Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

1991. 6-, kedd HATTER Kelet-Magyarország 3 fl kormány különleges figyelmet férőit Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére Antall József válaszai a Kelet-Hagyarországnak Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke vasárnap Nyírbátorban járt. ahol találkozott a város és a tér­ség vezetőivel, a Nemzetközi Ifjúsági Tábor lakóival, részt vett egy virágki­állítás és a Vonós Zenei Tábor megnyi­tóján, s felavatta Bethlen Gábor erdé­lyi fejedelem szobrát. Sűrű programja közben exkluzív interjút adott a Kelet- Magyarországnak. A kérdéseket Angyal Sándor és Balogh József tette fel. O Miniszterelnök Űr többek kö zött Bethlen Gábor erdélyi fejede­lem szobrát avatta fel nyírbátori lá­togatása során, azét a férfiét, aki a legnehezebb időben lett erdélyi feje­delem. On hasonlóan egy mélypon­ton lévő ország kormányzását vál­lalta fel. A fejedelemnek 13 év kel­lett ahhoz, hogy ma ágy emleget­jük kormányzásának idejét, mint Er­dély aranykorát, önnek mennyi idő­re van szüksége, hogy az ország ki­jusson ebből az örökölt gödörből? — Az aranykorhoz nekünk is kell annyi idő, mint Bethlen Gábornak, de ahhoz, hogy az ország megálljon az ipari termelés visszaesésében, és ab­ban, hogy piacot nyithassunk, és hogy egy átalakult gazdaság meginduljon és pozitív folyamatok legyenek, abban bí­zunk: ha a külső körülmények ezt nem akadályozzák, akkor 1992 végére már jelentkezni kell a pozitív hatásoknak. O Történelmi levegőjű helyen be­szélgetünk és a máról. Nyilván tud­ja Miniszterelnök Űr. hogy a Kis­gazdapártnak itt komoly tábora van. Sokan aggódnak ebben a me­gyében a koalíció jövőjéért. Hogyan ítéli meg az utóbbi idők fejleményei alapján a koalíció jövőjét? — Biztos vannak olyanok, akik nem a koalíció egységéért aggódnak, hanem örömmel vennék, ha a koalíció szétes­ne. Ez az egyik megjegyzésem. A má­sik: úgy gondolom, hogy a belső poli­tikai feszültségek, nézetkülönbségek el­lenére a koalíció fenntartható és ebben a megyében éppúgy mint másutt az a célunk, hogy a koalíció mindhárom pártja erősödjék és egy többpártrend­szerben, azt hiszem, természetes törek­vés az, hogy mi elsősorban azt tartjuk jónak, ha a három koalíciós partner nem egymás rovására erősödik, hanem szélesíteni tudja bázisát. Ez azonban rendkívül nehéz, miután egy ilyen sú­lyos helyzetben a kormányzás népsze­rűtlen intézkedésekkel, népszerűtlen lé­pésekkel jár együtt, ami a koalíció megítélését és a kormány megítélését megnehezíti. De nyugodt szívvel és meggyőződéssel mondhatom, bárki ke­rült volna a mi helyünkre, senki nem tudott volna csodát művelni. — Azon lehet vitatkozni, melyik lé­pés volt helyes, melyik nem. de engem megnyugtat az a tény, hogy éles kriti­kusaink és a velünk politikai tekintet­ben versengők, versenytársak, ha úgy tetszik ellenfelek — megítélésem sze­rint és ezt bizonyítani lehet — nem álltak elő jobb programmal, egyáltalán szóba jöhető, vagy figyelemre méltó programmal, ami alternatívát jelentett volna a kormányprogrammal szemben. Ez akkor is így van. ha egyes ellenzéki politikusok olyan kijelentéseket tesz­nek. hogy a kormányzásban részt nem vevő pártoknak nem kell konkrét poli­tikai programot készíteni. Ügy gondo­lom, ha egy politikában résztvevő és je­lentős szerepet játszani akaró