Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-05 / 156. szám
1991. július 5., péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 A tej élet, erő, — nehézség Nyírcsaholy — (KM — N. L.) — Kevesebb tehenet tartsatok, kevesebb borjút neveljetek. Igaz, ebben az esetben meg kevesebb lesz a pénzetek De par év múlva minden jóra fordul. Ez a summázaia annak a körlevélnek, amelyet az elmúlt napokban megyénk tejtermelői is megkaptak. A levélből kiderül, hogy jUlius 1-jétől a tejipari vállalat az eddigi tejnek csak a 85 százalékát veszi át. A körlevél kézbesítése után szerkesztőségünkben több olvasónk panaszát fejezte ki. A nyircsa- holyi tejtermelők nemcsak kérték szinte követeltek, hogy menjünk ki a helyszínre és hallgassuk meg panaszaikat. A kérésnek eleget téve kopogtatunk a nyírcsaholyi tsz-iroda ajtaján. Mester Ferenc elnök mindenekelőtt egy díszes serleget mutat, amely azt bizonyítja, hogy a közös gazdaság pár évvel ezelőtt országos tej termelési versenyen harmadik helyezést ért el. Állítja, e község megyénk egyik legnagyobb. ha ugyan nem a legnagyobb tejtermelő községe. A talaj adott ságök és a hagyományok miatt. Kilincselnek A tsz-nek háromszáz jól tejelő tehene áll az istállóban, némelyik napi 25—30 litert is ad. Hangsúllyal mondja az elnök, hogy sok háztáji termelő évek óta a tejpénz- ből egészíti ki jövedelmét. Azt is megtudjuk az elnöktől, hogy az itteni tej csarnok, a tsz tulajdona, a tejipari vállalat tehát nincs közvetlen kapcsolatban a kistermelőkkel. Indulatosan szól a tsz-el- nök a körlevélnek arról a A nyíregyházi ELEKTERFÉM termékeinek széles skáláját a közelmúlttól kosárlabda gyűrűk bővítik, melyekből kétezer darabot készítenek német megrendelésre. BAL.AZS ATTILA FELVÉTELE TÁRCA Sváb László borjúkat etet. részéről, amely kimondja, a 85 százalékos átvétel (a múlt évihez viszonyítva) január 1-i hatállyal visszamenőleges. Ez azt jelenti: aki az elmúlt hat hónapban rendesen, 100 százalékban szállította a tejet a tejipari vállalatnak, az augusztustól, vagy szeptembertől csak 60— 70 százalékos mennyiséget szállíthat. A maradék 30—40 százalék tejjel azt csinál, amit. akar! Nos, mit tehet ilyen kényszerhelyzetben a tsz? — tesszük fel az adódó kérdést. Az elnök válasza: próbálnak kiselejtezni néhány tehenet, egy mátészalkai kft.-nek felajánlották a fölösleges tejüket, de a kft. kihasználva a helyzetet, igen alacsony áron venné át a csaholyiak tejét. A beregda- roci tejfeldolgozó üzemet is megkeresték ajánlatukkal, Beregben is gondok vannak __ Szinte szégyenkezve említi az elnök, hogy a mátészalkai óvodákban is kilincseltek. ajánlották a fölös tejet, A SZERZŐ FELVÉTELE ám az óvodáknak a tejipari vállalat szállít — államilag dotált, viszonylag olcsó tejet. Végül kifakad az elnök: — A tejipar panaszkodik, hogy termékei iránt nincs kellő fizetőképes kereslet. Ugyanakkor sok-sok külföldi sajtot látunk a boltokban. Újrakezdési Suszté László, Nyírcsaholy polgármestere így kapcsolódik a beszélgetésbe: — Két család biciklin naponta Mátészalkára hordja a tejet. Télen ez a két bicikli is fedett helyre kerül, aztán mi lesz? Ellentmondásos, hogy községünkben öt család az államtól újrakezdési kölcsönt kért és kapott, ök öten főleg a tehentartásbó! akarnak megélni. Az „ötök” egyike ifj. Sváb László. A megadott címen otthon találjuk A hátsó udvaron éppen a borjúk közt tesz-vesz. Magyarázza, hogy a teheneket kicsapta legelni. Aztán mindenekelőtt a vakítóan fehér, új istállót mutatja, amely belülről ön- itatóval és fejőgéppel van ellátva. Az életerős fiatalember a borjúk közelében így panaszkodik: — A Siófoki Kőolajipari Vállalathoz ingáztam, ott váltam múnkanélkülivé. Hogy megéljen a családom, 400 ezer forint kamatmentes újrakezdési kölcsönt vettem fel, s tehéntartásra vállalkoztam. Építettem ezt az istállót és vásároltam négy tehenet. Nem kell a tej. akkor miért adta az állam a kölcsönt? Ki érti ezt? Értékmentés Már földi Istvánnak, a tejipari vállalat osztályvezetőjének hármas kérdést teszünk fel: miért visszamenőleges a 85 százalékos átvétel, igaz-e. hogy a szálkái tejporgyár kapacitása csak 90 százalékban van