Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-30 / 177. szám
4 Kelet-Magyarország Külpolitikai jegyzőt A START ürömi Esik Sándor A szovjet—amerikai csúcstalálkozón aláírandó okmány kétségtelenül az évszázad egyik legjelentősebb dokumentuma, hiszen a leszerelésben eleddig nemigen értek el nagyobb eredményt a szuperhaltamak. Gazdasági elemzők azonban — hiába katonapolitikai eseményről van szó — máris a Gorbacsov— Bush megbeszélések vár- ' hatóan nagyszabású további lehetőségeit veszik számba. A szovjet sajtó a közelmúltban mind gyakrabban feszegeti az együttműködést, vagy, hogy pontosabbak legyünk, az együtt nem működést. Nem is rejtik véka alá, hogy a megbeszéléseken első helyen kell szerepelni ezeknek a témáknak. A szovjet vezetőnek a Hetek londoni csúcstalálkozója után újabb alkalma kínálkozik arra, hogy eme nem kimondottan harcmezőn újabb győzelmet könyveljen el. A hatalmas ország gyengélkedő gazdaságára nagyon ráférne a korszerűsítés, a lakosságra pedig az emberhez méltó ellátás. Ez utóbbi korántsem könyör- adomány volna, hiszen nem elhanyagolható, hogy a Szovjetunió. végülis egy negyedmilliárdos piac, és fizetésképtelensége nem tarthat örökké. A szovjet— amerikai kereskedelmi forgalom azonban egyelőre csak jelképesnek mondható, és leginkább a hidegháborús állapotokat tükrözi, hiába vált régenvolt múlttá az az időszak, amikor a két tábor még kígyót-békát kiáltott egymásra. Joggal tehetik szóvá Moszkvában, hogy az amerikai vállalkozó tőke még nemigen mutatta meg oroszlánkörmeit. Az USA vállalkozói viszont azt válaszolhatják, hogy az oroszlán bátorsága is kevés ahhoz, hogy egy ilyen anarchiában leledző ország piacára bemerészkedjenek. Való igaz viszont, hogy az európai országok, így Németország, Finnország, Olaszország bátrabbnak bizonyultak, és az USÁ-t megelőzve megtették az első lépéseket. Gorbacsov nem pénzt, hanem lehetőséget kér ezúttal is — a bukszák ugyanis sokkal nehezebben nyílnak meg, mint azt a Kremlben remélik. így cselekedett már a londoni csúcson is, és kiderült, hogy taktikája kiállta a krititkát. Sikerét honorálta a legutóbbi pártplé- num — amelyből a vészes jóslatok ellenére ép bőrrel —, ha nem is megerősödve került ki. A szovjet—amerikai kereskedelmet akadályozó adminisztratív gátak közül — mint azt az amerikai sajtó már beharangozta, megszűnik egynéhány. A legnagyobb kedvezmény megadása lesz a vendég ajándéka, ami nem kis dolog. Lehet, hogy egy bizonyos történelmi távlatból egyazon elbírálás alá esik majd a Start-egyezmény jelentőségével. Az Aitoitalia akciíja Budapest (MTI) — Egyhónapos akció keretében kedvező feltételek mellett forgalmaz Fiat személygépkocsikat az Autoitalia Kft. A Fiat SpA járműveinek kizárólagos magyarországi forgalmazója az eddigi itthoni gyakorlattól eltérő részletfizetési rendszert vezet be hétfőtől — jelentették be a cég vezetői hétfői sa j tótáj ékoztató j ukon. Mészáros Péter ügyvezető igazgató elmondta, hogy az Autóker 20 eladási helyén megvásárolható autókért a bruttó bekerülési ár felét kérik el a vásárláskor, a további 50 százalékot háromféle, kedvezményes formában fizetheti meg a vásárló. Kilenc hónapos futamidő esetén kamatmentes, 12 hónapos futamidővel 9 hónapos kamatmentes és 3 hónapos havi 2 százalékos kamatozású, 15 hónapos futamidő esetén pedig 9 hónapos kamatmentes és 6 hónapos, havi 3 százalékos kamatozású részletben kell kifizetni. A társaság garanciát, kezességi nyilatkozatot nem kér, ellenben a gépkocsi tulajdonjogát a részletfizetés idejére fenntartja, azaz a forgalmi engedélybe az elidegenítési tilalmat bevezetik. Az eladási szerződésben szerepel, hogy az új tulajdonos köteles Casco biztosítást kötni. A telephelyeken hétfőtől 500 Fiat Typo, Unó és Tompra várja a vásárlókat, amelyeket az új tulajdonos 1—2 napon belül átvehet. Az akciót később kiterjesztik haszonjár- művékre is. Az Autoitalia Kft. bejegyzés alatt lévő cég, alapítói az Autoiker Kft. és a Fiat SpA. A vállalatot 2 millió dollárnak megfelelő forint alaptőkével hozták létre, a magyar cég 80, az olasz 20 százalékikal részesedik. Az év hátralévő részében a tervek szerint 6—800 személyautót és 2—300 tehergépjárművet forgalmaznak, jövőre pedig az előbbiből 2—3000 darabot, az utóbbiból 1— 2000 darabot szándékoznak eladni. A vállalat biztosítja az általa forgalmazott autók alkatrészellátását is: eddig beérkezett 97 millió líra értékű alkatrész, és megrendelték további 67 millió lírának megfelelő értékűt. BRÜSSZEL: „Nekünk is jogunk van szabad és független országban élni”— ilyen transzparensekkel és zászlókkal felszerelkezett, több ezer borvát nemzetiségű tüntető fogadta július 29-én az európai közösség külügyminisztereit tanácskozásuk megkezdése előtt. TÚL A MEGYÉN 1991. július 30., kedd MOSZKVA: Fél nappal a szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt, július 29-én Alekszandr Besszmertnih és James Baker, az amerikai diplomácia irányítója még egy utolsó megbeszélést tartott. Szerbia tengerpart nélkil? A víz hatalmas érték Jó úton halad a magyar gazdaság OECD-tamilmánv Részül hazánkról Belgrád (MTI) — Ha Horvátország és Szlovénia kiválik Jugoszláviából, a csonka országnak nem marad tengerpartja. Pontosabban Szerbiának nem lesz, mert a Dubrovniktől az albán határig húzódó Adria-part Crnagórá- boz, a Dubrovniktől az olasz határig terjedő rész pedig Horvátországhoz és Szlovéniához tartozik. A mintegy 600 kilométer hosszan húzódó horvát tengerpartból Kardel- jevo alatt csak egy 20 kilométeres szakasz tartozik Bosznia-Hercegovinához. A tengerpart pedig hatalmas érték. Elég csak a szállodákra, az üdülőkre, az idegenforgalmi nevezetességekre a kikötőkre, a hajójavítókra, az olajfinomítókra, a flottákra emlékeztetni, nem is beszélve a halászatról, s mindenki előtt világos gazdasági értelemben micsoda óriási jelentősége, következményei vaunak Horvátország elszakadási törekvéseinek. Nem csoda, hogy Belgrád minden tőle telhetőt megtesz a kiválás késleltetésére. A szlovén és a horvát függetlenségi döntések végrehajtására elrendelt moratórium három hónapja alatt talán felmérni sem lehet, hogyan működjön „a szuverén köztársaságok gazdasági érdekközösségén” alapuló új Jugoszlávia. A két köztársaság függetlenedése olyan gazdasági csődhalmaz közepette érte a szövetségi vezetést, amelyre nem valószínű, hogy gyors megoldást tudnak találni. Az OECD adatai szerint Jugoszlávia ma az európai „ranglista” élén áll a munkanélküliek arányát tekintve. Idén már a munkaképes korúak több mint 20 százalékának nincs munkája, az infláció havi 10 százalék körül alakul, az iparcikkek óra egy év alatt megduplázódott, az előző évihez viszonyítva idén már kb. 17 százalékkal csökkent az ipari termelés. Mindezekhez jönnek még a háborús károk. Csak Szlovéniában közel 3 milliárd dollárra becsülik a károkat, az idegenforgalom veszteségeit talán prognosztizálni sem lehet. A Dubrovniktől Rijekáig húzódó mintegy 600 km-es horvát tengerparton végigautózva, a magyar megfigyelő alig találkozott turistával. Néhány osztrák, német és holland rendszámú személygépkocsi közlekedett csak vasárnap délelőtt a rekkenő hőségben, de a volán mögött talán ezekben is jugoszláv vendégmunkások ülhettek, akik több százezer sorstársuk közül „vállalták a veszélyt” és hazalátogattak. Budapest (RS—ISB) — A piacgazdaság kiépítésében helyes úton jár Magyarország, ám a makrogazdaság egyensúlyának a megteremtésében még számtalan tennivaló akad — állapítja meg többek között az az országtanulmány, amelyet a legfejlettebb hu- szonnnégy ipari ország közös szervezetének, az OECD-nek a titkársága készített hazánkról. E nem mindennapi jelentőségű tanulmánynak különös súlyt ad, hogy gazdaságunkról pozitív képet mutat, s mivel a dokumentumot eljuttatják az OECD országainak kormányaihoz és gazdasági vállalkozóihoz is, reményünk van arra, hogy megnő a külföldi tőke érdeklődése a magyarországi befektetések iránt. A tanulmányt nemrégiben Párizsban mutatták be a külföldi szakembereknek és a nemzetközi sajtónak. Az eseményen hazánk képviseletében a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Martonyi János vett részt. A dokumentum jelentőségéről őt kérdeztük. Bár a tanulmány nem minden megoldási javaslata egyezik a magyar gazdasági kabinet és a közgazdászok véleményével, mégis alapvető ajánlásait és megállapításait tekintve elfogadják a hazai szakemberek. Az OECD szakértői pozitívumként értékelik, hogy hazánk jól halad a piacgazdaság felé vezető úton, s ehhez mérten nagy lépéseket tett a strukturális reformok és a privatizáció terén. A külföldi tőke beáramlása folyamatos, s az összeomló keleti piacról sikerült nyugatra átirányítani a termékeink egy részének az exportját. Jelentősen csökkent az állami szubvenció, s a vártnál kedvezőbb a költségvetés mérlege is. A negatívumok felsorolásában az első helyen a makrogazdasági stabilitás hiányát, a bruttó hazai termék folyamatos csökkenését, illetve a nem elég szigorú pénzügyi és költségvetési, valamint antiinflációs politikát említik meg. Megjegyzik: ahhoz, hogy gazdaságunk exportorientált növekedési pályára állhasson át, nemcsak kemény és következetes antiinflációs politikát kell folytatnunk, hanem meg kell szüntetnünk a költségvetés hiányát is. Az ajánlások köre, nyugat-európai tapasztalatokra épülve, kiterjed a forint leértékelésének a módszerére, s elemzi a munkanélküliség kezelését is. A hazai szakértők véleménye szerint a legnagyobb értéke az a tanulmánynak, hogy elkészült, hiszen a hu- szonnégyek eddig csak magukat elemezték ilyen formában. A meglehetősen pozitív dokumentum jövőjéről kérdezve megtudtuk, hogy az országtanulmányt elküldik az OECD minden kormányának, s a fejlett ipari országok számottevő bankjai, részvény- társaságai, s üzleti körei is megkapják. Mindez valószínűleg növelni fogja a hazánkkal kapcsolatos bizalmat, és élénkítően hathat a külföldiek befektetési kedvére is. Sőt, elősegítheti egy másik célunk megvalósulását: három7négy év múlva tagjaivá válhatunk az OECD-nek, majd később a Közös Piacnak is. Mindenesetre az első lépéseket már megtettük Stz egyesült Európához való csatlakozásunk érdekében. Nemrégiben aláírtuk azt a memorandumot, amely az OECD- vel való együttműködésünket szabályozza, s szakértőink hamarosan megkezdhetik a gyakorlati munkát is a huszon- négyek különböző bizottságai-- ban. A hírközlési tárca továbbra is fenntartja eddigi álláspontját, vagyis a frekvenciamoratórium feloldásáig sem a Szabad Európa Rádiónak, sem más rádió- állomásnak nem ad ki frekvenciaengedélyeket — tájékoztatta hétfőn ismételten az MTI-t Horváth Árpád, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szóvivője. Konvertibilitásra várva... Á gazdálkodóknak igen, a lakosságnak még nem Ráthy Sándor Budapest (ISB) — A honi gazdaság 1968 óta tartó, hol elakadó, hol nekilendülő liberalizációjának egyik legnagyobb eredménye, hogy a gazdálkodó szervezetek és a vállalkozások számára mára gyakorlatilag konvertibilissé vált a nemzeti valutánk. A magánembereknek azonban egyelőre még várniuk keli arra, hogy egy magyar