeretne elérni. Nem megnyugtató a hely­zet Németországban sem, ahol a napokban ismeret­len tettesek a menekültek szálláshelyét felgyújtották. S ami a legszomorúbb: nem elszigetelt cselekményről van szó, hiszen a kivezé­nyelt rendőrök az idegen- gyűlölettől szinte tajtékzó tömeggel találták magukat szembe. Remélem, mi idáig sosem jutunk el, de azért nem árt, ha Zatount Djamel és a hozzá hasonlók jobban meggondolják, hogyan vi­selkednek. Cselényi György

Next

/
Thumbnails
Contents