Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-10 / 187. szám
A %e[et-9víaggarország hétvégi mdtekCete 1991. augusztus 10. Dobozba zárt művészet Messze van a nyíregyházi kaszárnya Huszáremlékek a múzeumban * Szikora Tamás festőművész tervei régi dokumentumokkal Budapest—Nyíregyháza (KM — M. S.) — Szikora Tamás festőművész — aki Nyíregyházáról indult és most Budapesten alkot — ritkán szerepel a nyilvánosság előtt, ám ilyenkor (természetes) sok újdonságról tud beszámolni. Most is így volt. — Rendkívül nagy kitüntetés ért — kezdte a beszélgetést. — Több, mint hatvanan pályáztunk a szentendrei művésztelepen lévő két nyári műteremlakásra, amelyből végül az egyiket a főhatóság és az érintett művészkör egybehangzó véleménye alapján én kaptam. így abban a — gyönyörű környezetben lévő — műteremben dolgozhatok, amelyben előttem Kondor Béla, Keserű Ilona, Hencze Tamás alkotott. Megtudtuk, hogy a művész most az Eötvös Alapítvány egyéves ösztöndíján készül a következő megmérettetésekre. Változatlanul a legutóbbi nyíregyházi kiállításán is látott — „dobozok és objektek” jelentik fő munkáját, amelyeket újabban úgy a szakma, mint a műértő közönség magasra értékel. Alkotásai sokfelé eljutottak az utóbbi időben, nem régen — két művésztársával közösen — Új- Delhiben szerepelt kiállításon. Szikora Tamás Jelenleg a pécsi kisplasztikái biennálén láthatók munkái, a Budapesti Szépművészeti Múzeumban pedig a Hommage El Greco című, mintegy 30 művész kifejezetten Greco emlékére készített művei között szerepel. Ősszel a Budapesti Ernst Múzeumban lesz a Nemzetközi Minta Triennálé. Erre a kilenc darabból álló (illusztrációnkon is látható) sorozattal készült. Sokat vár a művész a Wrocla- wi Rajz Triennálétól, amelyre három egyedi rajzot készített. Ha e művek kiállításra kerülnek, azt jelenti, hogy a művész világszínvonalú kiállításokra jutott be. — E három egyedi rajz bizonyos mértékig eltér korábbi munkáimtól — mondja Szikora Tamás. — A „dobozmotívumokat” megtartottam ugyan, de nem egyszerű, sima alapanyagra dolgoztam, hanem különleges, fél évszázadnál régebbi térképekre. A régi és az új motívumok egybekapcsolásával sikerült egészen különleges hatást elérnem. Sajnos, nagyon nehéz az elképzeléseimnek megfelelő kalligrafikus bejegyzésekkel ellátott régi iratokat, térképeket beszerezni, így meg is ragadnám a-sajtónyil- vánosság kínálta alkalmat, hogy kérjem: aki rendelkezik ilyenekkel, nélkülözni tudná és felajánlaná művészi célokra, a szentendrei művésztelep címén írjon nekem. Mindezekkel egy újszerű technikát szeretnék meghonosítani. Látványos huszártalálkozót rendeznek Nyíregyházán augusztus 21-én, 22-én. A nem mindennapi esemény fő védnöke Für Lajos honvédelmi miniszter. A találkozó alkalmából nyitják meg a Jósa András Múzeumban a Nyíregyházi huszárok című állandó kiállítást, amelynek rendezője Bene János muzeológus, akinek erre az alkalomra jelenik meg a Nyíregyházi huszárok című könyve. Vele beszélgettünk. — Képzeletünkben daliás, nyarga vitézként jelennek meg a huszárok, akik fürge lovaikon száguldanak a győzedelmes csatákba, s akik után epekednek a lányok. Úgy emlékszünk, nemzeti történelmünkben is nem egyszer diadalmasan szerepeltek. Mégis 1945 után szinte beszélni sem lehetett róluk... — Valóban nem volt szabad, mivel a huszárezredek Horthy elit alakulatai közé