Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-31 / 178. szám
1991. július 31. CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 9 A vállalkozó Katalónia Újjászülető buddhizmus Bodnár István Costa Brava (KM.) — A barcelonai modern repülőtértől alig 40 kilométerre Calella, — Costa Brava egyik legszebb fürdőhelye, mégis ezt az utat jó másfél óra alatt teszi meg a minden kényelemmel ellátott spanyol busz. A magyar turisták így ízelítőt kaphatnak a tengerpart hétvégi csúcsforgalmából. Nem is olyan nagy baj, hogy nem tud száguldani a buszúnk, hisz így több lehetőségünk van megcsodálni az egyik legfelkapottabb spanyol tengerpart varázslatos szépségét, az utunkat kísérő pálmákat, citromfák, hatalmas kaktuszok ligeteit, a napfényben fürdőjellegzetes villákat, a hullámzó végtelen tengert és azt szegélyező homokpartot. CALELLA a tíz-tizenöt ezer főnyi lakosság szemmel láthatóan idegenforgalomból él. Úton-útfé- len telt házas szállodák, fogadók és az állandóan hömpölygő tu- ristaözön is bizonyítéka ennek. A városka mintegy két kilométer hosszúságú főutcája összefüggő bazársor, ahol néhány négyzetméternyi kis helyiségek váltják egymást, versenyt kínálva a jellegzetes spanyol emléktárgyakkal. Legyezők, kagylóból készült csecsebecsék, strandcikkek, bőráruk, gyerekjátékok és divatcikkek kelletik magukat olyan mennyiségben, hogy egy talpalatnyi üres hely sem látszik az egyébként patikatisztaságú üzletekben, de még az utcai frontot is teljesen beborítják. A kicsike boltok sorát sörözők, éttermek, bárok, cukrászdák, Jagylaltozók tarkítják lépten-nyo- thon. Ezek kirakatában nemcsak a csábító színes képek adják a turisták tudtára a bent fogyasztható ételek, és italok választékát, hanem a kirakatokban elhelyezett hatalmas gyümölcstorták és fagy- laltkelyhekü Feltüntetve mindenütt az ár is, nehogy meglepetés érje a vendégeket. Mondják, hogy az idei szezonban már kissé érződik a jövő évi barcelonai olimpiai játékok előszele, és kicsit magasabbak az árak. A mi árainkhoz viszonyítva ugyan valóban borsosabbak az árak, ám a vásárló sohasem érzi azt, hogy áz adag mennyiségét és minősé- ^éOÍTetően becsapták volna. A TENGERPART VARÁZSLATOS, a víz ugyan hűvös, de meglepően tiszta. Az ide látogató idegent a mediterrán nyár minden örömével megajándékozza. A tűző nap melegét kellemesen enyhíti a tengervíz és a mindig érezhető könnyű szél. A végtelenség látványa lenyűgöző, átéli az idegen az ittélők életörömét. A tengerpart Az utunkat szervező IBUSZ jóvoltából eljutunk Barcelonába is. Nyüzsgő, eleven világváros. Gyanítható, Katalónia fővárosa a vállalkozó szellemű polgárainak köszönhetően lett hatalmas, szemet gyönyörködtető város. Innen indult Kolumbusz az Újvilág felfedezésére, és a vállalkozó szellem mintha azóta is öröklődött volna nemzedékről nemzedékre, amit az itt rendezett világkiállítások és a jövő évi olimpia is jól bizonyít. A nagy világrendezvények mindig hatalmas lendülettel gyarapították a történelmi várost. Paloták sora, kiállítóhelyek, köztéri szobrok és új városrészek jelzik egy-egy ilyen kiállítás jótékony hatását. AZ OLIMIPIA. Lázas tempóban folynak az előkészületek. A régi patinás épületeket újjá varázsolják, szállodákat, utakat építenek, új stadionok születnek. Bővítik a már meglévőket. Idegenvezetőnk például egy hatalmas csupasz körbekerített térre mutatott, mondván, jövő ilyenkor ott szálloda lesz. El is hisszük neki, hiszen csak komoly nemzetközi pályázatok útján lehetett elnyerni az olimpiai létesítmények tervé- zését, építését, és a vállalkozók adnak a hírnevükre. Megtekintjük a montjuici olimpiai stadiont is, a leendő megnyitó színhelyét, ahol már mindenféle formában megjelentek az olimpia emblémájával ellátott pólók, táskák és egyéb turistacsalogató tárgyak. Azt mondják az olimpiai építkezésekkel Barcelona legalább ötven évet lépett előre és ha mesés nyereséget nem is hoznak az olimpiai játékok, a befektetés mindenképpen megtérül, ami az utókor számára megmarad. Arról nem is beszélve, hogy néhány hétig a katalán fővárosra figyel a világ, ami szintén nem utolsó szempont. Persze a régi Barcelona most is megőrzi hangulatát. Az óváros zegzugos utcáin a katedrális sejtelmes félhomálya és a kolostor kerengője a régi századok világát idézi, miközben Picasso világhírű képeinek egy részét középkori ódon palotatermek fogadják be. A Sag- rada família (szent család) temploma, több mint száz éve épül, de még mindig nem készült el. A város egyik leglátogatottabb része, hisz a meglévő tornyok pompája és a hiányzók a turisták ezreit vonzzák. ENNÉLTÖBB LÁTOGATÓ talán csak a Ramblason, Barcelona több ezer éves sétányán hömpölyög, megcsodálva a madár és Virágpiac, valamint a hatalmas piaccsamok tarka forgatagát. Jó betérni az elegáns régi üzletekbe is, megtekinteni a divatos finom holmik kínálatát. Nem csoda, hogy Spanyolországnak annyi látogatója van, mert a sok látnivaló mellett itt bizony alaposan felkészültek a turisták fogadására, és szemmel láthatóan jól meg is élnek belőle. Mindezt úgy teszik, hogy az idegenek is jól érzik magukat, és ha tehetik, bizonyára szívesen visz- szatémek ide máskor is. Az olimpiai csarnokok madártávlatból A SZERZŐ FELVÉTELEI az augusztus 1. és 15. között feladott közületi hirdetésekre 30 ®/o kedvezményt ad. \ 1 M&Ji Moszkva (AN) — 250 évvel ezelőtt alakult hivatalos vallássá a buddhizmus Oroszországban. 1741-ben Jeliza- veta cárnö, az Orosz Birodalom egyik hivatalos vallásának nyilvánította a buddhizmust. Még ugyanebben az évben Burjátia területén felépült az első buddhista székesegyház, a Tamcsinszki templom. A buddhizmus már jóval ezt megelőzően elterjedt a Bajkál- tó környékén. A XIV. század végén a Tibetben megreformált vallás Mongólia legjelentősebb politikai erejévé vált. Mivel pedig a burjátok ősei többségükben a mongol etnikai közösség tagjai voltak, a buddhizmus természetesen eljutott Burjátiába is. A folyamat különösen azután erősödött fel, hogy 1712-ben 150 mongol és tibeti láma érkezett Burjátiába. A XVIII. század elejére a lámaizmus már észrevehető kulturális és ideológiai erőt képviselt Burjátiában és kezdett elterjedni Oroszország más területein is. 1809-től a Tamcsinszki templom lett a hambo-lámák székhelye és a XX. század elejéig a templom virágkorát éli. A 30- as évekig 40 buddhista kolostor, templom és kegyhely aranykupolája ragyogott Burjátiában, egészen addig, míg a kegyetlen megtorlások hulláma el nem érte a szerzeteseket és templomaikat. A 40-es évek végére Burjátiában egyetlen templom sem maradt. Velük együtt eltűnt számos népszokás, hagyomány és szertartás is. Csupán 1946-ban a háború után alapították meg a szovjet buddhisták központi lelkészi hiKínai, tibeti és mongol hatás figyelhető meg az ivolgini kegyhely Pogcsin főtemplomán fotók an területen és különösen Burjátiában a buddhizmus ujjászü- letőben van. Új buddhista közösségek keletkeznek, helyreállítják a régi templomokat és kegyhelyeket, buddhista iskolákat nyitnak meg. Munko Cibikov, a 83 éves láma, a szovjet buddhisták elnöke vatalát és ekkor kezdődött meg Ulan-Ude mellett egy buddhista kolostor építése is. Az ország egyes területein, Tuvában, az irkutszki és csitai A szovjet buddhisták szellemi kultúrájának központja több mint 40 éve az ivolgini templom, a szovjet buddhista hívők elnökének székhelye. A templomban gazdag gyűjtemény található ómongol, tibeti és szanszkrit nyelvű filozófiai művekből és orvosi könyvekből. A szovjet buddhista központ, mely tagja a buddhisták világ- szövetségének és az ázsiai békekonferenciának, szeretetet, türelmet és megértést tanítva aktív béketevékenységet folytat és elutasít minden erőszakot. A kurdok életéből Kisvárda (dr. M. Mirza) — A gazdasági-társadalmi élet változásai hatottak az egész kurd lakosságra, a változások befolyásolták mindennapi életüket, gondolkodásukat, ennek ellenére megőrizték szokásaikat, régi életmódjukat. Egy nemzetet kultúrája és szokásai különböztetnek meg egy másik nemzettől, a kur- doknál is így van ez. A kurd nép évezredek óta földművelő nép, megművelte, lakhatóvá tette a hegyeket. A férfi legfontosabb dolga a földművelés volt, emellett állatokat tartott. A szántást öszvérekkel, marhákkal végezték, a vetésben a nő is segített a férjének. Együtt takarították be a termést is. Otthon a nő volt a család gerince, a sok gyerek nevelése mellett a háztartás is az ő gondja volt. Rá hárult a gyapjú feldolgozása, a fonás és a szövés is. Fontos feladata volt még ivóvízzel ellátni a családot. Nyáron gondoskodtak a téli tüzelőről is, összegyűjtötték, megszárították az állatok trágyáját, ezt használták tüzelésre. A megtermelt földi javakból, a kézi szőttesekből, szőnyegekből, ruhákból eladásra is jutott. A kurd nő olyan erős, mint a népe. A nő terhessége idején is keményen dolgozik otthon és a földeken is. Gyakran előfordul, hogy gyermekét is ott hozza a világra. A gyermekáldás nagy esemény, az ismerősök, szomszédok, rokonok gratulálnak, meglátogatják a családot. A nő akár két évig is tud szoptatni, más tejhez csak akkor folyamodnak, ha az anya beteg, vagy meghalt. A csecsemőt hátára kötve magával viszi munka közben is. A kurd nő híres bátorságáról. Az ellenségeskedőket sokszor a nő békíti ki, akár a családban, akár idegenek között. A kurdok szabad idejükben népi játékokat játszottak. Legismertebbjátékaik: a hóié —a gyeplabdához hasonlító játék. A labda fából volt és 30—40 fő is lehetett egy csapatban. A falu határában nagy, szabad téren játszották. A legizgalmasabb akkor volt, ha két szomszédos falu játszott egymással. Mivel a labda komoly sérüléseket okozhatott, sok idős ember viselte a fiatalkori játékok nyomait. A maki a golfhoz hasonló. A 40 centiméter átmérőjű gödörtől 10—20 méterre állt a két csapat, az volt a cél, hogy a fából készült golyót beleüssék a gödörbe. A gogazt szőrrel kitömött bőrlabdával játszották, úgy kellett egymásnak dobálni, hogy az ellenfél ne tudjaelvenni. Gharukab— valamilyen apró tárgyakat (erre a legjobb a gomb) sorba állították és egy kis fémgolyóval el kellett őket ütni. Ezt tétre, legtöbbször pénzre játszották. Nők népviseletben Ismertebb játékok még: zara- zik, sze-kevz, tili kőnk, houfa, hongliszk, babutan, dama. A legfontosabb kurd ünnep a Neuroz, a nemzeti ünnep, aztán a vallási ünnepek és az Újév. Újévkor a gyerekek csoportokban járják a házakat, arcukat kimázolják, énekelnek, táncolnak, Isten áldását kérik a házra és lakóira. A Neuroz nagyon különleges nap egész Kurdisztánban. Március 21-én tartják, a tavasz és a kurd időszámítás kezdetén, az emberek a szabadban énekelnek, táncolnak. E napon egyben a kurd nép a harcát is ünnepli. A harcot, amit az önrendelkezési jogáért, az életben maradásáért a mai napig folytat, és amit előbb-utóbb meg is nyer.
