Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-26 / 174. szám
1991. július 26., péntek HATTER Kelet-Magyarország 3 Uborkaháború Űjfehértón Csak a piac tehet rendet Végeláthatatlan kocsisor a felvásárlótelep előtt. a szerző felvételei N ábrád i Lajos Cíjfehérto (KM) — Lassú járású, fáradtnak látszó fiatalember jön ki a pénzkifizető helyiségből cs elégedetlenül csóválja a fejét. Hangosan mondja, hogy mindenki hallja: „Huszonhat órát álltam sorba az uborkámmal és kaptam összesen négyezerkétszáz forintot”. A kisteherautójához hívja az újságírót, egy bundára és egy pokrócra mutat és így fakad ki. „Ebben a vacokban aludtam pár órát az éjjel, de nem adtam fel a helyemet a hosszú sorban. Borzasztó, ami itt van”. Valóban borzasztó. Az Űj- fehértói Áfész felvásárlótelepének bejárata előtt a déli kánikulában is több száz méter hosszú az uborkássor. Wartburg, Dacia. IFA tetején mindenütt uborka, öt-hat lófogat is a tömött sorban látható. A sor szélén azok állnak, akiknek se kocsijuk, se lovuk. Ok kézikocsin tologatják méterenként előre keservesen megtermelt uborkájukat. Türelem és nagy- nagy kitartás kell az uborka átadásához. A sorban állók, az árok partján üldögéiők közül azonban sokan türelmetlenek. P akolok és megyünk. Ki a szabadba, bele a nagyvilágba. A pakk, a hátizsák, benne a halászlé főzéséhez fmináen hal, só, paprika, hagyma és zsiradék a Stohanek vállát nyomja. A bográcsot év viszem. Stoha- nek nyög, én izzadok. Harminckét fok. árnyékban. Mi á napon megyünk. Stohanek azt mondja: — Szomszéd úr, ez egy hülye ötlet volt. Mennyivel lesz jobb r. Tisza parton, mint otthon a hűvös szobában? Még hazamehetnénk. Még nem vettük meg a jegyet, még nem szálltunk fel u vonatra és halászlét a konyhában is főzhetünk. Víz is lenne elegendő. Teleengednénk a fürdőkádat. Szomszéd úr minek nekünk a Tisza. (Hát nem elég nekünk egy kád víz? Jellemző n. Stohanek nya- vajgása. Tunya, tohonya, megalkuvó. Egy kád vízért lemondana a Tiszáról. Egy hűvös szoba reményében odadobna mindent ami szép és jó. A balsai Tisza-part 'pano- rámáját, ja füzeseket, c. rekettyési, jc zöld rétet, p. mezei virágot, így adták el őseink is az országot egy fehér lóért. — Egy fehér lóért vették Szabó János például így panaszkodik: Fonnyad, romlik MMmHHmHmHmmMMHMmmi — „Ötször permeteztem, kapáltam, időben leszedtem a termést. Valakinek rendet kellene teremteni az uborka- fronton is”. Kertész Pál ezt mondja: — Hajnali egy órakor álltam sorba, késő este veszik áí tőlem az árut. Egész nap itt kell lennem, pedig máshol lenne dolgom. A forró nap süti az uborkát, az lony- nyad, romlik a minőség. A felvásárlási telep tapasztalt vezetője immár 31 éve Kiss Sándor, ö is fáradtnak ér nem eladták — mondja Stohanek. Ha nem tudná szomszéd úr én történész vagyok. — Történész maga? Történész és még mindig nem miniszter? Ne etessen kérem. — Nem minden történész miniszter és nem. minden miniszter történész. Mint ahogyan az sem igaz, hogy azért van .ma jogállam, mert a képviselők jó része jogász. — De törvényt azt bőven alkotnak. (Mintha az lenne me itt a legfontosabb. Tudja mi most a legnagyobb eredmény? Az, hogy a törvénycikk végre nem hiánycikk. Törvény és aktagyártásban mi magyarok mindig nagyok voltunk. , — Meg fehérkönyv készítésben. Olvasta szomszéd úr, -‘hogy fehérkönyv készül a vörösökről? És tudja mi fesz a mottója? — Mi? és nyugtalannak látszik. Készséggel magyarázza az okokat: — Én is sajnálom a termelőket, a sorban állókat. Nekünk is az lenne a jó, ha gyorsan és gördülékenyen menne minden. Ám uborkából is túltermelés van. Az áfészünk minden tőle telhetőt megtesz, de egyedül nem birkózunk meg e nagy feladattal. Az elmúlt években a két helyi tsz és a Zöldért is átvette az uborkát. Most csak mi egyedül. Pár hete. Békés és Borsod megyéből maszek felvásárlók, kft.