Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
1991. július 27., szombat HATTER Kelet-Magyarország 3 Tanulják a demokráciát Néz< Mínimumbér Érdekek összhangja Kemeesén Üj épületszárnnyal bővül az iskola. M. Magyar László Valamennyi önkormányzat nagy lendülettel vetette magát munkába a helyhatósági választások után. Nem volt ez másképp Kemeesén sem, ahol szintén sok megoldandó feladat várt a képviselőkre, illetve a testület vezetésével az ott élő emberekre. Az egyik legfontosabb eredményt a közbiztonság területén érte el a település a rendőrőrs létrehozásával. Közbiztonság — Tulajdonképpen a rendőrőrs megalakítása nemcsak Kemecse érdeme, hanem a környéken lévő hét másik községé is — magyarázza Szentpéteri József polgár- mester. — Mikor felvetődött az ötlet, összehívtuk a falvak — Tiszarád, Vasmegyer, Kó- taj, Nyírbogdány. Sényő, Nyírtura. Beszterec — vezetőit, majd később egyeztettük elképzeléseinket a megyei rendőrkapitánysággal is. Vállaltuk, hogy a feltételeket — az épületet és a kocsit — biztosítjuk. Ennek megfelelően egy korábban egészségügyi célokra szolgáló épületet alakítottunk át közel 3 millió forint értékben, a kótaji Egyesült Erő Mgtsz pedig 1 millió forint értékben vállalt társadalmi munkát. Az átadás óta eltelt pár hónap alatt látványosan visszaesett a környéken a lopások, betörések, garázdaságok száma, visszatartó erő a rendőrök jelenléte. A falugyűléseken rendszeresen visszatérő témaként szerepelt a közbiztonság. Az önkormányzat bevezette a szervezett szemétszállítást, önerőből vásárolt zetort, pótkocsit és szippantótartályt. Felszámolták az illegális szemétlerakó-helyeket, s a község határában egy körülkerített szeméttelepet alakítottak ki. Falofórum Kemeesén jelenleg a legnagyobb beruházás az általános iskola épületének bővítése. — Ezt az építkezést még a tanácstól örököltük. Sajnos a tervezéskor elfelejtkeztek a régi és az új iskola fűtésének az összekapcsolásáról. illetve a tökéletes tetőszigetelésről. A hiányosságok újabb és újabb költségként jelentkeznek. Hattantermes bővítésről van szó, így a régi, egykoron egyházi tulajdonú iskolák egy része felszabadul. Mivel nincs művelődési házunk, az üresen maradó épületeket fórumteremtési lehetőségre használnánk. A szétnyitható termekben főleg a fiatalokat lenne jó összehozni, a szakköröktől a diszkóig sok mindent lehetne ott rendezni. A cél az, hogy értelmesen művelődjenek. Talán a kezükbe lehetne adni a szervezést, s legfeljebb egy menedzser típusú szakember segítené őket. Mint a megyében szinte valamennyi helyen, itt is a legtöbb fejtörést a munka- nélküliség jelenti. Míg korábban Nyíregyháza gyárai jó munkalehetőséget adtak, mára már ott sem kellenek a munkáskezek. így Keme- csén közel 150 ember van állás nélkül. Hiába vállalta a munkahelyteremtést a képviselő-testület. egyelőre tehetetlen. Keresi azonban továbbra is a lehetőségeket, a vállalkozási formákat. fldistop — Szeretnénk piacot és állatkirakodó vásárt is kialakítani a kereskedelmi élet fellendítése érdekében — folytatja a polgármester. — A futballpálya és a vasút közötti terepet már elrendeztük, bár most a munka lelassult, mert minden pénz az iskola befejezésére kell. Nem engedtük felszámolni a tejcsarnokot, mivel van még a községben legalább 10—12 gazda, aki tehenekkel foglalkozik. Az önkormányzat bérli a tejcsarnokot, ezzel is segítve az állattartókat. A lakosság szegény anyagi helyzete miatt nem vezettünk be új adókat, de el kell gondolkodni ezen. mert valahogy növelni kell majd a jövőben a bevételeket. — A testület a falu érdekeit képviseli. Mivel most tanuljuk a demokráciái, vannak bizonyos súrlódások. Az önkormányzat fejlődését mutatja azonban, hogy az egyéni érdekeket most már háttérbe szorítja a település, a közösség érdeke. Böngésző Padló helyett „csoda" Kisvárda (A. I.) — Miközben az építőipar megyei és országos szinten válsággal küzd, a kisvárdai Építő- és Szerelőipari Kisszövetkezet az idén eddig a tavalyihoz hasonló árbevételt ért el! Kelemen János elnök: — Igazság szerint nekünk most padlón kellene lennünk. Voltak foglalkoztatási gondjaink az első fél évben, de átszervezéssel megoldottuk a problémát, senkit nem kellett eddig elengednünk. 