Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-30 / 177. szám

1391. július kedd HAH ÉR ttlis MIGY1R MÓDRA Pereskedés a vagy ónért Önkormányzati pénzből készül a csatorna Eperjeskén A SZERZŐ FELVÉTELE M. Magyar László Eperjeske—Mándok — (KM) — Közel húsz évi. kö­zös tanácsi irányítás irtát: megyénk legtöbb település«: az önállósodás útjára lépett Az akkori központosító törek vések időzített bombaként za­varják meg most a minden­napi életet, ugyanis a látszó­lag békés házasság felbontá­sa indulatokkal, nézeteltéré­sekkel jár. Mándokhoz 1971-ben csa tolták Benket, Eperjeskét és Tiszamogyoróst, azonban ez év januárjától már önálló község lett e két utóbbi falu. Mint oly sok helyen, Eperjes­kén is felvetődött a vagyon megosztás kérdése, de egye lőre nem sikerült megegyez ni. Tanítás it help Eperjeskén a termelőszö vetkezet központi épületének egyik szobájában fogad Papp- né dr. Polgár Orsolya jegyző. — Mándok elzárkózik attól, hogy bármit is adjon a társ­községeknek — magyarázza haragosan. — A községben öt helyen tanítanak, minden berendezés régi. Bezzeg Mándokon két iskola is épült az utóbbi években, az egyik állítólag ide került volna. Az elmúlt 20 évben nemigen volt itt beruházás, ami épült, az is főleg társadalmi munkában készült el. Az Alkotmány Ter­melőszövetkezet sokat segített az óvoda, a kéttantermes is­kola épülésekor, a ravatalozó­ba pedig az egyház segített be. A mándoki polgármeste­ri hivatal azt számolta ki, hogy az 1990-es évre 2,5—3 millió forint járna nekünk. Mi azt szeretnénk, hogy 1986- tól mutassák ki, mennyi ille­ti Eperjeskét. A pénzt tud­nánk mire fordítani: nincs kultúrház, mozihelyiség, tor­naterem, út, járda, nincs hely falugyűlésre, a polgár- mesteri hivatalban nincs te­lefon. Még céltámogatást se kaptunk semmire, mivel nincs megkezdett beruházásunk. El­keseredettek vagyunk, segít­séget sehonnan nem kapunk. A mándoki polgármesteri hivatalban Bereczki Zoltánná tájékoztat a vagyonmegosztás lehetőségeiről. Fizetni nem tudnak — A 20 évre visszamenőleg mindent kiszámoltunk, s ez alapján 2 millió 651 ezer fo­rint járna Eperjeskének. Ugyanakkor Eperjeske azt nem vette figyelmébe, hogy megépült a vímű, amely füg­getlen volt a közös tanácstól, ugyanis a vizmütársulatot Mándok lakossága hozta lét­re. Az eperjeskei lakosság kintlevősége így még több mint 4 millió torint. Ezért mi javasoltuk, a kintlevőség le­gyen a helyi hivatalé, cseré- be'mondjon le a vagyonmeg­osztás révén Eperjeskének juttatandó összegről. Tudni­illik mi fizetni nem tudunk. A pénzünk arra elég, hogy az intézményeket működtessük. Ha egy szakértő mégis úgy döntene, hogy jogos Eperjes­ke követelése, akkor tulaj­donjogot kaphat a mándoki iskoiára, a fogorvosi rendelő­re a lakosság arányában. De akkor ilyen arányban a fenn­tartási költségek őket is ter­helik. Dönt a bíróság Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a vagyonmegosz­tással foglalkozó községi ve­zetők. Mivel a megosztás módjára központi irányítás nem született, minden attól függ, hogyan tudnak megál­lapodni az önkormányzatok. — Azért nincs semmilyen központi irányzat, mert az sértette volna a települések szuverenitását — mondja dr. Tóth Sándor, a köztársasági megbízott nyíregyházi terüle­ti hivatalának osztályvezető­je. — Minden jogi személyre a polgári törvénykönyv vo­natkozik. Így megállapodás hiányában — mint minden vagyonperben —, a bíróság dönt. Minden önkormányzat joga — mérlegelve a veszte­ség lehetőségét és a perkölt­séget —, hogy vállalja a va­gyonmegosztás érdekében a bírósági eljárást. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében ed­dig még a perre nem volt példa, de ha a felek nem tud­nak megegyezni, akkor csak a bíróságnak van joga dönteni. Humor RECEPT. „A jól megírt regénynek három alapszabá­lya van. Sajnos, ezeket sen­ki sem ismeri.” Ezra Pound (1855—1972) amerikai költő ÖNKRITIKA. „Könyvem­ben nagyon őszinte vagyok. Az első hibámról 850 oldalon beszélek.” Henry Kissinger (1923—) amerikai politikus PORTRÉ. „Már szinte közhelynek számít, hogy Bush elnök vad oroszlán külföldön, itthon a kongresz- szus előtt.pedig csak dorom­boló macska.” A The Vall Street Journalból KEZELÉS. „Még hogy mi kínoztuk volna a foglyokat?! Ki mer ilyet állítani? Ezzel szemben az az igazság, hogy a foglyok kérték a kínzást. Azt mondták, hogy csak így tudnak megtisztulni lelki­leg.” A leváltott kuvaiti rendőrfőnök DÍJAZÁS. „A Nobel-díj olyan mentőöv, melyet an­nak a fuldoklónak dobnak, aki már partot ért.” Bernard Shaw (1856—1950) brit drámaíró IRODALOMTORTENET. ,.Miután számos kiadó visz­szaadta a müvét, úgy dön­tött, hogy az utókornak ír.” George Ade (1866—1944) amerikai drámaíró NYELVELÉS. „Én azt sze­retném, hogy Európa közös nyelven beszéljen. De ez ne az amerikai legyen.” Francois Mitterrand, francia elnök BŰNÖS VAGY. „A kiadó­jával úgy van az ember, mint a feleségével. Inkább a másokét akarja." Norman Douglas (1868—1952) brit író AZ ÍTÉSZEKRŐL. „A kri­tikusok olyanok, mint az eu- nuchok a háremben. Tudják, hogyan kell csinálni, látják is, amint csinálják, de kép­telenek arra, hogy ezt ma­guk csinálják.” Brendan Behan (1923—1964) ír drámairó SZADISTA. „A megátal­kodott marxistákat szerin­tem, úgy kellene büntetni, hogy kötelezővé kellene tenni számukra: olvassák el száz­szor Kim ír Szén összes mü­veit.” A. Juszuf, etióp történész A KÍVÁNSÁG. „Itt az ide­je, hogy meszabaduljunk a korábbi magatartásunk nyo­masztó terhétől, melyet egy régi orosz anekdotával vilá­gítok meg. Az egyszeri pa­raszt — amikor a jó tündér megígérte, hogy minden kí­vánságát teljesíti. de csak azzal a feltétellel, hogy a szomszédja ugyanakkor a kétszeresét kapja — szóval paraszt azt kívánta, hogy a háza legyen tele disznószar­ral.” Borisz Jelcin, orosz elnök Tízsdeinfi Budapest (KM — P. Gy.) — Az utóbbi hetekhez ha­sonlóan, az elmúlt héten is álmos tőzsdenapoknak le­hetett tanúja a Budapesti Értéktőzsde kis létszámú közönsége. A tőzsdeindex folyamatosan zuhan, az év eleji Öböl-háború kezdetén regisztrált szinttel egyezik meg. Előrejelzések szerint még további csökkenés vár­ható. A mérsékelt piaci érdeklődést mutatja a bró­kerek fogyatkozó száma is. A FOTEX-részvények for­galma továbbra is dominál, napi 20—60 kötéssel. Az árfolyama azonban jelen­tősén esett, a múlt heti 207 Ft-ról 199 Ft-os átlagárra. Az IBUSZ-papírok árfo­lyama alacsony. Vételi szán­dék van, de a tulajdonosok nem akarnak 4200 forint körüli áron megválni pa­kettjüktől. A TERRAHOL- DING-részvények árfolyam- görbéje a kezdeti stabili­tás után lefelé tart. Felte­hetően szerepet játszanak ebben a jugoszláviai ese­mények is. A KONZUM- papírok néhány kötésben, alacsony — 1200—1300 fo­rint közötti — átlagáron, forogtak. A kínálat domi­nált. A Szövetkezeti Sör­gyár-, valamint a SZTRÁ­DA Skála-részvények az évi átlagárfolyamhoz képest alacsony árban és kis szám­ban cseréltek gazdát. A STYL Ruhagyár papírjai mélypontra kerültek a múlt pénteken. Mindössze 3050 forintot adtak értük. A Bonbon Memingway- és a BUDAFLAX-részvények tartják közepes árfolyamu­kat. A Skála-Coop-rész- vényekre szintén alacsony, 22 625 forintos átlagáron kötöttek üzletet. Az AGRIMPEX, a DU- NAHOLDING, a MÜSZI, a NITROIL és a NOVO TRA­DE papírjaira vagy vételi vagy eladási szándék volt, nem jött létre kötés. Szenét dolog Tóth Kornélia A vállalkozók rugal­masságától hangos a magyar sajtó. Bizo­nyára jóleső érzéssel zse­belik be a dicséretet, amelynek egyik lényeges eleme; olcsóbban kínálják szolgáltatásaikat, mint a mozdulatlanná dermedt és a monopolhelyzetéból fa­kadó előnyökről lemonda­ni kényszerülő állami nagyipar. Bizonyára sokan tapsolnak a kisvállalkozók sikerének; mintha helyet­tünk is ujjat húznának a „nagyokkal”. Ez az öröm persze . ad­dig tart, amíg valóban megtakaríthatunk pár fo­rintot a magánkereskedők, vagy termelők szolgáltatá­sainak igénybevételével. Történt pedig Üjíehér- tón, hogy a városi rangra aspiráló településen a mind több új családi ház felépülte után új utcákat nyitottak. A polgármesteri hivatal pedig annak rend- je-módja szerint ezeket is be akarta kapcsolni a sze­métszállításba. Még meg sem hirdették, hogy esetleg vállalkozásba adnák, a