országos pártnak csak egy év után jut eszébe, hogy meg kell csinálni a politikai prog­ramot, vagy gondolkodni arról, akkor arról nem is érdemes beszélni. O Miniszterelnök Űr nem egészen egy év alatt most harmadszor jár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében — a megye lakosságának nagy örömére. Elhozta már csaknem az egész kor­mányát, jeléül a segítőszándéknak. A megye erősen szorítani akarja a kinyújtott kezet, helyzetének javulá­sát remélve. Milyen reményeink le­hetnek legégetőbb gondjaink — pél­dául a munkanélküliség — megoldá­sában? — Nem azért jövök Szabolcs-Szat­már-Bereg megyébe, mert idevaló len­nék, bár gyermekkoromban sokszor voltam itt és később is rendszeresen. Gyöngyörű ez a környék. A tájat — be­leértve mind a három egyesített me­gyét, illetve megyemaradványt — Ma­gyarország egyik legszebb tájának, vi­dékének tartam. Az egyik, ami idevonz, az a táj. A másik, hogy olyan történeti és műemlékei vannak ennek a megyé­nek, ami feledhetetlenné teszi ezt a tá­jat és környékét. A harmadik pedig, amit politikusként kell mondanom, hogy ez az a tájék és ez az a kör­nyék, amelyikkel most a legtöbb prob­léma van. Miután ennek a megyének a munkanélküliség a legnagyobb gondja, a legsúlyosabb helyeztben van. erre különleges figyelmet kell fordítanunk. Más részről, a szovjet piac összeomlása ezt a térséget sújtja a legjobban, ezért a kormányzat különleges figyelmet for­dít mind Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyére, mind az egész kelet-magyaror­szági térségre. Másrészt pedig a kül­földi érdeklődés, amelyik sokszor az ország nyugati felébe szinte magától jön és magától értetődő, itt kevésbé születik meg magától, többet kell tenni annak érdekében, hogy sikerüljön. Nyírbátor és közvetlen környéke pedig a kormányzatnak, a kormányban kép­viselt politikai pártoknak is beletarto­zik abba a körébe, amelyik, úgy érez­zük, támaszunk lehet, és mi is igyek­szünk ezt viszonozni. • O Köszönjük a válaszait, cs en­gedje meg Miniszterelnök Űr, hogy gratuláljunk a Robert Schuinann- díjhoz, amelyet az elmúlt napokban Németország kormányától kapott Európa egységesüléséért kifejtett ki­emelkedő tevékenységéért. Kereskedőokító Fehérgyarmat (KM — M. K.) — A szatmári térség ál­talános iskoláiban is jelentős azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik az idén végezték a nyolcadik osztályt, s nem nyertek felvételt középfokú iskolákba. Különösen nagy volt a túljelentkezés a vásá- rosnaményi szakmunkáskép­ző kereskedelmi és vendég­látó szakmáira. Fehérgyarmatról és a tér­ségből a 86 jelentkezőből TÁRCA A két hölgy a rafinéria legváltozatosabb esz­közeivel küzd a férfi kegyeiért. Az egyik úgy húsz év körüli, a másik hat. Ma­gyarázatképpen: az elvált 35 év körüli apa az idén először ment nyaralni a mamával maradt kislánnyal és az új feleségével (szeretőjével?). A szerelem még szemmel láthatóan tombol. A trón­öröklő hölgy a legdivatosabb ruhákban sokat sejtető ki­vágásokkal, kenceficékkel negédes, csábos. Folyton bú jik az új párjához. Az is őhozzá. A Balatonban meg­lepő páros produkciók, már- már rosszra gondol az ember. Ilyenkor lép akcióba az egyébként bűbájos kislány, aki oly régen várja már, hogy a régóta hiányzó apuká­val együtt lehessen. Érdekes módon valamikép­pen a kendőzetlen simogatá- sok, ölelések