Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-06 / 157. szám

6 [_ JZ ‘Kdei-üviagyarorszdß hétvégi me tickle te 1991. JUÍIUS 6. Gjoni és a farmer A legutóbbi hetek tényleges hanglemezeladásai alapján készült az alábbi lemezlista. 1. Beatrice: Utálom az egész XX. századot 2. Republic: Indul a mandula 3. Ossian: Ítéletnap 4. Koncz Zsuzsa: Illúziók nélkül 5. AD Stúdió: Álmaimban Amerika 6. Omen: Feketében 7. Edda: Szélvihar 8. Bonanza Banzai: 1984 9. Szandi: Tinédzser l'amour 10. Korái: Kőfalak Elavult házirend Diákok a toliforgatók Tóth Zsolt Közel egy éve új lap tűnt fel Nyíregyházán, amelyet diákok szoktak árulni. A borítón nemes egyszerűséggel csak ennyi ol­vasható: DÚC. Még mielőtt vala­ki galambtenyésztési szaklapra gondolna, eláruljuk, hogy ifjúsági lapról van szó, amelyet a Diák Újságírók Csapata (DÚC) szer­keszt. Talpas Sándor főszerkesztőt kértem meg, hogy mutassa be a lapot. —"Tavaly februárban indult a lap; négyen kezdtük el, mára már 12-en vagyunk. — Melyik korosztálynak szán­tátok az újságot? — Elsősorban középiskolások­nak, de ma már elég széles kör­ben olvassák. — Úgy érzitek, szükség van rátok? — A visszajelzésekből az de­rül ki, hogy igen. Ez azért van így, mert mi olyan cikkeket is be­leteszünk a lapba, amiket az is­kolaújságok kihagynak. Például legutóbb a házirend elavultságá­ról szóltunk. — Milyen nehézségekkel küz­döttetek az induláskor és most? — Az elején szinte nulláról in­dultunk, segítséget az Ifjúsági Centrumtól kaptunk, nyomdát a tanárképző főiskola biztosított, és a terjesztés sem volt megold­va. Ma a legfőbb gond, hogy a nyomda drágán nyomja ki az új­ságot, ezért újat kell keresnünk. Másik gond most már szerencsé­re nem fenyegeti a lapot, ugyanis meg akarták szüntetni az Ifjúsági. Centrumot, s ez a mi „halálun­kat” is jelentette volna. — Figyelembe veszitek-e az olvasók kívánságait? — Igen, sőt, elvárjuk, hogy az olvasók „szerkesszék” a lapot, vagyis cikkeket, verseket, bíráló és biztató leveleket küldjenek, hi­szen ez a diákoké. Sajnos, a diá­kok nem mernek küldeni semmit, mert félnek, hogy tanár bírálja el a beküldött cikkeket vagy bármit. Ez nem így van, mert azt a lap újságírói bírálják el. —Tervek? — Meg szeretnénk oldani a lap országos terjesztését, illetve szeretnénk megpróbálni azt is, hogy jobb minőségben kerüljön a lap az olvasókhoz. Átviszlek az éjszakán címmel készült el Délhúsa Gjon új nagylemeze. Az album egyik számáról, a Mindenem a farmerem című dalról videóklip is készült. Felvételünk még a videóklip forgatásán született. BOT BEÁTA FELVÉTELE Koncert a videóházban Művészfilmek a vásznon Losonczi Katalin „ Talán dünnyögj egy új mesét, a fasiszta kommunizmusét!" (József A.) Ha napjainkban végigfutjuk a slágerlistákat, egyértelműen megtaláljuk ott a magyar Depe- che Mode-ot vagyis a Bonanza Banzait. Új sikerük a diszkók­ban az 1984 c. dal. De miért adtak egy évszámot címként? Végigkérdeztem az együttes igazán „nagy” rajongóit, ók nem tudtak válaszolni. Kis ku­tatómunka is elég volt hozzá, hogy kiderítsem. A szövegírót George Orwell 1984 című regénye ihlette meg. Érdekessége, hogy 1948-ban íródott, és a szocializmus jövő­jét jósolja meg. Egyébként ha­zánkban 1988-ig a betiltott könyvek listáján szerepelt. De mégis, mi ez a mű? Nem más, mint egy negatív utópia realista ábrázolással. A kommunizmus elképzelt világa. Olyan társadalom, ahol a hazug­ságon, nyomoron kívül nincs semmi. Szerencsére, nem min­den úgy alakult, ahogyan Orwell leírta. Néha mégis úgy éreztem, Románia volt ilyen a Ceusescu- uralom idején. Ebben a társada­lomban mindenkit figyelnek, azon a pár köbcentin kívül, ami a fe­jedben van, semmi sem a tied. .gy állt a dobogón, mint a U parancsnoki hídon. A tö­meg előretört a korláthoz, összepréselődött, polippá vált. Számtalan csápja a levegőben hullámzott. Bili kapitány a mikro­fonhoz ment. Billegve. Egyszerű volt, esendő. Testőrök nem vol­tak mellette. Az csak az ivartalan popcsillagoknak