számítottak, ezért ellenforradalmi erőként tüntették fel őket. • Történelmünk során pedig többnyire fényes tetteket hajtottak végre... — Nagy fegyverténynek számított például, hogy a könnyű lovasságunk Hadik András generális vezetésével — a hétéves háború idején, Mária Terézia uralkodása alatt — még Berlint is megsarcolta. Szép fegyvertényt hajtottak végre például az 1848- as szabadságharc idején az isaszegi és a nagysarlói csatában. De az első és a második világháborúban sem vallottak szégyent, hősiesen helyt álltak. • Köztük a nyíregyházi huszárok is... — Éppen száz esztendeje annak, hogy Nyíregyháza városa egy teljes huszárezred befogadására alkalmas kaszárnyát épített (a Guszev-, a mai nevén Huszár lakótelepen). 1891 őszén vonult be ide a császári és királyi 14. huszárezred. Ez a regiment az I. világháború végéig volt a város háziezrede. Rajtuk kívül még itt szolgált a Honvéd utcai laktanyában a magyar királyi kassai 5. honvéd huszárezred második osztálya. A két világháború között pedig — az országban egyedülálló módon — egy helyőrségben, egy kaszárnyában egy teljes huszárezred. • A nyíregyházi kaszárnya a dal szerint is messze volt. Mégis bizonyára fontos szerepet játszott a város életében a másfél ezred huszárság. — Feltétlenül A múlt század vége felé Nyíregyházán nagy építkezések voltak. A racionális polgár mindig is törekedett a kincstári pénzek megszerzésére. Hasznos dolog volt például egy kaszárnyát építeni, amely a város tulajdonában maradt, de a kincstár bérleti díjat fizetett érte. Jó üzlet volt ez, biztos bevételnek számított. Ráadásul békeidőben másfél ezer ember és ló ellátása sok embernek adott kereseti lehetőséget. A lovak miatt fellendült a lótenyésztés és a mezőgazdaság. Örültek is a tirpák gazdák. • Bizonyára a társadalmi életet is színesebbé tették a jóvágású, „nyalka” katonák. — Nem számított igazi bálnak, amelyen a huszárok nem vettek részt. A huszártisztek általában a magyar tisztek elitjéből kerültek ki, jó parti volt egy huszár legény. Lovasbemutatók, agárversenyek és katonai parádék tették színessé a város életét. • Persze azért, ha kellett, a fegyverrel is sikeresen hadakoztak... — Az első világháború minden frontját megjárták, így Galíciában, a Kárpátok déli csúcsán és Erdélyben is sikerrel hadakoztak. Nem rajtuk múlott, hogy elvesztettük a világháborút, amelyet a nyíregyházi regiment egyébként Piavénél fejezett be. Több nyíregyházi tiszt sokra vitte, így például Lázár Károly Horthy testőrparancsnoka lett, Vat- tay Antal főhadsegéd a kiugrási kísérlet előkészítésében vett részt. • A világháború után viszont feloszlott a hadsereg. — Az ország talpraállítása során 1920-ban a hadsereget is újjászervezték és mint említettem, Nyíregyházára is visszakerültek a huszárok. A hagyományok ápolása érdekében 1928-ban a hősi halottak tiszteletére turulos emlékoszlopot állítottak a laktanya előtt, amit 1945-ben sajnos leromboltak. A nyíregyházi ezredet 1931-ben Hadik Andrásról nevezték el, bizony jó lett volna, ha a Guszev lakótelep az ő nevét veszi fel. A bécsi döntés után a nyíregyházi huszárok részt vesznek a Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély és Délvidék visz- szacsatolásában, s bár Horthy — mint afféle megbízható alakulatot— szeretné itt tartani őket, mégis kikerültek a frontra. 