idején vele mindig valami baj történik. Megbotlik, vizes lesz a haja, lefröcskölik, vagy éppen tüs­ke megy a lábába. Égtelen sirás következik, amit persze az apuka vigasztalása követ. mindössze harmincat vettek fel. A fel nem vettek között szövetkezeti dolgozók és ta­gok gyermekei szerepelnek döntően. Így a tagi kötődés érdekében igyekezett segíte­ni a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ. A Sipkay Barna Közkereseti Társaság vállal­ta, hogy fehérgyarmati szék­hellyel kihelyezett, képesítést nyújtó tanfolyamot szervez. /Igaz, a másfél éves képzés díja 9300 forint, illetve a ven' Az új ara ilyenkor szemmel láthatóan tombol: Látod, hogy mennyire elrontották.. hagyd csak, majd kisírja ma­gát. Apuka tanácstalan. Sze­rencsétlen helyzet. Ha az egyik hölgyet vigasztalja, déglátó területen 11800 fo­rint, de az a tény, hogy nem kell Nyíregyházára utazni — már önmagában megtakarí­tás. A helyi ÁFÉSZ az okta­táshoz termet, s a szakembe­rek egy részét s a gyakorlati munkahelyet is szolgáltatja. A gyarmatiak a jánki, a tar- pai és a győrteleki áfészeket levélben értesítették a tanfo­lyamról és a képzési lehető­ségről. szeretné Németországba, ahol a fia ki tudja, mióta él. A banktisztviselő hölgy rá­csodálkozik. Sokféle pénz­váltásnál segédkezett már a pályafutása alatt, dollárt, fontot, pesetát szinte naponta vagy a kegyeit igyekszik megnyerni, a másik siet ma­gára irányítani a figyelmet és viszont. Sajátos szerelmi háromszög a huszadik század második felében. Az idős bácsika a valuta­pénztár ablaka előtt körülmé­nyesen kezd a mondanivaló­jához. Német márkát szeret­ne, amennyit lehet százezer forintig. A pénz nem neki kellene, hanem a fiának. Ek­kor következik a váratlan fordulat, a pénzt átutaltatni utalnak át a bankjába ma­gyar rokon és ismerős segíté­se érdekében, de hogy fordít­va, nyúgaton élő rokonának küldene pénzt valaki? Még ilyet. Vigasztaló magyarázko­dás következik. Sajnos nem lehet, talán majd három-négy év múlva, amikor konvertibi­lis lesz a forint. A bácsika szomorúan távozik. Inge megfakult, inkább sárga mint fehér, nadrágja kopott a cipője sarka letaposott. Vigasztalhatatlan. Nem segít­het a fián, akit pedig, mint mondotta volt, évek óta nem látott. Az OTP 1969-től sok család válláról levette a terhet az­zal, hogy az ügyfél által nyi­tott átutalási betétszámláról kifizeti a különböző csekke­ket, rezsiköltségeket. Arról érdeklődtünk, hogy napjaink­ban mennyien veszik igénybe ezt a szolgáltatást. — A megyében összesen 21 ezer átutalási betétszámlát vezetünk. írásbeli megbízás alapján rendezzük a költsé­geket, így például fizetjük a fűtésdíjat, gázszámlát, vil­lanyt, az újságot — válaszol Szalóki Lászlóné, az OTP nyíregyházi Damjanich ut­cai fiókjának osztályvezetője. •— De az ügyfél pénzátutalá­sokkal kapcsolatos bármilyen egyedi kívánságát is telje­sítjük. Az állampolgár befizet egy bizonyos összeget a szám­lára, amiből mi gazdálko­dunk, és teljesítjük a kiadá­sait. Ha maradt plusz pénz a számlán, arra évi 17 százalé­kos kamatot fizetünk. Szolgáltatásunk ingyenes, ha a nyugdíjból, vagy a mun­kabérből közvetlenül utalnak át pénzt, az OTP-n belüli hi­teltörlesztések is költségmen­tesek. Egyébként 5 forintot kell fizetni tételenként. A számlatulajdonosoknak min­den hónapban elszámolást küldünk, amiről