Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-10 / 187. szám

1991. augusztus 10. A 'Keíet-9iagijarország hétvégi melléklete Nábrádi Lajos I dilli kép fogadja az ide látogatót a tiszateleki tölté­sen, a Kancsal harcsához cím­zett vendéglő közelében. Szá­zados tölgyfák, égig érő jege­nyék marasztalják a tekintetet. Aranysárga szomorúfüzek len­ge ágait himbálja a közepes erejű szél. Gyönyörű a szőke Tisza füzes partja. A lejárónál tábla hirdeti: Természetvédelmi terület. Ahogy átvágunk a füze­sen, a víz partján tapasztaljuk, hogy puha, arany fövényen csillannak meg a Nap sugarai. Aki ide fárad, láthatja egy üdü­lőövezet kialakításának első . lépcsőjét. Lehet (adja Isten, hogy így legyen), hogy ha két év múlva ide barangolunk, már egy nyüzsgő turistaparadicso­mot láthatunk. Szelíd és tiszta itt a folyó. A fövenyes part alig több mint kétszáz méter hosszú. De elég az sok ember befogadására.’ A strand mindkét oidaián nagy kanyart ír le a Tisza. A vízen most éppen egy csónak és két kajak ereszkedik iefelé, Tokaj irányába. A szemközti part ko­pár egy jókora darabon, a bor­sodi részen. Távcső nélkül is láthatjuk, hogy az agyagos partoldalban ezernyi apró lyuk van. A partifecskék valóságos eldorádója ez a hely. Rajokban fel-felreppennek és apró fekete felhőként lebegnek a folyó fe­lett. A strandot naponta százak és százak látogatják, de mint említettem, még nincs meg a hivatalos engedély, minősítés. Ám egy ügyes vállalkozó az elmúlt napokban közép tájon egy kis bódét állított fel, üdítőt, kávét árul. Talán jól teszi-, mert a legközelebbi és mindmáig egyetlen presszó a füzes má­sik oldalán található. Meg kell itt még teremteni az üdüléshez szükséges feltételeket, csúnya idegen kifejezéssel az infra­struktúrát. Mindössze egy kocsinyom vezet át a füzesen. Két oldalán jókora területen kivágták a fá­kat, mondhatni, szépséghibát is elkövettek a fairtók. (Nem tudni, a környezetvédők mit szólnak hozzá). A füzes és a töltés közt egy hosszú, szép formájú épület magasodik, majdnem kész. A járókelők azt mondják: az egyik vállalat építi dolgozóinak pihenéséhez. In­nen kőhajításnyira bódék, bun­galók sorakoznak, sok-sok maszek kis üdülő. Visszakanyarodva a strand­ra, tapasztaljuk, hogy a folyó itt lassan mélyül. A gyerekek leg­nagyobb örömére. A folyó kö­zepe táján azonban hirtelen mélyül, barátból ellenséggé válhat. A fövényen sütkérezők közt nyíregyházit és kisvárdait is látunk, ismerősökre bukka­nunk. Kezdik felfedezni e táj szépségét, jóságát. A napo­zóktól mindössze húsz-har­minc méterre szönidőző su- hancok a horgászzsinórt áztat­ják. Mondják, hogy van Tisza- teleknek igazi halásza is, Bo­gár Emil bácsi személyében. Mi több: az „öreg” halász nemcsak a környéken, a me­gye tátíolabbi pontjain is híres. Azért híres, mert több érdekes zsákmányt mondhatott magá­énak. A kinti barangolás után a község felé vesszük az utat. Nem mondhatjuk, hogy torony­iránt megyünk, hiszen ennek a hosszú településnek nincs temploma, következésképpen templomtornya sem. Furcsa, szinte hihetetlen, hogy az Igazi faluközpont Is hiányzik. Igaz, a régi magyar szokás szerint a központok a templom körül ala­kultak ki és itt ugyebár nincs templom. Az igazsághoz tarto­zik, hogy a polgármesteri hiva­tal és a presszó körül a szű- kebb környezet faluközpontra hasonlít. A szétszórt település az elejétől a végéig 7—8 km hosszú. Jellemző, hogy több helyen szeli át kisebb ér, vagy patak kíséri. Szép ez a párhu­zamosság. Kövér kacsák, libák élettere a patak, nádas partján egy öreg férfi horgászik az unokájával. A hosszú falu földrajzilag közepe táján két régi istálló látható. Közel a vasúthoz. Mindkét épü­let régi, s múltat idéz. Ahogy közeledünk a presszó felé, a régi gazdasági központban az egykori kovácsműhely marad­ványaival találkozhatunk. Az ősi mesterség maradványai szintén turistacsalogatók lehetnének. Bagói Miklós másodállásban látja el a polgármesteri teendő­ket. Lokálpatriótaként és közhi­vatalnokként egyaránt sürgeti az üdülőkörzetté való