1944- ben aztán Lengyelországban a Pripjaty-mocsarakban a hadosztály fele elpusztult. 1944-ben a maradék huszárság Pesten, majd a Dunántúlon hadakozott, végül többségük amerikai fogságba került. Domahidy András Páva a tányéron című könyve szépen bemutatja ezt. • Mit láthatunk a Jósa András Múzeumban rendezendő kiállításon? — Nyomon követhetjük a nyíregyházi huszárság történetét sok-sok tárgyi emlékkel, fényképpel, dokumentumokkal. Aki még nem ismeri, megcsodálhatja a lányszíveket megdobogtató huszárok öltözékeit, fegyvereit. Látványos, szép*kiállítás lesz. A fiú nézte a művét. Olyan szabályos vizesnyolcasokat pisilt a tisztaszoba sárpadlójára, hogy rajzolni sem lehetett volna különbet. Nézte a művet és fogta a kiapadt fütyijét és azt mondta félhangon: — Nesze neked Ör- zse néném. Miért zártál be?! Miért zárta be? Mert félt az a megszállott vénség, hogy a fiú kereket old. Nem értette meg a gyerek, hogy most nagy szüksége van rá. Azt hiszi, megbomlott az agya. Pedig hát nem. Az úr a házába költözött. Tudni akarja az igét, analfabétaként hogy jusson hozzá? Amikor megjött a fiú, megörült. Közölte vele: — Fiam, az úr a házamba költözött. Mocskos szavakat nem akarok hallani. Most pedig egyél. Odatette a fiú elé a forró vaslábast, a beleütött harminc tojással. A fiú evett valamit, a maradékot az asszony kivágta a kutyának. Aztán azt mondta: — Gyere, megmutatom az ágyad. A tisztaszobában fogsz aludni. De előbb lefürdetlek. A ruháidat itt hagyod. Biztos tele van tetővel, bolhával. Megalázó volt a lefürdetés. Szégyenre való szemérmetlenség. Állni a dézsában és tűrni, hogy Örzsi nénje kenőszappannal és érdes tenyerével súrolja, mossa. — Ezt vedd fel! Szegény Gyulámnak az inge. Még nem jött haza, de tudom, hogy él és hazajön. Ma este érte imádkozom. Örzse nénje a fiút az asztalhoz ültette, eléje tette a bibliát és rászólt, hogy olvassa. Szép történet volt, a hét szűk esztendőről, Józsefről, meg az ő testvéreiről. A fiúnak leragadt a szeme. Örzse néne a fiút az ágyba tette, lecsavarta a petróleumlámpát, az ajtót kulcsra zárta és elment a gyülekezetbe. Reggel Örzse nénje már a határban járt, lucernát kaszált a jószágnak és arra gondolt, egy hétig nem engedi el az unokaöccsét. Szomjazta az igét, hogy megtalálja a lelki békéjét... A fiú felébredt. Ki kellett volna mennie. Az ajtó zárva volt. Az ablak meg olyan kicsi, hogy még az ő vékony válla sem fért ki rajta. A szükség már kínnal feszítette, amikor észrevette, hogy a szoba padlóját Örzse nénje frissen mázolta, sárga homokkal felhintette és vizes nyolcasokat írt a homokba. A fiúnak ötlete támadt. Fogta a fütyülőjét, és újra írta a vizesnyolcasokat. Hamar eltelt az egy hét. A fiú a fél bibliát felolvasta, a szoba padlóját mindennap fellocsolta és akkor a hét végén hozta a postás az értesítést. Gyula a fogolyvonattal megérkezett, Debrecenben van. Örzse nénje akkor azt mondta: — Remélem, jól érezted itt magad fiam? — Jól — mondta a fiú —, csak a szobában nagy már a húgy- szag. Örzse nénje akkor kinyitotta az ajtót, kitárta mindkét ablakot, az ágyneműt áthúzta és felpakolta a fiút élelemmel. — Mondd meg fiam, üzenem, hogy jól vagyok, a Gyula Istennek hála, hazajött, de két fiamért még imádkozom. Te meg gyermekem, ne bosszantsd anyádat. Nem illik a tisztaszobába pisilni. Seres Ernő Vizesnyolcas 8 A laktanya (korabeli képeslap) ttjfálfáaí