sze métgyűjtést, amikor már többen ajánlkoztak a szó gáltatás megszervezésévei Hiába nézték át tétele sen a polgármesteri hiva talban az ajánlatokat ■> | mindegyik esetben arra a következtetésre jutottak igencsak vastagon fogott a vállalkozó ceruzája, ami­kor kalkulációt vetett pa­pírra, mennyiért lenne haj­landó szolgáltatni. Í gy aztán nem megle­pő, hogy a hivatal is számolt és úgy dön­tött, nem kér az új jelent­kezőktől semmit. Legfel- | jebb nem tetszeleghetnek | abban a szerepben, hogy j néhány vállalkozónak munkát adtak, ám jobban sáfárkodnak az egész tele­pülést illető pénzzel: ezért ez év december 31-éig meghosszabbították a la­kossági szemétszállításra kötött szerződést a nyír­egyházi közterület-fenntar­tó vállalattal. Ilyen az (üz­leti) élet. Jigszeri a „tejiigy” Dr. Gilányi lizsef, a tejipar! vállalat igazpatája írja Az utóbbi he­tekben napi­lapjukban több cikk jelent meg a tej­termelés és felvásárlás problémájáról. Ennek örü­lünk, hiszen így nyilvá­nosságot kap az ügy. A tavaly felhalmozódott tejtermékkészletének csök­kentésére a kormány pá­lyázatot írt ki extraszub­venció melletti export ér­tékesítésére. A pályázat elnyerésének egyik fel­tétele volt az 1991. évi tejfelvásárlásnak a tava­lyihoz képest 85 százalék­ra történő csökkentése, amelyről levélben febru­árban értesítettük a ter­melőket. Időközben a kor­mány és a termelők ér­dekképviselete között lét­rejött egy megállapodás, amelyben a termelők 15 százalékos csökkentést vál­lalnak. Vállalatunk már­cius 1-jével érvényes ér­tékesítési szerződést kö­tött a termelőkkel, amely­ben rögzítve van, hogy a felvásárolható mennyiség a bázis 85 százaléka lehet. Tekintve, hogy a felvá­sárolt mennyiség az első fél évben csak 88 száza­lékra csökkent, vállalatunk olyan intézkedésekre kény­szerült, amely biztosítja éves szinten a 85 százalék elérését. Vállalatunk intézkedése tehát jogszerű volt. Kognmentár ____________ Vízóratünet Dankó Mihály A víz azon ásványkin­csek közé tartozott, melyről azt hitte az ember, mérhetetlen meny- nyiség áll rendelkezésre. A szakemberek, a természet ismerői azonban megkon­gatták a vészharangot. Az is kiderült, hazánk vízsze­gény ország, s ha nem kez­dünk el takarékoskodni, nagy bajok lesznek. A díj­fizetés, s annak drasztikus emelése valamelyest vissza­fogta a fogyasztást, de ez nem elég! Kiderült, ha nem csökken a pazarlás, veszély­be kerül környezetünk. Nyíregyházán egy nemré­giben megtartott „vizes” konferencián a résztvevők azt kutatták, mily módon le­hetne a lakosságot „rákény­szeríteni" az ésszerű spóro­lásra. Két nézet is ütközött; sokan amellett kardoskod­tak, minél előbb meg kell szüntetni a többszintes la­kásokban az átalány vízdíj fizetési-rendszert, és min­den helyre egyéni elszámoló órát kell felszerelni. Az egyik hozzászóló a gyakorlatból idézve elmond­ta: a lakásokban a vízóra felszerelésekor a tulajdonos mindjárt kijavíttatta a cse­pegő csapot. Addig nem volt érdekes, ki mennyit fo­gyasztott (folyóvízen szere- tett-e lubickolni vagy moso­gatni), a központilag megál­lapított összeg nem válto­zott. Ugyanannyit fizetett a bérmosást vállaló lakó is, mint az egész héten alig ott­hon tartózkodó. Mások szerint a lakáson­kénti mérés nem oldható meg, mert nagyon drága, ezért ne ringassák „hamis illúzióba” a lakosságot. To­vábbra is a főmérő adatai alapján kell a számlázást el­végezni. * E n azokkal értek egyet, akik arra voksolnak, kerüljön minden fo­gyasztóhoz vízóra, még ak­kor is, ha először a költsé­gek soknak tűnnek (az óra, a beszerelés, a hitelesítés ára stb.). Biztos vagyok benne, megváltoznak a víz­használati szokások. Az igazságos mégiscsak az len­ne, ha mindenki annyit és azért fizetne, amennyit fo­gyaszt. Különben a vita so­hasem ér véget. Kelet-Magyarul szasi 3 A „Metriferr Kft.” alapvető­en a kisebb cs nagyobb mér­legek gyártá­sát végzi. Al­kalmazkodni kell azonban a piachoz — vallják a fe­hérgyarmati üzem vezetői. Az OETL Mo­torgyárral szerződést köt­ve korsze­rű kistraktort és annak tarto­zékait gyárt­ják. MOLNÁR KAROLV FELVÉTELE

Next

/
Thumbnails
Contents