nyilvání­tást. Lelkesen sorolja, hogy a vezetékes vizet és a villanyt már ..levitték" a töltés másik ol­dalára. A közelben kimértek 56 új telket. Ami ennél lényege­sebb: a megyei önkormányzat­tól anyagi segítséget kértek az infrastruktúra kialakításához. Egyelőre nem kaptak. Azt elér­ték, hogy a megyei közgyűlés elnöke személyesen megtekin­tette a környezetet és szintén szépnek találta. A segítséget későbbre ígérte, érthető okok miatt. A polgármester fontosnak tartja, hogy megírjuk: a hivata­la, valamint a nagyhalászi­tiszateleki közös tsz közt meg­romlott a kapcsolat. Az ok az, hogy a tsz a strand közelében hat hetkár erdősáv kivágására kért és furcsa mód kapott en­gedélyt. Már öt hektárt ki is ir­tottak, amikor a polgármester a körzet országgyűlési képviselő­jével és a megyei vezetőkkel elintézte, hogy a további irtást hagyják abba. Abbahagyták. Úgy tűnik e szép táj többi része háborítatlan marad. Gyerák István rendőr fő­törzsőrmester, körzeti megbí­zott, a helyi önkormányzat egyik képviselője, szintén ter­mészetbarát. Ezt mondja: Évek óta figyeljük a Tisza vi­selkedését. Tapasztaltuk, hogy kitűnő üdülőövezet alakítható ki. A lakosságunknak is érde­ke, hogy üdülő legyen, mert az pénzt hozhat a közös konyhára is. E szép helyre akár a külföldi vendégeket is idecsalogathat­juk. Már eddig is láttunk néhány nyugati kocsit a strand mellett. A fövénytől nem messze volt egy révátkelő, a borsodi Tisza- karád irányába. Ennek marad­ványait még fényképezhetik a turisták. A strand hivatalos működéséhez csak később adja meg az engedélyt a rend­őrség, a KÖJÁL és egyéb szerv. Ám engedély nélkül több. nudista állandó helyet alakított ki magának a volt rév melletti kis csendes szegletben. Ké­sőbb talán engedéllyel is nudiz- hatnak. Matyasovszki Mihályné, a polgármesteri hivatal adóügyi előadója arról számol be, hogy most hozták rendbe a Tisza- partra vezető másfél-két km hosszú utat. Szerinte a turiz­mus pár embernek munkalehe­tőséget is adhat. Most csak egy kis cukorkaüzem működik a községben, a ládagyártó üzem létrehozása kútba esett. Pénz és pénz kellene ide is. Van pénze több helybelinek, mert szép házak épülnek a községben. Mi több: egy ma­gán TÜZÉP is van a községben. Kovács Sándor építőanyag-kereskedő üzemel­teti. Mondja, hogy neki szemé­lyes érdeke is lenne az üdülő­övezet kialakítása. Mert akkor a folyó partján beindulnának az építkezések, a községben lakó fiatalok szívesebben „rakná­nak itt fészket”, talán az utca­frontra néző régi, kopott háza­kat is felújítanák. Virágozna az üzlete. így sem panaszkodik. A vállalkozó kedvű kereske­dő már biztosra veszi az üdü­lőövezetet, az átmenő forgal­mat, ezért nyitotta meg az el­múlt napokban a presszóját. A helyszínen magyarázza, hogy egy régi épületet alakított át erre a célra, nem csinált mo­dern mennyezetet, meghagyta a régi, látványos gerendákat. Ezeket is fotózhatják a turisták. A temető melletti épít­kezésen Nápor Zoltán kőműves azzal fogad, hogy nem túl rég az alapozásnál emberi csonto­kat és cserépdarabokat talál­tak, ki is hívták a muzeológuso­kat. A témáról többet tudunk meg Magyar Istvánná nyugdíjas pe­dagógustól, az egykori refor­mátus lelkész özvegyétől. A te­lepülés jellegzetessége a patak partján lévő parókia, a szelíden meghúzódó kis haranglábbal, amely a második világháború előtt készült. A mellette lévő re­formátus imaház még régibb és szintén látvány lehet a turisták­nak. Özvegy Magyar Istvánné- tól ezeket halljuk: nyolcvanas évek A elején a férjem­nek jelentették a sírásók. hogy szép régi edényt találtak. Férjem szólt a muzeo­lógusnak, aki megállapította, hogy kora vaskori edényt talál­tak. A nyíregyházi múzeumban található az edény, a róla ké­szült fényképet itt máris muta­tom. A református lelkész özve­gye ahogy kikísér, átmutat a kövesúton és magyarázza, hogy e lekaszált területen ha­marosan elkezdik építeni — fő­leg közadományból — a katoli­kus templomot. Remény van hát arra, hogy megyénk egyik gyöngyszeme lesz Tiszatelek. 11

Next

/
Thumbnails
Contents