bankban szinte korlátozás nélkül átválthassák a forintjaikat svájci frankra, vagy német márkára. ök rövid távon csupán abban bízhatnak, hogy lehetőségeink függvényében jövőre már nemcsak ötven dollárnak megfelelő forintért adnak számukra hivatalosan konvertibilis valutát. A forint teljes konvertibilitásának lehetőségeiről Baár Józsefnét, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági főosztályának osztályvezetőjét kérdeztük. A fekete piaci árfolyamokat tekintve úgy tűnik, hegy a kormány akár már holnap is deklarálhatná a forint teljes konvertibilitását. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a valutaüzérektől a hivatalos árfolyamnak megfelelő összegért, vagy éppen ennél egy-két forinttal kevesebbért is lehet valutát vásárolni, így többek között ez is igazolja, hogy a forint jegybanki árfolyama nem irreális, s nem nehezedik leértékelési nyomás valutánkra. A teljes konvertibilitás lehetőségét elemezve azonban túlzott optimizmusra sincs okunk, hiszen a devizatartalékaink nem túlságosan nagyok, s az országnak jelentős adósságai vannak. Súlyosbítja a helyzetünket, hogy a keleti piacok összeomlottak, s az innen származott bevételeinket nem tudta pótolni nyugatról, a tőkés országokban egyébként szép teljesítménnyel kereskedő gazdaságunk. Ráadásul ma még abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy sikerült megállítani az inflációt, a túlzott áremelkedési folyamatot. Mindezek tehát kissé bizonytalanná teszik az egyébként fordulóponthoz érkezett gazdaságunk jövőjét, így most a teljes konvertibilitás szempontjából csupán annyi jelenthető ki, hogy egy magas inflációs rátával* és nagy költségvetési hiánnyal küszködő, a piacgazdaságba való átmenet idejét élő gazdaságban és országban csak szerfölött nagy kockázattal lehelne konvertibilissá tenni a nemzeti valutát, esetünkben a forintot. Egy ország pénzének a konvertibilitása ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy valutája szabadon átváltható más pénznemekre, hanem azt is, hogy a gazdasága konvertálható: az előállított termékei és szolgáltatásai a világon bárhol eladhatók és értékesíthetők, valamint az adott ország képzett munkásai is a fejlett nemzetek állampolgáraihoz hasonló foglalkoztatási esély - lyel jelenhetnek meg a nemzetközi munkaerőpiacon. Mindezek figyelembevételével már érthető, hogy miért nem deklarálják hamarosan a forint teljes konvertibilitását. Nincs okunk azonban a kétségbeesésre sem. A kereskedelmi műveletek csaknem teljes egészében, a tőkeműveletek esetében pedig a külföldi befektetőket illetően, teljesen szabadon váltható a forint. A gazdálkodó szférával összefüggésben gyakorlatilag nincs korlátozva az import sem, s amelyik cégnek van forintja, az cserébe megkapja a bankoktól a külföldi termékek, vagy szolgáltatások behozatalához szükséges devizát. Ehhez hasonlóan a külföldi befektetők is kivihetik az országból a képződött nyereségüket, s ha akarják, konvertibilis devizában a befektetett tőkéjüket is. Mindebből az is kikövetkeztethető, hogy gazdaságunk fejlődési szintje már nem áll túlságosan távol attól, hogy tovább erősödve elbírja a teljes konvertibilitás terheit. A teljes konvertibilitás bekövetkeztére vonatkozó pontos dátumot azonban aligha lehet ma megjelölni. Ám az bizonyos, hogy rövid távon, tehát 1992-ben még nem lesz mindenki számára szabadon átváltható a forint. Várható viszont, hogy növelik a lakosság által vásárolható konvertibilis valuta összegét, azonban ennek is bizonytalan az ideje. Ha gazdaságunk teljesítőképessége a terveknek megfelelően nő, elképzelhető, hogy már jövőre megtesszük ezt az újabb kis lépést a teljes konvertibilitás felé. Frekvenciastop