55 millió forintos árbevételünk azt jelenti, hogy az elmúlt évihez hasonló eredményt hoztunk össze az év eddig eltelt időszakában. Igaz, a korábbinál sokkal többet mentünk munka után, rengeteg versenykiíráson, pályázaton vettünk részt. Közülük egyet-kettőt sikerült is megnyernünk, így lekötöttségünk jónak mondható, a háromnegyed év. végéig teljes foglalkoztatást tudunk biztosítani. Az első fél évben komoly feladatunk volt az eperjeskei szénosztályozó építése, amely ma már 4 ezer tonna szén osztályozását képes elvégezni naponta. A továbbiakban in- . kább kisebb munkáink lesznek. Jelenleg Záhonyban 2X2 lakást építünk az OTP megbízásából és felújítási feladatokat végzünk Kisvárdán. A zeneiskolában fűtésrekonstrukció és teljes festés folyik, míg az 5. számú iskolában a konyha hidegburkolatát újítjuk fel. A Szeszipari Vállalatnál göngyölegtárolóteret alakítunk ki és sor kerül a benzolraktár átfedésére is. A Gyár úti lakótelepen homlokzatfelújítást végzünk. Ebben a kemény konkurenciával „megáldott” építőiparban mindenképpen komoly eredménynek tartjuk, hogy mégha ilyen kisebb nagyság- rendű feladatokkal is, de biztosítani tudjuk 130 dolgozónk foglalkoztatását. TÁRCA Abonyi István Emlék A menet élén a pap haladt, őt követte a kántor, majd következtek a diktáló emberek. Ok tehetségük, rátermettségük, no meg a megboldogult lelki üdvéért elfogyasztott itóka függvényében, tisztükből következően előénekelték az éppen esedékes sort. Az eső, meg a terményt behordó szekerek úgy felvágták a temetőhöz vezető föld- utat, hogy a térdig érő sárban szinte lehetetlenség volt oda bejutni. Ezért, mivel az út a temetőhöz egyébként is Filep Gergely portája mellett vezetett el, odaérvén az egyik diktáló így kiáltott fel: — A Filep kertjén menje tek le! — (Tette ezt azért, mert hasonló esetek máskor is előfordultak, a portán át vitték le a megboldogultat.) A kántor énekelni kezdte a feldiktált sort, a tömeg pedig követte. — Nem halottas ének ez! — kiáltott fel ijedten ekkor hősünk, rádöbbenve a malőrre. Ám a kántorral az élen a nép ezt a „strófát” is énekelni kezdte ... Mindez pedig Fiilesden került elő az emlékezés mély bugyrából, ahol szatmári létemre, bármily szégyen, már vagy másfél-két évtizede nem fordultam meg. A Fi - lep-por.tán az egykori lakóház nincs már meg és a temetőhöz vezető utat sem vágják fel ma már az őkör- meg tehénszekerek. A régmúltra, Filep Gergely kertjére már csak ez a kis történet emlékeztet... Délidőben Harmattól harmatig sok a munkája az aratónak, ebédre is csak a tábla szélében van idő. balAzs attila felvétele Bojté Gizella A z Országos Érdekegyeztető Tanács szakértői többek között most azon vitatkoznak, hogy a minimumbér menynyi legyen. Márciusban hétezer forintot állapítottak meg, amit a munkavállalók érdekvédelmi szervezete kevesell. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége legalább nyolcezer forintot tart elfogadhatónak. Az MSZOSZ képviselője elmondta, hogy ma a létminimum különböző családokra kivetítve a statisztikai felmérések alapján 6400— 10 800 forint között van. Ez az összeg arra elég, hogy az emberek éppen ki tudják fizetni a meleg vizet, villanyszámlát, valamint jut még tejre, kenyérre... Ha a családok létfenntartásához, tehát hogy egyik napról a másikra megéljenek, ennyi pénz szükséges, akkor kicsit furcsa, hogy a minimumbér nem éri el ezt a határt. Mert hiába dolgozik hónapról hónapra sok ember, a fizetség kevesebb, mint amennyiből ki kell jönni a családnak. A munkaadó képviselői a rádió egyik műsorában elismerték a munkavállalók követelését, de úgy ítélték meg, hogy nem veszik figyelembe a vállalatok teherbíró képességét, mert sok cég még a mostani hétezer forint minimumbért se tudja kifizetni. S fontosnak tartják, hogy előbb várják meg azt, az első fél év gazdálkodásának mi lesz az eredménye, s aztán emeljék a bért, ha tudják, és ha nem mennek esetleg tönkre. A munkástanács oldaláról ellenérzéssel fogadták a magyarázatot. Szerintük önmérsékletet kellene tanúsítani a vállalatok vezetőinek. Mert míg arra hivatkoznak, hogy nincs pénz, a munkások és vezetők bére között húsz-harmincszoros a differencia, s egy jól működő demokráciában ez csak öt-hatszoros lehetne. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tovább folytatja a tanácskozást, ahol mindenkinek önmérsékletet kellene tanúsítani. S valahogy elérni azt, hogy nyolcórás becsületes munkából mindenki meg tudjon élni. Millió rózsaszál... Szilágyi Gáza irja Tengizből Tisztelt Főszerkesztő JÜr! Először is elnézést kérek, hogy zavarom Önöket e pár sorral. Szilágyi Géza vagyok, ibrányi lakos. Tengizben dolgozom a KE- MÉV Vállalat állományában. Bár 1987-ben találkoztam önökkel itt TEN- GIZ-ben. Közben volt egykét év, amit otthon töltöttem. A helyzet úgy hozta, hogy ismét a családtól távolt és nagyon messze itt kell bizonyítani, hogy magyar vagyok. Sajnos az otthoni helyzet ezt hozta magával és egyelőre nincs más kiút. Még annyi problémám van, hogy a kedvenc lapomat, a Kelet-Magyarorszá- got ritkán látom, otthonról a család küldi, de késve kapom. Nemcsak otthon kell megküzdeni mindenért. Itt Tengizben sem könnyű az élet, még akkor sem, ha az öt év alatt sok minden változott. Tisztelt Főszerkesztő Ür! Egy kéréssel fordulok önhöz. Amennyiben ez lehetséges, egy kívánságom volna. Feleségemnek augusztus 20-án lesz a születésnapja. Ez a nap emlékezetes számomra, azért, mert először 1986. augusztus 20- án jöttem Tengizbe dolgozni, a feleségem születésnapján. Ezért ez alkalomból szeretnék küldetni egy dalt a rádión keresztül, a dal címe: Millió, millió rózsaszál, Karádi Katalin előadásában. E kívánságom teljesítését is előre köszönöm. Cím: Szilágyi Gézá- né, Ibrány, Zrínyi u. 55. Kommentár Gátak nélkül? Balogh Géza H a nem is reményt- vesztve, de eléggé kedvetlenül távozott a minap az a negy- ven-ötven Szamos-mcnii ember a panyolai közösségi házból, ahová azért mentek el, hogy meghallgassák a Felsö-Tisza-vidé- ki Vízügyi Igazgatóság szakembereinek beszámolóját a folyó környékén folyó munkálatokról. Mint még sokan emlékeznek rá, 1970 májusában irdatlan méretű áradás zúdult le a Szamoson, több helyen is kiszakítva a gátat, elöntve több tucatnyi települést. A víz levonultával nyomban megkezdődött a helyreállítás, s néhány hónap múltán megjelentek a gátépítők is. Addig sosem látott nagyságú munka vette kezdetét, a cél az volt, hogy soha többé meg ne ismétlődjön a hetvenes katasztrófa. Csenger és Fehérgyarmat térségében sikerült is az eredeti terveknek megfelelően végezni a munkával, ám mikor a harmadik ütem kivitelezésére kerüli sor, kezdtek a felhők is gyülekezni. Egy-egy ütem megépítésére egymilliárd forint szükségeltetett, most azonban úgy tűnik, meg kell elégedni annak a felével. Éppen ezért is kedvetle- nedtek el a panyolai, az olcsvaapáti emberek, hiszen ők átéltek már egy természeti csapást, érthető hát, hogy félnek a Szamostól. Amely így, nyári kisvízkor nem több egy békés kis fo- lyónál, ám ha megbolondul ... Köztudomású, hogy a jolyó vízgyűjtő területének túlnyomó része Romániában található, ahol a hetvenes árvizet követően végig kiépítették a Szamos védelmi vonalát. Kiszolgáltatott helyzetben leszünk hát? — tették fel a tanácskozás résztvevői közül többen is a kérdést. Nem, hangzott a felelet. Igaz, a korábbi terven módosítani kell, csak a különösen veszélyeztetett gátszakaszok megerősítése jöhet számba, ám ha komolyra fordulna a helyzet, akkor sem kell kétségbe esni, hiszen a szakemberek ismerik azokat a módszereket, melyekkel felvehetik a küzdelmet, ha jön az ár. Néhány év után pedig remény van rá, hogy az eredeti elképzelések szerint fejezzék be a gátak megerősítését.