-k jöttek Üjfehértóra és fcon- kurensként átvették a megy- gyet és az egrest. Uborkáért nem jön senki. B felvásárlás szünetel — Mi a fennakadás oka? — A nagyközségben a földosztás, vagy a földfoglalás miatt és talán a munka- nélküliség miatt a vártnál is több uborkát termeltek. .Tőlünk csak a Paksi Konzervgyár veszi át az uborkát, másnak nem tudunk értékesíteni, országosan túlkínálat van. A paksiak naponta négy vagen árut hajlandók átvenni, teljesítenünk kell kérésüket. — Mi lehet a megoldás? — Kértük a helyi polgár- mesteri hivatal segítségét. Ám felsőbb szintű segítség kellene. A megyei önkormányzat, az Agrárszövetség, — A gyanú árnyékához nem kell napfény... Mi az? Semmi kacagás, semmi röhögés? Nincs kedvem kacagni. Aggaszt a búzaválság, nyomaszt & gondolat, hogy ki fog itt vetni ezek után. Stohanek megnyugtat. Fognak vetni. Ha mást nem,, nyáron vályogot, télen kártyát. A kártyavetés is fontos, legalább megtudjuk lesz-e szerencsénk. Nekem nem volt szerencsém. Olyan pocsék halászlevet, amelyet Stohanek főzött, még életemben nem ettem. Másrészt a Tisza vize zavaros volt, p. legelő, a rét kiégett, a fák és mi is lelombo- zódtunk. Az is lehet, hogy napszúrást kaptam. 40 fillért akartam adni a trafikban egy doboz gyufáért. Viszont a trafikor. megmagyarázta, a gyufa árát már többször felemelték, most például 50 fillérrel. De kivételesen nem az egész gyufa lett drágább, csak o gyufa feje, a méreg. Hát ez a méreg. Nem a zakó a. drága, hanem a gomb. iNem a cipő kerül sokba, hanem a fűző és így tovább ... Nagy ég! A bográcsot meg a Tisza parton felejtettem. vagy a Kisgazdapárt is segíthetne nekünk. A Zöidértnek van a községben egy átvevőhelye, ha ők megjelennének, átvehetnék az áru egy részét. A Zöldért felvásárlótelepének bejáratánál valóban ezt olvassuk egy táblán: „A felvásárlás szünetel”. Ha nozdal... A szünet okáról Nyíregyházán érdeklődünk Hunyadi Jánostól, a Zöldért hűtőházának és feldolgozóüzemének üzemigazgatójától. — Az újfehértóiakkal nem kötöttünk szerződést, semmi kötelezettségünk nincs. Korábban a szovjet piac mindent elnyelt, most sok az uborka, ezért a termelők és az áfészesek adhatnák olcsóbban is. Jelenleg olcsóbban sem tudjuk átvenni. Az ottani felvásárlótelepünk valóban csak szünetel, de nerr szűnt meg. Ha majd mozdul á piác, azonnal reagálunk és esetleg már másnap kimegyünk és Űjfehértón is megkezdjük az átvételt. Ha mozdul a piac ... Csakhogy az újfehértói termelők még nem szoktak hozzá a piacgazdasághoz. Nem "zok- ták meg, hogy csak azt és annyit kell termelni, amit és amennyit . „elnyel” a piac. Sem az áfés^.peqs j> Zöldért, vagy'a konzervgyár nem hibáztatható. A kereskedve termelést Űjfehértón is tanulni kell. S a tandíjat most maguk a termelők fizetik meg . . . Az állampolgár igazsága Nyíregyháza. (KM — N. L.) — Megyénkben is felkészültek n közigazgatási bíráskodás bevezetésére. Az 1991. évi XXVI. törvény július 27- ér. lép hatályba, ez szabályozza a közigazgatási bíráskodást. A törvény többek közt kimondja: „Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva — ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik — az államigazgatási ügy érdekében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.” A törvény lényege a következő. Ha valamelyik helyi polgármesteri hivatal ügyintézőjének döntésével nem ért egyet az állampolgár, reklamál a polgármesternél. Ha a polgármester is elutasítja, akkor keresetet nyújthat be a bíróságra. A közigazgatási bíráskodás bevezetésére megyénk öt státuszt kapott. Három bíró a Nyíregyházi Városi Bíróságon, kettő a megyei, bíróságon kezdi meg munkáját. Piaci tandíj ' Seres Ernái I--------------A piac törvényei laikus értelemben nagyon egyszerűek. Adok, vagy veszek. Kínálok vagy keresek. A termelő elad, a fogyasztó vásárol. Mindezt | szabadon, feltételek és meg- j kötöttségek nélkül. Senkit ! sem lehet arra kényszeríte- | ni, hogy az áruját eladja, és I még inkább nem lehet senkit arra kényszeríteni, hogy egy valaki áruját megvegye\ Miután az átalakuló gazdasági rend és törvényeink abba az irányba hatnak, hogy Magyarországon igazi piackereskedelem alakuljon ki, a kínálatnak és keresletnek tág határai nyíltak. Minden szabadáras, az állami, hatósági beavatkozás — egy-két eset kivételével — minimális, nincs se szubvenció (ártámogatás), nincs kötelező áruátvétel. Aki termel, elad vagy vásárol, vállalkozik és a vállalkozásának kockázatát kénytelenkelletlen köteles elviselni. Mindezeket csak azért írtam le, mert nagyon sokan ma még nem tudják megemészteni, elviselni a piaci körülmények alakította új helyzetet. Ismerősöm vásárolt egy új hűtőszekrényt. Pár nappal később felhábo- j rodva közölte, becsapták. ■ mert ugyanazt a márkájú és j kapacitású hűtőszekrényt , 2000 forinttal olcsóbban látta egy másik áruházban. ■ Nehéz volt meggyőzni a ba- ! rátomat, hogy restségével és ! tudatlanságával önmagái j csapta be. Miért nem nézett körül a kínálati picon. : Más példa, hogy a terme- i lő felháborodott levélben [ közli, a meggyét nem azon ! az áron veszik át, amit a felvásárló korábban meg- j hirdetett. Becsapták!? Sen- ' ki nem csapott be senkit. A j piac törvénye érvényesül, a meggy ára' a kereslet és ki- j nálatnak megfelelően vál- ! tozik. De itt van a gabonaügy. Egyesek azt mondják, a gabonaipar visz- szaél monopolhelyzetével, mert diktál. A gabonaipar nem diktál és nem diktálhat. Vásárol amennyit tud és úgy fizet, ahogyan tud. I Nem köteles a terményt fel- , vásárolni, nem köteles hi- < télből a búza árát és tárolá- i sát finanszírozni. Tanuljuk a piaci helyzet ) egyszeregyét, és elég ma- f gas a tandíj, amit valakinek . meg kell fizetni. Hamarosan a tiszaberceli révtől szilárd útburkolat vezet a gáton az ibrányl kempingig, illetve strandig. A Vízügyi Igazgatóság megbízásából jelenleg az úttükröt készíti a Nyírvíz, mint alvállalkozó. Várhatóan augusztus végére már igénybe vehetik az utat a kirándulók. balazs a. felvétele Kommentár Boríték és teljtsftméiy Máthé Csaba kormányzat egyelőre óvatos, szerinte érdemes megvárni a jövő évi előzetes makrogazdasági számításokat és nem árt elemezni az idei nemzet- gazdasági folyamatokat, ezek után Ilehet megtárgyalni a teljes bérliberalizációt. Az Érdekegyeztető Tanács már elkészítette a teljes bérliberalizáció feltételeiről készült előterjesztést, amelyet ma fog tárgyalni. A bérkorlátok idejét múlták, nem a tényleges munkaerőpiaci viszonyok alapján fizették a béreket, hanem a vállalatok, cégek állandóan számolgattak, nehogy túllépjék az éves bérkeret felső határát, meri akkor büntetőszankciókat alkalmaztak ellenük. A kormányzat így próbálta visszaszorítani a kiáramló béreket, mert szerinte ez csak az inflációs hatásokat növelte. Amikor egy cég elérte a bérplafont, akkor elkezdődtek a különböző oldalkifizetések, hiszen a dolgozókat motiválni kellett, bejött néhány sürgős munka, amit esetleg csak túlórában végezhettek el, ezek kifizetését volt a legnehezebb úgymond lepapírozni. A teljes bérliberalizációval mindez megszűnik. A magáncégek jelenleg is bevételeik és terheik arányában többnyire teljesítménybérben illetve jutalékos rendszerben fizetik munkatársaikat, mindenkor figyelve a várható hasznot. A privatizáció során egyre jobban a tényleges munka- után kapják \a borítékot a dolgozók. Ezzel a bérek kiáramlása nem lesz teljesen szabályozatlan, hiszen a tervezet szerint a munkaadók és munkavállalók között megmaradna egy csatorna, amelyen keresztül kollektív bérmegállapodás rendszerét alakítanák ki. A bérliberalizáció legfőképpen a bérből és fizetésből élők számára jelentős, hiszen az ő jövedelmük minden tétele papíron szerepel, minimális a lehetőség a feketepénzekre. A vállalkozói szektorban már sokkal több a számla nélküli adásvétel, a bérszabályozás szinte alig érvényesül.
