Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-05 / 156. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. július 5., péntek Kälpolithkai jegyzet _________ Jugoszláv ámokfutás Dajka Béla M eglehetősen nagy ta­nácstalanságot okoz a [ nemzetközi politikai í élet irányítói között az a [ tény, hogy Jugoszláviában nem sikerül a szembenálló [ felek között konszenzust te­remteni. sőt az események egyre véresebb incidensek­be torkoltának. A jugoszláv hadseregnek a nemzetek önrendelkezését sértő be­avatkozása ellen egyelőre -csak a német vezetés lépett fel eddig határozottan. Genscher német külügymi­niszter szerdán ámokfutás­sal vádolta a jugoszláv köz­ponti hadsereget, valamint felszólította a katonai ve­zetést, hogy a katonák azonnal szüntessék be az öldöklést, vonják vissza a csapatokat a laktanyákba, és engedjék szabadon a be- börtönzötteket. A jugoszlá­viai eseményekkel kapcso­latos amerikai, angol, sőt francia állásfoglalások tar­talma is változott már va­lamelyest, de az említett országok vezetői még min­dig óvatoskodnak. Ez az elővigyázatosság teljesen érthető, hiszen egy sokkal nagyobb, és világpolitikai szempontból sokkal fonto­sabb országban, a Szovjet­unióban is esetlegesen ha­sonló helyzet kialakulásától tartanak, s ennek veszélyé­ről pusmognak már régóta. Henry Kissinger volt ame­rikai külügyminiszter teg­napi budapesti sajtótájé­koztatóján utalt is arra, hogy a jugoszláviai hadse­reg fellépése, illetve szere­pének megítélése hatással lehet a szovjet hadsereg önértékelésére is. P erez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is nyilatkozott szerdán a jugoszláv kérdésről, s ki­fejtette, hogy ezt a prob­lémát elsősorban európai szinten, vagyis az Európai Közösségek és az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet közbenjárá­sával kell kezelni, s az ENSZ csak akkor avatkozik be, ha ezen szervezetek bé­kéltetési akciói nem járnak majd sikerrel. Eavitt a szomszédokkal Katona Tamás egy lehetséges Külügyminiszteri találkozóról Dombrovszky Ádám Budapest. (ISB). — Értesü­léseink szerint szombaton a Jugoszláviával szomszédos or­szágok külügyminisztereinek találkozójára kerül sor Buda­pesten. A hírt szerettük vol­na megerősíttetni, s ezért a parlament csütörtöki ülés­napjának szünetében Katona Tamás külügyi államtitkárt kérdeztük. — Logikusnak tetszik, hogy eisősorban az érintett orszá- goik külügyminiszterei esz­mecserét folytassanak — kezdte válaszát. — Hiszen úgyis állandó kontaktusban vagyunk részben a Hexago- nalé országok külügyminisz­tereivel. részint azokkal az országokkal, amelyek szom­szédosak Jugoszláviával. Te­hát ez a fajba egyeztetés lé­tezik. Ezt a konkrét értesülést sem megerősíteni, sem meg­cáfolni nem tudom. Ez nyil­vánvalóan pillanatnyilag egy elképzelés. Hogy megvaiósul- e, vagy sem, nem tudom. Minden összejövetelnél a meghívottakon is múlik, hogy lesz-e találkozó — Tehát akkor van ilyen magyar kezdeményezés? — Egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan mire fog vo­natkozni egy ilyen kezdemé­nyezés, hogy pontosan kik vesznek részt rajta, illetőleg azok, akiket mi esetleg meg­kérdezünk, azok igent mon­danak-e rá, vagy sem. Mi csak a magunk nevében be­szélhetünk. Lehet, egyszerűen azt a választ fogják adni, hogy mivel amúgy is napról napra