Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
4 Kelet-Magyarország 1991. október 16., szerda Megújul a társadalombiztosítás Keddeo történt a Parlamentben Budapest (MTI) — A koalíciós kormány külpolitikájának megvitatása szerepelt az Országgyűlés kedd délelőtti plenáris ülésének napirendjén. A nem sokkal tíz óra után megkezdődött plenáris ülésen Jeszenszky Géza külügyminiszter beszámolója után valmennyi frakció vezérszónoka kifej tette véleményét, majd egy újabb körben mindenki ismét szót kapott, s így tényleges vita jöhetett létre a külkaposöla- tok alapelveiről, s a magyar külpolitika gyakorlati lépéseiről. Napirend előtt Roszik Gábor (MDF) ismét a világkiállítás ügyében kért szót, kifejezve a Gödöllőn és környékén élők sajnálkozását a nemleges döntés miatt. Bejelentette: a gödöllői önkormányzat egyhangú szavazással kezdeményezi, hogy a világkiállítás helyszíne Gödöllő legyen. Az MDF parlamenti frakciója támogatja azt a kezdeményezést, amely szerint fővárosi népszavazás mondja ki a végső szót az 1996-os világkiállítás ügyében. Ezzel egyidejűleg kezdeményezik, hogy a kormány járjon el: a Világkiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) csak a népszavazás eredményének ismeretében foglalkozzon a budapesti EXPO kérdésével. Mindemellett az MDF képviselőcsoportja felkéri a kormányt, hogy az EXPO-val kapcsolatos törvénytervezet átdolgozásával haladéktalanul teremtsen jogi kereteket a honfoglalásra emlékező 1996. évi országos jubileumi rendezvények számára. Délután a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló Zétényi Zsolt és Takács Péter által beterjesztett törvényjavaslat általános vitája következett. Minthogy nem volt mentes a személyeskedésektől, Orbán Viktor felkérte a beterjesztőket, vonják vissza javaslatukat, valamint a parlamenti pártokat, hogy egyeztetéseken tisztázzák, hogyan óhajtják a múlt lezárását, mert a vita ilyetén folytatása, az egymás múltját felemlegető számos felszólalás azzal fenyeget, hogy az első szabad Parlament szétveri saját magát, megfosztódik hitelétől és lejáratja magát az ország előtt. Az MSZP nevében Gál Zoltán frakcióvezető csatlakozott Orbán Viktor javaslatához. Az Országgyűlés este hét órakor nagy szótöbbséggel elfogadta a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és az ezzel összefüggő rövid távú feladatokról szóló határozatot. A koncepció értelmében a jövő évtől megkezdődik az egészségügyi ellátás biztosítási jogalapra helyezése, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása. Az országgyűlési határozat elfogadása után — több képviselő kezdeményezésére — újból megnyitották a részletes vitát a Munka Törvény- könyve módosításáról, majd megkezdődött a szavazás az e témakörben beterjesztett módosító indítványokról. Az Országgyűlés este fél nyolckor rövid szavazási procedúra után módosította a Munka Törvénykönyvét, és ezzel lehetővé tette, hogy „ mindazok végkielégítést kapjanak, akiknek munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. A képviselők befejezték keddi munkájukat. Elutasított javaslat Men készül településfejlesztési terv Budapest (ISB/Kreez) — Vidéki szemszögből nézve szomorú esemény helyszíne volt hétfőn a Parlament: a képviselőház a kormánypárti többség elutasító álláspontja alapján nem járult hozzá, hogy a Tisztelt Ház kivételes és sürgős tárgyalás után határozatban kötelezze a kormányt új terület- és településfejlesztési terv kidolgozására. Három szabaddemokrata képviselő, a borsod megyei Hatvani Zoltán, a vasi Horváth Vilmos valamint a nyíregyházi Gulyás József önálló képviselői indítványnyal rukkolt elő, melyben felhívták a figyelmet az ország elmaradott térségeinek gondjaira, felzárkóztatás szükségességére. A képviselőház felvette ugyan a javaslatot