Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. augusztus 6.~, kedd Erdélyi sarok Éljen a matematika! Máriás József Az elismerés, a jókíván­ság ez esetben nem a tudo­mányágnak általában, ha­nem művelőinek, szerel­meseinek, jelesen pe­dig a szatmárnéme­ti Kölcsey Ferenc líceum frissen végzett matematika ‘ osztályának szól. Miért az ’ elismerés, a jókívánság? A 39 diákból 33 sikeresen fel­vételizett az ország egyete- | meire, főiskoláira. Közülük huszonkilencen Kolozsvá- j fon tanulnak tovább, tízen épp a matematika, illetve informatika szakon, ahol szinte egy évfolyamnyi di­ák kitelik belőlük. Jó azt most elmondani a viharos érettségi után. Igaz ugyan, hogy ebből az osz- I tályból csupán egy tanuló- nak kell pótérettségit tennie, I de a többi—kémia-biológia, mechanika, elektrotechnika, , s különösképpen az esti ta­gozat — nagyarányú repe- tenciája bizony felforrósí- totta a szatmári magyarság hangulatát. Bezzeg a matematika osz­tály! — hangzik oly sokszor elismerőleg vagy irigyked­ve. Mi ez? A kiválasztot­taknak kijáró tisztelet? Kasztrendszer? Elitképzés? Sem egyik, sem másik! Hisz a kiválasztódást a diákok szorgalma és tehetsége alapján történik, ama egészséges versenyszellem meghonosodás a alapján, melynek sokéves hagyo­mánya van. Eredője pedig: a matematika, a fizika na­gyon sok egyetemi felvéte­lin érvényesíthető, tehát ez nyitja legtágabbra a ka­put a továbbtanulás előtt. Van azonban egy másik összetevője is ennek at im­már többévtizedes sikerso­rozatnak. A kivált tanári, kar — Tóth László, Gre- bur Miklós, Gombár Sán­dor és társaik — mély hi­vatástudattól fűtött maii- kája, az a szellemiség, ame­lyet ők honosítottak meg a szatmárnémeti gimnázium,- ban. Dobhatta őket, a ma­tekosztályt, bárhova a hata­lom, mindenütt szerényen, de kitartóan, odaadással vé­gezték munkájukat. A „bezzeg” osztály pedig remekelt, hírt s nevet szer­zett az iskolának, elisme­rést és megbecsülést a ta­nári karnak, mely teli tar­sollyal bocsájtja útjára őket. A mostani harminchárom is igazolja: ahol a tanári igye­kezet a diákság szorgalmá­val ötvöződik, abból a ko­hóból nemes fém ömlik a formákban, kiválóan felké­szült, felkészített diákság indul az életbe. Most, hogy jobbról is, balról is annyi csalódás ér bennünket, jó megpihenni ezen az örömoázison, mely megerősíti hitünket abban, hogy a tudás, a szorgalom még itt is, ma is megtermi gyümölcsét. Értelmeden az árversenv így fogadják a pápát Máriapócson Hétfőtől nemcsak az Áfor- kutaknái drágult meg a mo­torbenzin, hanem más for­galmazóknál, így például a Shellnél is, amelynek 25 szá­zalékos a részesedése a ma­gyar piacon. Noha január 1-jétől libe­ralizálták a kőolaj és a kő- olajtermékek behozatalát, feldolgozását, forgalmazá­sát, mégsem alakult ki ár­verseny a hazai benzinpia­con. Ezzel kapcsolatban a Shell és Interag Kft. illeté­kese az MTI kérdésére el­mondta: a hazai beszerzési források olcsóbbak, mintha importálnák az üzemanyagot, miután a nemzetközi és a magyar termelői árak között nincs akkora különbség, hogy érdemes legyen önálló behozatalra gondolni. Varga István szólt arról is, hogy hiába liberalizált az üzemanyagok importja, a motorbenzin behozatalát 11,2 százalékos vámköltség ter­heli. Ezenkívül a kormány­rendelet tárolási kötelezett­séget is előír, ez