telefonon, telefaxon ~yi Lapzártakor érkezett Budapest (MTI) — A Nemzetközi Valutaalap szakértői küldöttsége ösz- szességében pozitívan ér­tékelte hazánk idei első fél évi gazdasági teljesítmé­nyének alakulását. Külö­nösen a kelet-európai or­szágok egymás közötti, ke­reskedelmének csökkenése miatt nagyon kedvezőnek ítélték az ország konverti­egyeztetjük véleményünket, ezért teljesen fölösleges utaz­ni. Lehet viszont, hogy na­gyon érdemes összedugni a fejünket. — Általánosabban kérdez­ném: mennyire aktív Jugo­szlávia vonatkozásában a magyar külpolitika. Egyálta­lán: mekkora a mozgástere? — Nagyon nehéz ebben a helyzetben mit tenni, hiszen a Jugoszlávián belüli meg­oldások előtt egyáltalán nincs bezárva az ajtó. A füg­getlenségi nyilatkozatok nem tesznek eleve lehetetlenné egy konföderatív megoldást, még akkor is. ha az elmúlt harci események nem ebbe az irányba mutatnak A ma­gyar .külpolitikának már csak azért is figyelemmé; kell kísérnie, hogy mi törté­nik a déli szomszédainknál, mert egy félmilliós magyar­ság van ebben az országban Szokai Imre helyettes állam­titkár^ pontosan ezért kérette be szerdán a jugoszláv nagy­követet, hogy tudassa vele: aggodalommá; tölt el min­ket, hogy a magyar kisebb­ség fenyegetve érzi magát, hogy fegyveres csoportok je­lennek meg magyar falvak­ban és így tovább Éppen ezért kérjük a jugoszláv szö­vetségi szerveket, hogy min­dent tegyenek meg. nehogy atrocitásokra kerüljön sor, és még egyszer megerősítem: tisztában vagyunk azzal, hogy minden további lépé­sünket egyeztetnünk kell Jugoszlávia többi szomszéd­jával. Azaz együtt keli lép­nünk, és nem külön-külön. Részint, mert így hatásosabb, részint, mert így nem félre­értelmezhető. bilis valutában mért ex­portteljesítményét. Pozi­tívnak tartották, hogy a la­kossági megtakarítások erőteljesen növekedtek ha­zánkban az első fél évben. Felhívták azonban a fi­gyelmet arra, hogy az ál­lamháztartás területén fe­szültségek jelentkezhetnek. Ha e területen év közben a kiadások „elfutnának", illetve ha más okok miatt a vártnál nagyobb össze­gű hiány prognosztizálha­tó, szükségessé válhat a kormányzat részéről a pénzügyi folyamatok bizo­nyos befolyásolása. DAKOTA, USA: Négy egykori amerikai elnök sziklába vésett portréja „tekint” át Geor­ge Bush vála felett, míg az elnök beszédet intéz az egybegyűltekhez júl. 3-án, az USA nemzeti ünnepén. KM telefotö Tulajdoo és társadalioihiztosítás Nagy István Attila Budapest (KM) — A par­lament csütörtöki ülésének részletes vitájában olykor személyeskedő hangnemben tárgyalták a képviselők a volt egyházi ingatlanok tu­lajdoni rendezéséről szóló törvényjavaslatot. haborczi Gézát az SZDSZ álláspontjáról kérdeztük: — Koncepcionális különb­ség van a kormány által benyújtott javaslat és az SZDSZ véleménye között. A kormány az egyházak tör­ténelmi szerepéből indul ki, az SZDSZ javaslata jogi megközelítésű, a törvény előtti egyenlőséget, a jogi szabadságot tartja a leg­fontosabbnak, amellett, hogy az állam és az egyház szét­választására törökszik. Végig keli gondolni, hogy a törvényjavaslat elfogadá­sa milyen hossszú távú kö­vetkezményekkel jár. Min­den bizonnyal az üres álla­mi zsebben egymás kezét szorongatják majd az egy­házak és az önkormányza­tok, amely könnyen kény­szerpályára kerülhet, hi­szen a tulajdonában