a tárgy- sorozatban, de szemforgató módon nem járult hozzá a sürgős és kivételes tárgyaláshoz, ami egyet jelent az ügy elfektetésével, hisz sürgősség és kivételes eljárás nélkül semmi remény egy téma három hónapon belüli tárgyalására. Munkatársunk Gulyás József véleményét tudakolta, aki elmondta, hogy szakértők bevonásával már huzamosabb ideje foglalkoznak az országon belüli térségi egyenlőtlenségek felszámolásával, annak terveivel. A képviselő kiemelte, hogy a kormány nélkül nem vezethet eredményre semmiféle elképzelés, az indítvány nyomán születendő parlamenti határozat a kormány munkáját lett volna hivatva ösztökélni. Gulyás József hozzáfűzte: — Jó kezdeményezés, hogv kihelyezett kormányüléseket tartanak a válságos övezetekben, ahogy tartottak például Nyíregyházán. Nem látszik viszont az általánosan előremutató megoldás, csupán a legakutabb egyedi gondok céltámogatási alapú gyors enyhítéséről tehetünk említést. Fontos lenne egy átfogó, konkrét lépéseket meghatározó fejlesztési terv elkészítése, amelyet könnyen illeszthetnének a költségvetési elképzelésekhez. Erről úgy tűnik le kell mondanunk, illetve tudomásul kell vennünk, hogy a kormánypártok presztízskérdésnek tartják az ügyet, hagyják inkább késedelmet szenvedni, mintsem átengedjék másnak a kezdeményezést. A képviselő szavaiból kicsengő keserűség mellé kívánkozik néhány, a vidék érdekeit gyakorta emlegető szabolcsi képviselő állásfoglalása a sürgősség tárgyában: Kállay Kristóf (független) igen; Vargáné Piros Ildikó (független) nem szavazott; Szűcs M. Sándor (MDF) nem; Takács Péter (MDF) tartózkodott. Kapcsolatbövítés Elmarad a rendszerváltozás? n TB megyei igazgató szerint: nem! Kanadával Hétfőn David Lam, Brit- Kolumbia tartománykormányzója díszebédet adott a kanadai hivatalos látogatáson tartózkodó Göncz Árpád államelnök tiszteletére Vancouverben. Az elnök beszélgetésükön hangoztatta: a jó kanadai— magyar politikai és kulturális kapcsolatok alapján kívánatos, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai is tovább fejlődjenek, többek között a Csendes-óceán partján fekvő tartománnyal, amelyik segíthet kaput nyitni a magyar gazdaságnak Ázsia felé is: Brit-Kolumbia üzleti életében mind nagyobb szerepet játszik az ázsiai—csendesóceáni térség, Göncz Árpád közép-európai idő szerint kedden a britkolumbiai partok előtt fekvő Queen Charlotte-szigetekre érkezett, ahol a főkormányzó képviselője és indián törzsi vezetők köszöntötték. Az elnök és kísérete megtekinti a páratlan indián emlékekben gazdag vidéket. Nyíregyháza (KM — K. É.) — Elmarad a rendszerváltás az egészségügyben, mert a társadalombiztosítás anyagiak híján nem képes azt finanszírozni — mondta Botos József, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője egy hétfői, kórház- igazgatóknak megtartott tanácskozáson. Az államtitkár szerint a helyzet olyan súlyos, hogy nemcsak fejlesztésre, hanem már folyamatban lévő beruházások befejezésére sem lehet számítani. Az egészségügyi dolgozók számának növeléséről sem beszélhetünk, ennek épp az ellenkezőjére, létszámcsökkentésre van igen komoly esély. — Mit szól a fentiekhez, hogyan reagál a hírre Holló László, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője? — Nem hallottam még a hírt, de ha igaz, nem értem, miért nyilatkozta ezt az államtitkár úr, hiszen a társadalombiztosítás korszerűsítése, a rendszerváltás e téren is nélkülözhetetlen, mondhatni, elodázhatatlan. Szerintem a társadalombiztosítási igazgatóságok igenis fel vannak készülve erre a fontos lépésre, s szerintem az ehhez szükséges, anyagiakkal is rendelkeznek. Annyi tény. hogy l!)92 nem egy tiszta profilú, hanem átmeneti év lesz. Az esztendő első felében a még homályos részletek, folyamatok majd fokozatosan tisztázódnak, az