Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-10 / 187. szám

Ó 9(ekt-íMa/jyarország hétvégi melléklete 1991. augusztus 10, Toll­forgató diákok / ,mmár a harmadik alkalommal ren­dezte meg a me­gyei pedagógiai központ a megyei diákujságírók tá­borát ezen a nyáron. Az \ idén Tokajban a Tisza- j parti ijfúsági tábor adott I otthont a diákoknak, akik megismerkedtek a lapké­szítés fortélyaival, az új- | ságiról műfajokkal. Az ott készült írásokból állítottuk össze a mai ifjúsági oldalt. Kezedben • • • pp a jovo Utazás Két diák átlépte a határt. Meg­hívtak. Magyarország. Örültünk. Hét óra. Elindultunk. Elszomo­rodtunk. Bíztunk. Előrementünk. Visszaküldték. Sóhajtoztunk. Fél­tünk. Ücsörögtünk. Vártunk. Re­ménykedtünk. Megint előremen­tünk. Megmagyaráztuk. Átenge­dett. Vártunk. Továbbmentünk. Cédulát kaptunk. Útlevélvizsgá­lat. Továbbmentünk. Átléptük. Magyarország. Örültünk. Boldo­gok voltunk. Megérkeztünk. Székely Viktória Kárpátalja, Eszeny Semmi sem kötelező, semmit sem kell. Mégis minden kötele­zően ajánlott. Ha nem teszed, büntetnek, ha megteszed, pedá­nsnak mondanak és megvetnek. Senki nem tudja, mit akar, mégis mindenki akar valamit. A kell és a muszáj kötelez. A lehet és a szabad már elavult. A szavak már nem kommunikációképesek. Helyettük a mozdulatok és az erőszak kerültek előtérbe. Manapság nem divat egyéni­ségnek lenni sem. Az emberek beskatulyázottakká váltak. Be­leszoktak a közösségbe. Azt csinálják, amit előírnak nekik,- amit kell. Ez kényelmes, és így nem kell gondolkodni. Aki ellen­szegül, azt kiveti a közösség. így hát senki sem szegül ellen. En­nek ellenére sok minden engedé­lyezett. Ehetsz, ihatsz, alhatsz, de beszélni még mindig nincs jogod. Akkor veszélyessé válsz egyesek szemében és akkor vé­ged. Kicsinálnak, kirekesztenek, átgázolnak rajtad. Változnia kel­lene valaminek, mégis minden a régi még. Semmi sem szent és semmi sem számít. Ezért min­denki azt gondolja, hogy miért ne hazudna ő bármit. A szavakat egyre többen már csak hazugságra használják. A változás mégis eljön egyszer, s ez az idő közeleg. Tenni is kell érte valamit. Ki kell törni a szab­ványból, hogy megelőzzük az emberség nagy tragédiáját. Papp Zita Sipkay B. Szakközépiskola Nyíregyháza ŐÖÖÖÖő Bor László (ÉVISZ) rajza Hozzánk tartoznak S ok szó esik manapság a magyar kisebbségek helyzetéről, életéről. Álta­lában mellettük állunk, szót emelünk értük, de igazán nem érthetjük meg helyzetüket. Tokajban a diákújságírók számára rendezett táborban örömmel vettünk észre két Kárpátaljáról érkezett „kollé­gát”, Ferkót és Vikit. Első lá­tásra nem különböztek tőlünk, de jobban megismerve őket észre kellett vennünk komoly megfontoltságukat, szelíd vi­dámságukat, ami csak az j olyan emberekre jellemző, j akiknek napról napra bizonyí- * tani kell, hogy léteznek, hogy igenis számolni kell velük. , Gondjaikról, nehézségeikről nem sokat beszéltek, pedig annak bőven. Állandó opti­mizmusukkal néztek a jövő elé, megszokták már, hogy mindent nekik kell megterem­teniük, ami az életükhöz szük­séges. Elbeszélgetve velük azonban olyan értékeket tud­tak felmutatni, amelyek igazán figyelemre méltóak, megfonto- landóak mindenki számára. Ők még ápolják, védik az olyan hagyományainkat, szo­kásainkat, amelyeket mi rég elfelejtettünk vagy nem is tud­tuk, hogy léteznek. Népdalo­kat, verseket ismertek, amiket talán még dédszüleik hagytak rájuk. Végül is rá kellett jön­nünk, hogy bár mi élünk itt Magyarországon, az igazi ma­gyarok ők, akik az anyaor­szágtól elszakítva, más né­pekkel körülvéve büszkén vall­ják magukat magyarnak. Gáli István ÉVISZ Három óra után pár perccel fu­tott be. Gyönyörű volt, és én