Kelet-Magyarország, 1991. október (51. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-12 / 240. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. október 12., szombat Külpolitikai jegyzet Csángó Újság Balogh Géza 4 magát liberálisnak valló mai magyar újságok többsége mélyen elhallgatta azt a hírt, mely a Magyar Fórum legutóbbi 'számában jelent meg. Az RMDSZ keretei között, Sepsiszent- györgyön megalakult moldvai csángó magyarok szervezete napilapot indított, így is megpróbálván felhívni a figyelmet a Kárpátokon kívül élő, mintegy háromszázezres magyar népcsoport keserves sorsára. Sajnos, a Duna, s Tisza környékén élő magyarság szinte semmit sem tud a Szeret folyó mentén évszázadokkal korábban letelepedett rokonainkról. Közéletünk egészen a legutóbbi időkig tudomást sem vett róluk, s aki meg is próbálta feszegetni a témát, hivatalos helyen egykettőre lakatot tettek a szájára. A magyar politikát természetesen ki nem mondott bátorításként értékelték Romániában, ahol évtizedek óta folyik az ország erőszakos homogeni- zálása. A több mint negyedmilliós csángó magyarságnak már régóta tilos a közintézményekben, az iskolákban, a templomokban a magyar nyelv használata, de sohasem szorította őket annyira talán a prés, mint a mögöttünk lévő néhány esztendőben. A népszámlálások során a csángó magyarokat már automatikusan a románság közé sorolják, mondván, ők nem mások, mint erőszakosan elmagyarosított románok, akiknek meg kell adni a lehetőséget, hogy a nagy román nemzet fiaiként érezhessék újból magukat. Nem zavarja őket az a tény sem, hogy vannak hivatalos román iratok, melyek tényként említik a csángó magyarok létét. Az első hivatalos moldvai népszámlálás — melynek adatai a Population de la Moldavie című könyvben láttak napvilágot 1859-ben — szerint a terület összlakossága 1 463 927 lélek, s „a magyarok, akiket csángóknak is neveznek, Bakó, Román, Tekucs megyékben laknak... s 37 869 a számuk”. 4 z újság persze kőkorszakot idéző körülmények között készül, szorító anyagi gondok között. Előfizetőket toboroznak tehát az újságra, hogy teljesíthessék küldetésüket. Aki teheti hát, segítsen rajtuk. Fizessen elő az újságra, mindössze kétszáznegyven forint egy évre. A számla - szám 508 41 498-8, Lakatos Demeter Egyesület. Mindössze kétszáznegyven forinton múlik, hogy lesz-e a csángóknak újságja. Román válaszlépés Budapest, (MTI) — A román hatóságok péntek 0 órától jelentősen megszigorították a magyar állampolgárok beutazási feltételeit — tudta meg az MTI a magyar határőrség szóvivőjétől. Zubek János elmondta, hogy román tájékoztatás szerint a beutazás legfontosabb feltétele, hogy az utasnál legyen napi 15 dollárnak megfelelő valuta, s amennyiben autóval lépi át a határt, a jármű feleljen meg a műszaki követelményeknek, legyen hozzá a biztosítást igazoló zöldkártya, s a tulajdonos is tartózkodjon a járműben, mert kölcsönkért autót szintén nem engednek be. A szigorító intézkedések nem vonatkoznak a diplomatákra, a szolgálati útlevéllel, a kulturális és sport- rendezvényekre utazókra, valamint akik gyógykezelést kapnak Romániában. A tranzitutasoknak igazolniuk kell, hogy továbbutaznak. * Képviselői gyorsmérleg Nyíregyháza, (KM) — AnSzabad beutalójegyek Nyíregyháza (KM) — Debrecen I. A. o. házaspári december 12—23-ig 5520 forint. Érdeklődni: Pedagógus Szakszervezet Nyíregyháza, Szabadság tér 11. Telefon: 12-344/118. Gyula I. o. házaspári november 7—20-ig 5320 forint. Érdeklődni: Szakszervezetek Megyei Képviselete Titkárság. Telefon: 11-821. Giuseppe Di Vittorio Bala- tonlelle I. o. szóló, szanatóriumi november 27-től december 17-ig 3780 forint. Hotel Flavius Hévíz II. o. szóló, gyógyüdülő