év végére várhatóan minden a helyére kerül: elkészül az egészségügyi alapellátás finanszírozási rendszere, elkezdődhet a családi, illetve szabad orvosválasztás módszere is. Az erről szóló terveink készek, kompletten az asztalon vannak. Különféle variációkban készen állnak azok az egészségbiztosítási nyilvántartó lapok is, amelyekkel a betegek orvost választhatnak, amelyeknek ellenében a TB fizet. — ön tehát optimista, s úgy találja, hogy a szükséges anyagiak is együtt vannak... — Az alapellátásban mindenképpen. E terület leglényegesebb változata a szabad orvosválasztás mellett az orvosok teljesítmény utáni finanszírozása lesz. A társadalombiztosítás felkészült a táppénzes ellenőrzés teljes átvételére is. Ez pedig azt jelenti, hogy máris dolgozunk azon, hogyan tudjuk terveinket az elkövetkezendő évben szervezetileg a gyakorlatban is megvalósítani. Célunk az, hogy a keresőképtelenséget, a táppénzt azok állapítsák meg, az ellenőrzést is azok végezzék, akiknek a táppénzes összeg csökkentése érdekükben áll. Majdnem kész az a számítógépes rendszerünk, amely a betegnyilvántartást, s ezen utóbbi célt is egyaránt segíti. — A kórházak sorsáról még egyetlen szót sem ejtett, őket is eléri a rendszerváltozás? — 1992-től erre még nemigen lehet számítani. A tervezett változás lényege az úgynevezett kétpólusú intézményrendszer kialakítása, ami azt jelenti, hogy az eddigiekkel ellentétben az alapellátás orvosai és a kórházak tartanak majd közvetlen kapcsolatot. Kacag a T. Ház Budapest (ISB, D. Á.) — E vízfejű országban árgus szemekkel figyeljük a vidéki érdekek minden képviselőjét, s örömünkre szolgál, ha azeurópai vidék” szószólóit hallhatjuk. Kérdés persze, jót s jókor szólnak-e, tudják-e valóban artikulálni a vidéki Magyarország érdekeit. Hátborzongatóan tragikomédiába illő percei voltak a keddi Országgyűlésnek, amikor Roszik Gábor hirül adta, hogy a gödöllői önkormányzat úgy döntött: a város vállalná a világkiállítás megrendezését. Mindez valami félelmetes hatást váltott ki a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés főleg persze ellenzéki soraiban. A gödöllői evangélikus lelkész ezt követő szavai már nem juthattak el a képviselőkhöz. Innentől ugyanis inkább egy kabaréra emlékeztetett a képviselőhöz. A derék honatyák közül nem kevesen hangos színpadias kacagásba kezdtek. Zúgott, morgott az aréna, egyesek a hasukat fogták, mások fuldokló, artikulát- lan nyerítések közepette ismételgették Gödöllő nevét. Pukkadozott a nevetéstől a sajtópáholy is. így aztán e hatalmas morajlásban már csak azt lehetett látni: Roszik Gábor tátog, artikulál. A Tisztelt Ház harsány haho- tázása árnyékában talán épp a vidéki Magyarország érdekeit próbálta artikulálni. S így — az ország színe előtt — vajon érthetők e szavak? A szerb és horvát elnök Moszkvában Legalábbis a minisztériumban nem tudnak róla Moszkva (MTI) — Mihail Gorbacsov szovjet államfő kedden Moszkvában előbb Slobodan Milosevic szerb elnökkel, majd Franjo Tudjman horváth elnökkel is tárgyalást folytatott. A két megbeszélésről kiadott eddigi hivatalos közlések a várakozásokkal ellentétben nem tettek említést a háromoldalú találkozóra vonatkozó megegyezésről. A TASZSZ beszámolója szerint Gorbacsov a horvát elnöknek kifejezte készségét arra, hogy konkrét lépésekkel segítse elő a jugoszláviai válság rendezését. Budapest (ISB) — Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján hangzott el: a közeljövőben koncessziós pályázatot írnak ki a Cigánd és Dombrád közötti Tisza-híd megépítésére. A részletek után érdeklődve a minisztérium közúti közlekedési osztályán a következő meglepő választ kaptuk: a tárca terveiben — pénzhiány miatt — egyelőre nem szerepel ennek a nagyösszegű beruházásnak a megvalósítása. Kiss