lévő ingatlanokért pénzhez sze­retne jutni. * Sokan mondják, hogy be­tegségtünetekkel terhesen halad előre a társadalom- biztosítás rendszerének az átalakulása Mi várható a jövőben? Erről kérdeztük a parlamenti tanácskozás szü­netében dr. Mezey Károly (MDF) képviselőt. — A változások útján az első lépés 1989 januárjában történt, amikor a társada­lombiztosítási alap levált a költségvetésről. Ezzel meg­teremtődött a feltétele an­nak, hogy a kormány ne ve­hesse igénybe a társadalom­biztosítás pénzét A jövőben szét kell vá­lasztani a társadalombiztosí­tást és a szociálpolitikát. Ez utóbbinak a kialakítása a kormány feladata. Külön kell hogy váljon a nyugdíj­biztosítás és a betegbiztosí­tás. Valószínűnek látszik, hogy létre kell hozni a bal­eset-biztosítás intézmény- rendszerét is. Ezeknek a kiépülése után a saját ön- kormányzat meglétével le­hetetlenné válik, hogy a kormányzat belenyúljon a költségvetésünkbe. A kormány privatizációs programjában egyébként az is szerepel, hogy az állami vagyonból egy tekintélyes részt átad a társadalombiz­tosításnak azért, hogy va­lóban képes legyen gazdál­kodni. Óriási feladatokat kell még megoldani, hogy az egészségügy áttérhessen a társadalombiztosítási finan­szírozásra. A törvényjavas­latok elkészültek, ha min­den jól megy, az őszi ülés­szakok valamelyikén a kép­viselők elé kerülnek. A tár­sadalombiztosítási rendszer teljes megváltozása még hosszú éveket vesz igénybe. Providencia kontra ÁB Budapest (MTI) — A Pro­videncia Rt. nem tartja kor­rektnek a többi biztosító el­járását a kötelező gépjár­mű-felelősségbiztositasok kötésében — mondotta cső­től löki sajtótájékoztatóján Filvíg István, a cég vezér­igazgató-helyettese. Állítása szerint ugyanis a többiek nem tartották be annak a megállapodásnak több pont­ját, amely rögzítette egye­bek között az ügynökök ju­talékát és a reklámozás módszereit. Inkorrektnek tartja páldául, hogy az Ál­lami Biztosító 300 forintot visszaad a díjból' azoknak az autósoknak, akik irodáiba bemennek, és ott kötik meg a szerződést. Tudomása sze­rint a Hungária ügynökei pedig jóval korábban kezd­ték meg az autótulajdono­sok megnyeréséért indított rohamot, mint a hivatalosan engedélyezett május 15-i időpont. Ismeretes azonban, hogy a Providenciának is voltak — igaz ugyan, hogy az ügyfe­lekre nézve kedvező — meglepő húzásai. Náluk a múlt hét csütörtöké óta nem negyedévi, mindössze 1 havi díjat kell előre befi­zetni. Filvig István szerint a Providencia a többi biztosí­tótársaságoknál szélesebb körű szolgáltatást nyújt, már csak azért is, mert a szerződéseket a megkötés időpontjában átadják, s nem utólag postázzák. Ugyancsak csatolják a szükséges irato­kat, többek között a kár el­ismerését bizonyító űrlapot. Viszont a zöld kártyát —, amit a szerződéses kötelező biztosítás életbe lépése óta a határon kilépő gépkocsiktól kérnek — automatikusan nem adják át az ügyfélnek, csak ha kéri. TATA: Göncz Árpád köztár­sasági elnök júl. 4-én meg­látogatta a Híd elnevezéssel és hagyományte­remtő céllal júl. 1-én Tatán megnyílt nem­zetközi gyer­mek és ifjúsági tábort. A ké­pen: Göncz Ár­pád a táborla­kók között. KM TELEFOTÖ Oláh és Omolnár mentelmi ügye Budapest (MTI) — Oláh Sándor kisgazdapárti képvi­selő tudomása szerint Tár­gyán József magánvádas keresete