kőolajnál az importált mennyiség 5, üzemanyagoknál pedig 8 szá­zalékát jelenti. Ráadásul a literenkénti 33 forintos fo­gyasztási adót a tartályok­ban lévő mennyiségek után is be kell fizetni. Így a hazai fogyasztók egyelőre nem szá­míthatnak árversenyre, már csak azért sem. mert rend­kívül alacsony az árrés a motorbenzin árában. Esőben is épül a 400 ezres tribün Máriapócs (KM — Kovács Éva) — Finiséhez közeledik Máriapócson a pápalátogatás előkészítése. A pápai szent­mise helyszíne már messziről is igen jól kivehető. A maga­sodó oltár, a szektorokat el­választó korlátok készen vár­iák a vendégeket. Igaz, egyes munkálatok, például az ol­tárt fedő ponyva elhelyezését csak az utolsó pillanatban fogják elvégezni. A pápalátogatással kapcso­latos valamennyi építkezé­sért Nagy István nyírturai görög katolikus lelkész felel. A pápai oltárt közvetlenül körülvevő, úgynevezett D- szektor kialakítása pedig ki­zárólag az ő, pontosabban az egyház feladata. — A D-szektor valójában az az első kör, amely a pápai oltárt közvetlenül körülve­szi, így valójában úgyneve­zett biztonsági körnek is jog­gal nevezhető. Sugara 70—100 méterre terjed ki attól a ponttól, ahol a Szentatya mi­sézni fog. — Ebben a körben akkor bizonyára nem ülhet akár­ki... — Valóban nem. Itt csakis az előírás szerinti személyek foglalhatnak helyet. A meg­hívott vendégek, a kormány­tagok, a papság képviselői, Kilátások az almapiacon A sűrítmény ára évek óta nem volt ilyen magas Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Amíg a gyümölcs a fán van, addig az egész magyar almatermés megfelel az export követel­ményeinek — állítja kis túl­zással Király Zsolt, a Föld­művelésügyi Minisztérium szakértője. A problémák ak­kor kezdődnek, amikor a termést leszedik és értékesí­teni akarják a gazdák: ek­kor ugyanis óhatatlanul kide­rül, hogy a minőségtől füg­gően kilogrammonként hét és negyvennyolc forint kö­zött bármekkora összeget kaphatnak az áruért. Az utóbbi összeg azonban csak a csúcsminőségű, Nyu- gat-Európában eladott étke­zési alma esetében üti a markukat, ám ilyen gyümölcs ritkán terem a fákon, így az­tán a szép jövedelem inkább csak álom. A legtöbb gazda kénytelen megelégedni a költségeket éppen csak fede­ző, kis nyereséget hozó ter­méssel. Az évek óta meglévő gon­dok ellenére az idén szokat­lanul kedvezőek a kilátások az almapiacon, éppen ezért valószínűsíthető, hogy nem lesz gond az alma eladása sem. Jo kilátásainknak azonban elsősorban nem az az oka, hogy a magyarok nagy lépé­seket tettek a fajtaváltás és a csomagolás i.erén, hanem inkább a kedvezőtlen időjá­rás javította a pozícióinkat. Európa nyugati felén ugyan­is jórészt elfagyott a termés, s így az olaszok, franciák, németek és a spanyolok is vásárolni akarnak tőlünk. Kérdés azonban, hogy szán­dékaik valóra válnak-e, hi­szen a magyarok régóta „hí­resek” a gyenge áruki készí­tésükről és csomagolásukról. A piaci sikerhez ma már nem elég fisák „jó” almát termelni, azt el is kellene tudni adni. Ehhez azonban infrastruktúra is szükségel­tetik: többek között telefon. Ám miképpen lehet eladni például annak a nyugati ve­vőnek, aki hétköznap délütán négy óra után már azért nem tud telefonálni egy szatmári faluból, mert be­zárt a postahivatal? A válasz egyértelmű: csak nagyon nehezen. így aztán nem