Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-31 / 178. szám
0! Keiet-Magyarország 1991. júiitis 31., szerda CSUPA ÉRDEKES A MŰSOROK U Nem fontos, de érdekes | T | y J hallgassunk nézzünk MEG? rád ió ❖ televízió 1991. július ti., szerda Otto Bismarck, a „vaskancellár” sihederként is rettegésben tartotta a szülői házat. Testi erejét fitogtató, botrányhősként ismerték a berlini gimnáziumban, az egyetemen a tanárok „akadékoskodását” a szigorú felel- tetéseket karddal akarta megtorolni. Winston Churchill is legendásan rossz tanuló volt. Franklin Benjamin tizenkét éves korában beszüntette az iskolába járást. Igaz, nem önszántából, hanem azért, mert szükség volt a keresetére. A világhírű feltalálóról, Edisonról kilencéves korában azt mondta a tanítója az édesanyjának : „Sajnos, asszonyom, ennél tehetségtelenebb gyereket még nem hordott hátán a Föld!”. * * * Amerikában a múlt század végén kapott lábra a versengés,, hogy ki tud több szót egy közönséges levelezőlap hátára írni. Az első rekorder, bizonyos J. J. Taylor nevű férfi 1881-ben 4 ezer 100 szóig jutott el. A verhetetlennek számító írásművész, McPhail 10 ezer 283 szavas rekordot Ideálok nélkül „Amerika húsz esztendeje árva; azóta, hogy meggyilkolták a Kennedy testvéreket és Martin Luther Kinget. Hiányoznak a hősök, akik képesek lennének fellelkesíteni az amerikai polgárokat” — így jellemezte az amerikai helyzetet Mario Cuomo, az egykori elnökjelölt, New York állam kormányzója. Mint a La Repubblicának kifejtette, az Egyesült Államokban hiányzik valami, ' s ezt a lakosság is érzi, bár nem tudja pontosan megfogalmazni hiányérzetét. „Az az igazság, hogy honfitársaim olyan ideálokat szeretnének maguk előtt látni, akikben hisznek, olyan hősöket, * akiket utánozhatnának. Ilyen azonban nincs, nem létezik.” Rea- gen — szerinte — az anti- hős képmását hagyta örökül, nem valósította meg, amit ígért. Bush, ha beváltja szavát, betöltheti az űrt, amely elődje után következett. állított fel. A furcsa rekordok száma nem csökkent. Egy bizonyos W. A. Barnes nevű angol hivatalnok állítólag az ábécé valamennyi betűjét ráírta egy gombostűfejre, a Mi- atyánkot pedig egy olyan keskeny papírcsíkra, amelyet át lehetett fűzni egy varrótűn. * * * Irodalmi utalások II. Francesco páduai tirannust tartják az erényöv feltalálójának. Állítólag a legtöbb övét Ber- gamóban állították elő, ezért is nevezték „bergamói rácsnak, lakatnak”. Az öv használatát oly mértékig rend- jénvalónak tartották, hogy ha kérő jött a lányos házhoz, az anya játékoztatásként közölte, hány éves volt a lány, amikor a „rácsot” felszerelték rá. A szüzesség igazi garanciája az volt, ha már tíz évesnél fiatalabb korban be- rácsozták a hajadont. *** A XIX. században került nyelvünkbe a makadám szó, amely a zúzott kőből hengerléssel tömörített útburkolat Budapest (MTI-Press) — Jóformán nincs olyan család, ahol előbb-utóbb ne gyűlne össze egy halom, régi, kiolvasott újság. Ez akkor is igaz, ha valamennyien tudjuk: napjainkban egyre több az újságos púitok kínálata, viszont egyre kevesebb a napi- és hetilapokra fordítható pénzünk, nem is beszélve a még drágább folyóiratokról. Olvasni, tájékozódni azonban —, ha szerényebb keretek között is — mindenki szeret, tehát jobban megválogatja az előfizetett, vagy alkalmanként vásárolt lapokat —. de azért egy-kettőt mégis megenged magának... Ha a családban vannak gyerekek, akkor ők rendszeresen lecsapnak az újsághalmokra, s irány a MÉH-le- lep, de gyakorta becsöngetnek ismerős, vagy ismeretlen srácok is, hogy régi újságokat kérjenek. Jól tesz- szük. ha odaadjuk nekik, hiszen kiegészíthetik az árából zsebpénzüket, s a régi papírból új papír, friss újság és más papírtermék készülhet. A régi újságoknak azonban magunk is sokszor neve. Ez is tulajdonnév volt eredetileg. A technológiai eljárás feltalálóját John Loudon Mac Adumnak hívták. Nevének közszóvá válása már az angol nyelvben megtörtént. Ugyancsak angol úriemberről kapta nevét a nemzetközi kifejezéssé lett szendvics is. A fáma szerint egy bizonyos J. Montagu, Sandwich grófja szenvedélyes kártyás volt. S hogy ne kelljen a játékot félbeszakítania, maga mellé rakatott különböző finomságokkal megtűzdelt zsemléket, s azokat rágcsálta, harapdálta kártyázás közben. * * * Az új amerikai fegyver- rendszerek kidolgozásának egyik legnagyobb központja Kaliforniában van: ez a Lawrence tudós nevét viselő li- vermoore-i kutatóközpont. A laboratóriumot a Pentagon megbízásából 1952-ben alapította Ernst Lawrence, a ciklotron feltalálója. Itt dolgozott az amerikai hidrogénbomba atyjaként emlegetett, magyar származású tudós, Teller Ede is. arra, hogy kisgyermekeink abból vagdossanak állat-, vagy növény képeket, gyűjthessük kedvenc színészeik, énekeseik fényképeit, bele- rajzolgassanak, a lapokból különféle formákat hajtogassanak. A szép színes fotók, újságokban megjelent poszterek az iskolakönyvek- fűzetek borítására is alkalmasak ... S vajon mire való még — a kiolvasás után — a napilapok papírja? Nagyanyaink szerint ezzel lehet a legjobban ablakot-tükröt tisztítani, s bár kétségtelenül jók a kifejezetten üvegtisztításra szolgáló szerek — ez a módszer olcsóbb! A régi újságpapír minden olyanra jó, ami nem érintkezik élelmiszereinkkel, illetve érzékeny testrészeinkkel. A lakás legkisebb helyiségében például szigorúan tilos a használata! A WC- papír nem luxuscikk, erre — saját egészségünk érdekében — ne sajnáljuk a pénzt. Élelmiszereket se csomagoljunk újságpapírba, mert a nyomdafesték ártalmas! Természetesen ez nem vonatkozik olyan esetekre, amikor például újságpapírba búr„Hálóját a szerencse..." A tengeri halászatiban végleg véget értek azok az idők, amikor a fogás a halászok tapasztalatától és a szerencsétől függött. A halrajok fölismerésére szolgáló korszerű berendezések közé tartozik az NDK-ban kifejlesztett 2X3 méter alapterületű és 1.2 méter magas áramvonalas, acéikábellel vontatott, 400 méteres mélységig lemerülni képes test, amelynek két fényszórótól megvilágított környezetéből két tévékamera készít felvételeket. Ezeknek a jeleit, továbbá a víz hőmérsékletét és az egyéb jellemzőit mérő műszereknek az adatait ugyanaz a koaxiális kábel juttatja a felszínre, amelyen át a merülő test működését is irányítja. A mélyből érkező jeleket a halászhajón egy kis számítógép dolgozza fel*és jeleníti meg. koljuk a télire elrakott gyümölcsöket, zöldségeket, kü- lön-külön a tojásokat, mert ezeket fogyasztás előtt lemossuk, meghámozzuk, vagy feltörjük, s úgy fogyasztjuk ... A régi újságpapír — mivel hőszigetelő hatású — jól felhasználható ládák-dobo- zok bélelésére. Ritkán használt üvegholmik, vagy porcelánszervizek elcsomagolá- sánál védik az egymás mellé rakott darabokat a töréstől, kicsorbulástól. A cipőkét' jó keményre összecsavart, megfelelően megformázott újságpapír „sámfával” kitömve rakjuk el, s a táskák is jobban megtartják eredeti formájukat, ha ebből a papírból készítjük el a „tölteléküket”. Ha ablakunk, vagy bejárati ajtónk rosszul szigetel, a huzat lengeti a függönyt, beszivárog a nedves, kellemetlen nyirkosság, varrjunk fehér, vagy színes vászonból húzózáras, vagy végig gombolható ablak- és ajtópárnát, s tömjük ki jó szorosra összecsavar.t újságpapírral. A jó háziasszony semmit sem dob ki, aminek hasznát veheti. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00 Hírek — Zenés infor- mációs magazin — 17,30 Hírek — Tudósítások — Interjúk — Lapszemle — 18,00 Mikroobjektiv. Gazdasági közelképek — Műsorelőzetes TV 1 5,45 Jó reggelit, Magyarország! Benne: 5,50 FaLutévé. Tíz perc szolgáltatás — 6,00 A Reggel — körzeti hírműsor — 8,30 A klán. Francia tévé- filmsorozat VI/1. rész (iism.) — 9.25 Évgyűrűk — 9,56 Képújság — 16,24 Napi műsorajánlat — 16.25 Német nyelvű nemzetiségi magazin Unser Bildshirm — 16,50 Képújság — 16,55 Rabszolgasors. Brazili tévéfilmsorozat XXX/9. rész — 17,30 Kalendárium, 1991. Ismeretterjesztő magazin. A hétköznapok tudománya, Mi történt az elmúlt héten? Az adás idején hívható telefonszámok: 112-6432. 1126659 — 18,00 Közlemények — előzetesek — 18,05 Pénzvilág — 18.15 Gyereksarok. Micimackó klub. Esti mese. Fabuláik. Hel- tai Gáspár meséi — 18,45 MOST. A sokoldalú fiatalok műsora — 19,15 Mini klip-mix — 19,30 Híradó — 20,00 Telesport — 20,05 Közlemények — 20.15 Veszélyes élet. Ausztrál tévéfilmsorozat III/2. rész (ism.) — 21,55 The Look of the Year (Az év arca). Másodszor Magyarországon — 22,30 Magyar Hitelbank Tavaszi Koncert ’91. Szilágyi Károly ária- estje — 23,25 Késő esti híradó — 23,30 ZDF-híradó TV 2 Műsorvezető: Kertész Zsuzsa 18JJ5 Mű sor előzetes — 18,40 Esti egyenleg Napi £épes hírösszefoglaló — 19,00 Nyomozz vélünk — Kanadai bűnügyi film Jack Sheridan — Robert Stewart (Benkő Péter), Jerry Holiday — James Gordon (Rudolf Péter), Charlie — Lana Davis (Kökényessy Agnes), Sarah Douglas — Sheri Kowall (Andresz Kati), Don Hopeton — Roger Montgomery (Láng József), Clarissa Hopeton — Elizabeth Reyes (Pap Vera), Reed őrnagy — Madeliene Atkinson (Bessenyei Emma), Roberto Delsandro — Silvester Fox (Perlaky István) — 20,45 Bemutattam . . . Vitnay Tamás műsora — 21,50 Van 5 perce? Chopin: a-moll keringő — 22,00 Híradó — 22,35 Napzárta előtt . . . 23,00 „Vészben és viharban” Dokumentumfilm (ism.) ?,oílhU £ tto'-íMusíC TV 18,30 Videoklipek — 19,30 Tár- csázz! — 20,00 Ray Cokes — 22,30 Újdonságok a moziban — 23,00 Szombat éjjel — 23,30 Riport — 23,45 Újdonságok — 24.00 Az MTV slágerei — 1,00 Krls- tlane Backer — 3,00 Éjszakai videók SUPER CHANNEL 17,00 Élő vidoshow — 19,00 Egyveleg — 20,30 Szjja. Diddie (aim. film) — 22,00 Hírek, sport — 22,20 DoOoumentuimjfilm — 23,2« Sport — 0,20 Hírek — 0,30 Naigy koncertek ’80 TELE 5 18,30 Hírek — 18,33 Ország, város — játék — 19,00 Hírek — 19.45 — Hopp vagy kopip — játék — 20,15 Oroszlán reggelire (film) — 21,35 Hírek — 21,45 Újdonságok a moziban — 21,55 Robin Hood (ism.) — 231.25 Dracula gróf boszorkánya (ism.) SAT 1 17,45 Műsorismertetés — 17,50 Három fiú. három lány (amerikai sorozat). Négy hölgy beköltözik — 18,15 Bingo — játék — 18,45 Híradó, időjárás — 19,15 Szerencsekerék — ZO.OO Hunter (am. krimisorozat). Az informátor — 21,00 Utazás a Holdba (angol film) — 22,45 Hírek, sport — 23,25 Az átok örökösei (am. sor.) A madárijesztő — 0.15 Filmkészítők — 0.30 Hunter (ism.) — 1,20 Sport — golf — 1.50 Műsorismertetés RTL PLUS 17,45 Játssz velünk! — 18,»0 A hétmilló dolláros asszony (amerikai akciáfil'm-sorozat). Elárulva és eladva — 18,45 Híradó, időjárás — 19,25 Fedőneve: Tüzrökia (am. sor.) — Merénylet következményekkel — 20,15 A „szentéletü” József (színházi közvetítés) — 22,00 Tévétükör — magazin — 22,35 Dr. Westphall főorvos (amerikai sorozat). Aratóünnep — 23,25 Hírek — 23,35 New York védőangyala (amerikai krimisorozat) 36 óra haladék — 0,25 Dr Westphall főorvos (ism.) — 1,10 Pankráció POZSONY 1 17,50 Riporterek stúdiója — 18,50 Torna — 19,00 Esti mese — 19,20 Időjárás — 19,30 Tévénapló — 20,00 Mária Vandamme. Francia sorozat befejező része — 21,25 A tettes ismeretlen, a nyomozás folytatódik — 21,55 Riportfilm — 22,10 Események, kommentárok — 22,40 Kütyabőr. Tévéjáték SZOVJET TV 16.40 Zenei kincsestár — 17,30 Nemzetközi hírszolgálat — 17,45 Planéta — 18,30 Magánszemély. 1. rész — 20,00 Vremja — 20,40 Lépcsőfokok — 22,10 Hírszolgálat — 22,30 Teleszkóp — 23,30 Kvóta Jeanne d’Arcnak — 0,15 Mai gánszemély. 1. rész Mire való még az újságpapír? A Wallenberg-ügy 2. Mjasznyikov professzor elszólja magát 1947-BEN ALBERT EINSTEIN fordult levélben Sztálinhoz: megkérte, nézzen utána, mi történt a hőslelkű svéddel. Sztálin azt válaszolta, hogy sajnos nincs tudomása Wallenberg hollétéről. Foglalkozott az üggyel az amerikai kormány is; elvégre Wallenberget az amerikaiak kérték fel, hogy a War Refugee Board programjának képviseletében vállalja el a követségi titkári posztot Budapesten. Az akkori politikai viszonyok következtében (a békeszerződést még nem kötötték meg) az amerikaiak nem léphettek fel közvetlenül Magyarországon, de arra készültek', hogy a svéd kormány jóváhagyásával interveniálnak a szovjeteknél. A svédek azonban a Szovjetunióhoz fűződő jó államközi kapcsolatokra hivatkozva többször is megtagadták a hozzájárulásukat. Mindezt csak Schwarz professzor asszonytól tudtam meg, miután elhatároztam: nem kezdeményezek olyan lépéseket, melyek korábban már kudarcot vallottak. A végén kiderült: ő maga is akkor érte el a legtöbb eredményt, amikor önállóan próbálkozott. 1961-ben egy moszkvai orvoskongresszuson találkozott Mjasznyikov professzorral, akit már korábbi hasonló rendezvényekről ismert, és csak rutinszerűen tette fel neki a kérdést: nem tud-e valamit Raoul-Wallenberg sorsáról. A válasz hallatán valósággal megdermedt: „Wallenberg nálunk van, egy pszichiátriai klinikán”. Schwarz professzor asz- szonyt annyira feldúlta a hír, hogy otthagyta a kongresz- szust, hazautazott Stockholmba, és azonnal riasztotta a Wallenberg családot, valamint a külügyminisztériumot. Ám másnap, amikor vissza akart repülni a kongresszusra, kiderült: nem kap többé vízumot. A SVÉD KÜLÜGYMINISZTÉRIUM nyomatékos érdeklődésére a szovjetek kijelentették: megvizsgálták az ügyet, de Mjasznyikov professzor tagadja, hogy valaha is hasonló kflelentést tett volna. Ekkor Svédország, akkori nagykövetén, Gunnar Jarringon keresztül, azt követelte, hogy szembesítsék Mjasznyikov professzort Schwartz professzor asszonynyal. Néhány hét múlva a szovjetek hozzájárultak a kéréshez. Schwarz professzor asszony azt mondja, ez a néhány perc örökre emlékezetébe vésődött. Mjasznyikov le- horgas2tott fejjel ült vele szemben, és egyszer sem nézett a szemébe. Gépiesen eldarálta, hogy bizonyára félreértésről van szó — a beszélgetés német nyelven zajlott, és a kollegina nem jól értelmezte az ő szavait. A professzor asszony így felelt: „Kedves kolléga úr, mi már a legbonyolultabb orvosi kérdéseket is megvitattuk németül, és remekül megértettük egymást. Adott esetben egy rendkívül egyszerű kérdés hangzott el, ön pedig rendkívül egyszerűen megfelelt rá. Elképzelhetetlen, hogy bármelyikünk is félreértette volna a másikat”. Mjasznyikov azonban nem volt hajlandó folytatni a vitát, és hasonló állásponton volt Jarring nagykövet is, aki a szembesítést megszervezte, és egy szovjet külügyminisztériumi tisztviselővel együtt maga is jelen volt. Találkozásom a professzor asszonnyal — ezzel a nagyszerű teremtéssel — rendkívül tanulságos és élményszerű volt, ám mégsem mondhattam, hogy egy centiméterrel is előbbre jutottam volna. Ha eredményt akarok elérni, még több ember előtt kell feltárnom a Waltenberg- sztorit. Ezért cikket írtam róla évkönyvünkbe, amelyet több mint húszezer ember kap kézhez a világ minden táján. A cikkben felszólítottam olvasóinkat, ha valaki csak a legcsekélyebbet is tudja Wallenbergről, lépjen velünk érintkezésbe. A LEGFONTOSABB ADAT a közvetlen környezetemből érkezett. Egy napon levelet kaptam dr. Menahem Melzer bécsi orvostól, aki felajánlotta, hogy Wallemberg ügyében kész találkozni velem. Még aznap este elmentem hozzá, és meghallgattam kalandos történetét. Melzer tagja volt az osztrák kommunista pártnak. A harmincas évek elején fiatal orvosként a Szovjetunióba utazott. hogy segédkezzék „a kommunizmus felépítésében”, és belecsöppent a sztálini hajsza kellős közepébe. A titkosrendőrség válogatás nélkül tartóztatta le mindazokat, akikben az eszelős sztálini rendszer ellenséget látott — köztük elsősorban a meggyőződéses európai kommunistákat, a szovjet rendszer legőszintébb barátait. Melzer könnyűszerrel kiszámíthatta, mikor kerül őrá is a sor, és ezért elhatározta, hogy az országon belül keres búvóhelyet: orvosnak jelentkezett Szibériába. A háború után egy olyan egészségügyi szerv vezetőjévé léptették elő, amely többek között a Vorkuta környéki kényszermunkatáborokat is felügyelte. Működött ott egy különösen hírhert tábor, melynek foglyait a Pécsora gátjának az építkezésénél dolgoztatták. A nehéz munka számos táborlakót úgy legyengített, hogy ideiglenesen, amíg csz- sze nem szedik magukat, ál kellett helyezni őket egy melléktáborba. 1948 nyarán dr. Melzer két másik orvossal együtt ezt a melléktábort kereste fel, hogjt ellenőrizzék, helyreállt-e már a foglyok munkaképessége. E célból meztelenül felsorakoztatták az embereket egy pad mögött, a padra kirakták az irataikat, nehogy a hosszadalmas kérdezősködéssel túl sok idő vesszék kárba. EKKOR PILLANTOTTAM MEG VÁRATLANUL Raoul Wallenberg nevét — mesélte Melzer doktor. — Pontosan emlékszem rá, mert még az is eszembe jutott, hogy bizonyára elírták a nevet — így lett Paulból Raoul.” Melzer felhívta a németes külsejű fogoly figyelmét a hibára, de az kijelentette, hogy őt valóban Raoulnak hívják, s hozzátette, hogy skandináv keresztnév. Melzer megjegyezte, hogy még soha nem hallott ilyen furcsa nevet mire a svéd kioktatta: bizonyára olvasott már valamikor Amundsenről — nos, £ sarkkutatónak Roald a keresztneve, az pedig még a Ra oulnál is sokkal idegenszerűb ben hangzik. „E beszélgeté: miatt ragadt meg emlékeze temben az egész epizód — mondotta Melzer doktor — és amikor most az évköny vükben olvastam a Wallen berg-ügyről, rögtön elhatá roztam, hogy jelentkezen önnél.” Következik: Sztálin gálán ajándéka