december 25-től január 7-ig 2240 forint. Érdeklődni: Vasas Szakszervezeti Szövetség Nyíregyháza, Szabadság tér 11. Telefon: 12-344/188. Nyomdász üdülő Budapest II. o. szóló (nő) november 21-től december 4- ig 2240 forint, Bakonybél III. o. házaspárt november 21- től december 4-ig 3640 forint. Érdeklődni: Megyei Kórház Nyíregyháza. Pa- rádfürdő II, o. szóló, szanatóriumi október 30-tól november 19-ig 3150. Érdeklődni: DIRUVÄLL, 11-647-es telefonon. nak idején, az első szabad választásokat megelőző kampány során sok mindent ígértek a pártok, képviselőjelöltek. A kortesbeszédek, a támogatást — pontosabban szavazatokat — kérő szövegek többnyire csupa jót és szépet helyeztek kilátásba. Azóta persze sok minden történt, lassanként közeledik a választási ciklus félideje is. ösz- szeállításunkban arra kerestük a választ: mi lett a szép szavakból, mire jutottak a megválasztott honatyák. Hétfőtől megyénk tíz egyéni választókerületének képviselői szólalnak meg a Kelet-Magyarország hasábjain. Az interjúkat munkársunk, Kovács Éva készítette. Egy palesztin férfi Tel- Avivban szándékosan izraeli katonák közé hajtott. 2 katona meghalt, 11 megsebesült. MTI TELEFOTÓ Munkáspárti álláspont Az MSZMP Megyei Koordinációs Bizottsága — többek között — az alábbiak közlésére kérte fel szerkesztőségünket: Áz MSZMP törvényesen működő párt, amelyet a Magyar Köztársaság bírósága jegyzett be, mint bármely más társadalmi szervezetet, amelyiknek alkotmányos joga ott kongresszust tartani, ahol erre érvényes szerződést köt. Nem provokációs célzattal választottuk Salgótarjánt kongresszusunk színhelyéül, hanem mert nagylétszámú ott a párttagság és a szimpatizáns. Ennek bizonyítéka a parlamenti választásokon az MSZMP- re adott 13 százalékos szavazat, és az önkormányzatba bejuttatott 6 önkormányzati tag, köztük az alpolgármester is. A Munkáspárt -tiszteletben tar.tja az ártatlan áldozatok emlékét. Jó lenne, ha más pártok ugyanezt tennék az ártatlanul megkínzott és megölt kiskato- nák és egyszerű becsületes, elveiért meghalt munkások, értelmiségiek emlékével ! Ha a nemzet különböző politikai csoportjai újból és újból számon kérni és temetni akarnak, sohasem lesz „béke az olajfák alatt”. Ezt a történelmi számvetést is meg kellene mindenkinek tenni! Az MSZMP számtalan dokumentumában elhatárolta magát az élmúlt időszak bűneitől, legutóbb éppen a kongresszus elé kerülő programtervezetben. Egyébként — a TIB-bel ellentétben — mi úgy véljük, hogy már nem a múltunkkal kellene foglalkozni — hiszen ezt az 1990-es kongresszuson is megtettük —, hanem az elkövetkező időszakok tennivalóival, s éppen ezt szeretnénk elvégezni Salgótarjánban október 12-én. Fegyvertelenül megy oda minden MSZMP-küldött és a külföldről érkező delegációk is. Az országos főkapitány és a salgótarjáni főkapitány nyilatkozata szerint a rendőrség minden eszközzel vigyázni fog arra, hogy az MSZMP kongresszusa- zavartalanul folyjon. A sokat hangoztatott európaiság ugyanis ezt a követelményt diktálja! AZ MSZMP Megyei Koordinációs Bizottsága Hiteles dokumentumok kárpótlásnál Fontos kérdésekről nyilatkozik a megyei földhivatal vezetője Nyíregyháza (KM) — A leleményesség nem ismer határokat. Természetesen a kárpótlásért jelentkezők szeretnék felsrófolni a földhivataloknál korábbi földtulajdonuk aranykorona értékét és a terület nagyságát. Sokan vitatkozva, veszekedve veszik tudomásul a megmásíthatatlant, a telekkönyvi betéten szereplő adatokat. Görömbei József, a megyei földhivatal vezetője október elején végzett egy összesítést, mely szerint kárpótlásügyben eddig 55 ezren keresték meg a megyében lévő földhivatalokat. A legtöbben Nyíregyházán