ellenőrizhe­tik a be- és kifizetéseket. Az ügyfeleink mindenképpen jól járnak, ha rendszeresen gon­doskodnak fedezetről. A piac kegyetlen Nábrádi Lajos M odern gondolkodású, valószínűleg értel­miségi pályán dolgo­zó újfehértói férfi írt szív­hez szóló levelet szerkesz­tőségünknek. Uborkaúgy- ben. Szépen fogalmazott soraiból az derül ki, hogy sajnálja a termelőket és el­ítéli azokat, akik a túlter­melési válságért, meg az akadozó átvételért felelő­sek. Elfogadható érveket ts sorakoztat elgondolkodtató levelében. Szemléletesen leírja: lát­ta, hogy egy idős néni az esőben hajlongva szedte a termést, s a család apraia- nagyja fárasztó munkával gyűjtötte ládába a télire- való vitaminos csemegét. Fáradozásuk hiábavaló volt, ha nem veszik át, ha árok­ba, vagy disznók elé vetik a termést. Nincs rosszabb a fölöslegesen végzett ve- rejtékes munkánál. A le­vélíró egy korábbi cikkünk­re hivatkozva felteszi a költőinek tűnő kérdést: „Ki mondta meg kora tavasz- szál, ezeknek az egyszerű embereknek, hogy ne ves­senek ennyi uborkát?" Bizony, senki. Igaz, arra sem kaptak biztatást, hogy minél többet vessenek. Az újfehértóiak és megyénk sok-sok községének lakói sajnos elszámították magu­kat. Főleg azok, akik nem kötöttek szerződést az átve­vőkkel, a feldolgozókkal. Sokan azért nem kötöttek, mert azt remélték, hogy más megyékből is jönnek majd átvevők és jő pén­zért viszik majd az ubor­kát, mint a cukrot. Nem jöttek, mert mindenütt túl­kínálat van és a keleti, meg a nyugati piac kevés uborkára tart igényt. A hazai feldolgozóüzemek bőven el vannak látva .. ■ Levélírónk sajnálja a ter­melőket. E sorok írója is szívből sajnálja őket. Ám tudomásul kell venni: az igazi piac érzelemmentes, olykor kegyetlen is. Kommentár Alamizsna Kováts Dénes Ö rvendetes a hír: egy­szeri támogatásban részesülnek azok, akik családi pótlékra jogo­sultak, valamint a nyugdí­jasok. Oka: az energiahor­dozók áremelkedése. A hír azonban vélhetően csak pillanatnyi öröm for­rása lehet. Mégpedig az áremelkedés és a támoga­tás összege közötti arány­talanság miatt. Hiszen az egyszer kapott néhány száz-, illetve egy-két ezer forint inkább alamizsná­nak, mint támogatásnak te­kinthető. Hol van ez az ösz- szeg a havonta jelentős mértékben megnövekedett kiadásokhoz? Egy kétgyermekes család kap 1000, azaz egyezer fo­rintot egyszeri támogatás­ként augusztusban. Ez több, mint amennyivel emelke­dik egy hónapban a távfű­tés díja. S ezért a pénzért legfeljebb bő egy mázsa jobbfajta szenet lehet ven­ni, ami ugye, köztudomású, hogy napok alatt elfogy. A tél pedig hosszú ... Nem véletlen tehát az a vélemény, hogy ez esetben állami alamizsnának is te­kinthető ez a támogatás. Az alamizsnává, kapcsolatban pedig úgy is fogalmazhat­nánk a semmitől több, de. sokra nem, mehetünk vele, mert jól jön ugyan ez a váratlan pénz, de hamar el is fogy, s aztán továbbra is szoríthatjuk egyre szoro­sabbra azt a bizonyos nad­rág szíjat. Ez az intézkedés, a jó .szándékot feltételezve sem sokat ér. Ékes bizonyítéka azonban szociálpolitikánk­nak, mely bizony távol áll a kívánatostól. Talán egy (lyukas) szitához hasonlít­ható: hiába cseppentünk bele — hamar átmegy raj­ta, kézzelfogható eredmény nélkül. Nézo^on^i Éjszakai fények nappal. harasztosi pal felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents