Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-27 / 175. szám

I 4 Kelet-Mag} arország TÜL A MEGYÉN ^ ÜÉ |§Ér 1991. július 27., szambái Külpolitikai jegyzet _______ Német szélsfijobb Bojté Gizella N apjainkban az egye­sített Németország­ban több politoló­gus, társadalomkutató elemzi a szélsőjobboldali pártok múltját és jelenlegi szerepét. A kérdésnek ak­tualitást az ad, hogy egyre gyakoribbak a szélsőséges, félelemkeltő megnyilvánu­lások, különösen a volt NDK területén Pontos számadat nincs arra vonatkozóan, hogy a szélsőjobboldali nézetek­nek mennyi híve lehet Né­metországban. Az egykori NSZK területén azonban a Német Népi Unió, valamint a Nemzeti Demokrata Párt összesen 25 ezer személyt tömörít magába. A szélső- jobboldali propaganda leg­hatékonyabb eszköze pedig Gerhard Frey tulajdonos 150 ezres példányszámú lapja. A volt NDK-ban ko­rábban teljesen tabu volt ez a téma, így statisztikai felmérés sem készülhetett, miközben jó néhányan szimpatizáltak ezzel az ide­ológiával. Célként a német nemzeti egységet fogalmazták meg, de ma már ez lekerült na­pirendről, így újra át kell értékelniük filozófiájukat. Ezért az erőszak alkalma­zása elsősorban a vendég- munkások ellen irányul. Olyan pogromszerü roha­mokat szerveznek, melyek­kel az idegengyűlöletet akarják erősíteni az embe­rekben. A volt NSZK te­rületén a lakosság 7,5 szá­zaléka külföldi állampol­gár. Akik valóban konku­renciát jelentenek a mun­kaerőpiacon, a lakások te­rületén és nehézséget okoz­nak az iskolapolitikában is. A szellemi élet képviselői ezért azt szeretnék, ha a kormány elfogadná, hogy Németország ma már egy bevándorlóterület, s ennek megfelelően hoznának tör­vényeket. Martin Harth, a bonni Friedrich Ebert Ala­pítvány egyik munkatársa egy magyar csoportnak tar­tott előadásán elmondta, hogy szerinte nem nemzet­ben kell gondolkodni, ha­nem egy „multikulturális” egységben. A kormány garanciát vállal Elfogadták a kárpótlás szabályait Budapest (ISB — K. T.) — A kormány csütörtökön vég­ső formába öntötte a kárpót­lási törvény végrehajtási ren­deletét — jelentette be sajtó-' konferencia keretében pénte­ken Tütős Sándor, a Kárpót­lási Hivatal elnöka A tör­vény augusztus 11-én lép ha­tályba, a jogosultak számára e dátumtól számítva kilenc­ven nap áll rendelkezésre az igénybejelentésre. A bejelen­tő lapok augusztus elsejétől a postahivatalokban szerezhe­tők be, egy egységcsomag ára ötven forint. A kitöltött nyomtatványokat a megyei, illetve a fővárosi, e célból némileg átszervezett hivata­lokhoz kell eljuttatni. A kárpótlási hivatalok szá­mítanak az önkormányzatok és az MDF tanácsadó szolgá­lata ^segítségére. Mint Tütős Sándor a kárpótlási eljárás­ról elmondta: az igénybeje­lentés kilencven napjának le­járta után, novembertől két hónap alatt elkészítik az ösz- szesítéseket, s azok földre vo­natkozó adatait megküldik az érintett gazdálkodó szerveze­teknek, majd ezt követi az igények érdemi elbírálása. A megyei hivatalok döntése fpegtámadható a hivatal or­szágos központjánál, illetve annak határozata a bíróság előtt. Az első földárverésekre várhatóan február, március táján kerülhet sor. Mint azt Raskó György, a Földművelésügyi Minisztéri­um közigazgatási államtitká­ra szintén e tájékoztatón kö­zölte, a kormány csütörtökön határozatban vállalt hitelga­ranciát mintegy 1,3 millió tonna búza Szovjetunióba va­ló értékesítésére. A korábbi tárgyalások, valamint a vi­lágpiaci gyakorlat azt mutat­ják, hogy a búzát csak hitel­be lehet külpiacokon értéke­síteni. A kormány a 110 mil­lió dolláros garanciával lehe­tővé teszi, hogy a termelők azonnal a pénzükhöz jussa­nak. Rövidesen tárgyalások kez­dődnek az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bankkal e garancia felülbiztosítására. 650 ezer tonnával növelik a most 150 ezer tonna állami búzatartalékot, ugyanakkor még 1 millió tonna búza ér­tékesítése jelent feladatot. Folytatódnak a harcok Lemond a jugoszláv elnök? Változik az irányvonal November végén rendkívüli SZKP- kongresszus Moszkva (MTI) — Az SZKP Központi Bizottsága ez év novemberének végé­re összehívja a párt XXIX., rendkívüli kongresszusát. A KB ülése pénteken túlnyomó többséggel elfogadta kiindu­lási alapnak a Mihail Gor­bacsov által előterjesztett új, szociáldemokrata jellegű programtervezetet és dön­tött a rendkívüli kongresz- szus összehívásáról. Belgrád (MTI) — Pénte­ken ismét fellángoltak Hor­vátországban a szerb és hor- vát milícisták közötti har­cok. Hírügynökségi jelenté­sek szerint a köztársaság nyugati részén fekvő Otocac közelében kitört összecsapás­ban életét vesztette egy hor­vát rendőrtiszt. A horvát rádió jelentette, hogy heves harcok dúltak a horvát—szerb határ közelé­ben levő Brsadinban is. A NIN belgrádi újság ér­tesülései szerint hamarosan lemond tisztségéről Ante Markovié jugoszláv minisz­terelnök. A kormánykörök­re hivatkozó írás azt állít­ja, hogy a miniszterelnök a hétfőn megrendezett ohridi találkozón közölte elhatáro­tagjaival. Ante Markovié döntésének állítólag politikai okai vannak: a lap szerint a hadsereg vezetői — köztük Veljko Kadiceviv nemzetvé­delmi miniszter — azzal vá­dolták meg a kormányfőt, hogy azért erőltette a Szlo­vénia elleni szükségtelen ka­tonai támadást, mert a vi­lág előtt így akart mártírt csinálni a jugoszláv tagköz­társaságból. X Katonai létesítmények fényképezéséért pénteken négyhónapi elzárásra ítélte a belgrádi katonai bíróság Csókási György szegedi fo­tóst, akit július 7-én Szabad­kán vettek őrizetbe. Bán Já­nos belgrádi konzul az MTI- nek telefonon elmondta, hogy az ítélet ellen hétfőn fellebbezést nyújtanak be. Eger, egyéni okt. 9—22-ig, 3220. Miskolc-Tapolca okt. házaspáros, okt. 31—nov. 3- ig, 5320. Balatonfüred egyé­ni, nov. 14—dec. 4-ig, 2730. Siófok, november 22—dec. 5- ig, házaspári, 5380. Hévíz, dec. 19—jan. 1-ig, házaspá­ri, 5320. Igényelhető: TISZA­FA Tiszalök. Hévíz, I A. aug. 29—szept. 11-ig, 6440, gyógy, házaspáros. Hévíz, I/A. o. szept. 12—25-ig, 6440, gyógy, házaspáros. Hollóháza, II. o. dec. 20—jan. 2-ig, 4480, há­zaspáros. Siófok, I A. o. okt. 25—nov. 7-ig, házaspáros, 5880. Igényelhető: Vasas Szak- szervezeti Szövetség,.Szabad­ság tér 11. 12-341 133. zását a szövetségi elnökség Lengyel tömegsír Ukrajnában Vodka rák ellen Varsó (Reuter) — A PAP hivatalos lengyel hírügynök­ség jelentette pénteken, hogy az Ukrajnában tömegsírok feltárásán dolgozó lengyel és szovjet szakértők megerősí­tették: lengyel tisztek marad­ványaira bukkantak, akiket Sztálin titkosrendőrsége gyil­kolt meg 1940-ben. A második világháború kezdetekor összesen 15 ezer lengyel katonatiszt tűnt el, akik a szovjet csapatok fog­Képtávírón ságába kerültek, miután Sztálin megtámadta Lengyel- országot. 4341 lengyel kato­natiszt holttestét német ka­tonák találták meg 1943-ban egy tömegsírban a katyini er­dőben, Szmolenszk közelében. A többiek hollétét homály fedte fél évszázadon át, egé­szen addig, amíg tavaly tö­megsírokra nem bukkantak Harkov és a Moszkvától 150 kilométerre északra levő Mednoje közelében. érkezett A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Kerry Sibras, az Ausztrál Szenátus elnöke július 26-án megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. * Moszkva (MTI) — Szenzációs beje­lentéssel álltak elő a Szovjetunióban egyes kutatók: szerintük a mág­neses térben ke­zelt vodka hatá­sos gyógyszer­ként szolgál a rá­kos sejtek ellen. A „Szocsi szel­lő’’ névre keresz­telt különleges vodkafajta ráné­zésre semmiben sem különbözik a közönséges vod­kától, de olyan gyógyitóerövel rendelkezik, hogy állítólag szétrom­bolja a rákos sej­teket. A vodkát a be- lorussziai Vi- tyebszk városá­ban már alkal­mazzák is. KSxiUt Nyíregyháza (KM — R. J.) — Negyvenen írták alá a MEDOSZ Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei alapszerveze­teinek titkárai közül azt a nyilatkozatot, amelyet a Par­lament által hozott és a szakszervezetekre vonatkozó törvényekkel kapcsolatban fogalmazott meg a testület július 24-i ülésén. A dokumentum — össz­hangban az MSZOSZ eddig nyilvánosságra hozott állás- foglalásaival — vitatja a tör­vényalkotás szintjén történő beavatkozás jogosultságát autonóm szervezetek belső ügyeibe, így vagyoni kérdé­seibe is. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a törvények politikai indíttatásúak és az átmeneti időszak nehézségei közepette a munkavállalók megosztására irányulnak. Az aláírók szerint a törvényho­zók nem kérték ki, így érte­lemszerűen nem is vehették figyelembe az országos szö­vetség tagságának vélemé­nyét döntésük meghozatala előtt, így az sérti az ágazati szakszervezetekhez tartozó dolgozók érdekeit. A 60 alapszervezetet kép­viselő testület tagjai nyilat­kozatukat általuk illetékes­nek vélt szervekhez, szerve­zetekhez juttatták el. Magyarok között Wíírzburgbaa Munkatársalak Németországban (3.) Sípos Béla > •-------------------------------------------------V------n’- * • Kötetlen, olykor a parla­mentarizmust is nélkülöző előadások, beszélgetéseik zaj­lottak egy héten keresztül Würzburgjban, a Friedrich Ebert Alapítvány szervezé­sében rendezett kurzuson. Természetesen bekiabálások­tól, szélsőségektől mentes, nyugodt hangulatú diskur­zus folyt magyar és német, előadó és hallgató között. Ügy kell ezt elképzelni, hogy jelen volt tizennégy magyar és tíz német résztve­vő, s az előadók megtartot­ták úgymond vitaindító elő­adásukat, ám hangsúlyozták, akinek kérdése van nyugod­tak tegye fél, szóljon hozzá. A számtalan presszó és ká­véházi terasz zsúfolásig tel­ve volt. fiatalokká!, s idő­sebbekkel egyaránt. (Ott még tart ilyenkor az egye­temen a tanév.) De marad­junk a magyaroknál. Erdélyi László húsz éve él már a feleségével Würz- burgban. Sőt. fia és lánya is würzburgi lakosok. Régi családi kapcsolat fűz Erdélyi Lászlóhoz, habár személy szerint most találkoztunk először. Ami meglepett, de igaziból mégsem lepett meg, hiszen ezt vártam. Erdélyi László az eltelt két évtized alatt is végig magyar ma­radt. Német állampolgár ugyan, de magyarul gondol­kozik, magyarul él és min­Martin Harth, az egyik német előadó és dr. Barabás László, a tanárképző főiskola német tanszékének veze­tője, a kis magyar csoport elöljárója. Mindig volt kérdés. A né­metek az egyik előadás kap­csán azt feszegették, a ma­gyar lakosság hány százalé­ka ment el a választásokra. Amikor meghallották a 38 százalékot, elképedtek. Ná­luk ez egyszerűen lehetetlen, rendszerint 80—90 százalé­kos a részvételi arány. A legalacsonyabb az Európa parlamenti választásoknál, de ott is a választók legalább kétharmada leadja a voksát. Egyszerűen elképzelhetetlen­nek tartották, hogyan lehet ily módon felelősséggel vá­lasztani, az arra legméltób­bakat küldeni a Parlament­be. Aztán nagy vitát váltott még ki a német egyesítés kérdése. Persze magát a tényt senki sem kérdőjelezte meg, sokkal inkább azt, hogy még a legelőrelátóbb polito­lógusok sem gondoltaik erre akár két hónappal előtte sem. Az ott lévő volt NDK-s és NSZK-s németek teljesen megegyezően, pozitívan nyi­latkoztak a kérdésről. Egy előadás kapcsán az is elhangzott: Németország nyíltan vállalhatná magát bevándorló országnak. Nem véletlenül, hiszen jelenleg nagyon sok vendégmunkás (jugoszláv, török) dolgozik, s közülük ott akarnak le- . telepedni, sőt jó néhányan már a német állampolgársá­got is megkapták. Van kü­lön török élelmiszer üzlet, aztán több mohamedán templomot is felállítottak már, sőt a török állam taná­rokat küld Németországba az ott élő gyerdkek tanítására. Vagyis, gyorsan aklimatizá- lódtak, megteremtették a mindennapi élethez szüksé­ges miliőt. S hogy ki min­denkit lehet még látni Né­metországban, nagyon nehéz lenne felsorolni. Aztán mint a világban mindenütt, Würzburgban is megtalálhatók a magyaroK. Turisták, bevándoroltak, ottmaradtak. Városnéző sé­táinkon gyakran találkoz­tunk nézelődő, fényképezge- tő magyarokkal. Ami a leg­inkább feltűnt, nyomát sem láttuk az itthon megszokott rohanásnak, kényelmes, nyugodt tempóban élnek a németek. Nem csoda, ha ezt mi is igyekeztünk felvenni. den kikerült magyarnak se­gít. Nála találkoztam Horváth Lászlóval, aki két éve hatá­rozta el, új életet kezd egy új országban. Neki egyelőre nem sikerült, mert épp a ki­toloncolás határán áll. Nincs munkája, egy átmeneti tö­megszállás lakásának kony­hájában él, s a német ál­lamtól kapott havi 420 már­kából tartja fenn magát Olykor sikerül valami „fe­ketemunkára” is szert ten­nie, de ez nagyon ritka. Ha­bár bevallása szerint a havi 420 márka szociális segély­ből jól megél, még cigaret­tára és ritkán sörre is futja. Erdélyi László minden magyarnak segít Würzburg­ban a maga módján. Mint a nyelvet jól ismerő eljár a hivatalos ügyekben, istápol- ja az odavágyakozókat. A szobájában például hét (!) televíziót számoltam meg. Hogy miért van erre szük­sége? Azt mondja, a kiér­kező magyaroknak kölcsön adja, amíg nem tudnak ven­ni maguknak, szükség van erre a nyelvtanuláshoz. Min­denképpen nemes gesztus. Erdélyi László éppen ezen a nyáron egyhónapos túrát tett: végiglátogatta szűkebb hazáját, Kárpátalját. Be­regszászon járt gimnázium­ban, meglátogatta évfolyam- társait, nem feledkezett meg szeretett tanára emléke előtt sem tisztelegni. Ahogyan ő mondta: csak így lehet élni és az eredeti gyökerekkel kapaszkodni a földbe. Ö bi­zonyára jobban tudja ezt, mint egy olyan földi halan­dó, aki élete nagy részét szülővárosában töltötte el. A Würzburgban töltött egy hét emlékei közül min­denképpen emlékezetes ma­rad a belvárosi séták során a tiszta, mindennap felsö­pört és szemét nélküli ut­cák. Ennek a látványa is örömmel töltötte el az uta­zót, nagyon szívesén látná az itthoni környezetben. Ar­ról nem beszélve, hogy a már említett nyugodt, de megfontolt és célirányos munkatempót is átvehetnénk a németektől. Saját beval­lásuk szerint ők sem kezd­ték másként, mint mi most. A marsallbot jelenleg a mi tarisznyánkban van. a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents