Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

1991. július 31. CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 9 A vállalkozó Katalónia Újjászülető buddhizmus Bodnár István Costa Brava (KM.) — A bar­celonai modern repülőtértől alig 40 kilométerre Calella, — Costa Brava egyik legszebb fürdőhe­lye, mégis ezt az utat jó másfél óra alatt teszi meg a minden kényelemmel ellátott spanyol busz. A magyar turisták így ízelítőt kaphatnak a tengerpart hétvégi csúcsforgalmából. Nem is olyan nagy baj, hogy nem tud száguldani a buszúnk, hisz így több lehetőségünk van megcsodálni az egyik legfelka­pottabb spanyol tengerpart varázs­latos szépségét, az utunkat kísérő pálmákat, citromfák, hatalmas kak­tuszok ligeteit, a napfényben für­dőjellegzetes villákat, a hullámzó végtelen tengert és azt szegélyező homokpartot. CALELLA a tíz-tizenöt ezer főnyi lakosság szemmel láthatóan idegenforgalomból él. Úton-útfé- len telt házas szállodák, fogadók és az állandóan hömpölygő tu- ristaözön is bizonyítéka ennek. A városka mintegy két kilométer hosszúságú főutcája összefüggő bazársor, ahol néhány négyzetmé­ternyi kis helyiségek váltják egy­mást, versenyt kínálva a jellegze­tes spanyol emléktárgyakkal. Legyezők, kagylóból készült cse­csebecsék, strandcikkek, bőráruk, gyerekjátékok és divatcikkek kel­letik magukat olyan mennyiség­ben, hogy egy talpalatnyi üres hely sem látszik az egyébként patika­tisztaságú üzletekben, de még az utcai frontot is teljesen beborít­ják. A kicsike boltok sorát sörö­zők, éttermek, bárok, cukrászdák, Jagylaltozók tarkítják lépten-nyo- thon. Ezek kirakatában nemcsak a csábító színes képek adják a tu­risták tudtára a bent fogyasztható ételek, és italok választékát, ha­nem a kirakatokban elhelyezett hatalmas gyümölcstorták és fagy- laltkelyhekü Feltüntetve minde­nütt az ár is, nehogy meglepetés érje a vendégeket. Mondják, hogy az idei szezon­ban már kissé érződik a jövő évi barcelonai olimpiai játékok elő­szele, és kicsit magasabbak az árak. A mi árainkhoz viszonyítva ugyan valóban borsosabbak az árak, ám a vásárló sohasem érzi azt, hogy áz adag mennyiségét és minősé- ^éOÍTetően becsapták volna. A TENGERPART VA­RÁZSLATOS, a víz ugyan hű­vös, de meglepően tiszta. Az ide látogató idegent a mediterrán nyár minden örömével megajándékoz­za. A tűző nap melegét kelleme­sen enyhíti a tengervíz és a mindig érezhető könnyű szél. A végtelen­ség látványa lenyűgöző, átéli az idegen az ittélők életörömét. A tengerpart Az utunkat szervező IBUSZ jóvoltából eljutunk Barcelonába is. Nyüzsgő, eleven világváros. Gyanítható, Katalónia fővárosa a vállalkozó szellemű polgárainak köszönhetően lett hatalmas, sze­met gyönyörködtető város. Innen indult Kolumbusz az Újvilág fel­fedezésére, és a vállalkozó szel­lem mintha azóta is öröklődött volna nemzedékről nemzedékre, amit az itt rendezett világkiállítá­sok és a jövő évi olimpia is jól bi­zonyít. A nagy világrendezvények mindig hatalmas lendülettel gya­rapították a történelmi várost. Paloták sora, kiállítóhelyek, köz­téri szobrok és új városrészek jel­zik egy-egy ilyen kiállítás jóté­kony hatását. AZ OLIMIPIA. Lázas tempó­ban folynak az előkészületek. A régi patinás épületeket újjá vará­zsolják, szállodákat, utakat építe­nek, új stadionok születnek. Bőví­tik a már meglévőket. Idegenve­zetőnk például egy hatalmas csu­pasz körbekerített térre mutatott, mondván, jövő ilyenkor ott szál­loda lesz. El is hisszük neki, hi­szen csak komoly nemzetközi pályázatok útján lehetett elnyerni az olimpiai létesítmények tervé- zését, építését, és a vállalkozók adnak a hírnevükre. Megtekintjük a montjuici olimpiai stadiont is, a leendő megnyitó színhelyét, ahol már mindenféle formában megje­lentek az olimpia emblémájával ellátott pólók, táskák és egyéb turistacsalogató tárgyak. Azt mondják az olimpiai építkezések­kel Barcelona legalább ötven évet lépett előre és ha mesés nyeresé­get nem is hoznak az olimpiai játékok, a befektetés mindenkép­pen megtérül, ami az utókor szá­mára megmarad. Arról nem is beszélve, hogy néhány hétig a katalán fővárosra figyel a világ, ami szintén nem utolsó szempont. Persze a régi Barcelona most is megőrzi hangulatát. Az óváros zegzugos utcáin a katedrális sej­telmes félhomálya és a kolostor kerengője a régi századok világát idézi, miközben Picasso világhírű képeinek egy részét középkori ódon palotatermek fogadják be. A Sag- rada família (szent család) temp­loma, több mint száz éve épül, de még mindig nem készült el. A város egyik leglátogatottabb ré­sze, hisz a meglévő tornyok pom­pája és a hiányzók a turisták ezreit vonzzák. ENNÉLTÖBB LÁTOGATÓ talán csak a Ramblason, Barcelo­na több ezer éves sétányán höm­pölyög, megcsodálva a madár és Virágpiac, valamint a hatalmas piaccsamok tarka forgatagát. Jó betérni az elegáns régi üzletekbe is, megtekinteni a divatos finom holmik kínálatát. Nem csoda, hogy Spanyolországnak annyi látoga­tója van, mert a sok látnivaló mellett itt bizony alaposan felkészültek a turisták fogadására, és szemmel láthatóan jól meg is élnek belőle. Mindezt úgy teszik, hogy az ide­genek is jól érzik magukat, és ha tehetik, bizonyára szívesen visz- szatémek ide máskor is. Az olimpiai csarnokok madártávlatból A SZERZŐ FELVÉTELEI az augusztus 1. és 15. között feladott közületi hirdetésekre 30 ®/o kedvezményt ad. \ 1 M&Ji Moszkva (AN) — 250 év­vel ezelőtt alakult hivatalos vallássá a buddhizmus Orosz­országban. 1741-ben Jeliza- veta cárnö, az Orosz Biroda­lom egyik hivatalos vallásá­nak nyilvánította a buddhiz­must. Még ugyanebben az évben Burjátia területén fel­épült az első buddhista szé­kesegyház, a Tamcsinszki templom. A buddhizmus már jóval ezt megelőzően elterjedt a Bajkál- tó környékén. A XIV. század végén a Tibetben megreformált vallás Mongólia legjelentősebb politikai erejévé vált. Mivel pedig a burjátok ősei többsé­gükben a mongol etnikai kö­zösség tagjai voltak, a buddhiz­mus természetesen eljutott Burjátiába is. A folyamat kü­lönösen azután erősödött fel, hogy 1712-ben 150 mongol és tibeti láma érkezett Burjátiá­ba. A XVIII. század elejére a lámaizmus már észrevehető kulturális és ideológiai erőt képviselt Burjátiában és kez­dett elterjedni Oroszország más területein is. 1809-től a Tamcsinszki temp­lom lett a hambo-lámák szék­helye és a XX. század elejéig a templom virágkorát éli. A 30- as évekig 40 buddhista kolos­tor, templom és kegyhely aranykupolája ragyogott Bur­játiában, egészen addig, míg a kegyetlen megtorlások hullá­ma el nem érte a szerzeteseket és templomaikat. A 40-es évek végére Burjá­tiában egyetlen templom sem maradt. Velük együtt eltűnt számos népszokás, hagyomány és szertartás is. Csupán 1946-ban a háború után alapították meg a szovjet buddhisták központi lelkészi hi­Kínai, tibeti és mongol hatás figyelhető meg az ivolgini kegy­hely Pogcsin főtemplomán fotók an területen és különösen Burjá­tiában a buddhizmus ujjászü- letőben van. Új buddhista kö­zösségek keletkeznek, helyreál­lítják a régi templomokat és kegyhelyeket, buddhista isko­lákat nyitnak meg. Munko Cibikov, a 83 éves láma, a szovjet buddhisták elnöke vatalát és ekkor kezdődött meg Ulan-Ude mellett egy budd­hista kolostor építése is. Az ország egyes területein, Tuvában, az irkutszki és csitai A szovjet buddhisták szelle­mi kultúrájának központja több mint 40 éve az ivolgini temp­lom, a szovjet buddhista hívők elnökének székhelye. A temp­lomban gazdag gyűjtemény található ómongol, tibeti és szanszkrit nyelvű filozófiai művekből és orvosi könyvek­ből. A szovjet buddhista központ, mely tagja a buddhisták világ- szövetségének és az ázsiai bé­kekonferenciának, szeretetet, türelmet és megértést tanítva aktív béketevékenységet foly­tat és elutasít minden erősza­kot. A kurdok életéből Kisvárda (dr. M. Mirza) — A gazdasági-társadalmi élet változásai hatottak az egész kurd lakosságra, a változá­sok befolyásolták mindenna­pi életüket, gondolkodásukat, ennek ellenére megőrizték szo­kásaikat, régi életmódjukat. Egy nemzetet kultúrája és szokásai különböztetnek meg egy másik nemzettől, a kur- doknál is így van ez. A kurd nép évezredek óta földművelő nép, megművelte, lakhatóvá tette a hegyeket. A férfi legfontosabb dolga a föld­művelés volt, emellett állato­kat tartott. A szántást öszvé­rekkel, marhákkal végezték, a vetésben a nő is segített a férjé­nek. Együtt takarították be a termést is. Otthon a nő volt a család ge­rince, a sok gyerek nevelése mellett a háztartás is az ő gond­ja volt. Rá hárult a gyapjú fel­dolgozása, a fonás és a szövés is. Fontos feladata volt még ivóvízzel ellátni a családot. Nyáron gondoskodtak a téli tüzelőről is, összegyűjtötték, megszárították az állatok trá­gyáját, ezt használták tüzelés­re. A megtermelt földi javak­ból, a kézi szőttesekből, sző­nyegekből, ruhákból eladásra is jutott. A kurd nő olyan erős, mint a népe. A nő terhessége idején is keményen dolgozik otthon és a földeken is. Gyakran előfor­dul, hogy gyermekét is ott hozza a világra. A gyermekáldás nagy esemény, az ismerősök, szom­szédok, rokonok gratulálnak, meglátogatják a családot. A nő akár két évig is tud szoptatni, más tejhez csak akkor folya­modnak, ha az anya beteg, vagy meghalt. A csecsemőt hátára kötve magával viszi munka közben is. A kurd nő híres bátorságá­ról. Az ellenségeskedőket sok­szor a nő békíti ki, akár a csa­ládban, akár idegenek között. A kurdok szabad idejükben népi játékokat játszottak. Leg­ismertebbjátékaik: a hóié —a gyeplabdához hasonlító játék. A labda fából volt és 30—40 fő is lehetett egy csapatban. A falu határában nagy, szabad téren játszották. A legizgalma­sabb akkor volt, ha két szom­szédos falu játszott egymással. Mivel a labda komoly sérülé­seket okozhatott, sok idős ember viselte a fiatalkori játékok nyomait. A maki a golfhoz hasonló. A 40 centiméter át­mérőjű gödörtől 10—20 mé­terre állt a két csapat, az volt a cél, hogy a fából készült golyót beleüssék a gödörbe. A gogazt szőrrel kitömött bőrlabdával játszották, úgy kellett egymás­nak dobálni, hogy az ellenfél ne tudjaelvenni. Gharukab— valamilyen apró tárgyakat (erre a legjobb a gomb) sorba állí­tották és egy kis fémgolyóval el kellett őket ütni. Ezt tétre, legtöbbször pénzre játszották. Nők népviseletben Ismertebb játékok még: zara- zik, sze-kevz, tili kőnk, houfa, hongliszk, babutan, dama. A legfontosabb kurd ünnep a Neuroz, a nemzeti ünnep, aztán a vallási ünnepek és az Újév. Újévkor a gyerekek cso­portokban járják a házakat, arcukat kimázolják, énekelnek, táncolnak, Isten áldását kérik a házra és lakóira. A Neuroz na­gyon különleges nap egész Kurdisztánban. Március 21-én tartják, a tavasz és a kurd idő­számítás kezdetén, az embe­rek a szabadban énekelnek, tán­colnak. E napon egyben a kurd nép a harcát is ünnepli. A har­cot, amit az önrendelkezési jogáért, az életben maradásá­ért a mai napig folytat, és amit előbb-utóbb meg is nyer.

Next

/
Thumbnails
Contents