csoda, hogy az említett termelési és eladási gondok mellett tavaly csupán 12 ezer tonna étkezési almát ér­tékesítettek kereskedőink a nyugati piacokon. Pedig al­ma volt bőven. Összesen 945 ezer tonna, s az idén is ha­sonlóak a termést illető ki­látások. (Ennek hatvan szá­zalékát egyetlen megye, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg adja, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 50—60, Hajdú-Bi- har megyében pedig 35—75 ezer tonna terem.) Ügy tűnik, a nyugati ex­porttal most sem lesznek a már megszokottnál nagyobb bajok. Sőt, remény van ar­ra, hogy az idén a tavalyi­nál háromszor-négyszer több gyümölcsöt vesznek tőlünk. A nagyobb gond a szovjet­unióbeli eladásokkal van: az elmúlt évben 192 ezer tonna étkezési almát szállítottunk a keleti szomszédunknak, de az idén eddig csupán 7300 ton­na vásárlását kötötték le biz­tosan. A Hungarofruct ugyan bízik még egy 15—20 ezer tonnás „utánrendelésben” azoknak hozzátartozói, vala­mint a püspök úr személyes vendégei, akik nem kizárólag papok. Ebben a szektorban kap helyet a 640 tagú ének­kar, valamint a zarándokok egy része, körülbelül 3—5 ezer ember. Ugyancsak a D- szektorban lesz az a sajtóasz­tal, amelyet az MTI rendelt meg, itt található majd, a pá­pai, illetve püspöki öltöző is. — Ki fizeti az építési költségeket? — A D-szektor építésének összes költségét az egyház, a többi szektorokét pedig az önkormányzat abból a pénz­ből, amelyet számára a pápa- látogatás címén a kormány adott. — Hány embert tudnak a szektorokban elhelyezni? — A D-szektoron kívül összesen 36 szektort alakí­tunk ki, ezekben közel 400 ezer ember számára van ké­nyelmes hely, de akár 475 ez­ren is elférnek, ha szüksé­ges. — Kik az építők? — Ez alkalomra felfogadott vállalkozók. Magát az oltárt a budapesti Technológiai Sze­relő Kft. építi, amely a pápa­látogatás hírére alakult meg. ök nyerték, igaz egyedüli pá­lyázóként — a szentmise hangosítására kiírt pályáza­tot is. — Egy ekkora építkezés sok gonddal járhat. Elmon­daná, közülük melyek okoz­ták ön számára a legna­gyobb fejtörést? — Természetesen. Egyik, hogy későn kezdtük a mun­kát, mivel az első megbeszé­lés csak februárban volt. Másik probléma a szüksé­ges faanyag beszerzése. Közel 400 köbméterre van szükség, egy részéhez barterüzlet ke­retében jutottunk hozzá. Tíz köbmétert a FEFAG adott ajándékba, 15-öt pedig a Borsod megyei Faipari Vál­lalat. A SZÁÉV is segített, jelen­tős mennyiséget adott át egy­szeri használatra, melyet a pápalátogatás után adunk vissza. Gondjaink az utolsó pillanatig maradnak. Sajnos túl sok az „áldás”, gyakran esik az eső, s ez jelentősen hátráltat bennünket. Külön feladat lesz számunkra, ha a pápalátogatás idején is esni fog. Akkor ugyanis újabb feladatot jelent majd, hogyan tüntessük el például a szek­torokból a sarat. ám a gondokat ez sem old­ja meg teljesen. Az idén 150 ezer tonna almát kellene — tonnánként legalább 275 dol­láros áron — eladnunk a szovjeteknek ahhoz, hogy ne érezzék magukat becsapva a termelők. (E 275 dolláros önkorlátozó, limitált árban a kereskedők és a termelők egyeztek meg annak, érde­kében, hogy a szovjet pia­con ne rontsák egymás, illet­ve a magyar alma esélyeit.) A keleti piacvesztés tehát sú­lyos tehertételt jelent, eny­híti viszont, hogy az idén az április végi