fordultak meg, napi 2—300-an, bár vannak visszatérő ügyfelek, akik a kárpótlási törvény megszületése előtt is visszakeresték egykori földtulajdonuk helyrajzi számát. t fit Nagy lános... — Az eddigi tapasztalat szerint — nyilatkozta a hivatalvezető —, a kárpótlásért hozzánk fordulók egy része rendben tartott irattárral, adásvételi szerződéssel, hagyatékátadást bizonyító irattal, közjegyzői végzéssel, illetve földmegváltási határozattal érkezik hozzánk. Nekik még az állami tulajdonba vételről szóló határozat is megvan. Ilyenkor könnyű a dolgunk, hiszen egyszerű megtalálni a telekkönyvi betétet. Bár nem hivatalos dokumentum, de ha évtizedekkel ezelőtt a nagyszülő egy füzetlapra leírta a betét- és helyrajzi számot, az alapján is könnyű a keresgélés. Nem mindenki ilyen gondos, ők adják a nagyobb feladatot a földhivatal dolgozóinak. Név szerint már sokkal nehezebb visszakeresni a betétet, hiszen korábban az állampolgárok nem kaptak személyi számot, a tulajdonuk mellett nem tüntették fel születési évüket és a születés helyét, maximum a férj, vagy a feleség neve az egyetlen támpont a kutatásban. Amikor egy faluban volt öt Nagy János, akkor nehéz eldönteni, közülük melyik volt az igazi tulajdonos és kinek a leszármazottjai az örökösök. Élő lexikonok — Ennél is bonyolultabb kéréseket kapunk — folytatta Görömbei József —, amikor csak annyit tudnak, hogy Nyíregyháza 30 kilométeres körzetében volt apjának földje. Ráadásul semmilyen papírral nem rendelkeznek. A gyermekek még valamennyire emlékeznek, melyik részen vitték ki a szérűre az ebédet, az unokák már abszolút nem tudják a területet meghatározni. Ilyenkor érdemes az örökhagyó lakhelyén felkeresni az idős embereket, akik szinte élő lexikonok. 80—85 éves bácsik megmondják, kinek hol volt földje, sőt ha a sajátjukról rendelkeznek telekkönyvi betétmásolattal, az alapján vissza lehet keresni a szomszédokét is. Ha ez sem járható út, nem találnak ilyen idős embert, akkor a községek polgármesteri hivatalában a jegyzőkhöz kell fordulni, aki esetleg közvetett bizonyítékot tud adni. Ilyen például, hogy az illetőnek volt adóíve. Sokan a háború előtt vagy közvetlenül utána, ingatlant vásároltak, de féltek attól, hogy kuláklistára kerülnek, illetve nem akartak még több terményt beszolgáltatni, így nem írták át a tulajdonjogot, hiszen akkoriban nem volt telekkönyvi kényszer. Ha nekik az eredeti adásvételi szerződés megvan és megnevezik az adott ingatlant. a földhivatal az eredeti tulajdonos nevére szóló betétmásolatot kiadja, ugyanakkor a hivatal nyilatkozik arról, hogy a benyújtott dokumentum alapján a kárrendezési hivatal ismerje el a vevő tulajdonjogát. Ha a vásárlásról semmilyen irat nem maradt fent, akkor az eladó és a vevő, vagy azok örökösei a jegyző előtt nyilatkoznak az eladásról. — Az állami tulajdonba vett lakásoknál valamelyik ingatlankezelő cégnél kell felkutatni — magyarázta a hivatalvezető —. hogy hány négyzetméter volt az ingatlan, ugyanis mi csak arról tudunk kiadni bizonyítékot, hogy ki volt a tulajdonos. A kárpótlás alapja viszont a négyzetméter nagysága. Minden okiratról az első másolatot ingyen adjuk ki, ha nem tudunk okiratot másolni és máshonnan kell megszerezni az adatokat, akkor hatósági bizonyítványt állítunk ki, ennek 300 forint az illetéke. > ha|rában szombaton, vasárnap Is! Sokszor a hivatali dolgozók hiába keresnek iratokat, nincsenek meg, eltűntek, vagy valamilyen ak miatt nem használhatók. Vásá- rosnaményban például pincében tárolták az iratokat, a nagy árvíz idején ezek egy része elázott, olvashatatlan. Máskor a költözések miatt egy-fcét irat más helyiség nevével jelzett dossziéba került. Ilyenkor más forrásból (földkönyvből, számbavételi adatlapokból, kulákok adatgyűjtő lapjából) próbáljuk tisztázni a földterület adatait. Ugyancsak nehéz feladat elé állítja a hivatal dolgozóit a hozzájuk küldött levelek, például egy kecskeméti földigénylő 12 oldalon sorolja kéréseit. — Jelentősen csúszunk a levelek megválaszolásában — .sajnálkozott a hivatalvezető —, pedig nyugdíjasokat, kisegítőket vettünk fel és mindenki a kárpótláson dolgozik. A hajrában várhatóan szombat és vasárnap is nyitva leszünk. Néha egyik-másik munkatársunk kiborul, felváltjuk, hátramegy — kisírja magát, és folytatja tovább. Akik november elejéig nem kapják meg a választ. küldjék be igényüket a kárrendezési hivatalhoz, és jelöljék meg. hogy a földhivatal határidőre nem tudta igazolni tulajdonjogát. Ezt később, ha sikerül megtalálni, csatoljuk. Éhben a munkában a téeszek is segíthetnek. ha nálunk nincs meg például a megváltási határozat, akkor a téesznél lehet érdeklődni, ha ott megvan, kiadják a másolatot, és az is hiteles dokumentum. Sokan keresik a földhivatalt államosított cégek, malmok, kocsmák, boltok miatt, ők az Űj Magyar Központi Levéltárhoz (1250 Budapest, I. Pf.: 16. Tel.: 155-7122) is fordulhatnak. Cséplőgépek, traktorok után nincs kárpótlás. ezt a tevékenységet, mint vállalatot minősíti a törvény, bizonyítani kell, hány alkalmazottat foglalkoztattak, ezután jár a kárpótlás. Például 2 főig 150 ezer, 100 fő felett 5 millió forint az összeg. Az államosított malmokról pedig a megyei gabonaforgalmi vállalatnál található lista. Széchenyi példamutatása Interjú dr. Kávássy Sándorral Molnár Tamás Képviselő Ür! ön nemrégiben — a centenárium kapcsán — a köztársasági elnök úrtól megkapta a Széchenyi Emlékérem arany fokozatát. Melyek voltak kitüntetésének előzményei? — Amikor ezeknek a kitüntetéseknek az ügye napirendre került, arról volt szó, hogy elsősorban azokat fogják jutalmazni, akiknek egész élete, munkássága valami módon összefügg a Szé- chenyi-hagyomány ápolásával, akik Széchenyi eszméinek a továbbvitelében játszottak szerepet. Végül azok is kapnak valamiféle emléktárgyat, akik ennek az emlék- bizottságnak a tagjai voltak. Én azért kaptam ezt az érmét, mert a kisgazdafrak- jió engem delegált a Széchenyi Emlékbizottságba. O Mennyire tekinti aktuálisnak Széchenyi szellemi, politikai örökségét? — Széchenyi nem véletlenül érdemelte ki a „Legnagyobb Magyar” nevet. Széchenyi ennek a magyar népnek szerelmese volt. A nemzet iránti elkötelezettség, szeretet később Ady Endrénél jelentkezik ilyen mélységben és Adynál lobog ilyen mértékben. Ha semmi mást nem veszek alapul, csak ezt a hallatlan nagy szeretetét és ezt a nagy lobogását nemzete iránt, ez már önmagában is aktuálissá teszi a Széchenyi- hagyomány ápolását. Széchenyit példaként lehet állítani a hazafiságra nevelés vonatkozásában is. Széchenyi ha élne ma, akkor nyilvánvalóan legfőbb szószólója lenne a szlovákiai, a kárpátaljai, az erdélyi, a vajdasági magyarság ügyének. Nem beszélve arról, hogy Széchenyi hallatlan kontsruktív egyéniség volt. Ö nemcsak röpiratokai, tanulmányokat, cikkeket, könyveket írt, hanem a gyakorlatban is megmutatta, mit kell tenni. Egy gazdaságilag lerobbant országban, egy ilyen konstruktív szellemiségű embernek á példa- mutatása mindenképpen figyelemre méltó. O Ejtene néhány szót a Széchenyi Emlékbizottság távlati munkájáról? — A bizottság lényegében befejezte munkáját. A bizottságnak az volt ä feladata, hogy ennek az évfordulónak a rendezvényeit koordinálja, az ünnepségeket megszervezze. Széchenyi születésének napját követően maradt ugyan még egy-két rendezvény, de lényegében a bizottság a tényleges tevékenységét már befejezte.