lekötve, s a szabolcsi tejipar néha Szolnok megyéből hoz tejet? — Nem szabolcsi sajátosságról van szó. A Földművelésügyi Minisztérium rendeleté alapján ment ki körlevelünk. A szaikai üzemünk valóban sokkal többet tudna termelni, ha lenne rá fizetőképes kereslet. Az is igaz, hogy néha-néha a Szolnok megyeiek a hirtelen fölöslegessé váló tej készletüket átszállítják hozzánk, azt feldolgozzuk bérmunkában tejpornak, a kész tejport elviszik maguknak és értékesítik, ha tudják. Ez az intézkedés értékmentésnek is számít, a Szolnok megyeiek így nem öntik ki a fölös tejüket. S vajon kiönteni kénysze- rülnek-e a szabolcs-szatmár- beregi termelők? Talán. Döcögve haladunk a tej- úton... Közművelődési Társaság Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — A hét elején a megye városi művelődési központjainak igazgatói megalakították a Közművelődési Társaságot. Mivel napjainkban egyre nagyobb gondot jelent a megye kisebb és nagyobb településein is a közművelődési igények kielégítése, ezért . a Társaság azt tekinti feladatának, hogy azokat a tevékenységeket koordinálja, amelyek túlmutatnak a helyi érdekeken. Emellett szeretnék segíteni a megye amatőr művészeti mozgalmát is. Titkolózók Nábrádi Lajos V onakodva tárjuk a nyilvánosság elé az eredményeinket is? Létezik az, hogy az újfajta demokráciában a munkahelyi vezető az összes beosztottját eltiltja a nyilatkozás jogától? Ez a két kérdés merült fel bennem, amikor július elején a szerkesztőm megbízott: írjak egy összeállítást arról, hogy megyénk néhány jól működő üzeme hogyan zárta az első fél évet. Sajnos, kevés ilyen üzem van, de ezek közé tartozik az egyik nyíregyházi szövetkezet is. A szövetkezet szép eredményeiről is szerettem. volna beszámolni, nem sikerült. Egyik nap hívtam, telefonon az elnököt, mondták, hogy üzleti úton van. Másnap reggel újra próbálkoztam, a titkárnő közölte: „Az elnök úr 4—5 napos üzleti útra ment”. Ezért kértem telefonhoz a szövetkezet főkönyvelőjét, s előadtam, hogy örömmel beszámolnék pár mondatban a féléves eredményeikről. A válasz ez volt: „Az elnök úr mindenkinek megtiltotta, hogy nyilatkozzon. Csak ö nyilatkozhat". Próbáltam jobb belátásra bírni a szövetkezel második emberét, mondván, hogy a tájékoztatás most időszerű, nem várhatunk'4—5 napig. Hiába. Az elzárkózás a szövetkezet becsületes, eredményt produkáló dolgozóit is sújtja, hiszen nem tudtuk nyilvánosságra hozni a dicséretre méltó kollektív munkát. Hangsúlyozzuk a „kollektív” szót, hiszen az eredmény nem egy-két emberé. / tt a nyár. egyre több első számú vezető megy el szabadságra. Nem. lenne jó. ha helyetteseiknek megtiltanak a nyilatkozatot. Az újságíró nyáridőben is kérdez, s informál, mert az a. dolga. A nyilatkozás pedig nem úri (vagy elvtársi) kegy. Szerencse, hogy az említett példa majdnem egyedinek számít, üzemeinkben őszintén és nyílton tárják fél,.a? eredményekét — még ' á gondokat "is. Sajnos, az utóbbiakból van több. Az újságíró is örül, ha néha eredményekről számol(hat) be. És szomorú, ha tapasztalja: a rosz- szul értelmezett vezetői tekintély akadályozza munkájában. Csodálatos lenne! Denke Józsefié írja Nyíreiykázárit Egy nap álltam a csarnok másik oldalán a buszmegállóban. Néztem az idős néniket, akik örömmel üdvözölték egymást, s azonnal a másik egészségi állapota ielől érdeklődtek. Ök legalább ennyit megértek, da arrébb a csoport fiatal, akik hőzöngve, hangosan beszéltek, vajon milyen világra számíthatnak, ha így viselkednek ök, s minden más ember. Csak úgy repült körülöttük a trágár szó, a maghéj,, s a gyufa. Egy házaspárnak látszó emberpár állt meg mellettem. Nem a nő leszakadt és sártól megkeményedett nadrágja volt a feltűnő, s nem is a férfi koszos ingujja, mely egy rongyos, repedezett bőrkabátból kandikált ki gomb nélkül, hanem az arcuk volt a megrendítő. Az a rettenetes közöny, amivel eldobták a gvufát és utána a kiürült cigarettás dobozt, melyet még arra sem érdemesítettek. hogy összegyűrjék, hátha kisebbnek látszana. Gondolom, hogy megvan nekik is a saját kétszemélyes, esetleg családi problémájuk, s nem is foglalkoznak a körülöttük' lévő, egyre szennyesedé