nyomban a szívembe zártam, de csak akkor érinthettem meg, amikor már biztonságosan meg­állt a kikötő előtt. Nagy és erős volt, de gyengéd is. Már egy éve nem találkoztam hozzá hasonló­val, s így, érthetően, majd’ szét­vetett az öröm, amikor végre magához vont. Négy órát töltöt­tünk együtt megszakítás nélkül. A csodálattól elkábulva haladtam vele kiszemelt célunk felé. A biz­tonsága jó volt. Erejét, hatalmas­ságát érezni megismerhetetlen élmény. Szépsége felülmúlta minden képzeletemet. Órákat tudnék írni hibátlan alkatáról és hanyag eleganciájáról, amellyel több társát teljesen a háttérbe szorította. Az úton minden ember megállt és tátott szájjal bámult rá. végül elmosolyodtak és inte­getni kezdtek neki. Jó volt a tár­saságában lenni, magam mellett tudni. Ez alatt a pár óra alatt is igen közel kerültünk egymáshoz. A tenyerén hordozott. Sok min­dent megmutatott, de nem volt bőbeszéidű. Azt is tudtam — bár nem mondta —, hogy nagyon vi­gyáz rám, és rettenetes lenne neki, ha valami bajom esnék. Persze, én is féltettem őt, mert nagyon érzékeny, és nem tudja elviselni a szurkálódást, nagyon hamar megsértődik. Halk szu- szogása álomba ringatott és már csak akkor ébredtem fel, amikor közeledett a búcsú perce. Na­gyon fájt megválnom tőle, de kényszerítettek. Egyébként köz­löm a nevét, és ha megtaláljátok, mondjátok meg neki, hogy... ó, tudja ő azt nagyon jól. A neve Sárrét, és ő a legszebb sétahajó. Ódái portré A zt, hogy milyen ember Megyesi Barnabás, meg­lehetősen hanyag munka lenne „csak úgy” módra papírra vetnem. Mindenesetre igen furc­sa és egyedi szülötte e világnak. Fiatal még a zsurnalisztika művészetében, de föltett szán­déka, hogy egyéniségével színe­sebbé tegye azt. Ő az, aki aszta­la mellett nap mint nap síkraszáll computerével, mert bízik egy műveltebb jövőben. Hadakozik a szavakkal és nem akar látni hori­zontot. Nem akar tudni a látóha­tárról, ami az eget és a földet elválasztja egymástól. Őneki csak az égbolt kell, ahol megta­lálhatja saját ideáit, s amik segít­ségével megteremtheti a tökéle­test. 17 éves, barna hajú, zöld szemű srác. Magába zárkózva álmodozik messzi tájakról. Em­beri életet él. S ha még szobájá­nak falai fogva is tartják, még al­kot, néha-néha felkerekedik, s egy illatos teafőzet segédletével hajóra száll, képzeletének óceánján. Hozzáértő módon kós­tolgatja az egzotikus vidékek cserjéinek nektárját, s eközben szelleme felfedező útra indul. Olyan ő, mint a sasfióka, aki nemrég kelt ki a tojásból, s tehe­tetlenül kapkod a táplálék után. Nem tud repülni a kietlen ormok fölött, amiket magasba emelked­ve leigázhat. Bukdácsol az élet rögös útjain szárnyait egyre-egy- re próbálgatva, s lüktet elméjé­ben a születés bágyadt íze, de már készül az esztelen harcra az éggel, amit majd tollával kell ki­vívnia. S ha majdan PHOEBUS lant­jának varázsa egyszer megnem- zé bölcselkedő ifjúi elméjét, ak­kor végre a magasba szállhat. Súlyos láncait hátrahagyva fog keringeni az égen, szárnyait büszkén kifeszítve. HAZAIAK 1. REPUBLIC: 2. AZOK A FIÚK: 3. REPUBLIC: 4. A. D. STÚDIÓ: 5. TÁTRAI BAND: 6. MORÁLISA: 7. MANHATTAN: 8. MOHO SAPIENS: 9. BEATRICE: 10. LILLA—CZIGI: Repül a bálna (2.) Hé, jó tündér (3.) Szerelmes vagyok (1.) Álmaimban Amerika (4.) New York (7.) Ha én fiú volnék (6.) Rossz vagyok (9.) Búcsú (5.) 