szolgáltatta az ala­pot ahhoz, hogy az Ország- gyűlés Mentelmi és össze­férhetetlenségi Bizottsága szerdán foglalkozott sze­mélyével. A Független Kis­gazdapárt újdonsült elnöke frakciótársa régebbi meg­nyilatkozásai ürügyén for­dult bírósághoz, a vádat Oláh Sándor nem ismeri. Sajátossága az ügynek, hogy Oláh Sándor a Mentel­mi Bizottság elnöke, így ez alkalommal természetesen nem ő vezette az ülést. A képviselőt Torgyán József lépése nem lepte meg, kez­deményezéséről korábban értesült. A másik érintett, Ómol­nár Miklós (FKgP) sem is­meri Torgyán József ma­gánvádas keresetének konk­rét indokát. Az MTI mun­katársának elmondta: ő is kérni fogja a parlamenttől mentelmi jogának felfüg­gesztését, hogy tisztázhas­sa magát. Agyonlőttek egy tisztet Jugoszláv incidensek Ljubljana (Reuter) — A jugoszláv hadsereg csapat­szállító páncélosai és csetnik fegyveresek csütörtökön be­hatoltak Horvátország terű ietére — jelentette be Hrvoje Hitrec horvát tájékoztatási miniszter egy zágrábi sajtó­tájékoztatón. A szerdán Belgrádból el­indított páncélososzlop na­gyobbik része megállt a hor­vát határon, de tíz harcjár mű, amelyet radikális szerb fegyveres civilek követtek, pozíciókat foglalt el baranja; területen, a magyar határ kö­zelében. Hitrec szerint a szerb erők meg akarják támadni a hor- vátokat, mert igényt tartanak erre a területre, amelyen szerb többség lakik. Ljubljanában a szövetségi hadsereg szóvivője közölte, hogy csütörtök délután a szlovén területvédelmi erők Vipoizanában megtámadtak egy katonai megfiigyelőposz- tot, és agyonlőttek egy tisz­tet. A hadsereg visszavonu­lóban van (az olasz határ tér­ségéből), de tovább támadják — mondta a szóvivő. Az incidens tényét a szlo­vén védelmi minisztérium egyelőre nem erősítette meg. Zöld kártya az USfl-ba Budapest (MTI) — Sok honfitársunk keres munkát az Egyesült Államokban, ezért többeket érinthet a Tőzsde Kurír információja az amerikai bevándorlási törvény októberben hatályba lépő módosításáról. Eszerint az USA munkaügyi minisz­tériuma foglalkozási lajstro­mot állít össze, amely sze­rint szakképzettséget nem igénylőnek minősül minden, két évnél kevesebb gyakor­latot igénylő munkakör. Annak az USA-ban dolgo­zó szakképzetlen külföldi­nek, aki állandó tartózko­dási engedélyt szeretne kap­ni, az ezt igazoló „zöld kár­tya” megszerzéséhez a kö­vetkezőt kell tennie: a szük­séges iratokat a munkahelye szerint illetékes szövetségi állam munkaügyi miniszté­riumába kell beadnia, csa­tolva munkaadójának igazo­lását és a legalább egyéves fizetett egyesült államokbeli munkaviszonyról szóló iga­zolást. Hitelesítés után az iratok a bevándorlási hivatalba és az igazságügyi minisztérium­ba kerülnek. Az előbbinek meg kell küldeni a munka­adó igazolását arról, hogy képes a megfelelő bér fize­tésére. Az azt követő jóvá­hagyás után az iratokat a kérvényező születési helyé­nek megfelelő USA-konzulá- tusra küldik. Ez a külképvi­selet személyes meghallga­tásra hazahívja a jelentke­zőt. A sikeres interjú után az illető állandó tartózkodási engedélyt kap, amit az útle­velébe is beütnek. A zöld kártya tulajdonosa annyiban különbözik az amerikai ál­lampolgároktól, hogy nem szavazhat, nem lehet esküdt­szék tagja, és nem hagyhatja el az országot egy évnél hosz- szabb időre.

Next

/
Thumbnails
Contents