környezettel, s talán valahol igazuk is van, hisz mit jelent az ő gyufájuk, cigarettás dobozuk a többi, utcán eldobott szeméthez képest! Na de, ha minden ember így gondolkodna, térdig járnánk a szemétben, s ahogy végignéztem az úton, már nem sok hiányzik ehhez. Pedig milyen büszkék lehetnénk egy tiszta Nyíregyházára. Kommentár U tálom, a galambokat. Pont a fejemre. A patyolatfehér ingemre. A fejem lemostam, ■az ingem kimostam. Erre azt mondja a szomszéd úr, szerencsém lesz. öltözzek, gyorsan vegyek lottót, sport ex- presst, borítékos sorsjegyet, meg mindent. Hogy én mennyire utálom a galambokat meg a Stohaneket! Ilyen barom is csak egy van a világon, költségbe vertem magam és tessék. Se pénz, se posztó. Mondom is a Stohaneknek: — Szomszéd úr, ha nem esik nehezére, akkor most kíméljen meg a társaságától Magányra vágyom. — Én meg egy korsó sörre. Mit gondol, hol mérnek ebben a városban csapolt sört? Apropó látja az árnyékom?' — Látom,'mi van vele? — Fogy. Egyre fogy. Hamarosan töksötét lesz ebben az országban. Nemcsak éjszaka, de nappal is. — Viccel? — Nem én. Ez a történelmi nagy igazság. Annak idején a törökök elvitték a fél holdat, most az oroszok kivitték a csillagokat, mi meg lopjuk a napot. Totális lesz a sötétség. És tudja min röhögök? A kisgazdák most akarnak árnyékkormányt csinálni, holott tudott, hogy a sötétben nincs árnyék. frappáns választ adott például Antall József a tévériporternek arra a felvetésére, hogy itt most a nagyválasztmánnyal politikai bombák robbannak. Tudja mit mondott. — Nem érdekel. — Szóval azt mondta. Én nem nevezném bombának. Esetleg politikai tojásgránátnak. De milyen tojás? Tyúktojás? Kakukktojás? Valószínű, hogy kakukktojás, mert korábban egy másik politikus azt mondta, kakukktojás van a fészkükben. Jó mi? Kakukktojásgránát. Í smételten és megint csak szándékosan rálépnék Stohanek árnyékára. De már nincs neki. Sötét van. Lehet, hogy igaza van ennek a félnótásnak. Valakik lopják a napot. De kik? Hogy én mennyire utálom a galambokat, a szomszédomat és a naplopókat! Azt meg végképp rühellem, hogy nincs szerencsém, pedig a horoszkópom szerint ma jó napom volt. Kár, hogy mindezt csak este, túl későn olvasom. Születő ötletek Galambos Béla jjf ét témakörben ta- nácskoznak a megye településeinek polgármesterei és a Megyei Közgyűlés vezetői. A régiónként szervezett megbeszélések első állomásaként Nyíregyházán találkozott a megyeszékhely és Tiszavasvári körzetének összes önkormányzati vezetője. Egyrészt a Commun-data nevű svéd céggel tervezett telefon- és információs rendszerhez történő csatlakozási lehetőségről esett szó, másrészt pedig a korábbi, Nyíregyházán megtartott kormányülésen meghatározott cselekvési terv értelmében megvalósítható ötletek megbeszélésére került sor. A svéd tárgyalásairól számolt be a Megyei Közgyűlés elnöke, amely szerint az a lehetőség nyílik a megye valamennyi települése számára, hogy csatlakozhat — apporttal, készpénzzel — ahhoz a megyénkben megalakult svéd—magyar részvénytársasághoz, amely egy telefon- és információs rendszer létrehozására alakulna meg. Nagy lehetőség kínálkozik hát, hogy néhány évtizedet lefaragjunk az e téren is meglévő lemaradásunkon. A nagy kérdés csak az, hogy lesz-e mindenütt elegendő pénz, az önkormányzatok részvényessé válásához. Mert az igazi íz lenne, ha minden szabolcsi szatmári és beregi falu búcsút mondhatna az elszigeteltségnek. A kihelyezett kormányülés összegzett véleménye volt, hogy minden másnál hátrányosabb helyzetű megyénk fejlődése csak segítséggel képzelhető el. Ehhez viszont nekünk kell előáll- nunk már a közeli napokban egy éven belül megvalósítható helyi ötletekkel, sőt tervekket, programokkal, mint amilyen az inforr mációs rendszer részvény- társasági elképzelése is. Szándékom szerint rálépek a Stohanek árnyékára, de nincs szerencsém. Rossz a szemmértékem, így hát a szomszédom felüvölt: — Ember! Járjon a saját lábán és ne az én tyúkszememen. Árulja el miért- tette ezt? Tudom, hogy szándékos volt. — Figyelmeztetésnek szántam. Mondtam már, hogy ne politizáljon. — Én nem politizálok, ök politizálnak és én ezt élvezem. Micsoda