dukál. És elbődült: Oh jeahh...! A tömeg passzírozott. Test testhez szorulva, mint a tömeg­sírban. A legelöl állók extázisbán himbálódznak a zene ritmusára, a gitáros mozdulatait mímelik, levetett ruhadarabjaikat lengetik. Bili énekel. A balladák és blue- sok homályából ledőlt tabuk és szobrok robaja haitik. A rom, a Bár még az sem igazán, mert a gondolatokra is vigyázni kell... A Párt jelszava: „A háború: Béke; A szabadság: Szolgaság; A tudatlanság: Erő; Kettő meg kettő az öt.” A főhős, azaz Winston Smith szerint: „Akkor vagy igazán sza­bad, ha kimondhatod, hogy 2 + 2 = 4!” Ő az utolsó Ember, aki hiba a pártállam mintáján, egy folt, amelyet ki kell törölni, mielőtt mélyebb nyomot hagy. Felismeri a nyomort, az ellentéteket. Rá­jön, hogy az „Igazság Miniszté­riumban” hazugság, a „Szeretet Minisztériumban” gyűlölet ütötte fel tanyáját. Egy olyan világ, ahol kihaltak az érzések, testi kap­csolatok, és büntették a szerel­met. A gyerekek csak „Párt iránti kötelességből” születtek és nem két ember vonzalmából. Itt az információk percről perc­re átalakultak, aki tegnap még ünnepelt politikus, azt holnap egy cella mélyén kínozzák kémkedé­sért. Minden változik, csak NAGY TESTVÉR nem, a legfőbb hatal­masság. A vezető, ki fiktív sze­mély. „Nagy Testvéred figyel téged, hangja rád szól a falakból, min­denütt ott van, érzed, mégsem látható sehol...” (Bonanza B.) A főszereplő megszeg minden szabályt, gondolatbűnöket követ el, szexuális kapcsolatot létesít, fellázad N.T. ellen. Tudja, hogy előbb-utóbb leleplezik és „elgá- zosítják”, de pillanatnyi élvezete­kért mindent vállal. törmelék és szemét alól rémült patkányként másznak elő a vö- rösingesek. Levetik ingüket és elvegyülnek a tömegben. Holnap talán egy másik tömeg élén me­netelnek. Köpd le apádat! énekeli Bili, és mi vele énekeljük, mert igaza van. Mert apáink ellopták a jö­vőnket. Megették előlünk a szü­letésnapi tortánkat. Nekünk csak a számlát hagyták. Oh igen...! Egy nagyon mély szakadék tá­tong előttünk, és mi fegyelmezett sorokban haladunk felé. Jajszó Mikor elfogják, várja a halált, beletörődik sorsába. De hiába, megölni nem akarják, csak ütik, és megpróbálják kiölni belőle veszélyes gondolatait. Mindent bevall, de szerelmét nem árulja el. Sajnos, a kínzások odáig ve­zetnek, hogy erre is kénytelen lesz. Patkányokat küldenek az arcára, azokat a rágcsálókat, amelyektől a legjobban fél. Ekkor ordít fel: „Csináljátok Júliával! Tépjétek szét az ő arcát! Ne en­gem!” Ebben a pillanatban vége min­dennek, elárulta és feladta eddigi elveit, meghalt lélekben az utolsó Ember. Nincs több veszély, nincs több gondolatbűn, örülhet a Párt. Win­ston nem hal meg, élete hátralé­vő részét békében tölti és meg­szereti ellenségét a Nagy Test­vért, a Pártot és szerinte is 2 + 2 = 5. Ez lesz igazán kőkemény zárása a regénynek. De hogy mit is fejez ki a mű rejtetten? Az el­lenszenvet, mely a tudományos szocializmusra, a kommunisták­ra irányul. Orwellnek nem tet­szettek ezek az eszmék, úgy lát­ta, már akkor, hogy egy bukásra ítélt vállalkozás az egész, soha nem lehetnek egyenlőek az em­berek. Végül megjegyzem, a Bonanza Banzai javára írható, hogy végre megpróbáltak foglalkozni valami komolyabb témával is a sok sab­lonszöveg mellett. Ez a kitűnő mű valóban megér­demelt egy lemezt! nélkül hullunk bele, mert tudjuk, egyszer talán megtelik velünk a szakadék, és az utánunk jövők, tetemeinken gázolva, át tudnak majd jutni a túlsó partra. Oh, igen! A tömeg sűrűsödik, duzzad, emelkedik és süllyed, mint egy támadó vadállat lélegző mellkasa. A tömeg vérrel és hús­sal táplálkozik. A tömeg dögevő. Rég elrothadt eszméket zabái. Csontok ropogása, legyek züm­mögése hallatszik a rács mögül. sten óvjon, hogy a rock I and roll valaha is fegyver­ré váljon a gyűlölet kezé­ben. Hogy ez a nemzedék, ez a tömeg is ragadozóvá váljon. Oh ne...! Arday Oti A filmklub tavaly alakult Nyíregyházán, a videóházban. Tagsága egyre gyarapszik, a legkülönbözőbb rétegeket vonzza. Kedvét leli benne az, aki a régi filmeket kedveli, vagy aki a legújabb avantgár­dot, de ugyanúgy blues- és rockrajongók is szívesen láto­gatják. Mindez azt mutatja, hogy hi­ányzott a városból ez a klub, s hogy működésével egy bizonyos igényt elégít ki. Nyíregyháza (K.M.