József hídszakági főmérnök elmondta, hogy a műszaki tervek ugyan teljes egészében a rendelkezésükre állnak, ám az építkezés megindításához szükséges pénz előteremtésére egyelőre nincs kilátás. A beruházás — a csatlakozó úthálózat, a forgalmi csomópontok megépítésével együtt — jelenlegi árakon mintegy 1,5 milliárd forintot igényelne, s az induláshoz is legalább fél- milliárd forintra lenne szükség. Az útalap jövő évi felhasználásának a tervezésekor nem számoltak a domb- rádi híd megépítésével, s az esetleges koncessziós pályázat előkészítéséről sem tud a minisztérium ez ügyben legilletékesebb osztálya. A főmérnök szerint dicséretes a helybeliek igyekezete, amellyel a beruházás megvalósítását szorgalmazzák. Az lenne a jó — mondta —, ha a leginkább érdekelt két megye, Borsod és Szabolcs találna valamilyen megoldást a szükséges pénzösszeg előteremtésére. Közélet Egy illúzió vége — avagy esély a térség felzárkóztatására A kormány az 1996-ra tervezett EXPO megrendezésére NEM-et mondott. Ezzel lezárult egy áldatlan vita. amely immár évek óta teszi próbára a közvélemény türelmét. Elöljáróban csak a legújabb fejleményeket idézzük: Bécsben, egy szinte súlytalan kis párt kezdeményezésére kiírt népszavazás alkalmával Bécs polgárai nemet mondtak egy idejétmúlt ötletre épült Bécs—Budapest közös Világkiállításra. A magyar kormány anélkül, hogy komoly szakmai mérlegelést végzett volna, alig néhány órával ezután bejelentette, hogy Budapest egyedül is megrendezi az EXPO-t. A döntés finisében kiderült azonban két alapvető információ, amelyet régóta sejtettünk. Az egyik a költség- vetés 30 milliárdjára vonatkozott, amelyről hadd' idézzem Siklós Csaba miniszter véleményét: „Azt a pénzt a budapesti EXPO-ra szántuk.” Ezzel a véleménnyel (amelyhez hasonlót Kádár Béla miniszter is mondott előzőleg) világossá vált, hogy a vidéki világkiállítási rendezvények emlegetése csupán csali volt arra, hogy a kiszolgáltatott helyzetű régiók bekapják a horgot. A másik alapvető információ, amelynek igazságtartalmát pedig Kupa Mihály ismerte el Demszky Gáborral meghirdetett sajtótájékoztatóján, miszerint 30 milliárd forint költségvetési támogatás nem elegendő egy világ- kiállítás megrendezésére, amelynek ráadásul a célja sem tisztázott. Ezzel bezárult a kör, s mindenki előtt világossá vált, hogy a Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék szakvéleménye, valamint az ellenzéki liberális pártok szakmai érvei igenis hitelt érdemlőek. A történet sajátos pikantériája, hogy a végső döntést megelőző parlamenti vitában a kormánypárti képviselők zömében nem támogatták azt a FIDESZ—SZDSZ javaslatot, amelyik legalább egy megvalósíthatósági. tanulmányt kért volna feltétlenül a . végső felelős döntéshez. A másik árulkodó momentum, hogy a megyei kormánypárti képviselők sem támogatták ezt (pedig enélkül csak a hit, a bizalom, a hűség alapján lehetett volna dönteni — ezeket a tulajdonságokat pedig nem a közgazdasági döntéseknél célszerű alkalmazni), viszont támogatták szavazataikkal azt az EXPO-t, amelyik — mint Siklós miniszter úr szavaiból egyértelműen kiderült — csak Budapestet fejlesztette volna a vidék rovására. A végkifejlet csattanója a mi térségünk szempontjából, hogy az elutasító döntés hoz bennünket igazán „helyzetbe”. Nevezetesen a kormány azon ígérete, hogy ezt a 30 milliárd forintnyi költségvetési pénzt az elkövetkező években az elmaradott térségek fejlesztésére fordítja. Ha a kormány végre rendezi az egyértelmű felelősséget és feladatmegosztást az egyes minisztériumok között, valamint egy átfogó területfejlesztési koncepciót is kidolgoz, akkor csak annyi kommentárunk lehet, hogy ÜGY LEGYEN! Midi László országgyűlési képviselő FIDESZ TÚL A MEGYÉN Mégsem épül híd Ciaánd és Dombrád közölt