lehűlés több tíz ezer tonnával csökkentet­te a termés mennyiségét, s hogy a kis exportőrök siker­rel üzletelhetnek a szovjet piacon. Bizakodásra adhat okot az is, hogy az almasűrítmény ára évek óta nem ért el ilyen magas szintet a világpiacon: jelenleg 1400 dollárt adnak tonnájáért, s a hírek szerint a hazai gyártók már előre eladták az összes sűrítményü­ket. HIROSIMA: A 46 évvel ezelőtti atomtámadás áldozataira emlékeztek augusztus 5-én a hirosimai Emlék-parkban. A képen háttérben az Atombomba-dóm. Megkezdődött az augusztus 4-én hazánkba érkezett Cl ku­vaiti gyerek — az öböl-háború miatt árván maradt — ki­vizsgálása a' szabadsaghegyi gyermekgyógyintézetben. A laboratóriumi, röntgen- és fizikális vizsgálatok után, a na­pokban kerülnek majd magyar családokhoz elhelyezésre a gyerekek. Az amerikai Országos Űr­hajózási Hivatal, a NASA szakértői glismerik, hogy rejtéllyel állnak szemben: mind ez idáig nem tudták megállapítani, hogy mi lehe­tett az a körülbelül másfél méter hosszú, autó lökhárí­tóhoz hasonló tárgy, amely szombaton „.ellibegett” a földkörüli pályán keringő Atlantis amerikai űrrepülő­gép mellett. Abban biztosak, hogy nem madár, nem re­pülőgép és nem „szuper- man" volt... Az UFO-k fanatikus híveinek legnagyobb bánatára azonban a NASA hajlik arra a felté­telezésre, hogy „valamilyen roncsról” van szó, amelyet az Atlantis elveszített, ami­kor pénteken kibocsátotta a távközlési mesterséges holdat. A Johnson Űrközpont szó­vivőjének tájékoztatása sze­rint azonban a NASA szak­értői egyelőre „vakarják a fejüket”, mert teljes bizo­nyossággal csak azt tudták megállapítani, hogy a titok­zatos, az Atlantis űrhajósai által videóra felvett tárgy hasonlít a múltban észlel­tekhez. Azt is elképzelhető­nek tartják, hogy olyasvala­miről van szó, amit a tech­nikusok rajta felejtettek az Atlantison, amikor Cape Ca­naveralban felkészítették a startra. Hiányos leltár Nem csekély nemzetközi felháborodást okozott az el­múlt hetekben a hír, hogy Irak hiányos leltárt állított össze nukleáris kapacitásá­ról. Most kiderült azonban, hogy egy másik iraki leltár is enyhén szólva hiányos — történetesen az, amely a Kuvaitból elrabolt mű­kincseket tünteti fel az ENSZ-határozat meghagyá­sa alapján. Fahd al-Wohaibi, a Ku­vaiti Nemzeti Múzeum ré­giség szakértője elmondotta az AP amerikai hírügynök­ség tudósítójának, hogy nyoma veszett a múzeum bélyeg- és érmegyűjtemé­nyének, értékes aranytár­gyaknak, ékszereknek, fest­ményeknek és szobroknak. Az Iszlám művészeti gyűj­teményben az irakiak által okozott kár egymilliárd amerikai dollárra becsülhe­tő és legalább ekkora kárt okoztak a megszállók a mú­zeum más gyűjteményeiben j is, nem is beszélve a fel- 1 gyújtott épületben véghez­vitt rongálásokról. Szemtanúk elbeszélése szerint az iraki katonák — tisztjeik gondos ellenőrzése mellett — ládákba csoma­golva szállították el a régi Korán-példányokat, értékes perzsa szőnyegeket, agyag­edényeket és kristályokat, sőt az ásatások nyomán elő­került koponyákat * és csontmaradványokat is. Tartani lehet tőle, hogy a kisebb darabok a katonák zsebébe vándoroltak ... Egyes hírek szerint Szad- dam Húszéin elnök sze­mélyesen ajándékozott pa­rancsnokainak a múzeum­ból származó, drágakövek­kel díszített tőröket. TÚL A MEGYÉN

Next

/
Thumbnails
Contents