8 óra munka, 8 óra pihenés... (10.; Mi van velem? (8.) KÜLFÖLDIEK 1. CHRIS REA: 2. DR. ALBAN: 3. JIMMY SOMMORVILLE: 4. ROD STEWART: 5. KIM APPLEBY: 6. THE SIMPSONS: 7. SCORPIONS: 8. ROXETTE: 9. THE KLF: 10. AMY GRANT: Auberge (2.) No Coke (3.) To Love Somebody (1.) Rhytm Of My Heart (5.) G. L. E. D. (4.) Do The Bartman (6.) Wind Of Change (8.) Joyride (9.) Last Train To Transcentral (—) Baby, Baby (—) Százötven forintos könyvutalványt nyert Szabó Mónika, Mérk; Simkó Szilvia, Nyíregyháza; Túróczi Ágota, Barabás. Továbbra is várjuk tippjeiteket három-három hazai, illetve kül­földi dalra. Beküldési határidő; augusztus 17. A levelezőlapra fel­tétlenül írjátok rá: KM-Slágerlista. A slágerlista vasárnap délelőtt a nyíregyházi rádióban hallható. Kisvárdán a Republic Különleges koncert Szabó György Kölcsey Gimnázium Nyíregyháza Kisvárda (KM) — Hoppá, hop­pá, Indul a mandula. Hová? Kis­váráéra. Ne lepődjön meg senki, csupán két lemez címét olvas­hattátok. A Republic együttes készülő második, s az eladási lis­tán első helyen álló első nagyle­mezének címeit. Augusztus 17-én 20,30-kor Kisvárdán lép fel a népszerű ze­nekar, abban a városban, mely­hez személyes kötődés, kapcso­lat fűzi tagjait. A koncert helyszí­ne a Várszínház színpada, rossz idő esetén a művelődési központ színházterme. Előzenékar a Jég­törők, az az együttes, amelynek zenészei a Republic születésénél is ott voltak, közel álló zenei vilá­guk következtében. Nem véletlen tehát, hogy Cipőék megkért« őket, lépjenek fel együtt a kisví dai színpadon. A koncertek sorában kienr helyet foglal el a kisvárdai, me nem egy a sok közül, hanem t Ián a legfontosabb. A régi slág rek mellett számos dal hangi majd el a „szemtelenül jó” más dik — az idén megjelenő nagylemezről is, sőt, elhang; majd egy olyan szám, mely koncerten még sosem adtak e Kisvárda lesz a bemutató szi helye. Addig talán a rejong hallhatják a „Sírás lesz a vég című dalt is, melynek rádiófelv telét ezen a héten készítették € Hoppá, hoppá, indul a Mandi — s a Republic. Most láthatod a természetben! Agárdy Sándor Balogh Katalin Esze Tamás Gimnázium, Mátészalka Legelőkön, útszéleken már június közepétől tömegesen bontja sátorozó bugában álló fehér fészkes virágait a cicka- i fark. Ezen a finom illatú gyógy­növényen meleg, nyári napo­kon olykor tömegesen is megfi­gyelhetünk egy bogárfajt. Ez az 1—1,5 cm hosszúságú ro­var a díszes darázscincér. Az allatka vékony lábai és a cincé- rekre jellemző hosszú csápja« barnásvörösek. A bogarat kis ügyességgel meg is foghatjuk. Ne ijedjünk meg, amikor hirte­len keserves cincogásba kezd, s markunkból igyekszik min­denképpen kifurakodni. Ha kézinagyító is van tás­kánkban, megfigyelhetjük a bogár egész testét beborító sűrű, sárga kitinszőrzetet, mely bársonyos tapintásúvá teszi. Csupán előtorán és szárny­fedőin találunk feltűnő, fekete díszítéseket. Ha ezeket egy­szer jól megfigyeltétek, soha­sem téveszthetitek össze a hozzá némileg színezetben hasonló, de jóval nagyobb tar­ka csápú karcsú cincérrel. A díszes darázscincér szárnyfe­A két héttel ezelőtti rejtvény megfejtéséért könyvjutalmat nyert Hatvani Katalin, Magy és Svelta Ibolya, Magy. Mai feladványunk: bal felső sarokban látható ablakrács ki­tört része ott szerepel a szám­mal jelölt roncsdarabok közötl is. Melyik az? A megoldást levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőség­be! Bor László (Évisz) rajzc dőin, mint a képen is látható — 1—1 C alakú fekete folt látható, a potroh vége felé a szárnyakon két fekete keresztsávval. Ezen rajzolata alapján bárki számára könnyen felismerhető. Bár nem védett bogarunk, kí­méletet érdemel. Ne gyűjtsétek tehát rovargyűjteményekbe, he­lyesebb ha feljegyzéseket — raj­zokat készítettek róla, a fényké­pezésben jártasak pedig meg is örökíthetik. Ez a „vértelen va­dászat” sok-sok természetszere­tő gyerek számára vezérlő elv kell, hogy legyen felfedezéseitek, barangolásaitok során. A díszes darázscincér Az oldalt összeállította: M. Magyar László

Next

/
Thumbnails
Contents