—K.D.) Első alkalommal, hagyomány­teremtő szándékkal szavaztat­ták meg a nyíregyházi Vécsey Károly Általános Iskola tanulóit és tanárait arról, kit tartanak az adott tanévben a legjobb diák­nak, tanítónak és tanárnak. A titkos szavazás során — több forduló után — társai Fedor Gabriellát választották meg a Kiváló Vécseys diáknak, majd a tantestület döntése alapján a Gabi mögött „szoros második” Lippai Edit is megkapta ezt a kitüntető címet. Néhány nappal a szavazás után beszélget­tünk. — Mi alapján lettetek Ti a szerencsés kiválasztottak? Hi­szen vélhetően ,, le kellett ten­ni valamit az asztalra”.... — Döntő szempont lehetett a közösségi munkánk — felelt Gabi — de nyilván szerepe volt a jó tanulmányi eredményünk­nek, a versenyeken való indu­lásnak, szerepléseinknek. — Többek között hozzájárul­hatott még ahhoz, hogy én is díjazott lettem, hogy az osz­tállyal együtt részt vettem az iskolai büfé működtetésében, s a beregszászi irodalmi verse­nyen — tette hozzá Edit. — Mit jelent számotokra ez a cím: Kiváló Vécseys? A videóház működése lehető­séget ad ezzel a filmművészet ki­bontakozására és a film szépsé­gének a megismerésére is. Hogy tulajdonképpen mit takar a filmklub elnevezés? Felföldi Oszkárt, a Narancs-Zselé film­klub egyik alapítóját kérdeztem meg. — Siket Tiborral (Süsüvel) állí­tottuk össze a programot. Egy blokkban öt film szerepel, ma­gyar és külföldi egyaránt, Woody Allentől az Esztarkönyvig. Amennyire csak lehet, rend­szert teremtünk az előadások — Nem gondoltam, hogy el­nyerem, az osztálynak is kö- .szűnhető. Nagy örömet jelent, szép búcsúemlék az iskolától — mosolyodon el Gabi. — S nem kis büszkeségre is okot adhat — jegyezte meg Edit. — A Vécsey-plakett örök emlék, az- ötezer forint váratlanul jött pénz. Fényképezőre gyűjtök, így már összejött az ára. — Befejeztétek az általános iskolát. Most hogyan tovább? — Én a Közgazdasági Szakkö­zépiskolába megyek — mondta Gabi, — Edit a Zrínyi Gimná­ziumba. Azután jöhet az egyetem vagy a főiskola. Egybehangzóan állították, ott is meg fogják állni helyüket. Aki készül, tanul, annak nem okoz­hat különösebb gondot a közép­iskola, különösen ha tovább sze­retne tanulni. Állítják, az akarate­rő megvan bennük. Ez a kitünte­tés önbizalmat adhat nekik, bizo­nyítva, az eredményes munká­nak megvan a jutalma. Nem a pénzre gondolva, hanem az er­kölcsi elismerésre. Ha így folytatjuk, később is meglesz az eredménye, s köze­lebb kerülhetnek céljaikhoz, ál­maikhoz. Váljanak valóra!... időpontjaiban pl. az Amadeus c. film pont Mozart Amadeus szü­letésének 200. évfordulóján volt. De volt egy olyan sorozat is — idetartozik a Falfúró vagy a Ko­paszkutya — amelynek a végén sikerült a rendezőt elhívni egy közönségtalálkozóra. Másik terület, amivel foglalko­zom, a koncertfilmek. Pont meg­felelő a Videóház technikai fel­szereltsége erre a célra, hiszen nem mindegy, hogy az ember egy kis tv-n nézi a koncertet, vagy egy ilyen kivetítőn, ami egy bizonyos hangulatot is áraszt. A mai Gondokodóban Antal Katalin nyíregyházi olvasónk betűrejtvényeit mutatjuk be. A megfejtést levelezőlapon küld­jétek be a szerkesztőségbe! Nemrég vizsgáztunk ked­venc tantárgyunkból, a német­ből. Szüléinknek és rokonaink­nak mutattuk be, mit tanultunk január óta. Versekkel, mesé­vel, jó viccekkel szórakoztattuk a közönséget, természetesen ' németül. A nagy siker után, amit Gönczöl Mihányné tanár­nőnek köszönhetünk, közös tortaevést rendeztünk. Úgy döntöttünk, hogy a nyári szü­netben sem fejezzük be a ta­nulást. Darvai Bernadett és Hajdú Brigitta Kisléta Az oldalt összeállította: M. Magyar László Bonanza Banzai és az 1984...

Next

/
Thumbnails
Contents